Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-08 / 238. szám

4 Kelet-Magyarország 1983. október 8. Huszonegy pont E lkészült a Contadora- osaport újabb cso- magtberve a közép- amerdikai feszültség feloldá­sára1, a válság békés rendezé­sére. Mexikó, Kolumbia, Pa­nama és Venezuela sem elő­ször próbál közbenjárni a tárgyalásos megoldás érde­kében. Az indítvány mindenek­előtt az ellenségeskedések beszüntetését sürgeti. A 21 pontos elvi javaslat biztosí­tékokat tartalmaz az önren­delkezés megvalósítására, a be nem avatkozásra, s java­solja: haladéktalanul szün­tessék be a további fegyver­kezést, számolják föl a kül­földi támaszpontokat és küldjék haza a külföldi ka­tonai tanácsadókat. Egyszer­smind azt is indítványozza, hogy Nicaragua, Salvador, Honduras, Guatemala és Costa Rica — a feszültség­ben érintett országok — kö­telezzék magukat: területü­ket nem engedik felhasznál­ni más országok elleni táma­dásra, ilyen célzatú katonai felvonulásra, s a térség kor­mányai ellen harcoló fegy­veres csoportok hadtápellá- tására. Az új javaslat ab­ban tér el a korábbiaktól, hogy még pontosabban kö­rülhatárolja a válság vala­mennyi eredőjét, beleértve az idegen katonai tanácsadók jelenlétét és a külföldi tá­maszpontok felszámolását. Csakhogy a Contadora-cso- port jószándékú próbálkozá-\ sáli — az érintett országok államfőinek állítólagos egyet­értése ellenére — eddig nem sok sikerrel jártak. Félő, hogy az új kezdeményezés is kudarcba fullad. Washington ugyanis válto­zatlanul úgy ítéli meg, hogy Nicaragua az USA biztonsá­gát veszélyezteti, a Salvadort polgárháború pedig nem más, mint „kommunista* ge­rillák” igyekezete az ameri- ka-barát kormány megdönté­sére. Hasonlóképpen kubai és szovjet törekvéseket vél­nek felfedezni a Guatemalá­ban tevékenykedő hazafiak akciói mögött. Az Egyesült Államok nem hajlandó elis­merni, hogy a térség csak­ugyan súlyos, robbanásig fe­szült helyzetéért egyes egye­dül a saját elhibázott politi­kai irányvonala a felelős. Ma már az amerikai kato­napolitika szerves része a közép-amerikai hadművelet. Éppen a napokban adták hí­rül, hogy a térségben a nyár­utón megkezdett — komoly flotta- és légiegységek rész­vételével folyó — hadgyakor­lat legalább 1984 tavaszáig folytatódik. A Nicaragua partjai mentén cirkáló ame­rikai hadihajókkal Washing­ton vitathatatlanul nyomást akar gyakorolni Managuá- ra. A sandinista rendszer el­len — nyílt amerikai támo­gatással — kétfrontos hábo­rút indítottak: a zsoldosok Hondurasból és Costa Rica félől indulnak újabb és újabb akciókra a haladó rendszer megdöntése céljából. Űjab- ban repülőket is bevetnek, amelyeket — akárcsak a hadfelszerelést — az USA bo­csátotta az ellenforradalmá­rok rendelkezésére. Ilyen körülmények között ugyancsak időszerű lenne megszüntetni a külföldi tá­maszpontokat, véget vetni a hadianyag-szállításoknak, s hazaküldeni a külföldi — vagyis amerikai — katonai tanácsadókat. A Contadora- csoport javaslatának elfoga­dása kétségtelenül véget vet­ne a feszültségnek — ha Wa­shington is megtartaná a rá vonatkozó indítványokat. Ez azonban egyet jelentene kö­zép-amerikai politikájának gyökeres megváltozásával, aminek a jelenlegi körülmé­nyek között a leghalványabb jelei sem mutatkoznak. Gy D. Philadelphiában nagyszabású tüntetés volt péntekre virra­dóra a nyugat-európai rakétatelepítés ellen. Bonnban pénteken megbeszélést folytatott Willy Brandt, az SPD elnöke (jobbra) és Tornas Borge nicaraguai belügy­miniszter. Reagan újra indul ? Reagan amerikai elnök csü­törtöki fehér házi értesülések szerint