Kelet-Magyarország, 1983. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-01 / 258. szám

1983. november 1. Kelet-Magyarország 7 Áruszállítás levegőben Dohányszárító már őriás repülőgépekkel bonyo­lítanak le. Ilyen például a Boeing 747 F típusú áruszállító óriás, amely száz tonna teher szállítá­sára képes. A gépóriás felszál­lásához csupán 1400 méteres ki­futópályára van szükség. A gép tehát használhatja a hagyomá­nyos repülőterek kifutópályáit. A Boeing 747 F maximális sebessé­ge 1030 km/óra, az utazósebessé­ge pedig alig marad valamivel 1000 km/óra alatt. A gép hatal­mas súlyát a 18 embermagassá­gú, változtatható távolságra ki­engedhető kerékből álló futómű­ve viseli, amelyet leszálláskor tv- kamerákkal figyelnek a pilóta­fülkéből. Az óriásgép tartályai teljes feltöltéskor kb. 190 ezer liter üzemanyag befogadására al­kalmasak, ami mintegy 7200 kilo­méteres légiót megtételéhez ele­gendő. Képünkön az óriásgépet rako­dás közben láthatjuk, amit az orr-rész felemelésével könnyűé­nek meg. A jól megfigyelhető különleges, 5400 kg súlyú rakodó­berendezés a géppel együtt re­pül, s három ember által bármi­kor, bárhol három óra alatt fel- és leszerelhető. A 2,5 méter szé­les, 6,1 méter magas emelőbe­rendezéssel az óriás egységrako­mányok is gyorsan ki- és berak­hatok a gépbe. E rakodóberen­dezéssel két ember 30 perc alatt (!) elvégzi a gépóriás belső rakodóterének konténerekkel való megtöltését. sát és az egyéni termelők közöt­ti forgalmazását — mondotta Vá- ly András. A szárítót a TSZKER fogja forgalmazni. Jelenleg a várható igények felmérése és a sorozat­gyártás előkészítése folyik. A TSZKER tájékoztatása étlapján a szárító irányára 100—120 ezer fo­rint között várható, attól függő­en, hogy a szárító vezérlését a megrendelők milyen szabályozás­sal kérik. A vásárláshoz több évi törlesz­tésre QTP-iiitel vehető igénybe. Ugyanakkor a szárítót vásárló kistermelőkkel a Nyíregyházi Do­hányfermentáló Vállalat több éves dohánytenmelési szerződést köt. A szárító műszaki adatai A szárító hőszigetelt, bordázott vasbeton szerkezetű, amely a dóhányszárításon kívül egyéb termények szárítására tárolásá­ra, sőt autógarázsként is hasz­nálható. Hosszúsága 5400 mm, szélessége 3160 mm, magassága 2400 mm. Az egyszerre berakható dohány mennyisége 1700—2200 ki­logramm. A szárító tűsorkeretes, egy ke­retbe 30—35 kg zöld dohányt le­het berakni. A tűsorkeretek há­rom szintben helyezkednek el. A szárító tüzelőolajjal és gáz­zal üzemeltethető. Olajégő: Thys­sen típusú, hőteljesatménye 15 000 —40 000 Kcal/ó. Olaj fogyasztása 1,5—4,0 kg/ó tüzelőolaj. A fűtőbe­rendezés közvetlen fűtésű dobka­zán, a ventillátor légteljesítménye 5800 m3/ó. A villamos motor teljesítménye 1,5 kW (3x380 V., 50 Hz). A szárító levegő-hőmérséklete és relatív páratartalma közvetle­nül kézi vezérléssel, vagy auto­matika segítségével, a szárítási technológia követelménye sze­rint szabályozható. A szárítási idő az üzemi próbák alatt 120—130 óra között változott, fajtától füg­gően. /---------------------------------> Jegyzetek Ember és komputer A z utóbbi három emberöl­tő alatt a technika fej­lődésével életünk több tekintetben átalakult. Ez idő alatt nagy jelentőségű ta­lálmányok serege született és terjedt el. A műszaki hónap rendez­vénysorozatán a műszaki élet­tel legszorosabb