Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-04 / 234. szám

1983. október 4. Kelet-Magyarország 3 Munkanélküliség —magyar szemmel A TÉVÉ HATVANHAT CÍ­MŰ műsorában — talán még van aki emlékszik rá — a munkaügyi államtitkár megkérdezte, hogy legyen-e munkanélküliség Magyaror­szágon, s a többség igennel válaszolt, a munkanélküliség mellett voksolt A szavazást követő vitában aztán tisztá­zódott, hogy a jelenlévők kö­zül senki sem szeretné elve­szíteni állását. Szívesen ven­nék viszont, hogy a fegyelme- zetlenkedőkkel szemben min­denütt keményebben lépné­nek fel, szükség szerint az elbocsátás és az újraelhe- lyezkedés nehezítését is be­leértve. Vagyis a közvélemény hangadói nem a teljes foglal­koztatást kifogásolják, hanem annak vadhajtásait bírálják: a mesterkélt munkaerőhiányt, a velejáró lazaságokat, a szervezetlenséget, a belső munkanélküliséget. A munkanélküliség mel­lett leadott szavazatok azért jelzik, hogy valami zavar van a téma körül. A teljes fog­lalkoztatásnak, a létbiztonság­nak, mint jelentős szocialista vívmánynak nincs igazán be­csülete nálunk. „Nem árta­na egy kis munkanélküliség” — vallják bizonyos szakmai körökben. „Abból a munka- nélküli segélyből, amit Nyu­gaton fizetnek, mi is szíve­sen elnyomorognánk” — mondják mások. Amit meg­szoktunk — emberi dolog —, azt nem becsüljük, a szom­széd rétjét ellenben mindig zöldebbnek látjuk. így azu­tán kialakulhat olyan ab­szurd nézet, hogy a nyugati munkanélküliség nagyobb érték, mint a hazai létbizton­ság. NEM ISMERHETI IGAZAN a munkanélküliséget az, aki még nem élte át annak em­beri méltóságát, családi biz­tonságot, közérzetet, erköl­csöt romboló hatását. A mun­kanélkülit nemcsak az a tu­dat marja, hogy haszonta­lan, a társadalomnak nincs szüksége rá — ez sem cse­kélység —, hanem jelentős anyagi veszteség is éri. A kü­lönböző címeken folyósított segélyek összege jobb eset­ben a munkásbér felét éri el (Franciaországban, Svéd­országban), másutt egynegye­dét (Egyesült Államok, Nagy- Britannia), illetve alig több mint egyhiarmadát (NSZK, Kanada). Nagy összeg? Az USA-ban például egy főre átlagosan heti 119 dollár jut. Forintra átszámítva — az ép­pen érvényes valutaárfolya­mon — ez nagy summa, ha­vonta több mint húszezer fo­rint. Csakhogy a megélhetési költségekhez viszonyítva már nem olyan nagy összeg^ A visz- szalépés mértéke döntően attól függ, maradt-e kereső a csa­ládban. Mert kizárólag^ egyet­len támogatásból — bármek­kora is az összeg — az áru­hitelek törlesztésére (a lakás, a gépkocsi, a háztartási fel­szerelések stb. esedékes rész­leteire) és a megélhetésre nem futja. Jó dol-lárkurzus esetén úgy tűnik, érdemes a segélyből Európában élni, üdülni. Igen ám, de a munkanélkülieknek nem jár szabadság. A segélyt pedig csak addig folyósítjájr részére, amíg teljesíti az elő­írt feltételeket. E szerint mi­után önhibáján kívül elbo­csátották, köteles minden képességének megfelelő mun­kát elfogadni és aktívan mun­kát keresni. Aktivitását bi­zonyítandó, rendszeresen je­lentkeznie kell a munkaköz­vetítő irodában. Ha lakóhelyét hosszabb időre elhagyja, pél­dául külföldre vagy csak vi­dékre utazik, köteles azt be­jelenteni és átmenetileg a se­gély folyósítását felfüggesz­tik. A MUNKANÉLKÜLISÉG NEMCSAK AZ ÉRINTETT EGYÉNNEK, családnak okoz anyagi veszteséget, a társa­dalmat is jelentős kár éri. A munkaerő egy része nem hoz létre új értéket. S idővel a munkaképesség is csökken: a szakmai tudás elévül, a ta­pasztalat, a gyakorlat „meg­kopik”. A munkanélküli sok­szorosan szenvedő fél. Ne legyen tehát e hazában fegyelmező erő, az új struktu­rális igényeket gyorsan, rugal­masan kielégítő munkanél­küli tartaléksereg. Maradjon meg a teljes foglalkoztatás, persze lehetőleg minél ke­vesebb vadhajtással, és mi­nél nagyobb hatékonyság­gal. A munkaerő teljes, illet­ve hatékony foglalkoztatásá­nak egymással szorosan ösz- szefüggő feladatait nem sza­bad azonban összekeverni. A teljes foglalkoztatás megva­lósítása társadalmi, állami feladat. (A helyi tanácsok szerepe ebben