Kelet-Magyarország, 1983. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-19 / 273. szám

KMhÉTVÉGI melléklet 1983. november 19.^^ Nekem is kijutott a kisgyer­mekes anyák szokásos gond­jaiból. A fiam sokat beteges­kedett, a szolgálat azonban nem várt. Ha a férjem otthon volt, ő takarított. Elvitte a gyerekeket ha én vizsgára ké­szültem, de mentünk már be éjszakai ügyeletre egyszerre. Ilyenkor édesanyám és a test­véreim kérés nélkül segíte­nek. Családi háttér nélkül le­hetetlen volna ezt a megbíza­tást teljesíteni. — Itt ismerkedtünk meg. Egyszer a parancsnok hívatta Dezsőt és megkérdezte, miért jár utánam, hiszen a fegyve­res testületnél nagyon komo­lyan veszik a magánügyeket. Dezső neki mondta meg elő­ször, hogy elvenne felesé­gül... A munkahelyi ismeretség­ből jó házasság lett, hiszen a férj előre tudta, hogy a fele­sége olykor éjjel-nappal szol­gál, egyenruhát hord, és százszor kötöttebb életet él, mint asszonytársai. Előtte Az asszony, aki apját, hitvesét, fiát félti; a gyenge nő, akiről Madách Imre írja Az em­ber tragédiája egyiptomi színében: „te csak virág légy, drága csecsebecs”..., ez a hő, megváltoztatva minden természeti törvényt, a társadalmakban évezredek óta kialakult szokást, fegyvert fog. A közfelfogás ízlelgeti eljárás során bebizonyosodik, hogy nem kötözködő termé­szetű, a jog és a paragrafus enyhítő körülményei lehető­séget adnak a mérlegelésre. Van akinek egy pénzbüntetés rosszabbul esik, mint másnak az elzárás. Kovács Dezsőné 20 éve lé­pett belügyminisztériumi szolgálatba. Hat keréskedő- évet • hagyott a háta mögött, amikor adminisztrátornak szegődött a rendőrséghez. Az ügykezelés azonban nem elé­gítette ki a fiatal lány érdek­lődését. Tanárképző íqisljpjái,. tanulmányához nem járult hozzá új hrunkakSdSjaV rrrü*tí' egy parancsnoki beszélgetés hozott sorsfordulót az életé­be: lehetőséget kapott, hogy a 3 éves rendőrtisztképzőben tanuljon. Soha előtte rjjég nő nem tanult ezen a' szakórf a megyénkből, munkatársai nem is tudták hpvá tenni -a tényt. A civil"alkdlfhfzötthibl hivatásos rendőrtiszt' fesz * . Kettőzött erővel látott hoz­zá. Férje, aki maga is rendőr őrnagy, és két kisgyermeke előtt akart bizonyítani, nem azért kap jó osztályzatot, mert nő. Kitűnővel végezte el az iskolát, kinevezték alhad­nagynak, majd újabb átkép­zői következett, s most már hamarosan átveheti hivatá­sos tendőrtiszti diplomáját. — A családban senki nem választotta ezt a hivatást. nem kell magyarázkodni, mi­ért megy, ha hívják az ügye­letről. Életcél Nyomaszt a rács. Az utca forgatagából belépve, mintha nem is ezen a földön len­nénk. Filmekből megszokott kép tárul elém: minden eme­let zárkáira rálátni, nem ma­rad titok, hová lép be az ügyeletes tiszt. A csattanó re­teszre feszes vigyázzban sora­koznak a rabok, jelentenek a • főhadnagynak. Itf-éli le élete nagy részét Tóth Sándorné zászlós, a büntetés-végrehaj­tás igazgatási szolgálati ágá­nak helyettes vezetője. — Azt hiszem, nő nem ké­szül erre a pályára sosem. Menet közben viszont meg le­ihet szeretni, annyira, hogy “már el sem tudnám civilként képzelni az életem. A fiatalasszonyra kétsze­resen is nehéz terhet rakott az élet. Kamaszodó lányát egyedül neveli, s emellett ki­válóan végezte el a zászlós­képző iskolát, soronkívüi, két rendfokozatot ugorva léptet­ték elő. — Nagyon büszkén varr­tam a csillagot