engedélyezte fő ta­nácsadóinak, hogy megalakít­sák újraválasztási bizottsá­gát, s ezzel lényegében bele­egyezését adta ahhoz, hogy a republikánus párt színeiben ismét elinduljon az 1984-es elnökválasztásokon. Az újraválasztási bizottság október 17-én alakul meg, s Reagan várhatóan december­ben jelenti be hivatalosan szándékát. Ez utóbbi aktus azonban már lényegében for­mális, miután az országos vá­lasztási bizottságnak október 17-i határidővel kell előre je­lezni, hogy a pártok milyen jelölteket kívánnak indítani. Reagannak- a saját válasz­tási bizottságának megalaku­lását követő két héten belül még módja van kifejezni el­lenkező akaratát, tehát azt, hogy nem szándékszik indul­ni. Bár még a decemberi hi­vatalos bejelentés sem bizo­nyos, az elnök visszavonulá­sa egyre valószínűtlenebbnek tűnik. Washingtoni választá­si szakértők emlékeztetnek arra, hogy Eisenhower a vá­lasztási év februárjáig halo­gatta a bejelentést, de arra is utalnak, hogy különbséget kell tenni a bejelentés halo­gatása és a visszalépés halo­gatása között. Ha Reagan de­cemberben, vagy még később lép vissza, ezzel — már csak anyagi okokból is — kockára teszi saját pártjának győzel­mi esélyeit. A SPANYOL HADÜGYMINISZTER FRANCIAORSZÁGBAN Franciaországba érkezett csütörtökön Narcis Serra spa­nyol hadügyminiszter, aki kétnapos hivatalos látogatá­sán katonai együttműködési egyezményt írt alá. A meg­állapodás a két ország közös fegyvergyártását és a katonai személyzet fokozott . cseréjét rögzíti. Az új egyezmény a Franco tábornokkal még 1970- ben kötött koráhbi megálla­podást váltja fel. CEAUSESCU FOGADTA AZ AMERIKAI KERESKEDELMI MINISZTERT Nicolea Ceausescu román ál­lamfő csütörtökön Bukarest­ben fogadta Malcolm Baldri- ge amerikai kereskedelmi mi­nisztert, aki a román—ameri­kai gazdasági bizottság ülésé­re érkezett oda. A találkozón egyetértettek abban, hogy mindent meg kell tenni a ro­mán—amerikai kereskedelem növekedését gátló akadályok elhárítása érdekében. HATÁRSÉRTÖ AMERIKAI REPÜLŐGÉP Egy SR—71 típusú ameri­kai felderítőgép csütörtökön behatolt a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság lég­terébe Koszon (Japán tenger) térségébe — Jelentette a KC- NA, a Koreai NDK hírügy­nöksége. Az elmúlt két és fél hónap alatt amerikai felderí­tőgépek harmincnyolc eset­ben .sértették meg az ország légterét — közölte a hírügy­nökség. Az amerikai gépek a KNDK határai mentén fo­kozzák kémrepülésüket. Az Egyesült Államoknak meg kell szüntetnie katonai pro­vokációit, ki kell vonni csa­patait és fegyvereit Dél-Ko- reából — szögezi le a KCNA hírügynökség. Megszokni a szokatlant „Bátran szembe kell néznünk az igazsággal, meg kell szoknunk a szokatlant egy olyan világban, ahol fejlett (tőkés) országokban 35 millió munkanélküli van...” Anton Benya, az osztrák szakszervezeti szövet­ség nagy befolyású vezetője fogalmazott így az ÖGB ötnapos bécsi kongresszusának záróülésén. Anton Benya, aki mindig is a „mérsékeltek” közé számított pártjában és a szakszervezeti mozgalomban, ezúttal különös hangsúlyt adott a mértéktartásnak. Jól­lehet nyilvánvaló többsége van a heti 40 órás munka­idő további csökkentésének (elsősorban azért, hogy ez­zel is szinten tarthassák a foglalkoztatottságot), az ÖGB vezetése általánosságban mozgó határozati javaslatot fogadtatott el a kérdésben. Ez arról szólt, hogy a mun­kaidő további csökkentése a cél, s azt ágazatonként külön, a 80-as évek folyamán kell majd elérni. Ugyan­így általánosságban igényli az ÖGB a beleszólást az üzemek, vállalatok irányításába, Az ÖGB 15 szakszervezetének 