Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-20 / 299. szám

1983. december 20. Kelet-Magyarország 3 Válaszol a miniszter kán. Javaslataikat az illeté­kes miniszterek megvizsgál­ták, és mindketten a napok­ban kaptak választ. Két szabolcs-szatmári kép­viselő — Jeszenszki Gábor és Biró Miklós — szólalt fel az országgyűlés őszi üléssza­Jeszenszki Gábor nyíregyházi képviselő egyebek mel lett a vállalatok piaci információjáról és a szakmunkás- képzés vállalatokhoz kapcsolódó kérdéseiről beszélt. Ezek­re az ipari miniszter válaszolt. A belső (vállalati) infor­mációs rendszer kialakítása és működtetése — a piaci in­formációkkal együtt vállala­ti hatáskörű tevékenység. A több egységgel (gyárral, gyáregységgel stb.) rendelke­ző vállalatoknál a piaci in­formációkat általában a vál­lalati központ kereskedelmi egysége szerzi be. A vállalati érdekek és sajátosságok fi­gyelembevételével juttatják el azokat a tevékenységben érdekelt egységekhez. A ke­reskedelmi információk op­timális szintje — kerülve az alul- és túlinformáltságot. — szorosan összefügg az egyes egységeknek (gyáraknak) a vállalati innovációs láncban elfoglalt helyzetével. Ezzel, valamint a vállalati törvény­nyel összhangban az Ipari Minisztérium nem gyakorol közvetlen hatást a vállalati központokhoz tartozó egysé­gek piaci információs szint­jére. Az Ipari Minisztérium köz­vetett módon befolyásoló munkájával, természetesen állandóan és következetesen szorgalmazza valamennyi egység piaci informáltságá­nak növelését, annak meg­felelő szintű biztosítását. A belső irányítási rendszer kor­szerűsítésére vonatkozóan ez évben módszertani ajánlást készítettünk, melyet a vál­lalatok és a megyei tanácsok részére megküldtünk. A szakmunkásképzés hely­zetét, ennek keretében a vál­lalatok és iskolák jobb együttműködésének lehetősé­gét az Ipari Minisztérium vezetői 1982-ben megvitat­ták. Az ipart képviselő válla­latok és az iskolák megfele­lő szintű együttműködése azonban nemcsak a közpon­Biró Miklós mátészalkai kérdéseiről beszélt, javaslatai szeit érintették. Felszólalásé válaszolt. Az Állami Tervbizottság határozata alapján folyamat­ban van gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejleszté­se. A létrehozott munkabi­zottságok ennek keretében kiemelten foglalkoznak a vállalatirányítás és a válla­lati szervezeti rendszer kor­szerűsítésével is. Az eddigi előkészítő mun­ka alapján bizonyosnak lát­szik, hogy a vállalatirányí­tás és a vállalati szervezeti rendszer továbbfejlesztése ti intézkedéseken múlik. A tanácsok szakigazgatási szer­veinek helyi kezdeményezé­se is — ahogy ezt számos példa mutaja — igen ered­ményesek lehetnek. Köve­tendőnek éppen Szabolcs- Szatmár megye tekinthető. A megyei tanács ipari osztálya korábbiakban kezdeményez­te az ilyen jellegű szakokta­tási problémák megoldását, a művelődési osztály pedig te­vékenyen segített a végre­hajtásban. A vállalat és az iskola kapcsolatára vonatko­zóan a Művelődésügyi Mi­nisztérium koncepciója — a közoktatás fejlesztéséről — is számos előre mutató új elemet tartalmaz. Az Ipari Minisztérium a közeljövőben megvizsgálja, hogy milyen módon tarthat­nának fenn egyes vállalatok szakmunkásképző iskolát. A Művelődési Minisztérium kezdeményezte a szakmun­kástanulók gyakorlati okta­tásának megvalósítását egyes nagyvállalatok közvetlen ha­táskörében. A Ganz-MÁ- VAG, Mozdony-, Vagon és Gépgyárban kísérleti jelleg­gel működő rendszer ered­ményei biztatóak. A tapasz­talatok alapján egyes kérdé­sek azonban további korrek­ciókat igényelnek. Ezt a megoldást azonban tovább kívánjuk szélesíteni. Képviselő elvtárs javasla­tát elfogadva úgy ítélem meg, hogy a felvetettek