Kelet-Magyarország, 1983. december (43. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-14 / 294. szám
1983. december 14. Kelet-Magyarország 3 A TISZAVASVÄRI ALKALOIDÁBAN a Kelet-magyarországi Építőipari Vállalat kivitelezésében elkészült és hamarosan átadják azt az új épületet, amelyben tanlabor, több szociális létesítmény és a minőségi ellenőrzési főosztály kap helyet. (Elek Emil felvétele) A beszámoló taggyűlések vitáiból Ne legyen „meseszerű” helyzet Bizonyára nem csupán egyetlen taggyűlés hangulatát, az egész pártszervezet politikai légkörét, az emberek nyitottságát, az együttgondolkozást és cselekvést is tükrözik a pártfórumokon elhangzott felszólalások. Életszínvonal és szolgáltatás---------------------------------------------\ Téli történet V égre leesett a hó. Vasárnap reggel szánkót ragadhattak a gyerekek. Alig virradt, a vékonyka fehér lepelbe ösvényeket karcoltak az apró lábak. Az utcákat, a tömbházak közötti parkolókat gyermekzsivaj töltötte be. A kisfiút — nevezzük Pistikének — a tizedik emeleti ablakhoz szögezte a látvány. — Apa fáradt, ne zavarjuk. Egyedül nem engedhetlek le ... Majd délután ... — mondta anyja. Pistike visszament az ablakhoz. Délután kocsiba szálltak. Irány a kabalási dombok. — Apa, húzod a szánkóm? — Mit képzelsz, kisfiam? Kipőttem én már ebből. Te akartál szánkózni. Tessék, kihoztunk. Pistike bizonytalanul lódult neki a lejtőnek, a friss, tapadó hó, néhány centiméter után lefékezte lendületét. Most is az anyai szív volt engedékenyebb. Győzködni kezdte férjét, csináljon valamit. Az apa arcán szétkente a mosolyt a hirtelen támadt ötlet. Háromszor-négy- szer áttekerte a madzagot a hátsó lökhárítón, a szánkóra parancsolta a kisfiút. Csapódott a Zsiguli ajtaja, felbúgott a motor, és a szánkó utasával együtt elindut körbe-körbe. A volán mögül az apa nem kis büszkeséggel tekint- getett a gyerekekkel együtt szánkón, sítalpon bukdácsoló felnőttekre. Figyelte, vajon látják-e, hogy ő a gyerek kedvéért még a benzint se sajnálja ... R. G. V 7 Csipkefüggöny - vízözön? Szombati lapjukban az örökösföldi bérház csőtöréséről írtak, s az a véleményem, hogy jó lenne mór egyszer félrehúzni azt a „csipkefüggönyt” és megnézni, mi van mögötte. Sőt nem ártana a körmére koppintani annak, aki nem törődik a köz vagyonával. Igaz, három évig tart a jótállás. Ugye tisztelt fenntartók és szakemberek? Nálunk, a Kossuth utcán letelt a jótállás ideje, a negyedik évbe mentünk át, így nem csoda, ha a fűtő- berendezés is csődöt mond. A Kossuth utca 61. szám alatt a múlt hét hétfőjén, és szombaton kilyukadt a radiátor, a változatosság kedvéért először a második, majd az első emeleten. Élvezhettük a csodálatos „szö- kőkutat”. És ez már az ötödik eset. Ebből három lépcsőházi, két lakási fűtőtest öntötte a vizet. Mindenki várja, mikor önti el lakását a forró víz. Én is féltem a berendezésemet, a könyveimet, az értékeket. De a lakásszövetkezettől és a SZÁÉV-től még egyszer sem jött ki egy szakember, hogy kivizsgálja a hiba okát. vagy valamilyen végleges megoldást keressen. Így kell modernül gondolkodni. Somogyi Jolán Nyíregyháza Állnak a gépek Laczkó András, esztergályos, HAFEi — A gazdasági munka értékeléséhez szeretnék egy pár gondolatot hozzáfűzni, amelyeket a Rákóczi úti telepen tapasztaltam röpke 7 év alatt, amióta a forgácsolóüzem kiköltözött. Kezdem azzal, hogy a forgácsolónak