Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-21 / 300. szám

2 Kelet-Magyarország 1983. december 21. A Tisza télen. (G. B.) Víz Gergelyiugornyán, gáz a Béke utcában Tervek 1984-re A z 1983-as esztendő számvetésével együtt már a jövendő, az 1984-es év terveinek készí­tése foglalkoztatta az utób­bi heteikben a városi tanács illetékeseit. A tervek, el­képzelések összeállításakor fontos alapelvként került a figyelem előterébe az a tö­rekvés, hogy a nehezebb gazdasági körülmények kö­zött is javuljanak a lakos­ság élebköriilményei, s ha kisebb mértékben is, de folytatódjék a város építé­se, fejlesztése. Az igények jövőre is na­gyobbak lesznek a lehető­ségeknél, hiszen a városi tanács fejlesztésre 26 mil­lió forintot fordíthat, s úgy tervezik, hogy továbbra is kiemelt összeget költenek lakásépítésre. Az épülő 52 tanácsi bérlakás mellett jelentős a nem tanácsi for­rásból épülő lakások szá­ma is. Hatvan OTP-s (eb­ből 34 garzon), és 30 lakás­szövetkezeti lakás építése szerepel a programban. Javítani szándékoznak a kommunális ellátottság szintjét is. Gergelyiugor­nyán az ivóvízhálózat épí­tését fejezik be és tovább épül az új városi vízműte­lep is. Így lehetővé válik, hogy a város egész terüle­tén vezetékes ivóvízhálózat áll majd a lakosság rendel­kezésére. Lakossági támo­gatással épül gázvezeték a Béke és Munkásőr utcában. A kulturális ágazatban egyetlen fejlesztésre lesz lehetőség: megkezdik a 75 személyes óvoda építését. Jogos bírálat tárgya a ke­reskedelmi alapellátás színvonalának lassú javu­lása. Ezt a gondot szinte teljesen megoldja a Sza­badság téren épülő ezer négyzetméteres új ABC- áruház átadása. A szolgál­tatások szintjén javít, hogy a következő év elején meg­nyitják a fodrászszalont, a mérték utáni szabóságot és az elektromos javítószer­vizt, s befejezik a vágóhíd építését. Az intézményhálózat korszerűsítése, felújítása sem tűr halasztást. A ren­delkezésre álló 8,1 millió forintos felújítási alapból befejezik a kórház fűtésé­nek rekonstrukcióját, véget ér a fül-orr és gégészeti osztály épületének, vala­mint a szociális otthon te­tőszerkezetének felújítása. Kialakítják a két munkahe­lyes gyermekorvosi rende­lőt, a 3-as számú általános iskolában pedig korszerű­sítik a fűtést. Folytatódik a Szabadság tér régi épüle telnek (a járásbíróságnak és házasságkötő teremnek) felújítása, korszerűsítése is. Ezek a tervek, s ha jóvá­hagyja majd a városi ta­nács, jövőre valósággá is válnak. M. E. Áz üveg mesterei lesznek Vásárosnaményban, illet­ve Szabolcs-Szatmár megyé­ben ez év őszén eggyel gya­rapodott a szakmunkástanu­lók listája. Az Üvegipari Mű­vek vásárosnaményi gyárá­ban megkezdték a szakmun­kástanulók oktatását. A ma­ga nemében egyedülállónak mondható tankemencénél a szakmai gyakorlaton lévő ta­nulók látható kedvvel dol­goznak. Halk, egyenletes sis­tergés hallik a kemencében, s a tanulók keze nyomán az izzó üveg formát, sőt testet ölt. A gyár fiatal mérnöke, Szi­geti Pál mondja: — Ez a tankemence az el­határozástól számítva nem egészen hat hónap alatt ké­szült el. Igazgatónk a kezem­be adott egy skiccet és azt mondta, hogy aszerint ter­vezzünk és dolgozzunk. Ezt követően tanulmányoztam az irodalmat, számításokat vé­geztem, elkészítettem a ter­vet, s hozzáláttunk a mun­kához. Bontott anyagot is fel­használtunk, kerestük a gyors és olcsó megoldásokat. Arra kellett legjobban ügyel­ni: megfelelő legyen a vilá­gítás, az üzeminél kisebb le­gyen a zaj. Sikerült. E ke­mence után már külföldön is érdeklődnek. Jó hely ez az új szakma tanítására. A fehérgyarmati szakmun­kástanuló intézet kihelyezett iskolájában szeptemberben huszonöt fiú kezdte az üveg­fúvó szakma tanulását. Szak­oktatójuk az ajkai üveggyár­ból ide telepedett