meg­valósítására a közoktatás fejlesztési koncepciójának véglegesítése során kerülhet sor. A Művelődési Mi­nisztérium illetékeseivel együttműködve vizsgáljuk a szakmunkásképzésben és a továbbképzésben az iskolák és vállalatok hatékonyabb együttműködésének formáit, lehetőségeit. képviselő a vállalatirányítás a vállalati törvény egyes ré- ra az igazságügyi miniszter 1984. évben szükségessé teszi az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény és a végrehajtásáról rendelkező minisztertanácsi rendelet fe­lülvizsgálatát és módosítását. Elképzelhető, hogy a válto­zások olyan mértékűek lesz­nek, amelyek egy új vállala­ti törvény megalkotását in­dokolják. Erre figyelemmel ma még nem időszerű, hogy az országgyűlés napirendre tűzze az állami vállalatokról szóló törvény végrehajtásá­nak tapasztalatait. Megyénk 72 gyógyszertárát a nyíregyházi központból látják el a legkülönfélébb gyógyszerekkel, gyógyászati segédanya­gokkal. Képünk az egyik gyógyszerraktárban készült, ahol a megrendelések alapján állítják össze a gyógyszerszállítmá­nyokat. (Elek Emil felvétele) Beszámoló taggyűlésekről jelentjük Rang Lakatosok, technikusok, a termelés első vonalában dol­gozó irányítók fogalmaztak így a Szabolcs megyei Álla­mi Építőipari Vállalat se­gédüzemi pártszervezetének év végi beszámoló taggyűlé­sén, amelyen Tárnba András, párttitkár valamennyi párt­tag véleményére, az üzemi pártbizottság intézkedési ter­vére és tavalyi évzáró tag­gyűlés határozataira alapoz­va értékelte az ez évi mun­kát. Kevesebben többet Érthető, hogy a fórum kö­zéppontjában az szerepelt, — s ezt erősítették meg a fel­szólalások —, hogy a gyor­san változó gazdasági körül­ményekhez és a piaci igé­nyekhez sikerült-e alkalmaz­kodnia az idén önelszámoló és önálló üzemi rangot kapott se­gédüzemnek?, Jól vizsgáztak a lakatosüzemiek. Megküz- döttek az év közben kapaci­táshiányból származott gon­dokkal, s az elmúlt 11 havi termelésük megközelítette a 60 milliót. Ezt 5 százalékos létszámcsökkenéssel érték el. Várhatóan 2 millióval telje­sítik túl a tervet, és a ter­vezetthez viszonyítva 10 szá­zalékkal lesz magasabb a ter­melékenységük. A segédüzem önállósága jövőre tovább növekszik. Fő­leg az ezzel együttjáró fel­adatok foglalkoztatták a vi­ta résztvevőit. Hangsúlyoz­ták: ez nem csak a vezetők, de valamennyi itt dolgozó felelősségét is megnöveli. 'Többen javasolták, hogy a termelési folyamatokat vizs­gálják felül és korszerűsít­sék. Ehhez szükséges igazí­tani az adatfeldolgozást is, meggyorsítva a termelés ki­szolgálását. Csaknem minden teljesítmény „A kemény hangvételű beszámolót finomabb hangolású minősítés kísérte. Ha tisztességes és helytálló, lehet kemény a mondandó, itt magunk között” (Batta Ferenc felszólalásá­ból.) „Felnőttünk mi már ahhoz, hogy a szemünkbe mon­dott hibákat is elfogadjuk.” (Szikszai Gyula.) felszólaló hangsúlyozta, hogy jövőre még rugalmasabban kell alkalmazkodniok a piac szükségleteihez, ha azt akar­ják, hogy a versenyben le ne maradjanak. S hogy mit jelent az önál­lóság? Ezt az is bizonyítja, hogy elmondták: a SZÁÉV segédüzeme, az itt dolgozók most nyugodtan várják az új esztendőt, mert 1984 első negyedévére már .megvan a munkájuk. Határidőre jó minőségben Vicziczki János, a Nyíregy­házi MEZŐGÉP baktalóránt- házi gyáregysége pártszer­vezetének titkára a beszámo­ló taggyűlésen így fogalma­zott: „Tekintettel arra, hogy gyáregységünk ipari terme­lő üzem, ezért a pártmunká­nak ez a része központi he­lyet foglalt el ez évi tevé­kenységünkben.” A pártfó- ,ruim azt vitatta: hogyan si­került a piaci igényekhez al­kalmazkodva módosítást vég­rehajtani a termékgyártás­ban. Három