Kelet-Magyarország, 1983. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-22 / 275. szám

1983. november 22. Kelet-Magyarország 3’ Bizalmi, felelisség GYAKRAN ELHANGZIK MOST ez a két szó azokban a beszélgetésekben, amelye­ket a járások megszünteté­séről folytatnak a tanácsi ve­zetők, szakemberek, az ál­lampolgárok. Hiszen valóban a bizalom kifejeződése az, hogy évszázados közigazgatá­si formációnk, a járás meg­szűnésével jobban kiteljesed­het településeink önállósága, helyben intézhetik a lakosság minden ügyét, s határozhat­ják meg a feladatokat, a jö­vőt. Igaz, egy ideje — éppen a járási tanácsok tíz évvel ez­előtti megszűnése óta — lé­nyegében nagy lépést tettek előre a települések az önál­lóság útján, de a járási hi­vatalok továbbra is sokfajta igazgatási felügyeletet gya­koroltak a falu, a város fö­lött. Most ez a maradék füg­gőség is megszűnik, a telepü­lés tanácsa — az állampolgá­roknak biztosított jogorvos­lat, fellebbezési lehetőség meghagyásával — minden hatósági ügyet — köztük a szövetkezetek, gazdasági egy­ségek, hatósági ügyeit — sa­ját kezébe veheti. Nagy fokú bizalom nyilvá­nul meg a helyi szervek iránt ebben a döntésben. Termé­szetes, hogy a szocialista épí­tés időszakára esik a járá­sok megszüntetése, amikor kialakult a falu és a vezetés érdekegysége, tanult tisztség- viselők vannak jelen. Fontos azonban, hogy településein­ken a formálni, fejleszteni akarás és tudás mellől ne hiányozzék a felelősség ér­zete sem. A bizalom, amelyet a helyi vezetés, s a helyi köz­élet kap, nem vakbuzgalom. Csak felelősséggel párosulva, önkontrollal és demokratikus biztosítékok alkalmazásával lehet ez katalizátora a helyi fejlődésnek. A két szó tehát összefügg. Tudják-e ezt településein­ken? Töibhségében igen. Sok egyéb mellett bizonyítja ezt, hogy a helyben intézett ha­tósági ügyeknél sokkal keve­sebb a fellebbezés, mint a járási döntésekkel szemben. Bizonyítja ezt, hogy falva- imfcban, a kisvárosokban is egy a törvény: a legfon,to- satab szociális, egészségügyi, ellátási közigényeket igye­keznek kielégíteni. A felelős­ség fedezetét a szakértelem is megadja: településeinken a vb-titkárok mind főiskolát, egyetemet végzett emberek. A JÁRÁS EDDIG ŰGY- SZÖLVÁN hasznos közvetí­tője is volt a központi aka­ratnak — ha úgy tetszik, a társadalmi összérdeknek — és fordítva: fontos informá- ciókat szolgáltatott a veze­tésnek a döntések előtt a te­lepülésekről. Ezt a szerep­kört akkor sem k«íll lebecsül­ni, ha egészében a járás már akadályozóvá vált az önálló­sággal meggyorsítható fejlő­désben, ha településeink ki­nőttek a szárnyai alól. Sok­kal inkább arra van szükség, hogy ezt a szükséges szerep­kört az új követelmények­nek megfelelően töltsék be. Sok helyen már ma is arra gondolnak, hogy a helyi párt- bizottságok, társadalmi szer­vezetek fokozottabb figyelem­mel kísérjék a településeken kidolgozott fejlesztési terve­ket, jobban felügyeljenek ar­ra, hogy az országos érdekeket tiszteletben tartsák — pél­dául a környezetvédelemiben, a gazdálkodásban. Igen megnő a helyi