Kelet-Magyarország, 1983. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-10 / 265. szám

Kádár János Prágába utazott Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titká­ra Gustáv Husáknak, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottsága főtitká­rának a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének meghívására szerda este baráti munkalátogatásra Prágába utazott. Kísére­tében van Szűrös Mátyás, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára és Kótai Géza, a KB külügyi osztályának helyettes veze­tője. Kádár Jánost és kíséretét a Keleti pálya­udvaron Aczél György, Havasi Ferenc, Ko­rom Mihály, Németh Károly, Övári Miklós, a Politikai Bizottság tagjai, a KB titkárai, Horváth István belügyminiszter, Várkonyi Péter külügyminiszter, a Központi Bizott­ság tagjai, Horn Gyula, a KB külügyi osz­tályának vezetője és Urbán Lajos közleke­dési minisztériumi államtitkár búcsúztatta. Jelen volt Ondrej Durej, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykö­vete. Tiltakozás a rakéták telepítése ellen London: A brit nukleáris leszerelési mozgalom nőakti- vistái kedden éjjel gyertyá­val a kézben virrasztottak az ország területén lévő vala­mennyi amerikai katonai tá­maszpont előtt — jelenti az MTI londoni tudósítója. A tiltakozás a cirkáló szárnyas- rakéták (robotrepülőgépek) nagy-britanniai telepítésé­nek szólt, amelynek a té­nyét befejezettnek nyilvání­totta előző este Bonnban Margaret Thatcher brit mi­niszterelnök — és vele, az NSZK viszonylatában, Kohl kancellár is. Róma: Fegyverkezés elle­ni hét kezdődött Olaszor­szágban. A rendezvénysoro­zat megelőzi az olasz parla­ment november 14—15—i ülé­sét, amelyen az új, amerikai nukleáris rakéták nyugat­európai telepítéséről tanács­koznak. Olaszország számos városában nagygyűléseken áe nagyszabású felvonulásokon tiltakoznak majd a fegyver­kezés ellen. A békehét szer­vezői felhívással fordultak a dolgozókhoz, hogy az olasz- országi rakétatelepítés elleni tiltakozásul november 10-én tartsanak általános sztrájkot. Brüsszel: „Egyedül a kor­mányra tartozik, hogy a kö­telezően elfogadott észak-at­lanti szerződés alapján dönt­sön külföldi csapatok és fegyverek állomásoztatásáról az ország területén, beleértve az atomfegyvereket is. A parlament legfeljebb utólag elvetheti döntéseit, megvon­va így a bizalmat tőle, A cirkálórakéták telepítéséről azonban a kormány fog dön­teni” — jelentette ki Wilf­ried Martens kormányfő a belga parlament euroraké- tákról folytatott vitájában, szembeszállva azokkal, akik szerint ilyen horderejű kér­désben a parlamentnek kel­lene döntenie. A kormányt támogató kereszténydemok­rata, keresztényszocialista és liberális képviselők hiányta­lanul felsorakoztak állás­pontja mögé. Hasonlóan a kormány ál­láspontja kerekedett felül azokkal az indítványokkal szemben is, amelyek a ra­kétákra vonatkozó kormány­döntés elhalasztását sürget­ték, továbbá azt, hogy a bel­ga kormány lépjen fel NA- TO-szövetségeseinél a telepí­tések elhalasztása érdekében, új esélyt adva ezzel a genfi eurohadászati tárgyalások­nak megállapodás elérésére. Louis Tobback és Karel Van Miért flamand szocia­lista képviselők viszont ha­tározottan figyelmeztettek: a rakétatelepítés atomháború színhelyévé teheti az euró­pai földrészt, és hosszú évek­re jegessé változtathatja a légkört Európa két fele kö­zött. A parlamenti vitát a közvélemény fokozott érdek­lődéssel követi. ■ A légi növényvédelem sikere Keresettek a mezőgazdasági repülők Teljesítette idei tervét a MÉM Repülőgépes Szolgálata, gépei összességében 1,8 millió hektár szántóföldön, szőlő- ültetvényen permeteztek növényvédő szereiket, és szórtak szét műtrágyát. A légi növényvédelmet mindinkább igény­lik a mezőgazdasági üzemek. A repülők jóval előbb végez­nek a munkával, mint a hagyományos földi gépek, és bár magasabbak üzemeltetésük költségei, a nagyobb hatékony­ság miatt mégis kifizetődő a használatuk. Egyre gyakoribb, hogy a szomszédos gazdaságok közösen bérelnek repülőt, ezáltal egyszeri felszállással több gazdaság tábláján végez­hetik el a munkát, s megosztanak a költségek is. A téli időszakban a növényvédő pilóták az évenként kötelező szakmai vizsgákra készülnek, s továbbképző tan­folyamokon vesznek részt. Papírcsík, kosztüm, széldzseki A PAPÍRIPARI VÁLLA­LAT az idén a tőkés orszá­gokban 400 millió forint ér­tékű árut tervezett értékesí­teni. A nyíregyházi gyár köz­vetetten exportál, hiszen az itt gyártott mikrohullám do­bozokat, hullámlemez dobo­zokat, papírzsákokat és egyebeket más vállalatok az áruik csomagolására hasz­nálják. így azokat hűtőgé­pekkel, konzervekkel és más cikkekkel együtt (közvetet­ten) exportálják, nagy ré­szüket a tőkés országokba. Szupkai János értékesítési osztályvezető tájékoztatása