kapcsolat­ban lévőkön, az azt művelő­kön kívül mások is jobban bepillanthattak korunk tech­nikai vívmányaiba, megismer­kedhettek az előttünk álló műszaki és természettudomá­nyi problémákkal, feladatok­kal. Szabolcs-Szatmár megyében is kiemelten foglalkoznak a számítástechnika minél szé­lesebb körű alkalmazásának lehetőségeivel, mert ma már fejlett Ipari termelés, ver­senyképes áruk előállítása számítógép használata nél­kül mind nehezebb. Korunkban az automatizálás gépei a munkaműveleteken túl kisegítő és ellenőrző funk­ciókat is képesek elvégezni, ezáltal sok embert megsza­badítanak a munkában, a termelésben való effektiv rész­vételtől, igy kibővítik a szel­lemi tevékenység szféráit. Az automatizálás a folyamatos gyártást igénylő munkahe­lyeken a legeredményesebb, például a kőolaj-feldolgozás­ban, a villamosenergia-ter- melésben, a vegyipari cik­kek előállításában. Nehezebb automatizálni a gépiparban, mert ott a gyártási folyama­tok sok elkülönült elemet tar­talmaznak. A rugalmas, megbízható, pontos, gyorsan működő ve­zérlő és ellenőrző rendsze­rek létrehozása, megalkotá­sa — a rárióelektronikus tech­nika felhasználásával volt lehetséges, melyek alkalma­sak a technológiai partnerek kicsiny megváltozásának mé­résére, vezérlési feladatok se­bes elvégzésére, a termelés körülményeinek változásaira való azonnali reagálásra . .. Ma már a számítógépeket a műszaki életen kívül másutt is sikerrel használják. A se­gítségükkel például meglepő eredményeket értek el az ókori keleti kéziratok, Írások vizsgálatában, de egyebek kö­zött széleskörűen igénybe veszik a szociológusok is. A számítógépeknek egyre na­gyobb a szerepük az oktatás­ban is. A kibernetika fel- használásával sikerült kidol­gozni a programozott tanítás gondolati elemeit, a genetikai kódot sem tudták volna meg­fejteni komputerek nélkül, az űrkutatásban betöltött funkcióiról meg ne is szól­junk. De ahhoz, hogy a kompute­rek a termelésirányítás alap­jaivá válhassanak, még sok problémát kell megoldani. így például közös programnyel­vet kellene találni valameny- nyi gép számára. Az 1960-ban Párizsban tartott nemzetkö­zi kibernetikai kongresszu­son elfogadott ALGOL—60 nyelv meglehetősen bonyo­lulttá teszi a számítástechni­kai, kibernetikai együttmű­ködést. Megoldásra várnak az emberek és a gép közötti közvetlen kapcsolat megal­kotásának módszerei. Majdan kialakulnak az ember és a komputer párbeszédének for­mái. A kibernetikával kapcsola­tos gondok megoldásában fontos a szerepe biológiának és az új tudományágnak a bionikának. A bionika együtt fejlődik a biológiával, a fizi­kával, kémiával, kibernetiká­val, rádióelektronikával. Az élő szervezetek morfológiai (alaktani), fiziológiai és bio­kémiai törvényszerűségeinek feltárásával olyan ismere­tekhez juthatunk, melyek ré­vén új, az eddigieknél töké­letesebb technikai konstruk­ciókat, új technológiai, ter­melési módszereket alkotha­tunk: Reméljük a műszaki hónap Szabolcs-Szatmár megyei rendezvényei is jelentősen hozzájárultak a számítógé­pek, valamint a számítástech­nika előnyeinek jobb megis­meréséhez, megértéséhez, a jelen, valamint a jövő adta lehetőségek megfelelő kama­toztatásához. (cselényi) l J Tisztító ablakrázás Az angol Triumph—Leyland gépkocsi szerkesztői az esőcsep­peket rázással akarják a szél­védő üvegről eltávolítani, és ezzel az ablaktörlőt feleslegessé teszik. Kísérleteikben ultrahangot hasz­nálnak. Az ultrahang nemcsak a vizet rázza le az üvegről, hanem a port és a piszkot is, igy az ablakmosó berendezést is feles­legessé teszi. „Az idő pénz” bölcsessége ma időszerűbb, mint volt bármikor. A gyorsaság a piaci versenygyő­zelem nem elhanyagolható té­nyezője lett. S nemcsak arról van szó, hogy frissen kell rea­gálni a megrendelő kivánságai­Napjadnkhan jelentős erőfeszí­tések történnek a virgíndar-dohá- nyok nagyüzemi termesztésének fejlesztésére, gazdaságosságának javítására. Ugyanakkor a kister­melők részvételének is nagy je­lentősége van a mesterséges szá­rítású dohányok termelésében. Jól kiegészíthetik a nagyüzemek­ben folyó termelést, elősegíthe­tik az export növelését. Éppen ezért jelentős, hogy most új típusú, kisebb kapacitá­sú szárítóval bővült a mestersé­ges dohányszárítók köre. Az új típust a Nyíregyházi Dohányfer­mentáló Vállalat és a Termelő­szövetkezetek Értékesítő, Beszer­ző, Szolgáltató Közös Vállalatá­nak országos központja fejlesz­tette 3d. Azzal a céllal, hogy olyan dohányszárítót hozzanak létre, amivel egy, másfél hektár A hagyományos, őszi bábol­nai seregszemle ma Európa legnagyobb „mozgó” mezőgaz­dasági kiállítása. Ez vonatko­zik mind a bemutatott új gé­pekre, mind a felsorakoztatott kukorioa fajtakísérletekre és a látogatók számára. Volt olyan nap, hogy 40 ezernél többen vettek részt a tapasztalatcse­rén. A négy nap alatt több mint 100 ezer ember látogatott Bábolnára, sokan a szomszé­dos államokból. Néhány sza­bolcsi gazdaságból is népes szakembergárda látogatta meg Bábolnát.. Például a máriapó- csdak különbuszt indítottak. En­nek ellenére is kevés szabolcsi látta az új módszerek hatalmas tárházát. 1150 ÜJDONSÄG Bábolna vonzerejét elsősor­ban az a fontos elv jeleníti, mi­szerint csak olyan belföldi, kül­földi kiállítók jelentkezését fo­gadják el, akik új géppel, új vegyszerei, új berendezéssel, új fajtával, új termelési eljárással jelennek meg. Az idén 1150 fé­le újdonság fogadta a bemuta­tókon a látogatókat. Néhány szót a fajtakísérle­ra, rövid idő alatt minőségi por­tékával szükséges kirukkolni, hanem sebesen el kell juttatni az árut a gyakran ezer kilométerek­re lévő célba. Mi sem alkalma­sabb erre, mint a légi áruszállí­tás, amelyet sok országban ma zöld dohány termését lehessen megszárítani. Ezzel szélesedik az egyéni dohánytermelők lehetősé­ge a Virgínia típusú dohányok termesztésére. Az új szárító prototípusát a nyíregyházi dohánybeváltó üzem­ben építették fel és próbálták ki. Mint Vály András, a vállalat fej­lesztési osztályvezetője elmon­dotta, a tesztelést több fordulón keresztül végezték el BV—11 és NC—744-es fajtákkal. Minden for­dulóban jó minőségű érett do­hány szárítására került sor. Több fordulóban 10 ezer forint körüli átlagárat sikerült elérni, közel 100 százalékos világos kihozatal mentett — A kísérteti szárítás alapján vállalatunk szorgalmazza ennek a szárítótipusnak a sorozatgyártá­tekröl: a 19 országból össze­gyűjtött 361 hibridkukorica kí­sérleteit értékelhette a látoga­tó. Olyan fajtákat szemlélhet­tek meg, amelyek hektáronként IS tonnás termésre is képe­sek. Ez a szédítő szám a je­lenlegi országos átlagnak kö­zei négyszerese. Ezek a fajták kellenek ahhoz, hogy 10 év múlva országos átlagban 7—8 tonnát termelhessünk, az élen­járó gazdaságok pedig jóval a 10 tonna fölött termeljenek. A bábolnai újdonságok elő­ször az IKR taiggazdaságaibam terjednék él. Ennék egyik fon­tos csatornája, hogy évente mintegy 1200 taggazdasági dol­gozó sajátítja el a bábolnai technológia legújabb elemeit. Mindezek révén tudományo­san megalapozott alternatív technológiákból adaptálnak tag­gazdaságaik minden egyes táb­lájára. Nemcsak az ökológiai és ökonómiai adottságokat, hanem a termés tervezett felhasználá­si célját is messzemenően fi­gyelembe veszik. Ennék megfe­lelően alakítják ki a ma már mintegy 5500 gépből álló gép­parkot, a hozzá tartozó mint­egy 400 millió forint értékű al­katrészkészletet, és a termetes egyéb eszközeit, amelyeket egy­re nagyobb arányban töreksze­nek közvetlenül az előállítóktól beszerezni. TAKARÉKOS GAZDÁLKODÁS Tangazdaságaik az értékará­nyos technológia birtokában tudják, milyen anyagi és mun­kám ű vele ti költségekkel szá­moljanak és azt, hogy a ter­melés minden egyes eleimének pontos betartása esetén*, mi­lyen hozamot várhatnak. Csak annyi ráfordítást javasolnak, amelynél nagyobb arányban növekszik a termés. Természetesen egész gazdál­kodásukban igyekszenek költ­ség- és energiatakarékossággal is segíteni a népgazdasági cé­lok megvalósítását. Csupán egy­két példa erre. Egyre több tő­kés importból beszerzett alkat­rész pótolnak hazai gyártmány­nyal. Gumi-újrafutózó üzemük évente 16—18 ezer új gumi vá­sárlását teszi feleslegessé. Több mint 4 millió forint értékű tő­kés importot takarítottak meg azzal, hogy az Olaszországból idén vásárolt 40 Fiat-traktort gumiabroncsok nélkül hozták be, és Taurus-gy ártmán y okát szereltek fel rájuk. Más tanulság: 1976-ban ala­kult meg közös vállalatuk, a BCR Művek a kombinát ipar­szerű állattenyésztésében-, a nagy hagyományokkal rendel­kező magyar gyógyszergyárak kutatásaiban és gyakorlati munkájában felhalmozódott gazdag tapasztalatoknak az ál­lottén yésztésben való együttes hasznosítására. (Nevét a három alapító: Bábolna, Chinoin és a külföldön Richter néven szerep­lő Kőbányai Gyógyszeráru- gyár kezdőbetűiből kapta.) TAKARMÁNY VILÁGSZÍNVONALON Első üzemük, a Premixgyár 1979-ben kezdett munkához Bá­bolnán. A keveréktakairmá- nyokhoz nélkülözhetetlen vita­minokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket magába foglaló adalékanyagokat gyártanak. A Svájciból vásárolt világszínvo­nalú automatikus berendezések névleges kapacitása évi 30 000 tonna. A mindössze 126 dolgozó már évente 40 000 tonna premd- xet gyárt. Ez 4 millió tonna ke­veréktakarmányhoz elegendő, és a hazai igények 60—65 százai lékát fedezi, évente 6 millió dollár értékű tőkés importot pótolva. A múlt évben hozták forga­lomba az import Monenzin ha­tóanyaggal készülő broiler és hízó marha premixet. Mindket­tő különböző módon segíti elő a takarmányok jobb hasznosu­lását. A broilereknél 5—7, a hí­zómarháknál 10—15 százalékkal javul a takarmányértékesülés. Az üzemszervezésben is újat mutatnak. A tavalyihoz hason­ló értékű tervük teljesítését is nagymértékben segítik sajátos „kisvállalkozásaik”. Kombiná­tokat ugyanis 150 önelszámoló egységre „osztották” fel. Ezek, számitógépes irányítási rend­szerük segítségével, havonta és teljes körűen elszámolnak. Ér­dekeltségük legfőbb mutatója az eredmény. A termelés