párt- szervezetek, a helyi tanácsok­nál dolgozó kommunisták felelőssége is. Ellenőrző és segítő tevékenységük nélkül aligha tudna ma jól megbir­kózni megnövekedett felada­taival a helyi tanácsi irányí­tás és az igazgatás. Erre vi­szont fel is kell készíteni őket, hiszen ne feledjük, a kétfokozatú államigazgatás esetében egészen a települé­sig kell eljuttatni a megíté­léshez és ellenőrzéshez szük­séges politikai információkat. Mondhatnánk úgy is: szinte ugyanazt kell tudni a város­ban, faluban, mint a megye- székhelyen. Ez igényli, hogy a megyei, a körzetközponti politikai és társadalmi szer­vezetek új, hatásosabb esz­közöket találjanak a helyi kommunisták, aktívák tájé­koztatására, felkészítésére, munkájuk ellenőrzésére. EZENTÚL NEM ÁLL REN­DELKEZÉSRE járási hiva­tal, mint információforrás, márpedig valami módon gondoskodni kell arról, hogy a megyei vezetésnek keze ügyében legyen minden fon­tos helyi adat a döntésekhez. Sok helyütt már ma is tud­ják, hogy a régihez hasonló adatszolgáltatással helytelen lenne a szakemberekben, munkaerőben amúgy sem dúskáló helyi .tanácsokat terhelni. Azzal számolnak te­hát, hogy más módon, a tech­nikai lehetőségek jobb ki­használásával, az adatszolgál­tatás egyszerűsítésével biz­tosítják majd a lehető leg­jobb tájékozottságot a helyi ügyekben. Közügy, hogy a járások megszüntetése, az ügyintézés átrendeződése ne okozzon kényelmetlenségeket az em­bereknek. Ehhez viszont most a lehető legfontosabb, hogy a helyben dolgozókat megkíméljék a formális, fe­lesleges munkától. Ezzel is minden eddiginél több segít­séget, s nagyabb megbecsü­lést kaphatnak a bizalom mellé. K. F. Exportra Szovjet megren­delésre készíti a festőberendezése­ket a HAFE. A Rakamazi Fa- és Fémipari Szövet­kezet ehhez a munkához 88 mé­ter hosszú beége­tő alagút vas­szerkezeteit készí­ti. A szerelők egy csoportja a szö­vetkezet udvarán a vasszerkezet egy részét próbaként összeállítja. (Elek Emil felvétele) Szálfák mutatják a kauvart AZ ORSZÁG EGYIK LEGSZEBB ÚTJAKENT TARTJÁK SZÁMON A 41-EST, AMELYEN NYÍR­EGYHÁZÁTÓL BEREGSURANYIG JUTHAT AZ UTAZÓ. NEM VÉLETLEN, HISZEN AMIKOR ÉPÜLT, AZ ÖTVENES ÉVEK ELEJÉN, KÜLÖN TERV KÉSZÜLT KÖRNYEZETÉNEK FASÍTASA­RA, ÍGY AZTÄN TAVASZTÓL ŐSZIG SZÍNES JAK AZ ÜT MENTÉT. Az eltelt harminc év azon­ban nem múlt el nyomtala­nul. Egyes fafajok, különö­sen a jegenyék igencsak ab­ba a korba jutottak, amikor kivágásukat már nem lehet tovább halogatni. Mégsem puszta fakitermelésről lesz szó, hanem az út két oldalán húzódó fasor teljes rekonst­rukciójáról. Kitehetnék a szélzsákot A részletekről Merza Pé­tertől, a Nyíregyházi Közúti Igazgatóság fenntartási fő­mérnökétől kaptunk infor­mációt. Kevés út van az ország­ban, ahol a fásítás terv sze­rint készül, a legtöbb eset­ben puszta fasor követi a — Hol kószáltál? Ha jól tudom, már egy órája lejárt a munkaidőd! — Az ®sti lapért álltaim sorban. Ezért kés­tem el. — Ne lódíts! Áruld el, merre kószáltál? — Ne dühöngj, annyira! Hát Baraskinnál voltam, megnéztem, hogyan meszelte ki a plafont. Ezért késtem el. — Látom, nem