Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-14 / 294. szám

2

Kelet-Magyarország

1983. december 14.

Együtt

HOGY’ ÉRZI MAGÁT a

fiatal város fiatalsága? Ezt boncolgattuk 1983-ban városi oldalainkon. Több mint hatvanan szóltak hozzá a kérdésekhez, elsősorban az érintettek. Őszinte beszélgetéseken hangzott el: a felnövő nemzedék otthonra lel Fehérgyarmaton. Hogy az élet gondtalan lenne? Nem, erről nincsen szó. Senki nem szépített, de nem is dramatizált. Kiderült, hogy a gyarmati fiatalok nem kívülről szemlélik világukat.

Természetesen várnak lehetőségeket, kívánják a felnőtt nemzedék segítségét, számítanak tapasztalataira is. De minden esetben hozzátették: nem készet követelnek. Tudják, rajtuk is múlik, milyen lesz a jövő városa, az ő munkájuk is kell majd ahhoz, hogy feloldódjék a feszültség, csökkenjen a ma még sokféle gond.

Szót kaptak gyári munkások, diákok, tanárok, ifjúsági vezetők, társadalmi és politikai életben kitűnők, beszélt jogásznő, kötőnő, természetvédő — hogy csak találomra soroljam azokat, akiknek fényképét is láthatta az olvasó. Közös volt bennük az őszinteség, a felelősség. Türelmetlenségük is megkapott, hiszen mindig párosult a tett- rekészséggel. S ez így van jól.

Végigolvasván a tíz újságoldalon megjelent eszmecseréket, az összegződött bennem: boldog lehet a város, melynek ennyi okos és cselekedni kész fiatalja van! Olyan embere, akikre holnap rá lehet bízni a közélet posztjait, a termelés kulcspozícióit, a növekvő nemzedék nevelését. Kincs ez, mellyel gazdálkodni az idősebb generáció kötelessége.

Ki érezhetné égetőbben a foglalkoztatás meglévő gondját, mint ők? Ki tudhatná jobban, mint ez a korosztály, mit jelent a korszerű munkásképzés? Ki érzékeli markánsabban ná luk, miért kell jobban szervezett szórakozás és műve lődés? Ki láthatná tisztáb ban, mit jelent a pezsgő közéletiség, mint ők?

Az elmúlt időkben be széltek róla. Elemezték, bírálták, dicsérték, vizsgál- gatták. A jövő időben ala- kítaniok kell. Jobbá, szebbé, azon alapon, amit tőlünk kaptak. A nemzedéki ellentétek mondvacsinált csapdája helyett a generációk egymást kiegészítő és segítő szenvedélyességével.

TANULSÁGOT KERESTEM. Amolyan végső sum- mázatot. Kiderült minden axiómáról: erőltetett. A tíz eddig megjelent beszélgetés és a mostani, a záró meggyőzött: vétek lezárni azt, amit nem lehet egy mondattal befejezni. Az élet megy tovább. őrségváltásokkal, egymásba fonódó nemzedékekkel. Együtt.

Új színfolt: a sorház

Mint Szabó Gyula a Szatmár Lakásépítő Szövetkezetnél elmondta, folyamatosan dolgoznak szakembereik. A korábbi 46 lakást most újabb 18 követi, Ebből hatot már átadtak, december középén újabb hatot, s a hó végén a hiányzókat vehetik birtokukba a boldog tulajdonosok.

A Szatmár szövetkezet félkészház-akciói indított. Ez az egyedi kezdeményezés azt jelenti, hogy a belső munkálatokat ki-ki maga végezheti. így olcsóbb, gyorsabb a lakás. A városi tanács építési telket biztosított most is, a Hódiköt szomszédságában, így a Bocskai utca sarkán telke, családi háza lehet annak, aki a lakásszövetkezet segítségét igénybe veszi.

A Szolnoki utca és Petőfi utca határolta területen még éppenhogy elkészült a 18 lakás, de már ezek folytatásában megkezdődött újabb 11 lakás építése. Ezek a csoportos, kertes családi házak új színfoltjai a városközpontnak.

MAR TALÁLKOZTUNK VELÜK AZ IDÉN. A HÓDIKÖT-BOL KARMACSI JÖ- ZSEFNÉVAL, A VÁROSI TANÁCSTÓL SZÁRAZ KÁROLLYAL, A METRIPOND- BÓL HORVÁTH LÁSZLÓVAL, A KISZ VÁROSI-JÁRÁSI BIZOTTSÁGÁRÓL GAL- VÁCS MIKLÓSSAL. MOST ÚJRA LEÜLTÜNK.

Összegzés helyett - célkeresés

— Kár lenne bármit is lezárni — mondja Horváth —, hiszen itt élünk továbbra is. Örömeinkkel, gondjainkkal. Okosabb, ha a jövőt firtatjuk.

