Kelet-Magyarország, 1983. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-26 / 279. szám
1983. november 26. Kelet-Magyarország 3 A GÄVAVENCSELLÖI VEGYESIPARI SZÖVETKEZETNÉL naponta 350 pár munkavédelmi kesztyűt készítenek. A hasítottbőr kesztyűket a nagykereskedelmi vállalat megrendelésére készíti az ipari szövetkezet. (Elek Emil felvételei) önálló lakáshoz jutni — e? minden fiatal vágya. Évek telnek reményteljes várakozásban, míg beköltözhet az igénylő. Ám a mai gazdasági viszonyok közepette a lakások ára jobban emelkedik, mint a fizetések forintjai. A lakásépítés tehát anyagilag nehezebb — hacsak nem segítenek a szülők is. A helyzet azonban mégsem kilátástalan. A megyei tanács, az Országos Takarék- pénztár megyei igazgatósága, a KISZ megyei bizottsága és a vállalatok is több kezdeményezésiről számolnak be. Két lépcsőben Például a kétlépcsős megoldásról; hiszen a fiatal házasok vagy éppen egyedülállók igényeit néhány évig kielégíti egy 35 négyzetméteres lakás is. Kétlépcsős megoldást nyújt a leendő tulajdonosoknak a Nyíregyházán most épülő ifjúsági ház. A 35 négyzetméteres lakás ára várhatóan 440 ezer forint körül lesz, s egy szoba, főzőfülke és a hagyományos nagyságú fürdőszoba található benne. Nagy érdeklődés kíséri a megyeszékhelyen; a négyszer hatvan lakásos épület átadását jövő év végére tervezik. Az előnye, hogy itt még nem veszi igénybe a fiatal a kedvezményes hitelt, hanem 800 forintos havi takarékoskodást vállal. Az OTP viszont azt vállalja, hogy öt éven belül vagy hamarabb nagyobb lakáshoz juttatja innen az első lakót. A lakásra várakozás helyett sokan inkább maguk veszik kezükbe az irányítást. Az első ütközet a teleknél kezdődik, amely sok vitára adihat okot. Nyíregyháza egyik szép negyedében ugyanaz a telek 240 ezer, míg Borbányán csak 120 ezer forintba kerül. A legnagyobb lakásépítő vállalat, a SZÁÉV két érdekes tervet dolgozott ki a fiatalok gyorsabb, olcsóbb lakáshoz juttatásához. Generációk együttélésére alkalmas az a négy-ötszobás, kétszintes lakás, amelyben külön szeparált rész jut az emeleten a fiataloknak, a földszinten a szülőiknek. A társas érintkezésre egy nagy közös Buszon — másodállásban Bérek lazább zabolán □ ol tartunk a bérszínvonallal? Ez a kérdés a gazdálkodó szervezetek vezetői között az utóbbi időben gyakran felvetődik, hiszen aki a szabályzók megszabta határokat túllépi, olyan súlyos adókat fizet, ami könnyűszerrel elviheti az egész évi gazdálkodás eredményét. Ahol egyszer már elszaladt a csikó, ott havonta megvonják a mérleget, különösen így év vége táján: mennyiből lehet még gazdálkodni? A szigor enyhülésére egyelőre nem lehet számítani, de azért akad hely, ahol lazább a zabola. „Bilincs a kézen... Nem mennyiség ...” A 2, 3 százalék termelőszövetkezeti bérfejlesztésre mondják ezt, mivel adómentesen csak ennyi valósítható meg az idén. S ezzel ösztönözni kellene a jobb minőségű munkára is. „Most mutasd meg” alapon mégis lehetőséget teremtett a Pénzügyminisztérium egy tavaly meghirdetett pályázatával. Mentesülhetnek a progresszív adózás alól, akiknek a gazdálkodása azt kiérdemelte. A pályázat igencsak válogatós. Csak az a termelő- szövetkezet nyerheti el, amelyik bruttó árbevételének legalább 30 százalékát termelésének fejlesztésére fordítja. A helyzet ismeretéhez érdemes tudni, hogy Szabolcs-Szatmár megyében átlagosan alig több mint tíz százalék ez a