Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-20 / 299. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. december 20. Könyvtári tervek Vaján Versklüb, mesedélHtán A költözködés családi „kötelékben” sem lebecsülendő vállalkozás, hátha még súlyos könyvkötegekkel kell helyet cserélni. A vajai könyvtárosok, a főfoglalkozású Tamási Tiborné és Takács Árpádné, aki diákotthoni nevelő is, szívesen vállalPillanatkép a vajai könyvtárban. (G. B. felv.) ták a hurcolkodással járó gondokat. Nyáron az általános művelődési központ emeletén két egymásba nyíló termet kaptak, valamint a korábbinál jóval tágasabb raktárt.-' Azóta már szépen elrendezkedtek. Helyükre kerültek a bútorok, a polcok, szakmailag előírt, kifogástalan rendben sorakoznak a könyvek. Külön csoportosították a kézikönyveket, lexikonokat, hogy a valamire kíváncsi könyvtárlátogatók könnyen megtalálják azokat. 1981 augusztusa óta kettős szerepkört lát el a könyvtár: községi és iskolai egyben. összesen 22 ezer kötet közül válogathatnak az olvasni vágyók. Közel félezer a beiratkozott olvasók száma, többségük tanuló. A felnőttek szombat és vasárnap kivételével naponta délelőtt 10-től 12-ig, délután egytől 6 óráig nyithatnak be a könyvtárba. Kedden és pénteken egy órával megtoldják az esti nyitvatartást, tekintettel a moziba járókra, akik a vetítésig könyvet is választhatnak, illetve forgathatják a napilapokat, folyóiratokat. Több mint húszféle újság jár a könyvtárnak. Korábban működött versklub, .olvasókör, a költözködés kizökkentette tagjait a rendes kerékvágásból. Remélik, csak átmenetileg, rövid időn belül ismét rendszeresek lesznek foglalkozásaik. Az általános iskola tanáraival közösen, a könyvtárosok rendhagyó irodalomórákat is szerveznek. Sőt, az iclső terem egyik sarkában kis pódiumot alakítottak ki. Ott adott műsort a Szabolcsi szimfonikus zenekar tagjaiból alakult kamaraegyüttes, akiket zeneismertető előadásra visszavárnak. A gyerekek bábelőadással, mesejátékokkal örvendeztethetik meg társaikat. A vajai könyvtár új helyén óvodások mesedélutánjaira is alkalmas. A maradandó kedves élmények után iskolásként visszajáró vendégei, rendszeres olvasói lehetnek a könyvtárnak. (rg) Szigorú vizsgálat „Üjra felhasználták a már eldobott műanyag poharakat a nyíregyházi ajándékudvar egyik büféjénél” — írtuk nemrégiben lapunkban, olvasóink jelzése alapján. Most levelet kaptunk a vendéglátó vállalat igazgatójától, mely szigorú vizsgálatról ad hírt. Nem sikerült ugyan a bizonyítás utólag, de a vállalat ezt követően rendszeres, állandó ellenőrzéssel igyekszik elejét venni a hasonló, a közegészséget súlyosan veszélyeztető visszaéléseknek. Reméljük, eredménnyel — ha már három-négy helyen is árulnak a rövidke „ajándékudvarban” szeszt, hát legalább abban lehessünk biztosak, hogy az alkohol hatásán kívül más nem veszélyezteti a szomjúhozók egészségét... (tgy) Elismerés V ikár Sándort, a nyíregyházi zeneiskola nyugalmazott igazgatóját nem kell külön bemutatni. A megye zenei életének aktív részese hosszú évtizedek óta, zenekritikai — esztétikai munkássága rendkívüli értékű — lapunk hasábjain is gyakorta találkozhattak az olvasók kritikáival, értékeléseivel. Az idős mester munkásságát a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának zeneművészeti szakosztálya kitüntető emlékplakett adományozásával ismerte el. A dr. Péterfi István (a zenei alap első igazgatója) emlékére alapított érmet évente azok kapják, akik kiemelkedőt alkottak zenei életünk minden területén. Múlt pénteken adták át a kitüntetést Budapesten, ám sajnos, Vikár Sándor betegsége miatt nem tudott részt venni az ünnepségen. Ezért ma betegágyánál nyújtják át neki az elismerést, melyhez mi is szívből gratulálunk — jobbulást kívánva! A SZOT-beutalók áráról i tanban üdül, fizessen többet! Hét új üdülő építése és három nagyobb létesítmény korszerűsítése révén jövőre jelentősen nő a költségigé- nyesebb összkomfortos elhelyezés aránya és csökken a kevesebb ráfordításé komfort nélkülieké. 