— Ami tőlünk is függ, hogyan alakul — elmélkedik Karmacsiné. — Ha a várost járjuk, sok szépet találunk. Sok újat. Nagyrészt a mi munkánk is benne van.

— Ha nem is megoldott á lakásgond, de mindenfelé építenek — folytatja Cal- vács —, főleg fiatalok. Ahogy a régi házak állnak az újak mellett, úgy sorakozunk mi fel az idősebbek mellé.

— És már vannak hagyományok, amiket mi teremtettünk —■ így Száraz —, például a kórus, a zenekar, a népzenei tábor, a tavaszi da- lostaiálkozó, a muzsikára, a szépre fogékony nemzedék.

Siembonóinl a gondokkal

— Gyarapodtunk anyagiakban, lelkiekben.

— De maradt gondunk is bőven. Vegyük sorba ...'

— Sokan vannak, akiknek az új üzemek létesítése ellenére sem jut még munka.

— Akadnak szép számmal, akik a készet várják, s otthonról gyakorta meg is kapják.

— És akik a pénzszerzés miatt maradnak ki mindenből, ami a közösséget szolgálja?

— Még soká nem lesz megoldott a bejárók helyzete, akik kollégium híján az ut- 'cán lődörögnek míg a buszuk indul.

— Sajnos, már nekünk is megvannak a lámpakiverő- ink, a falfirkálóink. az utcán arénázóink.

— A legrosszabbak a közömbösök, akikhez nehéz utat találni.

— Szinte teljesen kiesnek hatókörünkből a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok.

— Beszélünk munkásfiatalokról. Vajon azok valóban?

— Sok fiatal értelmiségi szellemi energiája sem hasznosul még. A kezdőket leköti a pénz- és lakásszerzés. A kis fizetés láttán ez érthető is.

— Gyakorta a felnőttek

sem vesznek kellően komolyan. Amíg nem lesz méltó odafigyelés szavunkra, aligha várható nagyobb közéleti felelősség.

Hol a megoldás ?

íme, az év során felmerültek — sűrítve. így talán ijesztő. Kérdezem is: van hát megoldás?

— A szankció nélküli ifjúsági törvény aligha jelenti a kiutat — mondja Galvács. ilyenkor szoktuk mondani: társadalmi üggyé kell tenni.

— Ez így általános — vág közbe Horváth. Talán közelítsük így: az üzemnek, az ott dolgozóknak több felelősséget kell vállalni. A pályán elinduláskor, a tanításban és a nevelésben. És még ami hiányzik, a megbecsülésben. Nem hiszem, hogy ez mindenütt gyakorlat lenne.

— Én a HÓDIKÖT-ben úgy látom — ezt Karmacsiné mondja —, hogy minden esetben, ha okos, világos és konkrét célt állítunk, akkor van követőnk. És ez a gyár dolga is, a KISZ-é is. Az álDj iskola, johb tanulás

Tornaterem? Nem! Sportcsarnok!

Most már a kétkedők is elhiszik, hogy a tanév második félévét már új otthonában kezdheti a Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközép- iskola. A SZÁÉV munkáinak irányítója, Szűcs Miklós az alapok lerakásától „helytáll''.

— December 20-án lesz a műszaki átadás. A 27 milliós beruházással hat tanterem, járulékos helyiségek, szociális létesítmény és egy 540 négyzetméteres tornacsarnok készült el. Marabu 8-as kazánnal üzemel a központi fűtés. s megoldódik a jelenleg villanykályhás fűtés. Összenyitjuk a két épületet. Megszűnik a gyerekek vándorlása.

— Az igazi, a monumentális a tornacsarnok. A pvc graboflax sportpadló extrik rétegre kerül, így rugalmassága. nemzetközi mércével mérve is kifogástalan Belmagassága s egyéb méretei bajnoki mérkőzések rendezését is lehetővé teszik.

— Az aula az iskolai élettel kapcsolatos rendezvényekre alkalmas. A műszaki át. lí adást követően, kijavítjuk az észlelt hibákat, s bízunk ben- ne, hogy a tanév második félévét már itt kezdhetik.

Reméljük: az új iskolában még jobb lesz a tanulmányi munka.

Mi lesz a járási hivatal épületeivel?— Január 1-től Fehér- gyarmaton is jelentős változások lesznek a közigazgatásban. Megszűnik a járási hivatal. Mi történik a hivatal épületével? Kérdésünkre Széles Lajos, a hivatal elnöke válaszolt.

— Január elsejétől a városi tanács a megnövekedett feladatokat jelenlegi helyén nem lenne képes ellátni. Sor kerül összenyitásukra, s így korszerű körülmények között fogadhatják az ügyfeleket. A testületi munka mellett mind a kisterem, mint a nagyterem alkalmas lesz más rendezvények tartására is.