a vállapomra. A lányom is segített. Kérdez­te, mit jelent ez már nekünk? Semmit, semmi különöset — mondtam —, ugyanazt te­Cenzora a lelkiismeret Á Szé'jpr'arcú, csinos'fiátál­asszony, Kovács Dezsőné rendőr alhadnagy példája bizonyítja, nem kizárólag fér­fiszakma az övék. — Vannak olyan területek a rendőrségen, az igazgatási, szabálysértési, pénzügyi von- nalon, ahol a nők ugyanúgy megállják a helyüket. Én szabálysértési előadó vagyok, s bizony sokszor meg kell kérdezni legfőbb cenzoromat, a lelkiismeretemet is, mielőtt döntést hozok egy ügyben. Az emberek sokfélék. Sok­szor első látásra, de a kikér­dezés után már mindenként egyértelmű, hogy valaki vé­letlenül keveredett valamibe, vagy rendszeresen szembehe­lyezkedik az írott és íratlan szabályainkkal. Az is látszik, hogy megbánta-e amit tett, vagy esetleg már bosszút for­ral a tanúk ellen. A szabály­sértési előadó nem egyszerű hivatalnok. Verekedőkkel, garázdákkal, veszélyes fenye­getőkkel .és a közlekedési vétségek elkövetőivel foglal­kozik, de az akta mögött lát­nia kell az embert is. Ennyi év tapasztalatával már biz­tonságosan el lehet dönteni: ki miben és mennyire vét­kes. Ha megbánja tettét és az „A férjem a parancsnoknak mondta meg először, hogy el­venne feleségül...” ,,Mi lett volna a gyermekem­mel, az anyámmal?'. . .” A kishódost gátőrháztól a nyíregyházi repülőtérig. szem, mint eddig. Csak bebi­zonyítottam magamnak és a környezetemnek, hogy nem­csak férfiak alkalmasak erre a hivatásra. Mi szépet talál egy nő, egy anya a börtönben? Tóthné foglalkozik a rabok életét alapvetően meghatározó ügyekkel: kiszámítja, ki mi­kor szabadul, nyilvántartja a végzett munkájukat, a sza­badságukat, a fenyítéseket, gondoskodik étkezésről. S az emberi szó melegéről, mert érzés nélkül lélektelen akta­kezelésnek tartaná az ügyek intézését. Szabad ember nem tudja elképzelni, hogy hasít a lélekbe a csapódó zárkaajtó, a csikorgó kulcs még éjszaka is megálljt parancsol az ál­moknak. — Alig tudtam megszokni, hogy mögöttem kulcsra zár­ják az ajtót és kopognom kell, ha ki akarok menni. Jó időbe telt, míg hozzászoktam, hogy jelentsem, ha elmegyek va­lahová, jelentkeznem kell, ha belépek az elöljárómhoz. A kívülállók á fegyelmet tart­ják nagyon nyomasztónak. Nekem alaptermészetem, hogy becsülöm a rendet, a tiszta, egyértelmű mondato­kat, az egyenes viselkedést. Én már nem veszem észre azokat a béklyókat, amelye­ket az egyenruha rak rám. Túlzás béklyót mondani, de azért én nem viselkedhetem úgy az utcán, a boltban, mint más. A gyermekemet is úgy kell nevelnem, hogy kettő­zött figyelem kíséri. A köz­vélemény úgy tartja: az egyenruhás nőre másfajta szabályok érvényesek ... Aki hónapokat, éveket tölt rács mögött, fenyegetőzik, majd ellátja a baját valaki­nek. Tóthnét rendszerint nem hagyja el a hidegvére, ha bajba kerül. A Bujtoson ha­zafelé tartott, amikor négy suhanc — korábbi büntetet­tek — állták el az útját. A szokásos mese, cigarettát kér­tek. Utána gyufát. Tóthné agyában kergetőztek a gondo­latok. Egymagában négyük ellen? Nincs esélye, a kör­nyék kihalt. Határozott fel­lépése bizonyára eszükbe jut­tatta a börtön szigorát és útjára engedték. Otthon már igazi anyaként tört rá a fé­lelem, mi lett volna a gyere­kével, az idős anyjával, ha neki valami baja esik? — Jobban összekovácsoló- dik itt a köiösség, mint, a polgári' életben. Meghitteb­bek az ember, kapcsolatok,; talán a zártság és áz egymás­ra utaltság teszi. Vagy vala­hol mélyen mi is - őszintén tiszteljük a szabadságot, s mindent megadunk a kolle­gának, aki hozzánk hasonló­an a rács mellett kötelezte el magát. Mert nem a fogság a cél, hanem a kiszabott idő­nek értelmet adni, hogy az életben soha többé ne itt ta­lálkozzunk ... Ez ad egy nő­nek tartalmas elfoglaltságot a börtönben. „Neki könnyű?" A kishodosi gátőrházból naphosszat elnézte a Túrt a fiatal lány. Nemcsak bá­mészkodott, apja mind a négy testvért megbízta: ők olvas­sák le a vízmércét, amit te­lefonon jelentenek. A kapott „A nők szeretnek fecseg­ni .. forintokból vehetnek tan­könyvet, ruhát, cipőt, ami az iskolába kell. Ombódi Elza nem sajnálta a fáradtságot. El-eltöprengett rajta, amíg baktatott a töltésen a nagy- hodosí iskolába, neki más­ként alakul az élete, mint a társaié. Mór Nyíregyházán érettségizett, majd műszaki egyetemet végzett. Utat, csa­tornát és a nyíregyházi repü­lőteret építhette. Térképezte a töltést a gátőrháznál, ahol az apja negyven éven át szol­gált ... Tervezési és beruházási intézet után a KÉV-nél ter­vezési csoportvezető. Egy éve a pártvezetőség tit­kára. 1976-ban gondolt egy nagyot, jelentkezett munkás­őrnek. — Talán az is közrejátszott az elhatározásban, hogy több munkatársam, a közvetlen főnököm olyan szenvedélye­sen beszélt erről a szolgálat­ról, hogy én is kedvet kap­tam. Kilenc évig ettem a kol­légisták kenyerét és hiány­zott a baráti közösség. Szü­leim már idősek, korábban sem befolyásolták a döntése­met, ezúttal sem szóltak elle­ne. Édesapám egy tanácsot adott: a gátőr is éjjel-nappal figyeli a rábízott folyót, s mulasztása emberéleteket követelne. Ha én hibáznék, nem azt néznék, férfi avagy nő tévedett, hanem a felada­tot valaki nem teljesítette. Csak az elhatározásig nehéz az út, aztán már csak tenni kell, amit a szolgálat megkö­vetel ... Elza beilleszkedett, elvé­gezte a munkásőr parancsno­ki iskolát, kiváló eredmény­nyel. Csinosan szabott kosz­tümös egyenruhájára tavaly feltűzték a Haza Szolgálatá­ért Érdemérem bronz fokoza­tát. — Én már otthon meg­szoktam a szigorúságot,' így nem okozott gondot a mun­kásőrségben természetes fe­gyelem. Igaz, a jelentést egy fél napig gyakoroltam, de nem tudnám elviselni a ku­darcot. Már régóta nem a „csak azért is” hajt, hanem a közösséggel nem tudnék szembe nézni, ha azt monda­nák, neki könnyű, mert ő nő ... Tisztelet az egyenruhának Feszes vigyázzban tiszteleg előtte a belépő kiskatona. Vass Lászlónénak csak elein­te volt furcsa, hogy az üd­vözlést egyezményes tiszte­letadás előzi meg. Tíz éve szolgál a Magyar Néphadse­reg kötelékében, törzsőrmes­ter. — A családunkban még a férfiak közül sem választotta senki a katonai pályát, nem­hogy nő létére öltött volna egyenruhát valaki! Apám már nyugdíjas, egyedül él Zemplén egyik kis falujában, de nagyon büszke a foglalko­zásomra. Világéletében tisz­telte az egyeruhát, a hivatali elöljáróságot, s így nem vé­letlen, hogy mi is a rend, a fegyelem szimbólumának te­kintettük az egyenruhát. Csinos, ápolt külső, divatos frizura, szépen ívelt szemöl­dök, kihúzott ajak. Bármelyik „Sokat tanultam emberisme­retből.” nő hasonló megjelenésre tö­rekszik. De vajon milyen tu­lajdonságok rejlenek a lát­ható mögött? — Általában a nők szeret­nek fecsegni. Ártalmatlanul, vagy éppen pletykálnak, én ezt akkor sem engedhetném meg magamnak, ha ilyen tí­pusú lennék. Amikor kilé­pek az ajtón, igyekszem elfe­lejteni a benti ügyeket. Ter­mészetesen ez nem, vagy ne­hezen megy, de sem a csalá­domat, sem az idegeneket nem avathatom be, hogy se­gítsenek valamiben. Furcsa dolog a szolgálat, egyszer el­kötelezi magát az ember, és soha többé nem lesz az, aki előtte volt. Eleinte riasztot­tak a szigorú titkok, később megtanultam velük együtt él­ni. Természetes, hogy min­denkiben él a közlés kénysze­re, vagy legalább is lelkese­déssel beszél a munkájáról. Polgári alkalmazottból let­tem hivatásos, s ki kellett építenem magamban azokat a gátlásokat, hogy még ál­momban se beszéljek hivata­li dolgokról. Mára teljesen együtt élek a szolgálattal és nem okoz semmilyen konflik­tust az életemben az ezernyi megkötés. Igazi asszonyi, és anyai szív dobog az egyenruha alatt, aki ugyanúgy izgul a lánya sport­sikereiért, mint más. Amit nem tudna elviselni, ha ne­ki azért intéznének el vala­mit könnyebben, mert a nőt látnák benne és nem a hiva­tásos katonát. Férje is egyen­ruhás, vasutas. Lánya pálya- választását akaratlanul is be­folyásolták a szülők: egye­lőre polgári alkalmazott az alakulatnál. Éppen úgy, mint az édesanyja tíz éve... Hajt a kíváncsiság? A záhonyi közúton és vas­úton már arcról ismerik az utasok Baráth Zsigmondné vámos főtörzsőrmestert. Szü­lei a vasútnál kerestek a ke­nyerüket, s a négy testvér közül a legidősebbnek szinte természetes volt, hogy ’ foly­tatja a hagyományt. Záhony­ban a vasút és a vám össze­tartozó fogalmak. — Gyors- és gépírónak jöt­tem, de hamarosan megtet­szett az Utasforgalom. Sok ezér ember, megannyi visel­kedés a határon. Leérettsé­giztem, egyik tanfolyamot végeztem a másik után, s hamarosan én köszönhettem az utasoknak: „Jó napot kí­vánok, magyar vámvizsgálat következik!” Az évek során igen sokat tanultam ember- ismeretből, hiszen sokan, sokféle trükkel próbálkoznak. A megyében a legjobb vámfelderítési eredménnyel büszkélkedhétett nemrégi­ben, és jutalomútra küldték érte. A nőnapon a Vám- és Pénzügyőrség országos pa­rancsnokától vette át a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát. Szolgálat éjjel-nappal. Ker­tes családi ház Fényeslitkén. Tízéves lánya van. Családi történet dióhéjban. A férjét is itt ismerte meg, aki Vámos törzszászlós, ugyanezen a ha­táron. — Sokszor ütközött a szol­gálatunk, az utóbbi " időben viszont az előadói munkakör miatt nappal dolgozom. Azt tapasztaltam, hogy a női vá­mosnak nagyobb a tekinté­lye az utas előtt. Meg több „elvámolnivalót” talál. Ta­lán azért, mert él benne a női kíváncsiság ... A nő elsősorban anya és feleség, dolgozó nő és civil. Virágot nevel és nem fegy­vert forgat. Ám aki elhiva­tottságot érez a nehéz és em­bert próbáló szolgálat iránt, megkísérli egyeztetni női mi­voltával a hivatást. Nő ma­rad az egyenruhában is, aki­nek érzései, gondolatai, érzel­mei ugyanolyanok, mint a vi­lág bármely más asszonyáé, de aki már parancsolni ta­nult örök női természete fe­lett ... Tóth Kornélia Asszonyok — egyenruhában a fogalmat, asszony — egyenruhában... A fegyveres erőknél és testületeknél hivatá­sos szolgálatot teljesítő lányok, asszonyok vallanak arról: miért vállalták ezt a teljes embert kívánó, tipikusan férfiaknak való hivatást...

Next

/
Thumbnails
Contents