rész­letednek alaposabb ismeretében jobban be tudnak kapcsolódni sokrétű kooperációba, valamint a több száz hazai mezőgazdasá­gi partnerük és külföldi vevőik igényeinek maradéktalan kielé­gítésébe. SZELLEMI TOKÉ Csupán ízelítőül néhány adat a bábolnai kombinát üzemgaz­dasági mutatóiból: az összes termelési értékük megközelíti a hétmiliiárd forintot. Az egy dolgozóra jutó termelési érték egymillió-kettőszázezer forint. Hektáronként 300 ezer forint értéket állítanak elő. A terve­zett nyereségük 554 millió fo­rint. A 100. forint termelési ér­tékre jutó nyereség 8,13 forint, az egy dolgozóra jutó pedig megközelíti a 100 ezer forintot. Még egy tanulság: e hatalmas számok és szép eredmények mögött olyan minőségi összeté­telű szakembergárdát, szellemi tőkét találunk, amely szintén példamutató lehet. A dolgozók összlétszáma 5600, ebből az egyetemi végzettségű 270 fő, a középiskolát végzettek száma 898, a szákmunkás pedig 3956. Tehát a dolgozók mintegy 90 százaléka szakember. Bábolna példájából, tanulságaiból csak néhány jellemző mutatót ad­hattunk itt közre. A kombinát gazdálkodását teljes kereszt- metszetben megismerni még a négynapos tapasztalatcsere is kevés volt. Csikós Balázs Korszerű turbinák Az elektromos áramot előállí­tó erőművekben a hőenergiát turbina alakítja át mechanikai energiává, ennek villamos ener­giává történő átalakítását az erőmű szíve, a generátor végzi. A generátor — technológiai feladatának teljesítése közben — úgy viselkedik, mint egy villa­mos kályha: az áram hatására a tekercsanyag ellenállásán jelen­tős mennyiségű hő, úgynevezett veszteségmeleg keletkezik. Ezt megfelelő hűtőközeggel el kell távolítani, mert a melegedés ká­rosítja a szerkezeti és szigetelő- anyagokat. A korszerű, nagy tel­jesítményű generátoroknál az álló rész jól vezető vörösrézből készített meneteiben nagy tiszta­ságú, desztillált hűtővíz kering, amelyet a gép testén kívül elhe­lyezett szivattyúk keringetnek, a visszahűtésről pedig külön hűtő­rendszer gondoskodik. De a for­gó rész tekercselését is hűteni kell oly módon, hogy üzem köz­ben a generátorházon belül meg­felelő nyomású hidrogéntöltetet tartanak. Képünkön egy Csehszlovákiá­ban, a pilseni Skoda Művekben készülő generátor álló része lát­ható. Teljesítménye 220 mega­watt, átmérője 7 méter, magassá­ga 4,7 méter, súlya 201 tonna. Ideg—izom vizsgálat A korszerű diagnosztikai mód­szerek között kevésbé ismert az elektromiográfia, bár egyre na­gyobb jelentőségre tesz szert nemcsak a kutatásban, hanem a klinikai gyakorlatban is. Elsősor­ban az ideggyógyászatban alkal­mazzák, de fontos szerepe van a belgyógyászatban, az ortopédiá­ban, a reumatológiában, a szü­lészetben, a szemészetben és a törvényszéki orvostanban is. Az elektromiográfia az izmok működése közben keletkező fe­szültségek vizsgálatával foglalko­zik. Az elektromiográf készülék láthatóvá teszi az izom akciós feszültségeinek időbeli változá­sait. Az így nyert feszültséggör­be alakjából következtetni lehet az ideg—izomrendszer esetleges károsodására, és meg tehet ha­tározni, hogy ez a károsodás hol keletkezett. Képünkön a Medicor Művek M 500 típusú ideg—izom- diagnosztikai mérőrendszere lát­ható, amelyet négycsatornás mik­roprocesszor vezérel. BÁBOLNAI NAPOK ’83 A seregszemle néhány tanulsága

Next

/
Thumbnails
Contents