akarod megmondani az igazat. így is jó! — Megmpndam, jól van, no. De csakis azért, hogy ne zsörtölődj. Elcsevegtem az időt a kollégáimmal. Ezért késtem el. — Hazudsz! — Látom, előtted nincs titok. Hát eláru­lom: Viszlonoszovéknál voltam, fiúk szüle­tett. Kiköpött az apja. Hát ezért késtem el. — Ez már valószínűbben hangzik. De még csak valószínűbben ... Érted? Mindent mondj el. Kezdd már! — Hát... az úgy volt, hogy Viszlonoszo­vék szomszédasszonya is átjött, hogy meg­nézze a kis lurkót. Együtt néztük. Ezért kés­tem el. — Valóban? Engem ugyan nem versz át! Folytasd! Mi volt még? Rajta, ki vele! — A szomszédasszony elmesélte, hogy Bergyanszkban voltak üdülni... — Folytasd! — Rémek ott az éghajlat... különösen a gyerekeknek ... — Mondj el mindent! Én erős vagyok, so­kat kibírok. Az igazság többet ér nekem, mint a bizonytalanság vagy a hazugság. — Együtt mentünk el... — Tovább! — Még mit mondjak? — Tőlem kérdezed? — Bocsáss meg ... Szóval, a szomszéd- asszony meghívott... — Beszélj, csak beszélj! Én erős vagyok! — Teáztunk, néztünk a tévét... — Tovább!... — Hm ... Szóval, teáztunk, tévéztünk... A heverőn ültünk. Elszórakoztunk egy órát... — Elég! Nem kérdezem, mi történt az­után. Hadd nyomja a te lelkiismeretedet. Nekem csak egyvalami fontos: hogy mindig igazat mondj. Akkor sohasem lesz baj! A férfi megkönnyebbült sóhajjal ment be a szobába. Halkan mondta: — Mitévő legyek, én valóban az esti lapért álltam sorban ... Fordította: Gellért György betonszalagot. A 41-es eseté­ben most tájfásítás lesz, amelynek á terveit az Uva- tervtől rendelték meg. A ter­vezők felhasználták a har­minc évvel ezelőtti tapaszta­latokat, sőt a soproni erdé­szeti egyetem egyik hallgató­jának ugyanezzel foglalkozó diplomamunkáját. A munkákkal teljesen új arcot kap az út. A közleke­dési szabályoknak sem felel meg mindenütt a mostani állapot, ezeken is javítani kell. Nincs meg például min­denütt a látási háromszög a kereszteződéseknél, ennek a helyreállítása folyt nemrég a vajai elágazásnál. Voltak hófúvásos szaka­szok, ezeket is felszámolják. A szél másutt is okozott gon­dot, egyik-másik helyen akár a szélzsákot is ki lehetne tenni, a telepítéssel ezeket a lyukakat befoltozzák. Ne­hezíti a munkálatokat, hogy két oldalt keskeny a fásítás­ra alkalmas sáv, de a lehe­tőségeket maximálisan ki­használják. Ha bukkanó — szálasabb Az útmenti látvány végig segít majd a vezetésben. A kanyarok belső ívében rit- kás sövények teszik lehető­vé a minél messzibbre látást, a külsőben pedig magas szál­fák mutatják, milyen éles a kanyar. A bukkanok alján ugyancsak szálasabb lesz a fasor, ami szintén hozzásegít a távolabbi szakaszok eset­leges íveltségének korai becslésére. Ahol ritkulnak az oszlopos nyárak, ott nem kelt meglepetést egy betor­kolló mellékút, sőt az onnan jövő meggondolatlan kihaj­tásának is kisebb így az esé­lye. A közlekedés biztonságával jól megfél azért a látvány esztétikuma is. Már most ősszel is megfigyelhette az utazó, hogy micsoda szín­pompa kísér végig. A válto­zatosságot télre is átmentik