1984-ben már minden második SZOT- beutalt összkomfortos elhelyezést kap, a vendégek 52 százaléka I. kategóriájú üdülőkben pihenhet. Az árváltozást az is szükségessé tette, hogy egyré többen részesülnek a drágább üzemeltetésű gyógyüdültetésben. Kedvezmény a családnak Alapelv, hogy a családos és a csoportos gyermeküdülés, szanatóriumi, valamint a gyógybeutalás kapjon továbbra is nagyobb mértékű támogatást. Ezért maradt ingyenes a család as üdülésben a harmadik és minden további gyermek beutalása, a szakmunkástanulók háromhetes gyógyüdülése, az állami gondozott szakmunkás- tanulók téli és tavaszi szü- neti beutalása, valamint a nyári csoportos és az iskolás gyermeküdülési utaztatás. Igazságos, gazdaságilag is megalapozott az a döntés, Még az ősz elején értesülhettünk arról, hogy januártól átlagosan 24 százalékkal növekedik a SZOT-beutalók térítési díja. Indokként csak az üzemeltetési költségek — élelmiszer, energia, közmű, tisztítószer stb. árának — változása szerepelt. A beutalók árváltozásáról most részletesebben tájékoztatjuk az olvasókat. hogy aki kedvezőbb elhelyezési körülmények közé kerül és a 'főszezonban üdül, az többet is fizessen. Ennek megfelelően az új térítési díjak a korábbinál jóval differenciáltabbak: napi 30- tól — 80 forintig terjednek. Változatlan maradt a négy kisbabás üdülőkben a felnőttek és a gyermekek térítési díja, a gyermekszanatóriumok beutalójegye, a velencei és a balatonszemesi express táborokba beutalt szakmunkástanulók üdülési díja, valamint a balatoni és dunakanyari második és harmadik kategóriába sorolt üdülők elő-utóidényi térítési díja. Többletszolgáltatás Legnagyobb mértékű az árváltozás, napi 20 forinttal drágult a 24 I/A kategóriába tartozó üdülőnél, amelyek az elhelyezés összkomfortossága mellett valamilyen többletszolgáltatást is nyújA tárgyalóteremből Egy hétig volt szabadlábon Közveszélyes munkakerülés és közokirat-hamisításért ítélte el a bíróság ez év tavaszán Biró György 25 éves nyírbátori lakost. Biró májusban bevonult a börtönbe, augusztus 10-én feltételesen szabadult, s hogy mit használt neki a büntetés, jól mutatja, hogy kerek egy hét múlva a rendőrség 25 nap elzárásra büntette, mert továbbra sem dolgozott még alkalmi munkát sem. A Pestről már kitiltott Bíró úgy tartja el magát, hogy Nyírbátorban megállít embereket, tőlük koldul, s ha van néhány forintja, azt nyomban elissza, ezért tartják számon, mint idült alkoholistát. A koldulást nem találta elég jövedelmezőnek Biró, ezért a nyáron betört édesanyja lakásába, ellopta a televíziót és egy tv-szerelő kisiparosnak eladta. A rendőrség a nyomozás során megtalálta a készüléket és visz- szaadta a károsultnak, Biró ellen pedig ismét büntető eljárás indult. A Nyírbátori Járásbíróság dr. Illés Béla tanácsa Biró Györgyöt lopásért és közveszélyes munkakerülésért halmazati büntetésül egy év nyolc hónap szabadságvesztésre ítélte, amelyet börtönben kell letölteni. A bíróság úgy intézkedett, hogy Bíró nem bocsátható feltételes szabadságra, azt az időt is le kell tölteni, amit legutóbbi büntetéséből elengedtek, két évre eltiltották a közügyektől, és elrendelték kényszergyógyítását. Az ítélet jogerős. tanak. Ilyen például gyógyüdülőkben a fürdő igénybevétele, balatoni üdülőkben a saját strandrész, Gallyatetőn az uszoda használata. Változott a munkaviszonyban nem álló