akkor sem volt programja, ami szerint termelnie kellett volna és ma sincs! Ez teljesen „meseszerű” helyzetet idéz elő. miszerint hol van munka, hol nincs. Sajnos az utóbbi egyre gyakrabban fordul elő az esztergagépeken, fúrógépeken, marógépeken. És nem véletlenül mondom utoljára az automata gépeket, mivel ezeken az utóbbi időben alig dolgoztunk, sőt olyan is van, amelyiket már egy éve nem kapcsolták be. Ez a helyzet előbb-utóbb oda vezet, hogy az évek során összekovácsolódott törzsgárdát a szomszédos vállalatoknál fogják viszontlátni. — A szerszámüzemben például már csak mindössze 4— 5 olyan szerszámlakatos van, aki képes önállóan dolgozni. Úgy tíjnik, taggyűlésen több alkalommal hiába foglalkoztunk ezzel. Szerintem az alapszervezet határozatai és állásfoglalásai jól segítik a gazdasági munkát. Gond azonban. hogy végrehajtásukat nem ellenőrizzük, nem kérjük számon kellő határozottsággal. Huszonhatmilliós fejlesztés Bánfalvi András elnök. Űj- fehértó, Lenin Tsz — Úgy érzem, mint elnöknek. nekem is el kell számolnom, mit végeztünk, hová jutottunk az idén. Igazán jó érzéssel figyeltem a beszámolót, mert őszinte és kritikus volt. Nincs sértődöttség bennem, bár sok hibát vetett fel. Azonban ezt a közvélemény, az egész párttagság meghallgatására alapozva tette. Arra azért kíváncsi lennék, milyen kritika hangozhat el ott, ahol nem 10 milliós nyereséggel, hanem ennyi veszteséggel zár a tsz! — Jó érzés tudni: ebben a közösségben mindig volt any- nyi energia és mértéktartás, hogy a realitások alapján mérlegeljen. Köszönöm az idei sikeres munkát. Ismeretes, hogy a nehéz gazdasági körülmények közepette is 26 milliós fejlesztést valósítottunk meg. Új gépeket vásároltunk, új létesítményeket építettünk, javítottuk az élet- és munkakörülményeket. Új munkalehetőséget teremtettünk 50 asszonynak a tsz papírüzemében. Hézag az érdekeltségben — Kedvező alappal indulunk 1984-ben, mégis igyekszünk bizonyos dolgokat korszerűsíteni. önelszámolást vezetünk be üzemegységeinknél. Nem fognak feleslegesen a közösség zsebére pöfögni az udvaron a traktorok, gépkocsik. Más tartalékokat is igyekszünk feltárni. Ezekről nemcsak beszélni akarunk, szeretnénk, ha mindenki így is gondolkodna. Hornyák János szerelő, a Szabolcs megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat dolgozója: — Csak megjegyezni szeretném : a jövőben még őszintébb. alaposabb információt, tájékoztatást kérnénk, mert tudomásul kell venni, még nehezebb idők következnek, s az emberek igénylik az őszinte szót. Nekünk kell odaállni eléjük, vitatkozni, elfogadtatni a nehezebb körülmények között is politikánkat. — A másik dolog, amiről szólni szeretnék, az érdekeltségi rendszer. Úgy gondolom, felül kell vizsgálni, mert valahol hézag van! Én azt tartom, elsősorban á fizetésért kell megdolgozni és nem a prémiumért! Sajnos előfordul, hogy az kap több prémiumot, aki fel sem kel vasárnap az ágyból. Aki meg egész vasárnap bajlódik a jószágokkal. annak alig jut a morzsából. Nagy az aránytalanság ... — Néha az is jólesne az embernek, ha megkérdeznék: te, hogyan bírjátok még? Mennyit lehet abból a vénülő gépparkból kisajtolni? Az igazsághoz tartozik, hogy a régi gépparkkal most a dupláját teljesítjük. De vajon meddig bírják a gépek és az emberek?! ★ Szót kértek. Gondolataik határozatokká váltak. Jó lenne mielőbb elszámolni velük. O lvasom a minap, hogy