Kelet-Magyarország, 1983. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-19 / 273. szám
2 • Kelet-Magyarország 1983. november 19. Kirakodóvásár a parkolóban KIOSZ—KISOSZ termékbemutató MIRE EZ AZ IRÄS AZ OLVASÓK KEZÉBE KERÜL, MÄR BE IS ZÄRJA KAPUIT AZ A TERMÉK- BEMUTATÓ, AMELYET A KISIPAROSOK ORSZÁGOS SZERVEZETÉNEK SZABOLCS-SZATMÄR MEr GYEI TITKÁRSÁGA, A KISKERESKEDŐK ORSZÁGOS SZERVEZETÉNEK SZABOÖS5-SZATMAR MEGYEI TITKÁRSÁGÁVAL KÖZÖSEN RENDEZETT NYÍREGYHÁZÁN, A MEGYEI városi művelődési KÖZPONTBAN. A nem szakmabeliek tetszését is elnyerték a kiállított termékek. A mesterek ízléssel, fantáziával, formáltak, fúrtak-faragtak, varrtak, szabtak, fontak, esztergáltak. A kiállítás a nagyközönségnek is szólt, de elsősorban a kisiparosoknak és a kiskereskedőknek. Ők egyébként három megyét képviseltek: Borsod, Hajdú és természetesen Szabolcs megyét. Itt a portékákat gyártásra, vagy megrendelésre kínálták, attól függően, hogy kereskedő, vagy iparos volt a kiállító. Ez a termékbemutató a maga nemében újszerű vállalkozás. Cél volt a választék bővítése és az ízlésformálás mellett, hogy ismerkedjenek a megyében, vagy ' megyeközeiben élő kisiparosok és kiskereskedők egymással, egymás munkáival, és természetesen, hogy erősödjenek a köztük még alig létező gazdasági kapcsolatok. Napjainkban például fennáll az az abszurd helyzet, hogy a szabolcsi kötő kisiparosok 90 százalékban megyén kívülre dolgoznak. Ez azt is jelenti, hogy ^_a szabolcsi kiskereskedők viszont más megye kötőmestereihez „kötődnek”. Kézenfekvő, hogy körbe kellett nézni a megyében, illetve a környéken, hátha akad kooperáló partner. Ne utazzék a kiskereskedő akkor is Budapestre áruért, ha Nyíregyházán is megkaphatja. A várhatóan kisebbedé szállítási költségek reményt adnak árcsökkenésre is. Kuriózumot senki sem hozott a bemutatóra, de ez természetes megnyilvánulás. A kisiparos nem érdekelt abban, hogy kiállítson, mert minden nagy városban megvan már az egy-két kuncsaftja. A szakmai korrektsége nem engedi, hogy másokkal is üzletet kössön. A kereskedő félti az iparosát, az iparos meg a kereskedőjét. Jó ötlet volt a termék- jegyzék, valamint a kisiparosok, kiskereskedők névés címjegyzékének sokszo^ _______________________ Részlet a kiállításról rosítása. (Pesten egy ilyenért két-háromezer forintot elkérnek a feketepiacon.) A napokban döntenek arról a nagy- és kiskereske- j dők, hogy a megszemlélt termékekből milyen nagyságrendű megrendeléseket kérnek. A megyé nagyobb áruházainak képviselői, úgy nyilatkoztak, hogy a kiállított ruházati, gyermek- és kötöttruházati termékekre szállítási szerződéseket kötnek a gyártó kisiparosokkal. Az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat a Nyírfa Áruházban kíván több, a termékbemutatóan látott kisipari terméket árusítani. Egyebek között gyermek és felnőtt ruhaegyütteseket, női szabó kisiparosok konfekcióit, bőrdíszműárukat, táskádat. Tárgyalnak fonott kosarak nagyobb szériában való gyártásáról is. A kiskereskedők is üzleteltek. Hozzávetőlegesen 100—150 ezer forint értékű, elsősorban divatáru körbe ' tartozó termékekre kötőt- tek szerződést. A legkeresettebbek a kézi kötők, makramékészítők, női szabók, kerámiakészítők, fazekások, . bőrdíszművesek munkái vol- 1 tak. E portékák megjelenését butikokban, ajándékárusok boltjaiban várhatjuk. A kiállítás apropójából született az az ötlet is, hogy j az ünnepek előtt, a Kelet Áruház parkolójában kis- iparos kiskereskedők kira- i kodóvásárt rendezzenek. Sztancs János A tárgyalóteremből Hz enyveskezíí forgalmista Ha egy faluban, vagy egy munkahelyen eltűnik valami, a szomszédok, a munkatársak természetesen elsősorban azokat gyanúsítják. akiket korábban is enyveskezűnek ismertek és az is természetes, hogy a rendőrség is közöttük próbál a tettes nyomára bukkanni. Ezért maradhatott hosszú ideig titokban egy tiszalö- ki tolvaj neve. akire senki sem gyanakodott. Pedig Hegedűs János 41 éves tiszalöki forgalmista szenvedélyes gyűjtögető volt, aki ha meglátott valamit és az megtetszett neki. akkor is ellopta. ha számára hasznavehetetlen volt. 19*0 nyarán például a Tisza- parton szerelt ki egy motort egy csónakból, de mivel semmi szüksége nem volt rá, szétszedte és otthon őrizgette. Később a tiszalöki presszó udvaráról lopott el egy női kerékpárt, majd az áfész telepéről vitt el egy villanyórát. 