nem lebecsül­hető.) A vállalatok viszont egyértelműen a munkaerő ésszerű, hatékony foglalkoz­tatásáért felelősek. MIÉRT NEM ÉRVÉNYE­SÜL EZ A MUNKAMEGOSZ­TÁS? Mert a vállalati érde­keltség távolról sem ilyen egyértelmű. Igaz, újabban lé­nyegesen nagyobb a bérmeg­takarítás felhasználható há­nyada tervszerű (előre jelzett) munkaerő átcsoportosítás esetén, mintha a létszám le­morzsolódás spontán módon megy végbe. Az új munka­helyre kerülő dolgozókat sem éri anyagi veszteség, mivel betanulási időre központi alapból (legfeljebb 30 hóna­pig) megkaphatják a régi és az új kereset közötti kü­lönbséget. Am a vállalatok nem él­nek az új lehetőségekkel, nem tartanak igényt a külön bér- fejlesztésre. Döntően azért, mert a munkaerőpiacon vál­tozatlanul nagyobb a keres­let, mint a kínálat s a felesle­ges létszám megtartásában, tartalékolásában, az adott lét­számviszonyok konzerválá­sában érdekeltek. így jelen­leg a munkahelyváltoztatás kizárólagos kezdeményezője a dolgozó. Holott a munkaerő tervszerű és hatékony foglal­koztatása a vállalatok önte­vékenységét feltételezné. Aligha támogatható az a felfogás, mely szerint, ha ren­det, fegyelmet akarunk, mun­kanélküliséget kell teremte­ni. Hogyan támogathatna ilyen célt egy szocialista ország, amikor nincs olyan elfogult tőkés politikai rendszer, amely a meglévő munkanélkülisé­get nyíltan helyeselné. Szo­cialista viszonyaink között nincs is olyan veszély, hogy az emberek tömege az utcá­ra kerül, s nem talál magá­nak megfelelő munkát. Hi­szen a társadalmi cél az élet- színvonal emelése. Az ipar­ban, a mezőgazdaságban fel­szabaduló létszámot fogadni képes a gyorsan fejlődő szol­gáltatás, a kereskedelem, az egészségügy, a közoktatás. A munkaidő csökkentése — 1984-től a 40 órás munkahét bevezetése — a teljes foglal­koztatás fenntartásának szin­tén egyik eszköze. NINCS TEHÄT A SZOCIA­LIZMUSBAN a munkanélkü­liségnek reális veszélye. Ne féljünk hát tőle. Ezért a re­form továbbfejlesztése so­rán célszerű a hatékonyság fokozását szolgáló olyan át­fogó érdekeltségi rendszer megteremtése, amelyben a személyi jövedelmeket js költségként kezelik, felszá­molva a bér- és keresetszabá­lyozás eddigi elkülönült gya­korlatát. Az ésszerű, haté­kony bér- és létszámgazdál­kodás — külön előírások, sza­bályok nélkül — a jól műkö­dő nyereségérdekeltség ke­retében érvényesülhet majd igazán. Persze a mainál ked­vezőbb versenyfeltételek kö­zött: egyebek közt olyan áru- és munkaerőpiaci vi­szonyok közt, amelyekre nem a kereslet, hanem a kínálat enyhe túlsúlya jellemző. K. J. ÜLŐ­GARNITÚRÁK EXPORTRA Az idén eddig 500 két- és háromszemélyes ülő­garnitúrát gyártottak a nyíregyházi bútoripari szö­vetkezetnél, NSZK-meg- rendelésre. A munka fo­lyamatos. (elek) Tej — hűtés nélkül? A tejtermelési knltúrával a felszabadulás előtt nem rendelkező Szabolcs-Szatmár megyében ma már az or­szágos ütem kétszeresével növekszik a tej és tejtermé­kek fogyasztása. A sokféle termék készítéséhez a szük­séges tejet különböző garanciák nyújtásával igyekszik megalapozni a tejipari vállalat. A számok beszédesek: 1970- ben 64 millió litert, az idén 136 millió litert vásárolnak fel. Jó tíz éve még a háztáji­ból származott a tej 55 száza­léka, a termelőszövetkezetek 35, az állami gazdaságok tíz százalékkal részesültek. Garancia Manapság a háztáji aránya 43-ra csökkent, az állami gaz­daságok 14 százalékot adnak és a téeszekből vásárolják fel a ,tej tekintélyes részét. Or­szágosan mindössze húsz szá­zalékot tesznek ki a háztáji gazdaságok, nálunk ez több mint kétszerese. Éppen ezért fordít megkülönböztetett fi­gyelmet a vállalat a nagyüze­mi tejtermelés segítése mel­lett a magántermelői kedv fokozására. Kisüzemi fejőgép­akciót indítottak most au­gusztusban. Száz fejőgépet szerel fel a Boscoop azoknak a gazdáknak, akik vállalják, hogy négy éven át, évente legalább háromezer liter te­jet a vállalatnál értékesíte­nek, utána eszmei díjért meg­vehetik a fejőgépet. A két­millió forint kiadás a tejipa­ri vállalatnak hosszú évekre garantálja