házastárs — élettárs kéthetes kiegészítő szelvénye is. Eddig ez 300 forintba került, januártól 500 fo rint lesz. Külföldi utak Növekedtek a külföldi üdültetés térítési díjai is: a szocialista utalk 20, nyugati országokba érvényes üdülés 30, a 6 napos hajóüdülés 30—35 százalékkal drágult Az áremelkedés ellenére 11 ország 43 útvonalára érvényes külföldi üdülési díjak továbbra is kedvezményiek maradtak, fgy például la 11 napos moszkvai üdülés — (oda-vissza repülővel) 3 ezer 300 forint helyett 4 ezer forintba kerül. A 15 napos tátralomnici beutaló ára ezer forint helyett 3 ezer 600 forint lesz. A hatnapos po zsonyi hajóút 400, az aldunai 500, a bécsi 530 forinttal drágult. Jövőre a belföldi üdüléshez hasonlóan a külföld utakra is jelentkezhetnek azok, akik a munkaviszonyban nem álló házastársukkal — élettársukkal együtt akarnak utazni. Utalványok A térítési díjak többlet bevételéből a SZOT a rászorulók támogatására — a tag létszám arányában — elő szőr adott ki 25 ezer 200 fo rint értékű utalványt. A 19 szakszervezeti központ kö zül öt saját pénzügyi alap jából ugyancsak kiadott to vábbi 4 ezer 200 forintos utalványt. Az együttesen 29 ezer utalvány a belföldi fel nőttüdülési létszám mintegy 10 százaléka. Az utalványokat az alapszervezetek az alacsony jövedelműek, nagycsaládosok, valamint a nyugdíjasok üdülési támoga tására használhatják fel. Az utalványok ára az alapszer vezeteket anyagilag nem tér heli. K. S. Ezúttal egyetlen napi, néhány pénteki tévéműsorról essék szó. Rendkívül tartalmas volt a pénteki műsorkínálat. Azt hiszem, mindenki megtalálhatta benne a kedvére valót Mindjárt az első igazán sikeres belföldi magazinműsorral, az Ablakkal kezdhetem. Azt hiszem, az eddigi legjobb, legszínesebb adást láthattuk, bár egykét — a sajtóból már ismert — téma „visszaköszönt”. „Pl. a vállalati bölcsődék és óvodák elnéptelenedése, ugyanakkor a tanácsiak túlzsúfoltsága, vagy az üresen álló OTP-lakások ügye.) Nagyon érdekes, sőt izgalmas volt az OTP vezérigazgató-helyettesének nyilatkozata a lakosság fizetőképességének, alakulásáról, ami jelenleg bizonyos fokig korlátozottabb, főleg a lakásvásárlások terén. Az OTP hitelpolitikájában, meg más módon is, így kisebb, de olcsóbb lakások építésével ezt figyelembe is veszi. Hasonlóan közérdeklődésre tarthatott számot (a telefonos kérdések is ezt bizonyítják) az új egységesített útlevél-rendelkezésekről készített interjú a legilletékesebbel, a BM útlevélosztályának vezetőjével. Nem kívánom a műsor sok más, kitűnően sikerült részletét felsorolni, csupán annyit jegyzek meg, hogy az egyre népesebb stáb, Fe- ledy Péter műsorvezetésével zökkenőmentes, jó ritmusban dolgozott. Akik a vetélkedő műsorokat szeretik (bizonyára nagyon sokan) élvezhették az „És mégis mozog a föld” Jókai-vetélkedő harmadik részét. Egyszerűen lenyűgöző volt a játékosok felkészültsége, tárgyismerete. Egyszer-kétszer még a tudós zsűrit is zavarba hozták némileg. A vetélkedő sok új ötlettel (pl. a pantomimekkel) előnyösen tért el a hagyományostól. A lebonyolítása viszont nem volt eléggé gördülékeny, tarkítva néhány bakival, téves, majd már helyesen visszavont programsorolással. Mintha a Fele sem igaz vetélkedőműsor vezetése a méltán népszerű Vágó Istvánnak egyelőre jobban menne... És hát „a” Vitray. Az Ismét.., tulajdonképpen visszatekintés riporteri pályájára, amellett, hogy remekbe szabott, utánozha- tatlanul közvetlen beszélgetések vannak benne egykori riportalanyaival, mint most a már akkor feltűnően értelmes, koránérett óvodással, aki mára balettintézeti növendékké serdült. Vagy a nem túl nyilatkozós természetű kalapácsvető olimpiai bajnok, Zsivótzky Gyula „kifaggatása’’ a kamerák előtt. Nekem- egyébként meggyőződésem, hogy a sokoldalú Vitray Tamás igazi műfaja ma már a bensőséges hangulatú beszélgetés. Remélem, hogy a Riportalany kerestetik újraindulásával ez a vélekedésem csak erősödni fog. A késő esti órákban láthattuk a Győztesek és vesztesek — törvényes magyarázat c. új-zélandi tévé- filmet. A jogi abszurdumra épült nevezetesen arra, hogy egy régi törvény hatályon kívül helyezése és az új életbe léptetése közötti négyórás intervallumban elkövetett gyilkosság büntethető-e egyáltalán. De hát akkor miért ült már 11 évet a gyilkosságért bizony súlyosan elítélt egyik hősünk? A másik csirkefogó kisebb vétségért került be. Az alapötlet képtelen, ámbár szellemessége tagadhatatlan. Merkovszky Pál MELLETT A múlt hét szombatján elhangzott az idei év utolsó 168 órája. Ez is tartalmas volt, néhol könnyed hangvétellel, mint az adások nagyobb része az év folyamán. Egy esztendei műsorideje összesen nem éri el a nyolcvan órát. (Az idén például az utolsó két szombaton elmarad, a karácsony este és a szilveszter est miatt.) Nem túl sok tehát, de nem is kevés, ha azt nézzük, miről, mikről szóltak ezekben a műsorokban, illetve ha azt vesz- szük. mikről kellett volna még beszélni. Nem az éves tartalom- jegyzéket akarom felsorolni, nem is tudnám, mert sem helyem, sem elegendő számú pontos adatom nincs hozzá. Nem is szeretném — éppen ezek hiányában — megvonni a 168 óra adásainak mérlegét. Néhány tényt azonban mégis meg kell említenem. Az egyik az, hogy a 168 óra az Esti magazin mellett a rádió leghallgatottabb műsorai ' közé tartozik. Nem véletlenül. Nem egyszerűen „csak” informál, hanem bizonyos történések, jelenségek hátterét is igyekszik felderíteni. Ennek érdekében, ha szükséges, szívósan vitatkozik, elemez, ösz- szefoglal. Vannak sokan olyanok a hallgatók között, akik valamiféle igazságosztó intézményt látnak benne. Pedig egészen biztosan nem szeretnék azzá tenni szerkesztői, munkatársai. Egyet biztosan akarnak: a valóságot, az igazságot kimondani azokban a témákban, amelyeket hétről hétre felvállalnak. Kis túlzással azt mondhatnám, hogy nem ismernek kényes kérdést, de talán úgy helyesebb: nem riadnak vissza az úgynevezett kényes témáktól, és nem félnek feltenni „rázós” kérdéseket sem. Egy-egy adásban két-három, esetleg négy olyan témát hoznak elő és boncolgatnak, amelyek a közvéleményt erősebben -foglalkoztatják. Az idei utolsó 168 órában három ilyen kérdéskör szerepelt. Gazdasági kilátásaink a következő években a társadalmi demokratizmus és intézményrendszerének működése, illetve a működés akadályai, zökkenői, végül pedig a személyi változások sajátos természetrajza az ezekről szóló közleményekben és a köztudatban. Aki hallgatta ezt a múlt szombati adást, az bizonyára igazat fog adni nekem abban, hogy a riporterek most sem voltak, egyik témában sem bátortalanok. Ezekre a nyílt kérdésekre őszinte válaszok hangzottak el. Az államjogásztól arról, hogy a demokratizmusnak nem a szervezeti kérdéseivel van bajunk, hanem azzal, hogy a szervezeti ügyekben megtett intézkedésekhez képest ez a demokratizmus nem sokat mozdult előre. Az üzemi demokráciának például különféle szervezeti formái jöttek létre. Ezek megfelelőek, de a valóságban nem élnek eléggé. Miért? Azért főként, mert a munkás csak akkor fog érdemben beleszólni a vállalat, a gyár ügyeibe, ha valóban érvényesülni fog az érdekeltsége, ha a keresetén fogja azt érezni. Igen érdekes volt a harmadik nagy téma. a személyi változások kérdésköre, az „érdemei elismerése mellett” többféle értelmezése a közvéleményben. Ez az interjú megjelent a szombati Magyar, Hírlapban. Érdemes elolvasni. Seregi István
