Kelet-Magyarország, 1983. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-22 / 275. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. november 22. Iskolaszövetkezetek szemléje Huszonöt iskolaszövetkezet működik Szabolcs- Szatmárban — több ezer iskolás a tagja. A megyebeli áfészek arra törekszenek, hogy növeljék a „miniszövetkezetek” számát — a jövő év végéig csaknem minden fogyasztási és értékesítési szövetkezet alakít egyet. Az iskolai kis boltok működtetésén felül pezsgő kulturális és sportélet is zajlik ezekben a szövetkezetekben — erre példa a már évek óta megrendezésre kerülő iskolaszövetkezeti sporttalálkozó is. Űj rendezvény hagyományait igyekszenek megalapozni : Nagykállóban kulturális szemlét tartottak az iskolaszövetkezeti fiatalok. A szombati egész napos eseményen irodalmi színpadok, versmondók, hangszeres szólisták, énekkarok léptek színpadra. Ézenkívül szellemi vetélkedőt is rendeztek — a szövetkezeti mozgalom ismerete volt a téma. FOGYNAK A SÁRGAPONTOSOK Ajánlott kalóriák CSALÁDJOGI KÉRDÉSEKRŐL szól előadásában dr. Erőss Pál, az Igazságügyi Minisztérium, osztályvezetője ma, november 22-én a szabolcsi konzervgyárakban. Délután kettőkor először a Nyíregyházi Konzervgyárban, öttől pedig a tyukodi gyáregységben találkozik hallgatóságával. A bevezetőt követően válaszol a dolgozók jogi kérdéseire. A korszerű étrend kialakításának szükségessége már évek óta foglalkoztatja a táplálkozástudományi szakembereket és egyre inkább a közvéleményt is. Három évtizeddel ezelőtt a fehérgyarmati Pipacs Étteremben alig fogyott naponta 10 adag a finomfőzelékekből. Az igazi szenzációt a frissensültek jelentették. Bár 1,80 forinttól 2,60 forintig terjedt egy májgaluska leves, de így is alig tudtak pár adagot eladni. Most is népszerűsíteni kell a zöldségfélékből készített ételeket, a könnyen emészthető ételeket; ma sem ezeket választják elsőként az étlapról. Percek alatt elfogy Megyénk ABC-boltjaiban a következő tapasztalatokat szereztük: a nagyszekeresi 7- es számú vegyesboltban 5 év távlatában duplájára nőtt a tej, a krémtúró, a tejfel fogyasztása. Többszörös a növekedés a joghurt, a sajtok és vaj vásárlásában. Bár csak a hét egyes napjaiban kapható baromfi, de ilyenkor szinte percek alatt elfogy a hűtőből. Belsőségre és baromfi aprólékra nagyobb mértékben lenne szükség, viszont természetszerű, hogy ezt csak a comb arányában tudja adni a kereskedelem. A Szekeresről eljárók is az ABC-boltban vásárolnak, és a 400—440 ezer forintos forgalom jól mutatja, hogy a hasukra változatlanul sokat költenek az emberek. Igény lenne halra és mirelitárura. Sajnos, olyan mennyiséget, amiért a járművet közlekedtetni volna érdemes, nem tudnak ebben a kis községÁFÉSZ-kiállítás Fehérgyarmaton — a korszerű táplálkozásért. ben eladni. Felvetődött, hogy az ÁFÉSZ egy központi helyen tárolva az egyébként is jövő járatokkal, megfelelő mennyiséget kiküldve, a kis községekbe is eljuttathatná a mirelitkészítményeket. Szakboltot terveznek Baktalórántházán, a nagy ABC 34 millió forintot forgalmaz évente. Az 1975-ben vásárolt átlagosan 600 kilogramm hússal szemben ez erre az évre ezerre nőtt. 1975- ben tejből 300 liter, ma közel 800 liter fogy naponta. Megnőtt az igény az étolaj iránt. Ottjárttunkkor érkezett délelőtt a küldemény, de Tévedésből tette a táskába... Paragrafus a haragos bosszantására? Elmegyek a miniszterig is! Ugye, milyen ismerős ez a fogalmazás. Tanácsi-dolgozók rá a tanúk, hogy jogos vagy vélt sérelme miatt hány ügyfél fenyegetőzik azzal: hogy felsőbb párt- és állami vezetőkhöz fordul panaszával. A mátészalkai járás községeiben is szép számmal követnek el szabálysértést, s ha nem is a miniszterig, de a járási hivatal igazgatási osztályáig jó néhányan elmennek, mert nem értenek egyet a községi tanács döntésével. Ki sértegeti a másikat? Az előadók egyöntetűen állítják: a nőik válogatott kifejezéseket vágnak egyimás fejéhez, s nincs az a bírság, ami jobb belátásra térítené őket. Kért vajai haragos asszony ügyére tett pontot nem régiben a Mátészalkai Járási Hivatal szabálysértési ügyintézője, Szilágyi Sándor igazgatási főelőadó. A becsületsértés fogalmát is kimerítette, amit a két asszony kölcsönösen szemére hányt a másiknak. Utcán, udvaron, ház előtt, a falubeliek előtt is közbotrányt okoztak. 