Kelet-Magyarország, 1983. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-10 / 265. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. november 10. Nyíregyházi látkép: kis házak és toronyházak Jósavárosban. (Elek Emil felvétele) Shakespeare a Móricz Zsigmond Színházban Sok hűhó semmiért „Az én mesterségem az, hogy történeteket meséljek a többieknek” — idézi műsorfüzetében G. Strehlert, a rendezők nagy példaképét Nagy András László rendező, aztán leül és elkezd mesélni nekünk, (többieknek) a reneszánszról. Azaz dehogy ül le. Jön-megy, kér egy cigarettát, belehallgat a szalagba, amelyiken az esküvői jelenet kórusmuzsikája van, helyet szerez néhány főiskolásnak, akik Pestről utaztak ide előadást nézni, majd elrobog az öltözők felé, mert még eszébe jutott valami. Eltűnik a szemünk elől, mire felmegy a függöny. A rendező így mesél. A történet pedig (a reneszánszról) életre kel a színpadon. Lám, nem is olyan kicsi a nyíregyházi színház színpada, hiszen Shakes- peare-t is lehet rajta játszani. (Különben Shakespeare- nak ennél kisebb játéktere volt amikor még maga is rendezett, vagy hogy a bevezetésemhez hű legyek: saját történeteit mesélte.) Ám nem a színpad méretének hitelesítése céljából szerencsés elsősorban, hogy színházunk műsorra tűzte az idén ezt a klasszikus vígjátékot. Más okból fontos most a Sok hűhó semmiért. Először azért, mert Shakespeare írta, és az ő műveit előadni feladat. Nemcsak rendezőt és színészeket „mér meg”, de a műszakiakat, a kiszolgáló műhelyeket, a technikai felszerelést és a színház egész szervezetét. Shakespeare nevével nálunk (jó ez, vagy rossz, most nem vitatjuk) a látvány, a pompás színpadkép fonódott ösz- sze, a korabeli jelmezek káprázatos sokasága és minden, minden, ami egy színházat próbára tehet. Csak Peter Brook engedhette meg magának, hogy üres színpadon, s trikóban játsszassa a Szentivánéji álmot. (Ki is telne az esztendeje nálunk mihamar.) A másik ok, hogy a Sok hűhó semmiért sokszereplős darab. Tizenhét színész, tíz közreműködő, a színház új zenekara, s a hozzájuk csatlakozott vendégművészek impozáns együttese megnyugtatja végre a színházbarátokat, akiket komolyan aggasztott a tavalyi elszerződések „vérvesztesége”. Az első, ami szembetűnik, a mértékkel stilizált reneszánsz színpadkép. Tiszta, világos, kék egű. A horizont, tágas és jnagas — Szlávik István díszlettervező inkább „fölfelé” dolgozott, — a kulisszák és az emelvények nem szűkítik a teret, annyi van belőlük éppen, amennyi kell, s amivel játszanak is. Nagy András László rendező otthon érzi magát ebben a „napfényes” világban. Játszik is felhőtlenül (de nem felelőtlenül). A darab kezdetén fagolyót pöcögtetnek bumfordi krikettütőkkel a lézengő udvaroncok, a hölgyek pedig kis kézinyilacskákkal dobálnak célba. Hatásos kezdés. Hangulatot teremt. (Ez a játékmotívum később többször visszatér, Szigeti Andrásnak egy jó poént is sikerül kimesterkednie belőle, a közönség nagy örömére.) Aztán elindulnak az események, s az előadás pereg, sodróan, lendületesen. Néhány igen szép megkomponált jelenet teszi érzékletessé a csomópontokat. Ilyen a maszkabál, ahol a két intri- kust el-elsodorják egymástól a táncolok, s tanácskozásuk folyton félbeszakad. Kissé túljátszott, de így is nagyon jó Benedek beugratása. (Be- atricével ugyanez már kevésbé sikerül. Jobb búvóhelyet lehetett volna keresni neki.) Telitalálat és a mondanivalót teszi többrétegűvé, ahogyan Don Pedró