termék gyártá­sáról szóltak részletesen. Az idén tovább végezték a ha­gyományos pótkocsi részegy­ségek gyártását, a társgyár­egységek részére. Ennek csak kisehb határidőcsúszásokkal tudtak eleget tenni. Tovább folytatták a Supermix—7 tí­pusú takarmánykeverő-ki- osztó kocsik gyártását is, bár mint a fórum megállapította a minősége nem javult a kí­vánt mértékben. Lényegesen megnövekedett viszont az idén a nyugati exportjuk. A gyáregység történetében elő­ször mintegy 4,5 millió ér­tékben szállítottak különbö­ző típusú rakodó részegysé­geket NSZK-meg rendelésre. Elismerték, kezdetben akadtak kisebb minőségi ki­fogások, de ezeket korrigál­ták, s végül is teljesítették a követelményeket. A taggyű­lés megállapította: ' a jövő­ben a magas minőségi köve­telményekre, a határidők pontos megtartására, és a piaci igények változásaira alaposabban fel keil készülni és gyorsabban reagálni az egész gyáregységnek. Felújításra várnak Ehhez azonban nemcsak a szocialista brigádok, a szak­munkások, a termelésirányí- tó felkészültségét szükséges növelni, hanem az eléggé el­avult eszközállományt is fel kellene újítani. Szükség van fontos, alapvető gépekre, él- hajlítóra, hidraulikus présre, fúrógépre stb., amelyek be­szerzése érdekében lépéseket tett a gazdaságvezetés. Az idei tapasztalatok azt is bizo­nyítják : a kommunista és pártonkívüli munkások jól helytálltak. Vállalták az ál­dozatokat is az exportterv teljesítése érdekében. Akár szombati-vasárnapi műsza­kot vagy túlórákat is. F. K. Megismerni a jövő tudományát A számítógépről—mindenkinek — Hol találkozhatnánk? — kérdeztem Simon Bélánét telefonon, miután felhívtam a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolát. Hangján érződött, hogy gondban van: sűrű az elfoglaltsága mindennap. — Jöjjön el holnapután reggel a megyei beruházási vállalathoz, ott leszek ... Amikor a megbeszélt idő­pontban a Nyírber portáján érdeklődtem, rögtön jött a válasz: „Ja, igen, a számító- gépes tanfolyam! Erre tes­sék ...” Az asztalon három színes televízió, előttük billehtyűso- ros készülék, oldalt kiírószer­kezet. — Hamarosan kezdődik a tanfolyam mai foglalkozása — fogadott a vékony, mosoly­gós asszony. — Előkészítjük a gépeket, melyekhez aztán odaülnek a vállalat vezetői. Egyhetes tanfolyamot szer­veztünk számukra: ismerked­nek a számítástechnikával — a jövővel. — Egyelőre csak annyit tu­dok magáról, hogy a mező- gazdasági főiskola adjunktu­sa... — A repülőgép-vezetői in­tézet matematikai-számítás­technikai csoportjában dol­gozom. 1966-ban végeztem Debrecenben, a KLTE mate­matika-fizika szakán, utána Balassagyarmatra kerültem. Miután szabolcsi vagyok, bi­zony nehezen találtam a he­lyemet Nógrádban, hazahú­zott a szívem .. . Közben há­rom esztendeig gyesen vol­tam, két kislányom van — és 1971-től dolgozom itt. Érkeznek közben a tanfo­lyam résztvevői. — 1974-től foglalkozom szá­mítógépekkel, akkor volt al­kalmam a debreceni Kossuth egyetemen egy tanfolyamon részt venni. Nagy szerencsé­nek tartom, hogy a követke­ző évben kijutottam Marseil- les-be, a számítástechnikai világkongresszusra — ott lát­hattam csak igazán, hogy mit is jelent a számítógép ... Amikor hazajöttem, nyomban keresni kezdtük a főiskolán a lehetőséget, hogyan „sze­rezhetnénk” gépet. Végül is 1980-ban ez is megtörtént, egy TPAL—32-es gépet kap­tunk, elkezdhettük a munkát. — Azt is megtudtam, hogy a Neumann János Számító­gép-tudományi Társaság me­gyei szervezetének titkára­ként tevékenykedik. — 1977-től dolgozom a szervezetben. Akkoriban het- venegynéhány taggal indul­tunk, ma valamivel már töb­ben vagyunk. Sokasodnak a számítástechnikával foglal­kozó szakemberek a megyé­ben —, hogy csak párat so­roljak, van már gép Záhony­ban, a konzervgyárban Nyír­egyházán, a Volánnál, a víz­ügynél, a két főiskolán ... Igen hasznosnak tartom a szervezet munkáját, hiszen alkalom nyílik a rendszeres tapasztalatcserére, informá­ciók szerzésére. A társaság révén bekapcsolódhatunk az országos vérkeringésbe, ko­moly rendezvényeknek is gaz­dái lehetünk, illetve lehet­tünk. Tavaly például itt ren­deztük az SZM—4 számítóge­pek bemutatóját, az ezzel egybekötött tapasztalatcserét, vagy most októberben a mik­roszámítógépek kiállítását, mellette pedig előadássoroza­tot. Ilyen alkalmakkal érte­sülhetünk a:: .. hogv ki hol tart, milyen új eredmények vannak a számítástechniká­ban. — Ez a tanfolyam milyen célt szolgál? — Egyhetes, napi nyolc órában — intenzív a javából. A vállalat vezetése kérte, mi­vel itt is alkalmazni kíván­ják a számítógépet — egyre nélkülözhetetlenebb. Másutt is tervezzük a jövőben ha­sonló tanfolyamok szerve­zését — van rá igény. Több fokozatú felkészítésre is le­hetőség van — az alapoktól a bonyolultabbig. Nagyon, de nagyon fontosnak és szüksé­gesnek tartjuk: eloszlatni azt a még mindig lengedező „misztikumot”, mely körül­veszi a számítógépek világát, „testközelbe” kerül a gép, an­nak felhasználása. Márpedig nem a jövőben, már szinte ma sem képzelhető el nagyon sok munkaterület a számító­gép alkalmazása nélkül... Tarnavölgyi György *Simon Bélánét az MTESZ megyei szervezete a napok­ban Kabay János-emlékérem- mel tüntette ki. mmailom a Kossuth rá­wr dióban a minap a mm „Reggeli pár be - széd”-ben, hogy baj van a lakóházak ablakaival, (hogy szakszerű legyek: a nyílászárókkal). Aki nem hallotta az említett inter­jút, az most csak legyint: már megint ez — régen baj van! De kérem, most fordult a kocka: az a baj, hogy túlságosan jól zár­nak! — mondta az illeté­kes szakember. Emiatt az­tán nem mozog a levegő a lakásokban és penészed­nek, sőt, gombásodnak a falak az új házakban is. Ügy elhűltem, mint egy lakás, amelyben még a hagyományos, feltűnően rosszul záródó ablakok vannak. Kollégám meséli, hogy az ő lakásukban kellő szél­irány esetén vidáman le­beg a függöny. Ezt kissé búsan mondta — most már megvigasztalódhat, hogy penész nem fenyege­ti őket, és gombát sem kell szedniük a falakról. Találkoztam barátommal, aki az utóbbi időben szi­geteléssel foglalkozik, mint kisiparos, különleges anya­gokkal tömíti a rosszul zá­ródó ajtókat és ablakokat. El van keseredve. Mi lesz az üzlettel, ha kiderül, hogy építőiparunk eddig a helyzet magaslatán állt, merthogy nem jól záródó ablakokat épített be, így meggátolta a penész terje­dését. Most, az új típusú nyílászárók bizonyultak helytelen választásnak — nincs hát szükség a tömí­tésekre. Aztán a fejére csa­pott a kisiparos (mint aho­gyan ez méltó egy rugal­masan gondolkodó kisvál­lalkozóhoz .. .). Átállok! — mondta. — Gyalut és ha­sonló szerszámokat veszek, s hirdetni fogom: ajtón- ablakon résnyitást válla­lok! Eddig méterre- mér­tem a szigetelőanyagot, ezután centiméterre a ki - gyalult rést. „Van itt ész — nincs penész!” — talál­ta ki rögvest a kínrímes jelszót is, a feltehetőleg virágzó üzlethez. Ez mind szép. Csak mi lesz akkor, ha kiderítik: tulajdonképpen nem is kellenek azok a nyavalyás ablakok. Minek — hiszen ha jól becsukják, még megeszi a penész a tapé­tát! Ki velük, tegyünk a helyükbe szúnyoghálót vagy rácsot, hadd járja az az áldott levegő a lakást! Aki elsőként valósítja meg az ötletet, az majd büsz­kén feszíthet a nagykabát­ban, miközben sepri a ha­vat a fotelról — csak hadd egye a szomszédot a pe­nész azokkal a híres, jól tömített ablakaival... (tarnavölgyi)

Next

/
Thumbnails
Contents