1500 forintos pénzbírságot fizettek érte. Tévedésből a rozsvetései) Tipikusan szezonális ügyek is előfordulnak. Ilyenkor ősszel megszaporodnak a kukorica-, a burgonya- és a tüzifalopások. Az egyik ho- dászi magánjuhász pedig „tévedésből” a termelőszövetkezet rozsvetésén legeltette a gondjaira bízott 150 juhot. Nem először látta ezt már a mezőőr, végül feljelentést tett a juhász ellen a tanácson. Ügy látszik, a 900 forintos bírság kiszabására is szükség volt, hiszen két éven belül már harmadszor került összeütközésbe a törvénnyel emiatt. Nem fért a kosárba A lopások közt vezetnek az önkiszolgáló boltokban elkövetett apróbb-inagyobb lopások. Vaján történt, a helyi ABC-iből akart valaki 435 forint értékű árut kicsempészni. Italt, kávét, cigarettát . Gyenge védekezésül azt hoata fel, hogy nem fért bele a kosarába minden — csak 39,60 forint értéket vitt a pénztárhoz — s „véletlenül” maradt az elrakott holmi a táskában. Viszonylag magas, 2500 forintos pénzbírságot kapott a középkorú nő. A testvérháborunak is tanúi a tanácsok. Ma már kibogozhatatlanul rossz viszonyban van két vajai testvér. Egyik úgy szántott, hogy az almafa gallyait letörte a testvére mezsgyéjén. A károsult feljelentést tett, a hozott ítéletet hol az egyik, hol a másik fellebbezte meg. Bíróságra került az ügy, szakértőt hallgattak meg a keletkezett kárról. Biztos, hogy a kiszabott bírság sem rendezd megnyugtatóan a két haragos testvér viszonyát. Ä Mátészalkai Járási Hivatal általános igazgatási osztályvezetője, dr. Kóródi Ferenc gyors ügyiratforgalomról beszél. Ritkán tisztázzák... — Amit helyben nem sikerül közmegegyezésre elintézni, azok az ügyek kerülnek hozzánk. Ha a beküldött ügyiiratokból nem derül ki, vagy a lelki ismerete szerint nem tud egyértelműen dönteni a főelőadó, tárgyalást tűz ki. Ritkán előfordul, hogy a közös meghallgatásnál tisztázzák a nézeteltérést és megszüntethetjük az eljárást. Mint ahogy a felsorolásból is kitűnik, a hozzánk benyújtott fellebbezések közt vezetnek a becsü- latsértési és a tulajdon elleni vétségek. Vannak visz- szatérő „ügyfeleink”, akik semmilyen áron nem hajlandók engedni, s minden lehetséges jogi eszközt igénybe vennének a haragos bosszantására. T. K. már a kora délutáni órákban egyetlen flakon olajat sem lehetett kapni. Itt is nagy az igény baromfi iránt. A járattal rendszeresen kihozzák a megrendelt mennyiséget. Az utóbbi években mind többen vásárolják a sárga ponttal megkülönböztetett diabetikus ételeket, a konzerveket, félkész ételeket, s növekedett a bébiétel iránti kereslet, megegyezően a bébiitalokkal. Baktalórántházán az ÁFÉSZ-t az a gondolat foglalkoztatja, hogy olyan szakboltot nyit, ahol a húsféléket — ebbe beleértve a sertést, a halat, a baromfit is — ' e'gy helyen kaphatná meg a vásárló, és így a nagy ABC területéből felszabadulna olyan rész, ahol bővíteni tehetne az alapvető élelmiszerek körét. Ajánlás a vásárlónak — Ki hitte volna — fogalmaz Veszprémi Lászlóné, a fehérgyarmati nagy ABC-ben —, hogy egyszer a PROPOLIN igazi sláger lesz majd a kereskedelemben. Itt a mélyhűtött főzelékeknek is nagy keresetje van. A vásárló keresi a gyalult tököt, a karfiolt és egyéb konzer vételeket, igény volna a belsőségekből készült összeállításokra is. De például a