Itt dolgozhat a népi ellenőrzési bizottság, a polgári védelem parancsnoksága és a Köjál is. A megyei tanács szakosztályainak kihelyezett munkatársai szintén otthonra lelnek a közös épületben. Amennyiben marad üres helyiség, itt a tanácsiak szívesen látnak olyan szervet, mely tevékenységi rendje összeilleszthető a közigazgatási munka kötelmeivel.

— Ügy tudjuk, hogy megszűnik a Fehérgyarmati Járásbíróság. A patinás épület sorsa sokakat izgat.

— A megszűnés tény. A város vezetői azon serénykednek. hogy itt ki lehessen alakítani a korszerű városi- járási könyvtárat. A jelenlegi terembeosztás mellett már igazi teammunka is folyhatna. Sokkal emberibb körülmények között segíthetnék a járás kiskönyvtárainak szakmai munkáját. Amennyiben ez megvalósul, a művelődési központ is fellélegzik. s a könyvtár helyén olyan foglalkozási termeket kap, ahol újabb szakköröket lehet elhelyezni.

— Készül a Petőfi Sándor Szakközépiskola. Felszabadulnak a régi városi tanácsi épületek. Mi az elképzelés ezekkel?

— Több száz bejáró fiatal van a városban. A helyi fiatalok is igényelnék az ifjúsági klubot. Szeretnék megoldani az FSE súlyemelőinek gondját. Jó lenne egy-két pedagógus szolgálati lakást is kialakítani, a felszabaduló helyen.

— Mi történik a tanácsi konyhával, házasságkötővel, képzőművészeti kiállításokra tervezett létesítményekkel?

— Jelenleg is itt étkezik mindkét tanácsi apparátus, s mások. Ez a 120 vendég továbbra is étkezhet a városi tanács ebédlőjében. Természetesen marad a korszerű, új házasságkötő. A régit képzőművészeti kiállítások tartására alkalmas teremmé alakítjuk. Ha az időjárás lehetővé teszi, már a jövő év elején elvégzik az átalakítást Itt lehetőség lesz a már a városnak ajándékozott alkotások végleges elhelyezésére Is.

M. K.

Az oldalt összeállította: Bürget Lajos

talánosságok ma aligha mozgatnak meg valakit.

— Máshonnan indulnék ki. A szülői ház felelősségét kellene növelni. Hogy ne kapjon mindent készen a fiatal. Hogy tudja becsülni a munka eredményét. Hogy legyen tartása, olyan kemény és kitartó, mint azoknak az időseknek van, akik ezen az oldalon szólaltak meg.

Feladat kell!

— Talán azt is mondhatnánk — magyaráz Horváth —, hogy a fiatalságnak feladat kell. Próbára tevő. kemény feladat. S mellé: bizalom. Tévedni is fogunk? Persze. Az előttünk járók is tévedtek. De míg nem próbálnak ki, addig ítélni sem lehet.

— Ki kell lépnünk a bűvös körből — folytatja Galvács — a KISZ-munkában is. Látni kell: százával vannak a KISZ-en kívüliek, s az ő sorsuk is a mi felelősségünk. Hogy mikor jönnek közénk? Ha látják, hogy érdemes, hogy amit csinálunk az jó, vonzó s hasznos.

—■ Át kell törnünk azt a gyakorlatot is — vág közbe szenvedéllyel Karmacsiné —. ami sokszor gátolja az üzemben dolgozókat, hogy politikai képzésre menjenek. Pedig ránk a jövőben feladat vár, ahol nem elég a szakmai tudás.

— És komolyabban kell venni magunkat is — összegez Száraz Károly —, hiszen csak a felelősséggel megoldott feladat hitelesíti, hogy bizalomra érettek vagyunk.

Hogy" éried magad?

A vita hevében felteszem a kérdést. Egy pillanatra mindenki elhallgat. Gyorsan rájönnek: a kérdés szinte kínálja magát a hallottak után.

— Emberi léptékű kisvárosunkban itthon vagyok! — szólal meg Karmacsi József- né. Az otthonomat pedig szívesen rendezem, tisztán tartom, szeretem széppé tenni.

— Köszönöm, jól! — így Horváth. De az lesz az igazi, ha mindenki jól érzi magát. Ezért ami rajtam múlik, hogy így legyen, szívesen megteszem.

— Amíg sok a gond. addig még lesz pár álmatlan éjszakám — mondja Galvács. — De nem ezért vállaltam, hogy ifjúsági vezető legyek?

— A legkeletibb magyar városban hivatást kaptam. A köz művelését. Mi hiányozhat még?

Amikor elbúcsúztunk, tudtam: találkozom még velük. Jövőre is, azután is. Velük és a többiekkel, akik olyanok, mint ők, akik ugyanazt akarjak Nem is arcukra vagyok kíváncsi. Sokkal inkább arra. milyenné válik munkájuk nyomán a város