1981 őszén egy telefont lopott el az áfész telepéről, aztán függönyöket szerzett ugyanonnan. később pedig egy vonaton talált igazolványt és gépjárművezetői engedélyt bíztak rá, hogy juttassa vissza tulajdonosának, Hegedűs azonban ezt is megtartotta magának. Kora ősszel a Tiszalöki Faipari Vállalat kisfástanyiai telepére tön be, ahonnan két villanymotort lopott ventillátorokkal, természetesen ezekre sem volt szüksége, Állami boltban vette, dupla áron adta Bn számla nélkül... Gomba módra megszaporodtak a magánkereskedők Nyíregyházán. Tavaly már 252-en, az idén pedig 400-an árusítják portékáikat. Érthetően, az ellenőrzések száma is gyarapodott. A Nyíregyházi Városi Tanács termelésellátás-felügyeleti osztálya az újonnan kiadott engedélyeknél több türelmi időt hagy az újdonsült magánkereskedőknek, hogy megismerjék a rájuk vonatkozó jogszabályokat. Először figyelmeztetik, ha valamiben hibázott, s csak később tesznek ellene szabálysértési feljelentést. A piac far kastör vénye utolérte a magánkereskedőket. Míg korábban hasonló arányban tevékenykedtek kisiparosok és kiskereskedők, addig a kisiparosok száma szinte változatlan, viszont kétszer annyi magánkereskedő tevékenykedik. Éppen ebből következik, hogy néhány magánkereskedő kiszolgáltatottnak érzi magát, hiszen a kisiparos nem minden termékről ad számlát neki. Azzal érvel, hogy más kereskedő számla nélkül is elviszi az á,ru,t, s az adózás miatt neki nem mindegy, mennyit mutat a pénztár- könyv. így viszont a hatóságok is nehezen tudják a jogszabályba foglalt adózásra késztetni a kisiparost. Nem egy esetben kezdeményeztek szabálysértési eljárást a magánkereskedő ellen, mert nem tudta hitelt érdemlően igazolni az áru eredetét. Még kirívóbb példája a vásárlók megkárosításának, amikor az állami boltban megveszi a kereskedő az árut, és kétszer annyiért adja. Ezt tette Radvánszki Ti- bomé, aki a fürdőszoba-berendezéseket — amelyeket a bolti kiskereskedelemben vett — kétszer annyi pénzért árulta. Különösen a műszaki, az építőanyag és a ruházati cikkek közt fordul elő hasonló eset. Az áruféléken fel kell tüntetni az anyagra jellemző tulajdonságokat, a kezelési utasítást. Rendszerint a ruházati termékeknél van ennek jelentősége, amikor összemegy, vagy színét veszti a kelme mosás után. Ha a kereskedő nem tájékoztatta a vártható tulajdonságokról a vásárlót, hibát követett el. Míg tavaly 16 esetben, az idén eddig már 25-ször kezdeményezett a tanács kereskedelmi csoportja szabálysértési eljárást. T.'K. A Grúz állami vonósnégyes Nyíregyházán A z Országos Filharmónia 2. bérleti hangversenyén szerda este a Grúz állami vonósnégyest hallottuk. A együttes tagjai közel két évtizede muzsikálnak együtt. Ez érezhető volt játékukon, és az is, hogy egyenként is kiváló művészeik hangszereiknek. A műveket igen kidolgozottam színes előadásban, magas szinten interpretálták. Hangszínkészle tűk igen sokrétű volt. Ügy a finom, halk részek, minit a drámai kitörések meggyőzőek voltak. A műsor első felében századunk zenéjéből kaptunk ízelítőt. Gabunia II. és Sosz- tákovics XI. vonósnégyese hangzott el. A művek a jó előadás ellenére mérsékelt sikert arattak. Ez azzal magyarázható, hogy a szerzők a modern zene alaDele- meit beépítették ugyan műveikbe, de azok még nem képeztek szerves egységet. Sok helyen kísérletezésnek