Bene-it dettót, a kihívási jelenetben kesztyűvel pofozza. Többről van itt már szó, mint felelőtlen játszadozásról. Ez már „erőpolitika”. Jók a „clow- nok” jelenetei is. Kivált Bo- racchió és Corrado kihallgatása. Végül, ami a közönség tetszését leginkább elnyeri: az előadás összefogottsága, a megvalósítás színvonala. A közreműködők, a beöltöztetett zenekar, a fény és a hangvezérlés jó összehangolása, a kidolgozott koreográfia (nemcsak a táncokban!) magasan szervezett, gondos munkára vall. Mindezzel együtt „mértéktartó” előadás a Sok hűhó semmiért. Nem módosítja számottevően a darabról eddig kialakult képünket, (ami nem baj), nem magyaráz bele semmit, (ami jó), s nem figuráz ki holmi ma élő kiskirályokat (ami fölösleges, mert úgy sincs humorérzékük), csupán elmesél egy halhatatlan, klasszikus történetet, a maga módján, és igencsak élvezetesen. A színészek — mint írtam — sokan vannak. Legmeggyőzőbb, hogy társulattá értek. Ettől is jó hangulatú az előadás. Nincs köztük legjobb, mert a maga szelepében mindenki jó, (vagy majdnem jó). Ám ami a fő: Sha- . kespeare-szöveget mondanak, szokatlanul tisztán és érthetően. „Készültek” bizonyára, mert manapság egyre ritkább a magyar színpadokon, (de a tévében is) a tiszta, érthető beszéd. Héro: Hartmann Teréz. Könnyed, elegáns, szép, ami ebben a szerepben már szinte elég, de még „ráfejel” néhány belülről indult gesztussal. Szabó Tündének nagyon illik a Beatrice. Pontosan kitölti a figura adta formát. (A máryánytömbben benne van a szobor... lásd: Michelangelo.) ifj. Tatár Endre kemény. Tartása van. Jó Don Pedró. Horváth István már a Bolond vasárnap félújítása óta jó. Itt is. Claudiójának kelletne van, s felelőtlen is, amennyire kell. Szigeti András Leonatoja szereposztási találmány. Nem túl színes figura. Biztos mondták neki: „András, csinálj már belőle valamit.” És András csinált. Mint a Zürcsevből is legutóbb, valami egészen eredetit. Simor Ottó igazi clown, Lasponya képében. Mindent tud, amit egy vérbeli komédiásnak tudnia kell, s azt is, amit már nem muszáj, mert anélkül is megél. Vitai András Benedekje főszerep, s a világirodalom egyik leghálá- sabb szerepe. Megtalálta magát benne,, sőt egyéni színeket adott neki. Az esküvő utáni monológjában egy helyen mintha nem az eredeti szöveget hallottam volna (de lehet, hogy csak az akusztika miatt!) Máshol azonban — s mindvégig — igen szépen mondja a klasszikus ötöd- feles jambusokat. Hetey László Boracchiója félelmetes figura. Szuggesz- * tíven gonosz. Társa Corrado (Somló Gábor) kevésbé pontosan fogalmazott. Lengyel István, a főgonosz Don Juan szerepében háttérbe szorul, nincs eléggé kitalálva. Vennes Emmy kis szerepében sokat tud belesűríteni, az igen fiatal Réz Judit pedig ígéretesen tehetséges. Berki Antalt megint hátra hagytam, pedig már többször bizonyított. Sajnos nem igazán jó ez a figura. Túlmegy valami határon, amin az augusztnak, a szánni való bohócnak nem szabad, mert szánalmas lesz, és a kettő nem ugyanaz. Szólhatnék még Katona Zoltánról az énekes szerepében, Rudas Istvánról, Pankotay Istvánról, s a töb- biekről, — láfh Stettner Ottót is kihagytam, pedig Ferenc barátja bölcs és szere- tetre méltó, — de mert a legszeretetreméltóbb az, hogy ennek az előadásnak nincs igazán „gyenge pontja”, hadd ne folytassam tovább a felsorolást. Sok jó előadást érjen meg a Sok hűhó semmiért, helyben és vidéken, a játszók és nézők közös örömére. Mester Attila Próbaüzem novemberben „Pilóta“ Szálkáról Mátészalkán, az épület meredek, piros palás teteje már messziről felhívja magára a figyelmet. A volt tejüzem épülete megszépült kívül-belül és teljesen átalakítottuk — mutatja Jakab István főmérnök. A gyár központi tmk-dol- gozói javában dolgoznak a csehszlovák típusú, huszonöt négyzetméter sütőfelületű, olajtüzelésű alagútke- mence szerelésén. A gyakorlati fogásokat még 1980- ban elsajátították a csehszlovák szerelőtől, most kamatoztatják. — November második feliében szeretnénk indítani a próbatermelést, ezért a szereléssel szinkronban a majd itt dolgozók képzése is megkezdődött — tájékoztat a főmérnök. — Jelenleg tízen tanulnak Nyírbátorban, mivel a Győri Kéksz- és Os- tyagyárral kötött szerződés értelmében ezt vállalták. A kettes számú szálkái üzem termelésének megkezdése után a bátori üzem a keksz sütését abbahagyja, és az ott dolgozók, valamint a most kiképzettek alkotják majd a szálkái szakember- gárda „magját”. A tervek szerint 4—5 féle — Pilóta, Győri édes, Jum- bó, Turista töltött és Vajas teakeksz — termék kerül Szálkáról a pultokra. A szerződés értelmében a piac megszerzése a győriek feladata, a szálkái pékeké pedig a havi száz tonna keksz sütése. Az új gyáregységben közel nyolcvan nőnek lesz újabb munkalehetőség, főleg a csomagolórészlegben. Természetesen itt is több műszakos foglalkoztatás lesz — mint a sütőipar valamennyi termelői területén. Zsoldos Barnabás Intermezzo a bárban — kifosztással Horváth József és Nagyházi Zsolt tavaly szeptember 21-én éjfél körül tért be kissé ittasan a Búza téri bárba. A bárban tartózkodott Kondor István 23 éves büntetett előéletű helybeli alkalmi munkás is, akit Mucsu néven ismert az éjszakai élet. Kondor belekötött Nagyháziba, s hívta kifelé, verekedjenek meg. Nemsokára ki is mentek. Horváth ezt észrevette, abbahagyta a táncot és — rosszat sejtve — a barátja után ment. A piac területén ketten is hi- á,ba kérlelték Kondort, ne akarjon verekedni, Kondor mindkettőjüket megütötte, Horváth el is terült. Kondor az összegyüleke- zők nyomatékos felszólítására végül is abbahagyta a verekedést és visszament a bárba. Horváth két lány társaságában ugyancsak oda indult, a kabátjukat szerették volna elhozni, hiszen az aznapi szórakozásuknak lőttek. Visszafelé úton Kondor hívta befelé Horváthtot a W. C.-be, amikor azonban ő nem akart oda bemenni, berántotta. Benn ütni kezdte, a Horváth fejét lehúzta a térdére, a combjába verdeste. Közben a teljesen kiszolgáltatott Horváth nyakából kiszakított egy 50 cm hosszú, sodrott aranyláncot. A verekedésnek a felszolgálók vetettek véget. A mintegy 12 ezer forint értékű aranyláncot Kondor a lakásán festő Horváth Tibor 40 éves helybeli lakos — ugyancsak büntetett előéletű — segítségével adta el az ékszerboltban 1800 "'forintért. A Nyíregyházi megyei Bíróság Kondort; kifosztás és becsület- sértés miatt két év fegyházra. Horváth Tibort orgazdaság és okirat-hamisítás miatt nyolc hónap börtönre büntette, az előbbit két, az utóbbit egy évre tiltva el a közügyektől. A bíróság kötelezte Kondort, hogy az okozott 12 ezres kárt térítse meg. Az ítélet jogerős. (ki) Modellhóz nyílt Nyírbátorban Modellházat nyitott Nyírbátorban a Magyar Gyapjú- fonó- és Szövőgyár november 9-én, szerdán. A város központjában, a Szabadság téren lévő üzlet reprezentatív külsővel, gazdag áruválasztékkal várja a vásárlókat. A kérdésre, hogy miért épp Szabolcsban, Nyírbátorban nyitották az