Texasban feltaláltak egy újfajta órát. Az óra humán-műszaki leírása körülbelül ennyi: kérdezd meg, hogy hány óra van és megmondom ki vagy. Nos, bevallom minden engem ismerőnek, hogy már magától a hírtől is „kivagyok". Csak a rothadó kapitalizmus (ez olyan óramutatósan pontos, bár divatjamúlt meghatározás) tombolása teremthet ilyen szörnyűséget. Sőt, ilyesmit csak a sötét erőszakról híres Texasban találhattak ki. Az új óra ugyanis kifejezetten társadalom-, család- és életellenes. Képzeljék el. Valaki feltesz a karjára egy órát. Ettől még olyan, mint minden ember. Szembeáll velem, és beszélget. Közben az órájára néz. Az óra viszont nemcsak az időt, a percet, másodpercet, napot. évet. légnyomást. időjárás-előrejelzést és a fizetésig hátralévő napokat mutatja neki. hanem — és ez a bennem jelentkező feszültség oka — mutatja a bennem keletkezett feszültségeket is. Ezekből a feszültségekből pedig — állítólag — megállapítható, hogy abban a pillanatban hazudok-é. avagy igazat mondok. Sátáni ötlet, majdnem olyan, mintha bármelyik pillanatban bárki ruhája alá nézhetnék, hátha találok valami olyat, amit ő nem mond, de érez. Iszonyatos elképzelni, hogy például a szegény férK özismert, hogy az utóbbi években bekövetkezett külső változások és munkánk gyengeségeinek hatására, most közvetlen tennivalóink középpontjában a külgazdasági egyensúly megszilárdítása és az elért életszínvonal megvédése áll. Az életszínvonal komplex rendszert alkot, ezért azt nem lehet és nem is szabad csak a reálbérrel, a reálkeresettel vagy a reál- jövedelemmel azonosítani. Emellett az életszínvonal részét képezi a foglalkoztatottság, a munkaidő, a munkakörülmények alakulása, a fogyasztói infrastruktúra különböző ösz- szetevőinek (az egészségügy, az oktatás, szakképzés, közművelődés, a kereskedelmi hálózat, a közlekedés stb.) helyzete és a lakossági fogyasztási szolgáltatások színvonala is. Jelenleg a szolgáltatások a lakosság fogyasztásának nem egészen öt százalékát teszik ki (ez természetesen nem tartalmazza a társadalmi szolgáltatásokat, ez ennél sokkal több), jelentőségük azonban ennél nagyobb, mivel igény- bevételük körülményei a lakosság hangulatát számottevően befolyásolják. Erről a Központi Bizottság két kongresszus közötti munkát értékelő áprilisi ülésének határozata egyebek között megállapította: „A szolgáltatások színvonala nem javult kielégítő mértékben." Ezt támasztják alá a Központi Statisztikai Hivatalban végzett elemzések közelmúltban megjelent eredményei is. A vizsgálat mintegy 7600 háztartás felmérésén alapult. Egyik fő megállapítása az volt, hogy a szolgál tatást a kínálat szűkössége határolja be és nem elsődleges meghatározó a jövedelem nagysága. A lakosság feltehetően több szolgáltatást lenne képes igénybe venni jelenlegi jek, ha késve mennek haza, és magyarázni kezdik, hogy miért húzódott el any- nyira az értekezlet, az asz- szonyuk ránéz a karjára és nemcsak azt tudja. hogy hány óra van, hanem azt is, hogy hány óra van. Ugyanígy: ha az óra elterjed, akkor vége a jó munkahelyi hangulatnak. Nemcsak a beosztott tudja majd, hogy mi nem igaz a főnök ünnepi beszédében, hanem a főnök is azt, ami nem igaz a beosztott jelentésében. Beláthatatlan bonyodalmakhoz vezet az új óra a politikában.' Két politikus, aki eddig biztos lehetett abban, hogy egy kényes tárgyaláson hazudik a másik, ezentúl, ha az órája nem