hatottak. Ez különösen a Gabunia-műben volt zavaró, ahol a túláradó romantikus fő téma moder- neskedő kísérlettel és átmenetekkel szólalt meg. Az egyik mű helyett szívesebben vettünk volna egy klasszikus alkotást. A hangverseny második fele viszont őszinte nagy sikert aratott. Schubert: d-moll vonósnégyese hangzott el, mely „A halál és a lányka” címet is viseli. A szerző a mű 2. tételében az általa komponált dalt dolgozza fel igen hatásos variációs formában, virtuóz technikával, innen kapta a nevét is. A négytételes mű fölényes, stílusos, virtuóz előadásban szólalt meg olyan nagy sikert aratva, hogy három ráadást kellett az együttes tagjainak adnia. Első ráadásul Vivaldi: Évszakok című művének egy tétele olyan szép előadásban hangzott él, melyre sokáig fogunk emlékezni. Ilyen kiváló vonósnégyes általában 3 évenként fordul meg városunkban. Különösen a hangverseny második fele felejthetetlen élményt jelentett, a ma még kevésbé népszerű műfaj iránt szép számban érdeklődő nyíregyházi közönség részére. Babka József ________________________________________J Mit hagyunk az utókorra? Szecesszió és dombház A családi környezet adhat legtöbbet Segít a pártfogó í:.. Galgóczi Istvánná, a *' mátészalkai tanács ■i gyámügyi főelőadója. 4 Évente mintegy kétszáz esetben kell helyszínelni, s az- ellenőrzések ® száma pedig eléri a háromszázötvenet is. SzáI mos tennivaló akad telj. hát még akkor is, ha tizenhét pártfogó segíti a munkát. — Idei, áprilisi adat szerint százharmincegy állami gondozott kiskorút tartottunk nyilván. Fele a városból, másik fele pedig a városkörnyéki községekből adódik. I A túlnyomó többségnél a lakásviszonyok, a ■ rossz keresetek, szülők alkoholizmusa vezet a / veszélyeztetettségig, s az y állami gondozásba véte- lig, míg mintegy hét százalékuknál egészségügyi problémák, a szülők halála teszi szükségessé az /' intézkedéseket. J Mátészalka húszezer y lelket számlál; a 18 éven , aluliak 7400-an vannak. A veszélyeztetett kisko- > rúak száma pedig mind! össze 174, vagyis alig több két százaléknál. S ide tartozik az is, hogy közülük 102 cigány. f, — Első döntésünk két V gyerek esetében az álla- 4 mi gondozásba vétel volt. f De a két nagymama azt / kérte: hadd vállalják ők a gyerekeket. Érdeklőd- £ tünk a nagyszülők iránt, f jót hallottunk róluk, y Egyelőre tehát az öreÍ k gekhez mentek a gyere- ’ kék. f Nehéz ez a munka, tek li gonddal és örömmel. [ Az örömről is szólnak I történetek. ^ — Nem is egy olyan ,, cigánylányom van — ; meséli —, aki élettársi \ viszony létesítése és gye- | rekszülés után fejezte be a nyolcadik osztályt. 7 Végül arról beszél, (' hogy sokan segítik. Nemcsak a pártfogók, de * egyre több üzem, intéz- I meny is. Speidl Zoltán A századforduló táján változott valamit a helyzet, s az akkori építészek a kor divatját követve néhány jelentős eklektikus stílusú épületet — a Kossuth gimnáziumot, a városházát, a megyeházát, a 4- es iskolát, a színházat, a bankot, a Takarékpailotát, a Koronát — hagyták az utókorra. Még kevesebb más stílusban készült épületünk van, amelyek közül jelentős a barokk evangélikus templom és néhány szecessziós stílusú középület; a görög katolikus püspöki palota, a Nyírvíz palota, az egykori hitelbank (a mai MESZÖV-székház), vagy a Brisztol-szálló (a mai Béke-szálló) épülete. Vigyázunk rájuk? Vajon mit hagyunk mi, mit hagy a mai építészet az utókorra? Jósaváros, a Szamu- ely-lakótelep, Örökösföld betonrengetegét, az Északi és Déli lakótelep paneléit, vagy a megyei tanács mögé betuszkolt irodaházat? Kétségtelenül ezeket is, hiszen nélkülük aligha fejlődött volna de otthon rejtegette. Decemberben egy tiszalöki lány ült a vonatra falujában, s mire hazaért, a forgalmista ellopta az állomáson hagyott kerékpárját. Ez év februárjában négyszáz darfeb deszkát hordott a vasúti töltéshez a faipari