1,6 milliós tagsága mindenesetre a növekvő munkanélküliséget, az immár mind szélesebb rétegek számára stagnáló életszínvona­lat tekinti központi kérdésnek. Nyugati viszonylatban az idei, még 4 százalék alatti osztrák munkanélküliség éppoly alacsony, mint a jövőre jelzett 5,5 százalék. A többször akkora nyugatnémet vagy amerikai mutatók azonban nem vigasztalják azokat az osztrák tízezreket, akik — részben — az államosított vas- és acélipar tar­tós válsága, vagy az elektronizálással járó munkahely­felszámolások következtében vesztik el munkájukat, sem a „túltermelt” orvosokat, sem az első munkahelyet sem találó fiatal szakmunkásokat. Az ÖGB vezetésének „receptje” a helyzetre a ko­rábbihoz hasonló: messzemenően támogatják a szocia­lista többségű kormány gazdaságpolitikáját, elfogadva a legutóbbi stabilizálási intézkedéseket is, amelyek to­vábbi jelentős adóterheket hárítanának a lakosságra, elsősorban a bérből és fizetésből élőre. A szakszervezeti vezetés egyetért azzal is, hogy Ausztriában a jelentős államosított ipari ágazat válságát további jó néhány ezer dolgozó elbocsátásával is enyhítsék. Ilyen lépések, hangzik az érvelés, elkerülhetetlenek egy kis ország­ban, amely termelésének 40 százalékát exportálja, így kénytelen-kelletlen alkalmazkodnia kell a külső hely- zethe,:, ha talpon akar maradni. A szakszervezetek ugyan harcolnak a munkához való jog érvényesítéséért, de nem állhatnak ki azért, hogy mindenki élete végéig dolgozhasson ott és azon a munkahelyen, amely számá­ra a legkedvezőbb, — hangzott el a kongresszuson. Az osztrák munkások és alkalmazottak 60 százalé­ka szervezett. E nyugati viszonylatban magas aránnyal az ÖGB az osztrák politika egyik döntő tényezője, amely nélkül vagy amellyel szemben kormány aligha maradna talpon. 13 év szocialista egyedülkormányzása után április óta az SPÖ a kis, polgári szabadságpárttal együtt kormányoz. A jelek szerint az ÖGB lényegi tá­mogatására Ered Sinowatz kancellár változatlanul szá­míthat. Ami egyébként szinte természetes, lévén, hogy a szocialista frakció csaknem kétharmados többséggel rendelkezik a kereszténydemokrata, valamint kommu­nista tagozatot is magában foglaló egységes szakszer­vezeti szövetségben. A kongresszuson egyhangúlag elfogadták az elnök­ség határozati javaslatát, amely kiáll a béke, az eny- hülést politikája mellett és kívánatosnak tartja a to­vább* párbeszédet a tőkés és a szocialista országok szak- szervezetei között. Az ÖGB ebben (amint már koráb­ban is) kész a közvetítő szerepet játszani. Bécs, 1983 október. Heltdí András V _____________________________________________/ A gyógykezelés íj ítjain A különösen veszélyes fer­tőző betegségek megszünteté­se, a szívinfarktus okozta el­halálozások csökkenése, a teljes értékű élet visszaadása azoknak az embereknek, akik például a vese, a máj és más szervek valaha gyógyíthatat­lannak. hitt betegségeiben szenvedtek — ezeket a reális sikereket a szovjet egészség- ügyi szolgálat javarészt az orvostudomány vívmányai­nak köszönheti. A szovjet orvostudósok erőfeszítései főleg arra irá­nyulnak, hogy tökéletesítsék a szív- és érmegbetegedések, a rák elleni küzdelem eszkö­zeit. így az össz-szövetségi kardiológiai központ szak­emberei kifejlesztették és az egészségügyi praxisba szé­leskörűen bevezették a he­veny szívinfarktuson átesett betegek szakaszos gyógyke­zelésének rendszerét, amely lényegesen megjavította a te­rápia hatékonyságát. Most minden beteg helyreállító gyógykezelésben részesül a rehabilitációs osztályokon, majd az állam terhére sza­natóriumba