szerint az év hátralévő ré­szében nagy hajrára számí­tanak. Ugyanis jó magyar szokás szerint valamennyi partnerük most fog ráhajta­ni. Ilyenkor a cipő-, a ruha-, az élelemexportálók mind fo­kozottan igénylik, sürgetik a csomagolóanyagokat. A pa­pírgyár remélhetően annak ellenére is kielégíti az igé­nyeket. Gond: alapanyaghi­ány miatt hetek óta áll a papír- és polietilén kombiná­ciójú csomagolóanyagot gyár­tó sor. A papírgyár idei termelési terve 2,5 milliárd forint, amelynek időarányos részét teljesítette. Mivel a csoma­golás minősége, külleme je­lentősen befolyásolja a ter­mékek piaci versenyképessé­gét, ezért a jövőben a papír­gyárban nagyarányú re­konstrukciót terveznék. En­nek kapcsán a Világbank képviselője megtekintette a gyárat, sőt a gyár jó néhány partnerét, például a Nyír­egyházi és a Debreceni Kon­zervgyárat is. Meggyőződött arról, hogy a fejlesztéseknek Szerdán délelőtt nyílt meg Nyíregyházán a megyei és városi művelődési központ­ban három megye: Borsod, Hajdú és Szabolcs-Szatmár kisiparosainak és kiskeres­kedőinek háromnapos ter­mékbemutatója. • Mintegy ezer cikk közül választották ki azt a közel négyszázat — a makramé térelválasztótól a kötöttárukig — melyek kö­zönség elé kerültek. Az ipa­rosok azokkal a termékeik­kel jelentkeztek, melyekre megalapozott-e a gyártási, valamint a piaci, továbbá a hitel-visszafizetési háttere, és kedvező benyomásokkal tá­vozott. Ha a rekonstrukciós elképzeléseket sikerül meg­valósítani, akkor Nyíregyhá­zán nemcsak több, hanem olyan korszerű, esztétikus csomagolóanyagokat fognak gyártani, mellyel az európai élvonalhoz fognak felzárkóz­ni. A VÖRÖS OKTOBER FÉRFIRUHAGYÁR nyír­egyházi dolgozóira sem vár könnyű két hónap. Még az idén 15 ezer női kosztümöt, 10 ezer műbőr zakót, vala­mint kétezer liviánót (szél­dzseki) exportálnak a Szov­jetunióba, 10 ezer mellényt, megrendelőt, a kiskereske­dők pedig melyekre gyártót keresnek. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Hosszú László, a megyei pártbizott­ság titkára. A programra meghívták a termékeikkel bemutatkozó kiállítók mellett a megyei kereskedelmi szervek képvi­selőit. Ott voltak a Kiske­reskedők Országos Szövetsé­ge és a Kisiparosok Orszá­gos Szövetsége vezetőségé­nek, illetve megyei szerve­zeteinek képviselői is. Hiszen a választékbővítés és a hi­ánycikkek számának csök­kentése mellett e bemutató­val szeretnék a KIOSZ és KISOSZ közötti együttmű­ködést szélesíteni. November 11-ig naponta 10-től 18 óráig várják az ér­deklődőket a bemutatóra. Lehetőség lesz kerekasztal- beszélgetésekre, sőt szerző­déskötésekre is a kisiparosok és a kiskereskedők között. A képen: a termékbemutató egy részlete. 6 ezer nadrágot gyártanak amerikai megrendelésre, és ötezer nadrágot Hollandiá­nak. A VOR nyíregyházi gyá­rának idei árbevételi terve 200 millió forint. Tihor Ká- rölyné főmérnök elmondta, hogy az exportkötelezettsé­geiknek eleget tesznek, azon­ban ha mindent összevetnek, a tervtől való csekély elma­radásra számítanak, amit a gyakori termékváltás nyomán keletkezett munkaritmus- zökkenés okozott. A jövőben a termelési programokat megpróbálják jobban az alapanyag-beszerzési, a vál­lalati és a gyáregységi adott­ságokhoz igazítani. (cselényi) Fűmagból — valuta Szerdán megyénkben tar­tózkodott Csiszár János, a Vetőmagtermeltető és Érté­kesítő Vállalat vezérigazga­tója. A nap folyamán talál­kozott a megye párt- és ál­lami vezetőivel, s tájékoztat­ta őket a vetőmag vállalat termelésfejlesztéséből Sza- bolcs-Szatmárra vonatkozó lehetőségekről. Ez összhangban van a me­gyei elképzeléssel is, misze­rint a gazdaságosság foko­zása érdekében változtatni kell a mezőgazdasági nagy­üzemek termelésszerkezetén. Jelenleg 800 hektár a fű­magtermesztésre alkalmas te­rület, s ezt jövőre ezer hek­tárral, 1987-re pedig 2,5—3 ezer hektárra lehet fejleszte: ni. Tőkés piacon van lehető­ség az értékesítésre, különö- . sen Hollandia érdeklődik a magyar fűmag iránt. Az adottságaik alkalmas­sá teszik a megyei gazdasá­gokat a termesztésre, a terü­letnövelés pedig nagyarányú exporttöbbletet jelent és le­hetőség kínálkozik hitel fel­vételére. Magyar hét Olaszországban Kedden este Bolognában, ünnepélyes keretek között megnyitották a magyar ipar és élelmiszeripar termékeit bemutató kiállítást. A vá­rosháza történelmi hangula­tú környezetében 34 vállalat árucikkeit állítja ki a HUN- GEXPO. Az olaszországi ma­gyar hét rendezvényein je­len van Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se. Renzo Imbeni bolognai polgármester a megnyitón, a kiállítás jelentőségét hang­súlyozva arról beszélt, hogy a magyar—olasz gazdasági kapcsolatok fejlesztése a ke­let—nyugati viszony jelenle­gi állapotában a politikai párbeszéd folytatása.

Next

/
Thumbnails
Contents