vállalat telepéről, aztán mikor együtt volt a több mint hatezer forint érték, saját kocsijával hazahordta. Többször lopott tiszta szeszt a tiszalöki állomáson vesztegelő tartálykocsikból, hordott haza deszkát, ugyancsak az állomáson várakozó vagonokból, s mire rájöttek a tolvaj kilétére, csaknem 70 ezer forint értéket gyűjtögetett össze. Bár a kár jelentős része megtérült, mert a lopott holmik többségét Hegedüséknél megtalálták, a Nyíregyházi Járásbíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa a notórius tc'vajt másfél év börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte és két évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet nem jogerős. rohamléptekkel a város, s aligha lehetett volna kielégíteni a tömeges lakásigényeket, de nyilvánvalóan büszkébbek lehetünk egy-egy egyedi elképzelés, ízlés szerint készült olyan létesítményünkre, mint a Kossuth utcai dombház, a Rákóczi úti piramisház, vagy a megyei művelődési központ, de kötelességünk óvni és megőrizni örökölt értékeinket is. Hogy is állunk ezekkel? Vigyázunk-e vajon rangjuknak megfelelően rájuk? Néhány hónapja készült el a Korona-szálló felújítása, korábban a színház, a Kossuth gimnázium, a Jósa András Múzeum és néhány kisebb jelentőségű lakóépület — például a Kálvin tér 14. — kapott új köntöst, nem sikerült azonban különösen a- szecesszió jegyében fogant épületek felújítása. Vigyázat, színtévesztés! Kétségtelen, íinyagi okai is voltak ennek, de a görög katolikus püspöki palota sikertelen felújítása már a tervezők számlájára írható, hiszen az épület legjellemzőbb homlokzati plasztikáinak elpusztítása, a függőleges homlokzati raszterek elhagyása jellegtelenné tette Führer Miklós 1909-ben épült alkotását. Volt egy hosszú időszak, amikor a szecessziós stílust nem ismerték el* utánozó jellegűnek tartották, és sokszor látták el pejoratív jelzőkkel is, pedig művészetek egyéb válfajainál nagyon sok maradandó alkotást eredményezett és erős hatással volt a későbbi irányzatokra is. Ezt elsősorban a finom, rajzos részletekre törekvésnek, a naturális megfogalmazásoknak, és bizonyos fokig az ünnepélyes, sokszor vidám, dekoratív megoldásoknak köszönhette. A mai városvédő irányzatokban már a két világháború közötti, sőt a II. világháború utáni időszakok stílus- irányzatainak védelme is fellelhető, ezért kell külön is gondot fordítani az építészeti korok alkotásaira. Nemsokára újabb értékes épületen, a MESZÖV-székhá- zon .jelennek majd meg a kivitelezők, ám az elkészített tervek megvalósítása nem sok jóval kecsegtet. Színezését sötétkék és világoskék kombinációjával oldják meg, s ez — előrelátható — aligha illeszkedik a meglévő szomszédos épületek homlokzatához. Zavaró rácsok Ha már a tervező ragaszkodik a kékhez, célszerű lenne a Budapesten is látható türkizkék alkalmazása mogyoró vagy drapp árnyalatú környezetben, ami hangulatos összképet eredményezne. Hasonló gondot okoz, hogy nem szerepel a tervben a parapetkonvektorqk eltüntetése. Igaz, a fűtés korszerűsítése jelentős összegbe kerül, de vajon szabad-e engedni, hogy a konvektorok rácsai a homlokzati ornamentív részeket éktelenítsék egy értékes épületünkön? Az utóbbi években több városközpontban lévő értékes épületünk kapott kellemes színt, s többségüket úgy sikerült felújítani, hogy megőrizték, vagy vjsszakapták eredeti formájukat, szépségüket a tervezőktől, a kivitelezőktől. Amit ezután újítunk fel, azt is csak elődeink hagyatékának tiszteletéve) lehet. Balogh József Irigykedve jártam Kőszeg, Sopron, Pécs, Eger ódon hangulatú utcáit, tereit, s alig győztem betelni a gótikus, a barokk stílusú épületek látványával. Míg a múltat, történelmünket idéző épületeket néztem, óhatatlanul haza, a jelentős műemlékekben szegényes Nyíregyházánkra gondoltam, amely mezőváros korában nemigen vonzotta a neves építészeket.