küldik, ezután pedig az esetek többségében visszatérhet munkahelyére. Rohamosan fejlődnek a rosszindulatú újraképződmé- nyek mechanizmusainak ku­tatásai. Ma már szinte senki sem kételkedik abban, hogy a rosszindulatú elfajulásban aktívan részt vesznek a ví­rusok. A tudósok még a rosszindulatú folyamatokért felelős gén konkrét részét is „szemügyre vették” a kísér­let folyamán. Mindez elvben lehetővé teszi a rákos megbe­tegedések védettségen ala­puló megelőzését. Itt jegyez­zük meg, hogy az állatorvosi praxisbar) már eredményesen alkalmazzák a tyúkok szarko­mája, a szarvasmarhák víru­sos fehérvérűsége elleni vak­cinákat. Az elméleti kutatásokkal párhuzamosan folyik a rák új gyógyítási módszereinek keresése. A Szovjetunió gyógyszerészeti bizottsága új vegyi készítményeket aján­lott széleskörű gyakorlati felhasználásra a rosszindula­tú daganatok ellen. A szovjet onkológiai gondozóintézetek nyilvántartásában több mint kétmillió olyan személy sze­repel, aki komplex rákellenes kezelésben részesült. Ma már határozottan be­szélhetünk a vesebetegségek elleni küzdelem sikereiről. Egyebek közt veseelégtelen­ség esetén több tucatnyi köz­pontban alkalmazzák a mű­vesét. Jó eredménnyel végez­nek veseátültetéseket. Mun­kálatok folynak különböző szervek (köztük a szív) mes­terséges modelljeinek kifej­lesztésén. Közülük néhányat már fel is használnak a kli­nikai gyakorlatban. Közéjük tartozik a mesterséges has­nyálmirigy, vagyis az inzulin adagolt bevezetése a szerve­zetbe cukorbetegség esetén, valamint a műmáj, amely a szervezetből eltávolítja a szá­mára veszélyes anyagokat. A szovjet orvostudósok az utóbbi időben rengeteg új di­agnosztikai és gyógyító mód­szert ajánlottak. Érthető azonban, hogy az orvostudo­mányban nemcsak az új módszer kifejlesztése a lé­nyeg, hanem az is, hogy hoz­záférhetővé tegyék minden olyan beteg számára, akin segíthetnek vele. A tudományos vívmányok gyakorlati bevezetésének szovjet rendszere az országos ötéves tervre épül, amelyet évente kiegészítenek a legak­tuálisabb tudományos mun­kák eredményeivel. Csupán a tizedik ötéves tervciklusban (1976—1980) 600 különféle tí­pusú orvostechnikai készít­ményt bocsátottak sorozat - gyártásra. A szovjet orvosok elektronikus vérnyomásmé­rőket, szűrővizsgálatokhoz szükséges berendezéseket, te- lemetrikus elektrokardiográ- fiai műszereket kaptak. Az idén májusban a szov­jet egészségügyi minisztéri­um tudományos tanácsának plénumán eszmecsere folyt arról, hogyan kellene tökéle­tesíteni a tudományos vív­mányok gyakorlati bevezeté­sének rendszerét az egészség­ügy területén. Hogyan lehetne biztosítani e rendszer haté­kony ellenőrzését. Most a tu­dósok ajánlásai alapján a kutatóközpontok tevékeny­ségének értékelésekor kötele­zően figyelembe veszik min­den kutatás gyakorlati ered­ményének alkalmazását. En­nek megfelelően alakítják ki az orvostudományi dolgozók anyagi ösztönzésének rend­szerét is. A tudományos eredmények bevezetésének rendszerében fokozott figyelmet fordítanak az orvosok továbbképzésére. Ebbőf Sóéiból a továbbképző tanfolyamokon — amelyeken legalább ötévenként minden szovjet orvosnak részt kell vennie — bevezetik a leg­újabb diagnosztikai, gyógyí­tó, megelőző orvosi rehabili­tációs módszerek elsajátítá­sát. A másik fontos tartalék: az orvostudományi információ megjavítása, módszertani ajánlások, információs tájé­koztatók kiadása. A feladatot a speciális orvostudományi és orvostechnikai tájékoztató intézetre bízták. Leonyid Sztaroszelszkíj, az orvostudományok kandidátusa

Next

/
Thumbnails
Contents