Boldizsár Gyula: — Ez év tavaszán magnóra mondtam a pályaválasztási tanácsaimat. Néhány beregi iskolában személyesen is csa­logattam a fiúkat. Huszon­négy éves szakmai tapaszta­latom birtokában adhattam tanácsokat. Elmondtam, hogy tisztességes a fizetés és az ember szinte minden órában látja a munkája eredményét. Ez a szakma gyakorlatilag egészségre nem ártalmas, de az orvosi vizsgálat szűrőjén csak az erős, egészséges fiúk fnennek át. Hogy milyen az első osztályom? Érdeklődőek, tanulékonyak. Egy izmos fiú, a naményi Berki István tüzes gömböt forgat. Miután végez, ezeket mondja: — Az üveggyárban dolgo­zik az apám, meg a három bátyám. Sőt, az egyik bá­tyám felesége is. A nyári szü­netben ők hoztak ide a cso- magolóba dolgozni. Megtet­szett a dolog, ezért vállaltam a tanulást. A fizika, és a ma­tematika nem könnyű, de az üveggolyók és a kisebb poha­rak készítésével könnyen bol­dogulok. Rokonaim betaní­tott munkások a gyárban. Azt hiszem, a családban elő­ször nekem lesz szakma a ke­zemben. Tanulók gyakorlati foglalkozáson. Kivitelező helyből Jóváhagyták a városi ta­nács költségvetési üzemének 1984-es feladattervét. A terv szerint az üzem építőipari tevékenységének értéke vár­hatóan 13 millió 630 ezer fo­rint lesz. A köztisztasági, parkfenntartási munkálatok értékét 1 millió 830 ezer fo­rintra tervezték. Az úgyne­vezett „egyéb” tevékenység értéke várhatóan 700 ezer forint lesz. Az építőipari részleg részt vesz az óvoda építésében, a gyermekorvosi körzet kialakításában. A megszűnt járási hivatal épü­letének átalakítása szintén a köLtségvetési üzem építő­részlegére vár. A művelődési ház programjából Karácsonyi koncert Kedvező a kamat! Gázkötvényt bocsátanak ki Vásárosnaményoan a lakosság megkedvelte a gázfűtést, s egyre többen érdeklődnek: utcájuk mi­kor kap már vezetéket? A jogos igények kielégí­tése azért is késik, mert a tanácsnak, a gázvezeték megépítésére kevés a pénze. A fejlesztés lehetősége jelenleg az összefogásban rejlik. A városi tanács vezetői ezért a megyei ta­nács, az OTP, & a bank illetékesével együtt úgy tervezik, hogy kibocsát­ják a más településeken már jól bevált gázkötvé­nyeket. A terv szerint a kötvényekből összejött pénzből fedezik majd az újabb vezetékszakaszok megépítését. A városi ta­nácson az üzemek, intéz­mények és a lakosság se­gítségét várják, hogy a jelenlegi érvényes pénz­ügyi szabályozók alapján kötvény formájában ad­ják kölcsön a pénzüket gázvezeték építésére. Ez­által a város nagyobb ré­szén nyílna lehetőség há­lózat bővítésére. A köt­vény kamata ötévi betét után 7,5 százalék, hat év után 8 százalék, hét év után 8,5 százalék, nyolc év után 9 százalék. A témával kapcsolat­ban részletes információt ad a városi tanács vb pénzügyi osztálya. Gáz­kötvényt nemcsak Vásá- rosnamény üzemeinek dolgozói és a város lako­sai vehetnek, a megye és az ország bármely tele­püléséről elfogadnak je­lentkezőket. Gazdag programmal várja az év utolsó napjaiban az ér­deklődőket a vásárosnamé­nyi művelődési központ. De­cember 22-én este fél 7-kor kezdődik a karácsonyi kon­cert, melyen Faragó Laura énekművész, ifj. Fasang Ár­pád zongoraművész, a HOL- BORN rézfúvós együttes va­lamint Tarczai Zoltán veze­tésével a művelődési ház Liszt Ferenc vegyes kara lép közönség elé. A hangverseny bevételét a Nemzeti Színház építésére ajánlják fel. December 23-án az ifjúsá­gi klubban karácsonyi disz­kóbált tartanak, 26-án betle­hemi játékokat elevenítenek fel, 30-án pedig előzetes szil­vesztert rendeznek a fiata­lok. Karácsonyi ajándékko­sár címmel december 26-án, délután 3-kor tartja foglal­kozását a tiniklub. Itt a bet­lehemi néphagyományok fel­elevenítése után diszkó lesz a program. Sulibuli. Ezzel a címmel rendeznek