elegáns üzletet, a következő választ kaptuk: a gyárnak jelentős érdekeltségei vannak a megyében. Demecserben van a közel ezer embert foglalkoztató kártolt üzemük, amely egyben az ország legnagyobb ilyen jellegű üzeme. Ugyancsak a gyapjúfonó a gazdája a Nyírlugoson működő varrodának, ahol egyaránt készítenek nyugati bérmunkát és saját alapanyagból konfekciót is. Pillanatnyilag gyermekoverallok kerülnek ki az itt dolgozó asszonyok keze alól. A Nyírbátorban megnyílt új modellház, melyet a sávház alatt rendeztek be, több irányú igényt igyekszik kielégíteni. Kínálnak itt női és gyermekruhákat, kiegészítésként lakástextilt, illatszereket és más kozmetikumot, s nem utolsósorban gazdag választékú fonalat is, mely utóbbi a környező megyékben is gyakran hiánycikk manapság. A gyár beszerzési eljárása igen tanulságos és hasznos. Közel hatvan százalékban saját termékeit árulja, s a további negyven százalékot valóságos „cserekereskedelem” útján szerzi be. Például azoktól a tőkés országoktól is vesz árut, amelyeknek ő is szállítója. így kaphat a jó minőségű méteráruért és fonalért az NSZK-ból férfiingeket, Ausztriából elegáns és divatos női blúzokat, a franciáktól pedig kozmetikumokat, parfümeket. Mindezt elfogadható áron. A gyár és az üzlet vezetőinek legfőbb törekvése az, hogy az olcsó áruktól a drágább különlegességekig sok minden található legyen a boltban. Az üzletben a választék 90 százaléka az eladótérben található. ízlésesen, elegánsan kínálják a vevőknek áruválasztékukat. A modellházhoz méretes szalon is tartozik, ahol a boltban vásárolt anyagokból divatosabb fazonokat készítenek a megrendelők számára. A méretes szalonban 5—10 darabos kis szériában ruhákat is varrnak, melyeket a modellházban árusítanak majd. Kovács Éva Események képekben A magasabb fokozatot jelentő kollégiumi címet kapta meg a tiszaberceli szakmunkásképző diákotthona. Ebből az alkalomból a mezőgazda- sági szakmunkástanulók kézimunkáiból és virágkötészeti díszmunkáiból a klubteremben kiállítást nyitottak. Negyedszáxada mondta ki ai igent Kérsemjénben Szapioncz&y Lajos kötélgyártó kisiparos és Tóth Lujza. Most a fehérgyarmati házasságkötőteremben gyermekei, unokája és a nagyobb család előtt erősítették meg frigyüket. A Társadalmi ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda műsorral kedveskedett a kisiparos házaspárnak. Az újabb fogadalom, a köteles kötelességévé tette továbbra is a házassági kötelmeket. November 4-én első alkalommal búcsúztatta nyugdíjasait a Szamos menti Ruhaipari Szövetkezet vezetősége. A helyi Petőfi Sándor Úttörőcsapat kisdobosai kultúrműsorral köszöntötték az ünnepeiteket. Tankóczi László, a szövetkezet elnöke köszönte meg a több évi becsületes munka után búcsúzók eddigi munkáját. Egyben azt is kérte: a jövőben is segítsék a szövetkezet munkáját. Vonatmosó alagút a Keletiben Az ország legkorszerűbb vasúti kocsimosó berendezését szerelik föl a Keleti pályaudvar személykocsi-tárolója mellett. Az úgynevezett mosóalagút több lépcsőben tisztítja a kocsikat: először lehűti azokat, majd mosószert szőr oldalukra és'tetejükre. A tisztítást az oldal- és tetőkefesor végzi, öblítés után az ablakok samponos lemosása következik. A berendezéssel naponta 6—7 szerelvényt, körülbelül.. 60 kocsit tisztíthatnak meg. A MÁV azt tervezi, hogy a közeljövőben Székesfehérváron, valamint a budapesti Déli és Nyugati pályaudvaron is hasonló, korszerű ko- csimoső-alagutakat létesítenek.