jelez, belezavarodik az igazságba. Az óra biztosan fejleszthető, belehal tehát a szerelem is. A „szeretsz—szeretlek—nagyon—nagyon” lánykérés előtti beszélgetés közben például az egyik fél karján felcseng a vekkeresi- tett digitális kijelző, és ennek beláthatatlan demogéletszínvonala mellett is. Az új szervezeti formák, a kisvállalkozások a szolgáltatásban is kezdenek elterjedni. Ez azért nagyon fontos, mert a vizsgálat lényeges következtetése volt, hogy a szolgáltatás-fogyasztás nagyságában a legnagyobb szerepet a megrendelhetőség játssza. Csak azután következik a megrendelők társadalmi státusa (jövedelmi helyzet, társadalmi osztályok szerinti tagozódás, iskolai végzettség). A szolgáltatások árát a megkérdezettek a javítandó tárgy használati értékéhez és az átlagos jövedelmi szintekhez képest általában közepesnek tartják. Több szolgáltató tevékenységnél elterjedt a borravalóadás. A gépjárműjavításra, az elektromos valamint az építőipari javításokra, a ruházkodási szolgáltatásokra, az egyéb ipari javításokra, a mosásra, vegytisztításra vonatkozó feldolgozásból kiderül, hogy az elvégzett szolgáltatások SO—90 százalékával elégedettek voltak, de lényeges kifogás volt a hosszú ideig tartó munkavégzés. Az elemzés megyénkénti adatokat nem tartalmaz, de tapasztalatból tudjuk, hogy ezek a megállapítások megyénkre legalább így. ha nem fokozottabban érvényesek. E zért keresnünk kel! azokat a megoldásokat, amelyekkel bővíthetjük a szolgáltatások kapacitását, szélesíthetjük a tevékenységi kört és növelhetjük a felvevőhelyek számát. Mindany- nyian tudjuk, hogy az életszínvonalnak a hetvenes évtizedben megszokott emelkedésével nem számolhatunk, de több területen pl. a tartós fogyasztási cikkek használati idejének megnövekedésével várhatóan emelkedni fog a javító szolgáltatások iránti kereslet. Hajnal Béla ráfiai következményei lehetnek. Nem lesz szerelem, nem lesz házasság, nem lesz barát, és felsorolni is sok, hogy mi nem lesz még, ha ez az új óra elterjed. Már- már depressziós állapotba kerültem emiatt, és feszültségeket éreztem akkor is, amikor nem hazudtam, de ekkor elém került egy másik texasi órahír. Kitaláltak ugyanis egy másik órát. ami minden kétségbeesett embernek megoldást jelent. Ez utóbbi formájában hagyományos. Pontosan olyan, mint nagyanyáink féltett kakukkos órái voltak. Nincs rajtuk különös kijelzés, nem mutatják a természetet pusztító ember hovatovább megszámlálható hátralévő napjait sem. Egyszerűen csak az időt jelzik, boldog békeidőkből való mutatókkal. j kkor hát mi a különbség és mi a megoldás? Az óra szekrényéből nem a kakukk ugrik elő, hanem amikor a tizenkettesre ér a percmutató, a kipattanó kisajtó mögött megjelenik egy kéz, a kéz kezében egy pisztoly, és a revolver any- nyit lő. ahányat a kakukk szólna, ha élne. Ez utóbbi, ugyancsak békés texasi órából szeretnék egyet. Biztonságot ad, hogy odaállhatok, ha idejétmúltnak érezvén magam, végképpen nem tudom, hogy hány óra van ... volt? ... Volt. Bartha Gábor A KARTOGRÁFIÁI VÁLLALAT nyíregyházi kirendeltsége négy város — Békés, Szarvas, Szolnok és Nyíregyháza —, valamim ezek vonzáskörzeteinek elektromos alaptérképeit készíti a TITASZ megrendelésére. Ezenkívül a vízmű vállalat részére meliorációs térképeket készítenek, magánosok részére földméréseket végeznek. Képünkön: készül a Szamuely-lakótelep térképe, (jávor) Farkas Kálmán