szám. ösz- szefügg ez tájegységünk közös gazdaságainak alacsony jövedelmezőségével — tisztelet a kivételnek —, de nem hallgathatók el a kedvezőtlen adottságok sem. Tovább nehezítette a pályázat elnyerését, hogy a már említett árbevételnek legalább hetven százaléka az alaptevékenységből kell származzon. Nem véletlen tehát, hogy megyénkből csak hárman fejleszthetik béreiket az új kísérleti metódus szerint: a rakamazi Győzelem, a máriapócsi Rákóczi és a tiszavasvári Munka Termelőszövetkezet. Az utóbbi közös gazdaság elnökével, Moravszki Györggyel beszélgettünk a kísérlet jellegéről, hasznáról. Tiszavasváriban — az új bérezési megoldás szerint — az előző három év átlaga alapján adóznak és nem a szigorú szabályok szerint, s ennek igen nagy hasznát látják. Feleslegesen nem kell tartani alacsony bérű udvarseprő embereket és hasonló, mondvacsinált beosztásban lévő „vattaembereket” pusztán azért, hogy az arra érdemeseket magasabban megfizessék és a bérszínvonal se emelkedjen. Ezeknek az embereknek egy részük megvált a szövetkezettől, más részük pedig megértette: keményebben meg kelt fognia a munka végét és még többet is fog keresni. A tagsággal dobén tudatták, hogy kísérleti körülmények között gazdálkodnak. Brigádgyűlésen érttették meg mindenkivel, hogy ez nagyszerű lehetőség a több keresetre, de azt is megmondták: erre külön egy fillért sem kaptak, maguknak kell előteremteni még nyereségesebb gazdálkodással. A nyereségszint tartása, de lehetőség szerint növelése egyébként szintén pályázati feltétel, méghozzá három éven keresztül, a tervidőszak befej eztéig. Ezért a legfontosabb cél: minden ember a maga helyén a tőle várható legtöbbet nyújtsa. Azoknál a gazdaságoknál, amelyek csak hírből ismerik a nyereséget és a prémiumot és tartósan veszteséges a gazdálkodás, köny- nyen jutnak elfásultsághoz. Különösen, ha a veszteséges ágazatokat nem seprik ki időben, és nem váltják fel újra jövedelmezőbbre. Egyébként a jó gazdaságokban is el kell jutni arra a következtetésre, hogy az eddig elért szintet is túl lehet lépni. A Munka Tsz-ben eddig is elég bonyolult és árnyalt ösztönzőrendszer volt életben, mégis, már az idén is tovább fokozták a hatékonyságot. Amikor márciusban végre megkapták a végleges döntést a kísérletben való részvételről, a kukoricavetésre már 20 százalékkal magasabb prémiumot tűztek ki, mint tavaly. A hatás: 700 hektáron egyetlen sor hibát sem találtak. Egyébként a teljes bérfejlesztési lehetőséget, amelyet kaptak, kizárólag premizálásra fordítják. Az említett vetésnél például a területegységre kifizetett bér nem változott. Minden szinten lehetősége nyílik a vezetőknek a külön premizálásra. Így a gépműhely vagy a sertéstelep vezetőjének a kezében van egy bizonyos prémiumkeret, amivel ő jutalmaz minden hónapban, hiszen nálánál ki látná jobban, hogy melyik beosztottja érdemli meg. A szakvezetés pedig nemcsak a termelésszerkezetet tartja szemmel, hanem figyelemmel kíséri a változó gazdasági környezetet és lehetőleg elébe megy az új szabályozóknak, hogy azok éle ne érje a gazdaságot. Az ő magasabb prémiuma ettől függ. □ kísérlet célja, hogy minden munkához annyi embert alkalmazzanak és annyi eszközt használjanak fel csupán, amennyi feltétlenül szükséges. Ha ezt úgy éri el a gazdaság, hogy közben több nyeresége képződik, ebből növelheti dolgozóinak jövedelmét. Ezt az idén bevezetett új elgondolást először a