örökzöldek telepítésével. Nemcsak a színekkel „ope­rálnak” a tervezők, számol­nak a környező tájjal is. Az erdős részeket, ahol a hely engedi, kisebb ligetek tele­pítésével vezetik be, másutt, ahol nem művelt terület akad, erdőcskékkel teszik mozgalmasabbá a tájat. A fafajok természetesen a he­lyiekhez hasonlóak lesznek, de találni majd közöttük kü­lönlegességeket is. LOMBKORONA ÉS ILLATOS VIRÁGOK BORlT­Szépet, olcsón Nyíregyházát külön „beve­zeti” a 41-es. Orostól kezd­ve eltávolítják a túlkoros fá­kat, és a természeti környe­zetet, valamint a várost egy kertészeti jellegű zölddel kö­tik össze. A kerékpárutat az országúttól változatos, ala­csony növésű cserjés or vá­lasztja majd el, de mindkét oldalon ezek dominálnak majd. Egy részük, mint pél­dául a fekvőtuják, örökzöl­dek lesznek. Az egész rekonstrukció, amelynek költségei ötmillió forintra rúgnak, és időtarta­ma öt év körül lesz, a taka­rékosság jegyében született. Arra törekszenek, hogy mi­nél tovább legyen összekötő és szűrő az élettelen aszfalt és az élő környezet között. fiaik Sándoi A tarpai Esze Tamás Termelőszövetkezet melléküzemében nagy sorozatban készülnek az orvosi fecskendők. Az üveg­csövek becsiszolása különösen pontos munkát igényel. (Já­vor László felvétele) Pálya­túrák □ ehet-e a kisari kis­iskolásból vegy­ipari technikus? Választhatja-e életpályá­nak a vulkanizálást egy beregi nyolcadikos ? Hon­nan, s hogyan szerezhet­nek élményt ezekről? Ol­vasmányaikból, esetleg fil­mekből, a televízió adá­saiból. De nem biztos, hogy mindez elégséges. A személyes tapasztalást semmi sem pótolhatja. Van-e lehetőség arra, hogy kitágítsuk a pálya- választással kapcsolatos látókört? Természetesen. Még megyén belül is, ha új módszerekkel igyek­szünk segíteni a pályavá­lasztó fiataloknak. Ezért érdemel figyelmet a nyír­egyházi Volán kezdemé­nyezése. A jövő évben el­ső ízben szerveznek pá­lyaválasztási túrákat sza­bolcsi üzemekbe, az isko­lák részére. Ha azonban lesz érdek­lődés, úgy a megye hatá­rain túlra is szívesen megszervezik és elszállít­ják a kisdiákokat az érde­kelt nagyüzemekbe. így ismerkedhetnek meg a nyírségi, szatmári, beregi gyerekek a legkülönbö­zőbb szakmákkal, s vá­laszthatnak életpályát. Igaz, még embrionális állapotban van a kezde­ményezés, de úgy gondol­juk, nem elég a pályavá­lasztásról elég korán szól­ni. Ügy tervezik a Volán­nál, hogy minden iskolá­val és a tanácsok illetékes osztályaival felveszik a kapcsolatot ez ügy sikeré­ért. Velük együttműköd­ve, a szaktanárok, az ille­tékes üzemek vezetőinek segítségével „élőben” tud­nak útmutatást, segítséget adni a végzős fiataloknak a pályaválasztáshoz. | jSrdekes, kecsegtető I B kezdeményezés. Ál- tala tágulhat a vá­lasztási lehetőség a távoli falvakban tanuló gyere­kek előtt. Saját szemük­kel is meggyőződhetnek egy-egy általuk választott szakma szépségeiről, elő­nyeiről, s választhatnak szívük szerint, mik sze­retnének lenni, milyen úton kívánnak elindulni az életben. (farkas) ____________________j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents