Kelet-Magyarország, 1983. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-19 / 273. szám
(---------------------------------^ ¥ El a határ G yorsan jött a tél, korai még a hideg. Gazdák mondják: szerencse e rosszban, hogy a vetés már kész, nincs töretlen kukorica —, de azért kellene még néhány melegebb nap, hogy kikeljen minden búza, hogy haladjon a szántás. Munka, feladat bőven van. Nem is üres sehol a határ. Van, ahol most kukoricatarlót forgat az eke, másutt asszonycsapat zsenge gyümölcsfák törzsét csomagolja műanyag burokba, megint másutt a szervestrágyaszórók róják a kilométereket. A földeken dolgoznak. Serénykednek a szérűs- kertekben, a gépudvarokon is. Ez már felkészülés. Gépüzemeltető szakember sorolja, mi minden vár majd javításra a téli napokon. De előbb rend kell. Ügy állítják a gépeket sorba, hogy könnyen hozzáférhetők legyenek. Az esőre, hóra érzékeny motorokat, szerelvényeket fóliával. ponyvával takarják és amit tudnak, fedél alá visznek. Mire való a nagy igyekezet? Ezt bár nem kell magyarázni, nem árt a gondosság indoklása. A gép, az anyag és minden, ami ipari eredetű — ma már drága, becsülni szükséges. És mert a jó gazdálkodás összetevőiből a gép egy döntő láncszem, nem lehet kihagyni a számításból egyetlen csavart sem. Jövőre — sajnos — szűkös lesz a fejlesztési alap, kevesebb telik majd új eszközökre. Mi mással helyettesíthető a megcsappant beruházási alap, ha nem a jó tárolással, a gondosabb javítással, a körültekintőbb értékvédelemmel. A mezőgazdasági üzemekben ma már nem csak sok gép van, de az arányokhoz mérten egyre több a jó szakember. Munkájukkal, ötleteikkel idén nem egy termelőszövetkezet milliókat takarított meg, mert általánossá vált az alkatrészfelújítás, követelmény lett a minőségi javítás és emberi tulajdonság a takarékosság. Nagy erények és jó tartalékok ezek és ha most is, ezen a télen is élnek vele, kevesebb lesz a gond. M ár tél van, kemények a hajnali fagyok, de még él a határ, még sok a munka. Hideg és hó ne is legyen, nem is lehet semmiben akadály. S. E. Vs Megóvjuk és tartóssá tesszük a békét Usztyiuv cikke a Pravdában „A Szovjetunióban megvan a kellő mértékű jóakarat ahhoz, hogy lépésről lépésre haladjon a biztonság megszilárdítása, a világpolitikai légkör egészségesebbé tétele felé. De megvan a megfelelő erőnk is ahhoz, hogy szembeszálljunk az imperializmus támasztotta bárminemű katonai fenyegetéssel” — állapítja meg Dmitrij Usztyinov a Pravda szombati számában megjelenő cikkében. Usztyinov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere terjedelmes cikkében részletesen elemzi a nemzetközi helyzetet, az Egyesült Államok és a NATO agresszív célkitűzéseit, a hadászati egyensúly felborítására irányuló törekvéseit. A cikk kitér az eurorakéták kérdésére is. részletesen szól arról, milyen ellenintézkedésekre kerülne sor, ha az Egyesült Államok rendszerbe állítaná Európában közepes hatótávolságú nukleáris fegyvereit. „A feszült nemzetközi helyzetben az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány szilárd és következetes békepolitikát folytat, minden lehetőt megtesz, hogy megóvja és tartóssá te(Folytatás a 4. oldalon) Lázár György fogadta Gerhard Schilrert Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke pénteken hivatalában fogadta Gerhard Schürert, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettesét, az állami tervbizottság elnökét. A szívélyes, baráti légkörű találkozón részt vett Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnök- helyettese és Karl-Heinz Lu- genheim, az NDK budapesti nagykövete. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára a nap folyamán megbeszélést folytatott Gerhard Schürerrel. Fórum az egészségügy szakdolgozóinak Kiosztották a pályadíjakat Tudományos ülést rendezett az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának szakdolgozói szakcsoportja november 18-án. A Tudomány és Technika Házában megrendezett fórumon közel kétszáz ápolónő, asszisztens, bölcsődei gondozó és védőnő vett részt. Az EDSZ megyei elnöke, dr. Havasi Sándor, a nyíregyházi rendelőintézet igazgatója megnyitó szavai után dr. Vágvölgyi János, a Jósa András megyei Kórház-rendelőintézet főigazgatója többek közt elmondta: — A 60-as években terjedtek el a nagy értékű diagnosztikai és terápiás műszerek, gépek az egészségügyben. Soha olyan felkészült, hozzáértő szakmai munkát nem követelt a betegellátás a középfokú végzettségűek - től, mint napjainkban. Ma már sokféle vizsgálat, kezelés a nővér feladata, amit korábban kizárólag orvos végzett. Az 1975-ben elkezdődött integráció lehetővé tette, hogy csökkentek a párhuzamos, ezért felesleges és költséges vizsgálatok az egészségügyben. Míg 1970-ben 64,9 millió forint volt a műszerek értéke, tavaly már a megyében ez 300 millióra rúgott. 