zárszámadások után értékelik. Eredményétől azt várják a Pénzügyminisztériumban, hogy alapja legyen a következő tervidőszak új bér- gazdálkodásának kimunkálásában, de arra is jó, hogy a többi gazdaság meglássa: így is lehet Esik Sándor Visszatérő gond a Volán 5. számú Vállalatánál, hogy az autóbuszvezetők szabadnapjait nehezen tudják kiadni. Ezért kereste meg a vállalat azokat a cégeket, amelyeknek buszvezetői jogosítványnyal rendelkező dolgozói vannak. Akik vállalkoztak, azok a helyi járatú autóbuszokon ülhetnek a volán mögé. Főleg a hétvégeken összesen 24-en vannak olyanok, akik havi 90 órás munkát vállaltak. Előtte kiképezték őket, megismerték a helyi járatú vonalakat, így az utazóközönség észre sem veszi, hogy nem „hivatásos” buszvezető közlekedik velük. A megoldással a Volánnál elérték, hogy a nyíregyházi autóbuszvezetőknek nem szükséges túlórázniuk, a szabadnapokat esetenként nemcsak hétköznap, hanem vasárnap is megkapják. nappalit alakítanak ki benne. Negyvennégy lakással kezdik a Ságvári-lakótelepen a kísérletet, a 65 négyzetméterestől a 130-asig igen sokféle lehet ez a lakás. Külső .megjelenése is reprezentatív, alkothatnak ezekből az otthonokból sor-, lánc- és átri- uimiházat egyaránt. Továbbfejleszthető A másik tervcsialád a továbbfejleszthető típus nevet kapta. A lényege, hogy egy szobát, a konyhát és a fürdőszobát készre befejezik, a tetőteret pedig — az anyagiak gyarapodásával — beépíthetik. Az utcán természetesen nem tűnik fel a házról, hogy az félkész. Az ember életének a fejlődését akarják nyomon követni a lakás- forma továbbépítésével a tervezők. Világjelenség, hogy a zsúfolt nagyvárosok helyett az elővárosokban telepednek le szívesebben az emberek. Nyíregyházán is érzékelhető ez a mozgás, mert megnőtt a kereslet a környező falvakban. a szép telkek iránt. Az önálló otthonteremtés feltételei kedvezőbbek falun, mint városon. Még mindig nem elhanyagolható az a családi segítség, amely számottevően meggyorsítja és olcsóbbá teszi a lakásépítést. A kedvezményeket tovább szélesíti, hogy az építőipari vállalat gépeket, szállítóesiziköziöfcet, bontott anyagot ad jutányos áron az építtetőknek. Hogy lehet egy lakás olcsóbb? A telek már az elején megszabja a végső számlát. A megyei tanács 25 millió forintot adott a helyi tanácsoknak telekalakításra. A hat városban és 28 kiemelt településen kísérik fokozott figyelemmel a differenciált telekkínálat megvalósítását. Kísérleti válaszfal Egy plusz két félszobás lakást szeretne az igénylők túlnyomó többsége, ezért a SZÁÉV a Szatmár Bútorgyárral egy olyan válaszfalrendszer kidolgozásán fáradozik, amellyel két lakrészre oszthatják a szobát. A kísérlet 1984-ben vizsgázik, s az érdeklődésnek megfelelően fejleszthetik tovább. Lehet beépíteni ebbe a válaszfalba szekrényt, de még ágyat is. A Ságvári-lakótele- pen 44 lakás készül ilyen belső elrendezéssel Többféle lehetőség kínálkozik, hogy a nehezebb gazdasági viszonyok közepette se maradjon vágyálom a lakás megszerzése A véknyabb pénztárcát azonban kinek- kinek saját ötlettel kell kiegészítenie, hogy a lakás feltételeit megteremtse. Tóth Kornélia Nyíregyházán kezdték: Olvasó népért ó lenne leírni, de sajnos nem lenne igaz, hogy már olvasó nép vagyunk. A könyvtári statisztikák szépek és a maguk módján helytállóak. Ha viszont a mélyére nézünk az olvasáskultúrának, lehetetlen nem észre venni a gyön- geségeket, az