szalontüdő szinte eltűnt a piacról. Ha sonló módon gondot jelent a mirelitáruk választékának csappanása is. A Fehérgyarmat és Vidéke ÁFÉSZ sten- cílezett formában vásárlóinak egy ajánlást mellékel a vá- sárlandó anyag mellé. Ebben feltüntetik a különböző korosztályú és munkát végző emberek energiaszükségletét és ezt követően fehérjében és zsírokban, szénhidrátokban összeállítva közük a napi kalóriaszükségletet. Az életmód változása, a szervezet fizikai igénybevételének csökkenése energiában szegény táplálékok fogyasztását követelnék. Étkezési szokásaink azonban nem követik a kívánt irányt. Molnár Károly r Az optimista betörő Hogy iszákossága miatt romlott-e meg a 34 éves újfehértói Pulinka Sándor családi élete, vagy azért ivott, mert rosszul éltek otthon, az már szinte kideríthetetlen. Tény, hogy Pulinka az utóbbi időben sokat ivott és egy- re-másra követett el bűncselekményeket is. Előbb lopás miatt, később újból tulajdon elleni bűncselekmény miatt ítélték el, aztán ittas jármű- vezetésért kapott- másfél év javító-nevelő munkát, majd pedig a rendőrség büntette meg verekedés'miatt:• '-: Július 20-án este is sokat ivott Pulinka és elindult szülőfalujába, Érpatakra. Útközben még Űjfehértón bemászott egy udvarba, lefeszítette a szúnyoghálót a lakás egyik ablakáról és beugrott a szobába. Mielőtt bármit is ellophatott volna, a lakás tulajdonosa észrevette, hogy valaki van a szobában, így Pulinkénak menekülnie kellett. A kudarc nem szegte kedvét, átbiciklizett Érpatakra, bement egy udvarra és egy nyitott gépkocsiból bőrdzse-: Égy angol tévéti tan, Az utolsó kísértés igazán az elegánsan kellemes kategóriába tartozott, annak ellenére, hogy a szeretetreméltó, kiérdemesült öreg szélhámos (a forgatőkanyvíró- főszereplő Donald Churchill) szívinfarktusos halála talán szükségtelenül ellenpontozta tragikussá a történetet, ellentétben az alapjában véve derűs hangvétellel. A másik főszereplő, a sodródó félbohém Monica megjelenítése (Arwen Holm által) egyenesen színészi remeklés volt. És ne feledkezzek meg az újabb kiváló magyar szinkronizálásról, elsősorban Szabó Gyula (Henry) és Hernádi Judit (Monica) teljesítményéről. Akik ezután átkapcsoltak a kettesre, a Színház filmszalagon sorozatban John Osborne drámájának,, a Luthernek a tévéfilmváltozatát láthatták. Kár, hogy a filozofikus-tealogikus moh; danivalójú művészi film sugárzása a késő esti órákba nyúlt. Bizonyára akadtak, akik nem győzték mindvégig figyelemmel. Pedig megérte. Az alkotás középpontjában nem a reformáció és Luther életének esemény- története, hanem a nagy reformátor hit által való „megigazulásának” gondolati-szellemi stációi, önmagával való vívódásai, kételyei állták, különösen s vallási köntösben jelentkező némert parasztháború kirobban,tásában — egyébkén nem vállalt — felelősségének a-kérdőjelei. . Luther alakja mellet' (Stacy Keach formálta mej Blaskó Péter szinkronizálásában) a többi szereplőnek sajnos, csak a statász- tálás jutott. Pénteken A sárkány menyegzője, a Munkácsi Miklós írásából készített új magyar tévéjáték kelthette a legnagyobb várakozást. A jó alapötletből (amikor is a rokonszenves — de hát melyik nem ilyen? — házassá,gszédelgő piti szélhámost egy igazi profi ejti át megérdemelten) készített produkció a lehetőségeknek messze, alatta maradt. Ennek okát főleg az igencsak vázlatosan kidolgozott szituációkban és az ► elnagyolt jellemrajzokban kereshettük. Meg kell hagyni viszont, hogy a poénban nem volt hiba, ám ez édeskevésnek bizonyult. Jegyezzem fel azért a színészek (Szakácsi Sándor, Venczel Vera, Tyll Attila és mások) dicséretes erőfeszítését, valamint Gaál Albert kifogástalan rendezői munkáját. Még két amerikai tévé- filmről röviden. Az egyik, a jobb, a Halál Canaanban egyáltalán nem krimi, hanem társadalomkritikai töltésű volt, egy gyilkosság kapcsán, amelynek kiderítése során a rendőrség manipulativ módszereit leplezték le igen hatásosan az alkotók. Nem úgy, mint a vasárnapi Természestes halál címűt, amelyben a gondolat- átvétel-gondola tá t v i tel parapszichológiájával „dúsították” a készítői a lényegében hagyományos krimit. Azonban a tévéfilimet ez sem emelhette az átlagos fölé. > Merkovszky Pál kit és magnókazettákat lopott. A tulajdonos szerencséjére a nyomozás során megtalálták Pulinkénál a 3600 forint értékű holmit, így a kár megtérült. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa Pulinka Sándort, mint különös visszaesőt nyolc hónap szabadságvesztésre ítélte, két évre eltiltotta a közügyektől és kötelezte, hogy az alkoholisták kényszergyógyításának vesse alá magát. Az ítélet jogerős. A Rádiómagazin szerkesztősége mindig is arra törekedett, hogy adásai ne csupán érdekesek, hanem mélyebb tartalmúak legyenek, a közönséghez mint közösséget is érintő kérdésekről szóljanak, közéleti személyiséget mutassanak be. Azt gondolom, hogy dr. Maróthy Lászlót, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a budapesti pártbizottság első titkárát az újságot olvasó, rádiót, televíziót néző embernek nem kellett bemutatni. Hiszen emlékezhettünk rá, ismertük nevét még abból az időből, amikor a KIs£ KB első titkára volt éveken át, nem is oly régen. Ismertük a nevét, láttuk, hallottuk közéleti szerepléseit, de nem ismertük őt közelebbről mint embert, bizonyos kérdésekről vallott — mondhatni — magánemberi gondolatait, nézeteit. Ám éppen itt jelentkezik az a sajátos helyzet, hogy a közvélemény a poütikus tetteiben, megnyilatkozásaiban — legyenek azok akár a privát életre vonatkozó szóbeli megnyilatkozások, vagy abból eredő tettek — az ember révén mindig magát azt a politikát, azt a pártot látja megjelenni, és méri meg, véleményezi, minősíti, amely pártot és politikát az illető politikus képviseli. Ezért is lényeges dolog, hogy a közvélemény jobban ismerje azokat, akiknek jelentős mértékben van lehetősége beleszólniuk a munkásosztály hatalmának gyakorlásába. Biztosan ezzel a szándékkal készült ez az interjú is. Valójában tehát a politikust és a magánembert nem választhatja el önmagában az illető vezető személyiség. A köztudat pedig nem képes, de talán nem is akarja é kettőt elválasztani. Valószínűleg azért, mert a vallott politikai elvek és a tettek, (a gyakorlat) egységét szereti meg valósulva látni. Az az egy óra, amelyet Maróthy László a mikrofon előtt töltött, Pintér Dezső kérdéseire válaszolva, közelebb hozta őt a nézőhöz, mint embert, s mint politikust. Rokonszenvet keltett szerénységével éppúgy, mint a poütikus felelősségéről vallott nézetével, s azzal, ahogyan ezt a felelősséget egy németalföldi irodalmi példával szemléletesen érzékeltette. Tanulságosak voltak a hatalomról, mint az ember személyiségére ható tényezőről mondott gondolatai, melyek szerint nem törvényszerű, hogy a hatalom az ember, a poütikus személyi tulajdonságait megváltoztatja. Tudni kell, hogy a hatalom nálunk nem személyeket, hanem testületeket illet meg, s a hatalomnak inkább jogkörökben, felelősségben és teendőkben kell megnyilvánulnia', semmint személyi hatalomban. Meg kell tanulni a hatalommal élni, mert a köz vélemény a hatalom torzulásait, a hatalmaskodást, a visszaéléseket észreveszi. Nagyon egyet lehet érteni azzal a felfogásával, hogy az olyan embert, aki a hatalomba beleszeret, aki ha talmaskodásra hajlamos, nem szabad a hatalomhoz közel sem engedni. A hatalomnak a közösséget kell szolgálnia, mindegyik szin ten. Hely hiányában már csak azt hangsúlyozhatom befe jezésül, hogy nagyon tanulságos beszélgetésnek lehettek fültanúi azok, akik a vasárnapi Rádiómagazint meghallgatták. Seregi István