vidám műsort de­cember 27-én délután 2-kor Vitkán, délután fél 5-kor pe­dig Gergelyiugornyán. Mind­két helyen föllép a Dongó együttes. Emellett Vitkán jelmez és szépségverseny, „Ki bír többet?” vetélkedő és tombola is lesz. Gergelyi­ugornyán fenyőfát állítanak, majd fenyőfadíszeket készí­tenek a résztvevők. A prog­ram itt karácsonyi diszkóval ér véget. Mesterek kiállítása A városi-járási művelődé­si központban december 15- én kiállítást nyitott a helyi üveggyár. A kiállítás nem­csak szép termékeket sora­koztat fel, pályaválasztási ta­nácsadóul is szolgál fiatalok­nak. Kiállították a mester­szakmunkás vizsgát tettek legszebb vizsgadarabjait. A Sajószentpéteri Üveggyár képzőművészeti körének mun­kája szintén látható a kiállí­táson, de bemutatják azokat a termékeket is, amelyeket 1984-től készítenek a namé­nyi gyárban. Tanácsról a múzeumba A januártól megszűnő járási hivatalban az elmúlt napokban leltárt készítettek. A hivatal vezetői a Beregi Múzeumnak ajándékozták a régi, az érté­kesnek minősülő tárgyakat, do­kumentumokat. A múzeum szak­szerű gondozásába került egye­bek között egy igen régi író­gép, néhány történelmet idéző tábla, több tervrajz. Az oldalt összeállította: NÁBRÁDI LAJOS S záz karácsony, száz­féle tél, százféle élet. Egy évszázad jókora idő a történelemben. Ekko­ra időt ért meg a vásáros­naményi Nádasi Ferenc. Tegyük hozzá mindjárt: jó egészségben. Pontosabban: viszonylag jó egészségben. December 8-án, amikor szüle,.apját ünnepelték, száz szál gyertyát lehetett volna tenni ortára. De hol fér el száz szál gyer­tya? December közepén kará­csonyi hangulatban beszél­gettünk Ferenc bácsival a Kraszna-parti házban, a békésen ' meleget sugárzó cserépkályha tövében. Elő­ször arra kértük, hogy em­lékezzen a régi, század eleji karácsonyokra. Frissnek tű­nő emlékezettel, szépen, néha huncut mosoly kísé­retében beszélt. Talán az a legjobb, ha szó szerint to­vábbítjuk válaszát: — Tizenkét éves korom óta mindig jártam a betle­hemcsekkel. Többnyire föl­des parasztházakba, meg közös pitvarú cselédházak­ba jártunk. A négyes házak pitvarában elébb mindig el­énekeltük az Öröm hang­zik mindenfelé kezdetű éneket. A jókedvű búcsú­zásnál meg ezt kívántuk: „Isten áldja e ház gazdá­ját, töltse teli pincéjét, kamráját!” Nádasi Ferenc nyírkará­szi cselédemberek gyerme­keként született száz esz­tendővel ezelőtt. Pár éves korában árván maradt. Pár évtizedig dohányos volt Karászon, majd Namény- ban. A szegények kenyerét ette nősülés után is. Emlé­kezik azokra a karácso­nyokra is, amikor a „lo­pott" fenyőágon egy-két alma, vagy dió, jobb eset­ben egy papírba csavart kockacukor függött. Uno­káinak, dédunokáinak so­kat mesél a múltról. Rig­musait, katonatörténeteit szívesen hallgatták utódai, de a szegénység felemlege­tésénél többnyire „leállí­tották”. Persze nem harag­gal. A negyvenes és az ötve­nes években aztán változa­tosabb és szebb is lett az élete. Budapesten segéd- munkáskodott az Árpád- híd építésénél. A naményi TÜZÉP-telepen vagont ra­kott; szenet osztályozott. 72 évesen ment nyugdíjba a TÜZÉP-telepről. Dehogyis ment ekkor pihenni. Még tíz évig a helyi ÁFÉSZ áruháza előtt kerékpármeg- örzöként dolgozott. Erről az évtizedről is van egy rö­vid sztorija. Az áruház melletti Csipke étterem szakácsnője, Sárika néni minden délelőtt kiszólt ne­ki: „Feri bácsi, hány bicik­lire vigyáz?” Mondta, hogy harmincra, vagy negyven­re. E szerint főzött a sza­kácsnő, mert a biciklisek többsége a Csipkében köl­tötte el ebédjét. Feri bácsi most a lányá­val és a vejével él egy ta­karos házban. A születésnapon is körül­vették tisztelettel, szeretet­tel. Hányán is voltak? Há­rom gyermek, 16 unoka, 16 dédunoka és tíz ükunoka.

Next

/
Thumbnails
Contents