12 éve még a megye egészségügyi intézményei 295 milliós költségvetéssel dolgoztak, tavaly már 1,1 milliárd forinttal gazdálkodott ez az ágazat. Az 1984. január 1-ével kezdődő közigazgatási átszervezés érinti az egészségügyet is, s szeretnék elérni, hogy az úgynevezett aktív ágyak az ösz- szes kórházi ágynak csak 40— 45 százalékát adják. További 40 százalékban a krónikus betegségben szenvedőknek teremtenek lehetőséget kórházi kezelésre. A fennmaradó ágyszám az intenzív és az ez utáni ellátásra maradnak. Kisvárdán épül most 200, s hamarosan Nyíregyházán újabb 200 ágyas kórházi részleg, amelyben krónikus betegeket kezelnek. Ezután dr. Fazekas Árpád főorvos orvos- történeti adatokkal mutatta be, Szabolcs-Szatmár több kiváló orvost, gyógyszerészt adott az országnak, a leghíresebbek köztük a Jósa és a Korányi család. Végül kiosztották az egészségügyi szakdolgozóknak meghirdetett pályázat díjait. Kü- löndíjat kapott Bori Tiborné, a nyíregyházi 13-as bölcsőde gondozónője. A munkaszervezéssel összefüggő pályamunkák közt első helyet ért el Szilágyi Tiborné nyíregyházi csoportvezető gondozónő, második lett Kerényi István- né nagykállói ápolónő, harmadik Kovács Éva, a megyei kófhaz ápolónője. Az egészségügyi felvilágosítás kategóriájában Külkey Tamásné csoportvezető asszisztens győzött, Kovácsné Ésik Emma gyógyfoglalkoztató terapeuta és Marcsik Ferencné, a megyei kórház II. belgyógyászati osztályának ápolónője lett. Nil kosztüm exportra. A VOR nyíregyházi gyárában idén 35—40 ezer női kosztümöt készítenek szovjet exportra. Képünkön a szoknyagyártó szalagon 300 darab készül műszakonként. A Nyíregyházi Főiskolai Tangazdaság gyulatanyai üzemében gép segítségével válogatják a burgonyát. (Elek Emil felvétele) Epületfelújítások városainkban Évről évre milliókat költenek városainkban a meglévő épületek korszerűsítésére, felújítására. Szatmár-beregi városainkban — Mátészalkán, Fehérgyarmaton és Vásárosna- raényban — arról érdeklődtünk, az idén mennyit használnak erre a,, célra, s mi mindent varázsolnak újjá. Mátészalkán két hónappal a tervezett határidő előtt, október 31-re fejezte be 750 ezer forintos költséggel a helyi vegyesipari szövetkezet a Zalka Máté Általános Iskola korszerűsítését. Kicserélték az ajtókat, ablakokat, a parkettát, sőt az épület külső renoválása is megtörtént. Soron -kívül hozta -rendbe a helyi költségvetési üzem a oigányóvoda tetőszerkezetét 238 ezer forintért. Ugyancsak a költségvetési üzem végzi a könyvtár teljes külső-belső rekonstrukcióját négy és fél millió forintért. Itt márciusban kezdték a mun-kát, s várhatóan év végére fejezik be. A nyári sízünetben hozták rendbe a mezőgazdasági szak- középiskola kollégiumát is a költségvetési üzem dolgozói. Az Esze Tamás Gimnáziumban a tetőszerkezet, a csatorna javítása, az ajtók, ablakok festése adott munkát a karbantartóknak. A felsoroltak mellett számos kisebb javítás is történt. Például százezer forintot költenek az öregek napközi otthonában a fűtés korszerűsítésére. A régi ólajkályhák helyett villanyfűtés-re térnek át. Az apróbb munkákat is beszámítva az idén Mátészalkán 8 millió 700 ezer forintot fordítanak felújításokra Éhben az évben Vásáros- niaiményiban a szakmunkásképző intézet teljes külsőbelső rendbehozása volt az egyik legsürgetőbb feladat. Egymillió forintért a tanács költségvetési üzeme . végezte el- a munkát a nyári szünetben. Javában tart a kórház fűtés-rekonstrukciója. Az idén 15 milliós ráfordítással gázfűtést vezetnek a konyhába, s helyükre kerülnek, a gázkazánok is. Az épület részleges külső renoválását már tavaly elvégezték. Még az Lakások felújítására az idén közel 1 millió 200 ezer forintot költöttek a városban. Ebből négy lakás teljes renoválása valósult meg, több házban pedig kisebb- nagyobb javításokat végeztek a szakemberek. Több éves munkát igényel a gacsályi szociális otthon rekonstrukciója —, a tetőfelújítástól a festésig — ami-re az idén félmillió forintot költöttek. Jövőre tovább folytatja itt a munkát a fehérgyarmati költségvetési üzem. Megújult a kórház sebészete: itt 400 ezer forintba került a festés-mázolás, s az épületszerelések javítása. Felújították a nővérszálló és á Lenin úti iskola tetőszerkezetét is. A költségvetési üzemnek az idén számos feladata volt még soron kívül is — így a közgazdasági szakközépiskola egyik épületének -korszerűsítése, vagy a telefonkábel bővítéséhez beto-nszerkezetek készítése. A lakásokat nem számítva ez éviben épületfelújításokra több -mint hárommillió forintot fordítanak Fehérgyarmaton. idén sor kerül a volt véradóállomás külső-belső renoválására — terv szerint év végéig ide költözik a labor. Jövőre a f ütőbe r en d e zések, valamint az ajtók, ablakok cseréje vár az ÉPSZER szakembereire. A költségvetési üzem tö.bb -mint fél-milliós ráfordítással hozta rendbe a 3-as iskolához tartozó szolgálati lakást. Az egyik város környéki községben, Olcsván pedig, az óvodáit varázsolták újjá a szakemberek.