adósságokat is. Ezt juttatta eszünkbe a héten Gárdonyban tartott az „Olvasó népért” elnevezésű mozgalom III. országos konferenciája, ahol természetesen megyénk küldöttei is részt vettek és közreadták tapasztalataikat. Érdemes tíz évet visszalapozni közelmúlt történelmünkben, amikor az ezt megelőző konferenciát 1973- ban Nyíregyházán tartották. Itt Darvas József úgy fogalmazott : „ ... szerintem nagyon fontos oka és motívuma volt annak, hogy tanácskozásunk színhelyéül ezt a megyét, ezt a várost választottuk: úgy éreztük, hogy egész munkánkhoz hallatlanul izgalmas és a felelősséget ébresztő hátteret kaphatunk ebben az országrésznyi megyében...” Darvas József szavai arra a változásra utaltak, amelyek nyomon követhetők Szabolcs-Saatmár szellemi térképén. Megyénkben is több ezres tábora van az írószövetség által másfél évtizede elindított „Olvasó népért” mozgalomnak, de ma is helytálló a megállapítás: rá kellett jönnünk, még nem vagyunk olvasó nép. A mozgalom ezért is tűzte célul, hogy nem elsősorban az olvasók számát kívánják növelni, hanem az olvasás színvonalát, minőségét, mélységét, mert nemcsak az a fontos, hányán olyasnak, hanem az is, mit olvasnak, hogyan és milyen mélységben tudják saját épülésükre felhasználni a könyvből sugárzó szellemi táplálékot. Minden megyének vannak sajátos gondjai és feladatai az olvasás népszerűsítésében, a könyvek megkedveltetésé- ben. Szabolcs-Szatmárban a kistelepülések, aprófalvak lakóinak szükséges az eddigieknél több olvasási élményt nyújtani az úgynevezett „könyvesházak” életre- hívásával, amelyek jó alkalmak a társas együttlétre, az olvasmányélmények kicserélésére, az önművelésre. E mlíthetjük a népfront és más társadalmi, kulturális szervek által a megyében évenként megrendezendő olvasótáborokat is. De nemcsak a megyében vannak lehetőségek az itt éló emberek olvasási, netán írási igényeinek felkeltésére, hisz a szomszéd Borsod megyében lévő tokaji írótábornak rendszeresen vannak szabolcsi résztvevői. Egységes áramkörbe kapcsolja be a könyvbarátokat az „Olvasó népért” mozgalom, melynek alapvető törekvése, „olyan szellemi mozgás' jöjjön létre, amelyben a művelődés általános szokássá válik.” . P. G. község taJfc nácsához be- m jelentés érkezett, hogy fél tízkor lehúzzák a rolót a helybéli vendéglő ajtaján és takarítani kezdenek a fehér félkabátos pincérek — Nocsak, nocsak — mondta a szakig, szerv. vez. (nem írom ki én sem ezt a funkciót, mert minden tanácsi levélben úgy olvastam eddig, hogy szakig pont szerv pont satöbbi). Tehát nocsak, nocsak. Meddig van hivatalosan nyitva az a vendéglő? — Tízig — mondta egy kéznél lévő famulus. — Jó, akkor legyen nyitva fél tízig, s azután takarítsanak. Úgy is lón. X község tanácsához bejelentés érkezett, hogy a helybéli vendéglő ajtaján kilenc órakor lehúzzák a rolót, és takarítani kezdenek a fehér félkabátos pincérek. — Nocsak, nocsak ... (mint fentebb). Legyen hát kilencig nyitva az a fránya vendéglő, és azután takarítsanak. Me- gintcsah úgy lön. X község tanácsához bejelentés érkezett... hogy fél kilenckor. roló lehúz ... takarít... félkabát.. — Nocsak... — Mondja kolléga, miért nem érkezik mostanában panaszoslevél a vendéglő nyit- vatartása miatt? — Nem tudom. — Mikor nyitnak? — Délelőtt tízkor. — Es mikor van a zárórájuk? — Délelőtt tízkor. — Nagyon helyes. Ezt az aktát lezártuk. Mehet az irattárba. Mester Attila