a biztonságos tej­termelést. A tejtermékek reklámozá­sa lassan eléri eélját. Míg 1981-ben minden szabolcs- szatmári lakos átlagosan 140 liter tejet és tejterméket fo­gyasztott, tavaly már 145 ez a szám, az idén várhatóan 153 liter tejfélét vásárolunk személyenként. Az idei év első nyolc hó­napjában 27 millió liter zacs­kós, csarnok, tartós és iskola­tejet fogyasztott a megye, ízesített tejtermékekből, ka­kaóból, karamelles és csokis tejből, pudingból minden el­képzelést felülmúlt a keres­let, 3,8 millió liter fogyott. Kereken harminc százalék­kal több a múlt év hasonló időszakában. Az ízesített jog­hurtokból, gyümölcsjoghurt­ból, habosított termékekből is jelentős az emelkedés, a 122 ezer liter eladása 18 százalé­kos növekedést takar. Több sajtot fogyasztunk Tejfölből „csak” 2,7 száza­lék a többleteladás, ez is 2,3 millió liter forgalmazását je­lentette januártól augusztus végéig. Habtejszínből és a Fincsi tejszínhabból 203 ezer liter talált gazdára, szend­vics-, Margaréta- és a teavaj­ból 644 tonnát vásároltunk. Lényegesen több sajtot fo­gyasztunk, a kemény, félke­mény, lágy és penészsajtok­ból 246 tonna, az ömlesztett sajtból és gomolyából 275 tonna hagyta el megyénk boltjait. Egyedül túróból vettünk kevesebbet, mint korábban, eddig 1700 tonnát. Óriási a kereslet viszont a közkedvelt Túró Rudi iránt: évente 60 millió darabot készít a máté­szalkai gyár, az idén hetven- millióra nő a termelés. En­nek a mennyiségnek egyhar- mada megyénkben, kéthar­mada Budapesten, a Balaton környékén, Hajdúban, Bor­sodban és a Dunántúlon jut el a fogyasztókhoz. Mintegy 15 százalékot tesz ki a csokis változat. Megyén kívüli eladásra na­gyobb mennyiségű szendvics- és Margaréta vajat, tejport, fagylaltport gyártanak az üzemekben. A nyíregyházi porítóban készül a takar- mánytáp-alapanyag, augusz­tus végéig 2339 tonna hagyta el az üzemet, év végéig há­romezer tonnára nő a terme­lés. Társulásban készül Az idén 1,4 milliárd forin­tos termelési és 1,7 milliár­dos árbevételi tervet készítő vállalat a hosszabbított sza­vatossági idejű termékek gyártásával hódít meg újabb piacokat. A technológiai fej­lesztési tervben szerepel a 3—5 napos szavatossági idő meghosszabbítása legalább két hétre a Túró Rudi eseté­ben. A féltartós tej előállításá­ra társulást alakított a vál­lalat a Hajdú megyei Tejipa­ri Vállalattal és a nádudvari Vörös Csillag Tsz-szel: finn berendezésen készítenék a hét napig eltartható, ugyancsak zacskós tejet, aminek az len­ne a hallatlan előnye, hogy a gyártás után sem a szállítás­nál, sem a tárolásnál nem kellene tovább hűteni! Meg­szűnne a rengeteg visszakül­dött, bolt előtt megsavanyo- dott tej- gondja. Noha június 1-től lényegesen csökkent a kereskedelmi boltokból visz- szaküldött tej mennyisége, je­lentős javulás várható. Jövő év végére már az összes fo­gyasztott tej 12—13 százaléka a féltartósból kerül ki. Tóth Kornélia fí= A nyár talán legna­gyobb hazai ka­csája, a puma, úgy látszik, megelégelte erde- ink vadjait, s alighanem vegetáriánus életmódra tért. Csöndben ellegelész- get a magyar mezőkön, erdei tisztások jó illatú füveivel csillapítja éhét, s gondolkozik a világ dol­gain. Eszébe jut, hogy rövid­ke néhány héttel ezelőtt még az újságok vastagbe­tűs címeiben szerepelt, szóltak róla a rádió hír­adásai is, még az is lehet — erre határozottan már nem emlékszem —, hogy a tévébe is bekerült. No nem a képe, hiszen lát­tatni csak keveseknek en­gedte magát, de azért az is valami, ha a bájos be­mondónő érzéki szájáról száll világgá valakinek a neve. És vihogva gondol a puma a sok-sok szakem­berre, farkaslövő vadá­szoktól kezdve a termé­szetbúvárokig, akik mind­mind nyilatkoztak a puma tárgyában, és némileg bá­natosan azokra, akik csa­patokba verődve látták őt. a pumát, mint garázdál­kodik vérszomjas ragado­zó módjára, ahelyett, hogy inkább a szemtanúk­ban tett volna kárt. Lehet, ez pecsételte vol­na meg a puma sorsát. így viszont elült a zaj, nem csörtetnek pumavadászok a Dunántúl rengetegeiben, A puma — kacsa ám épp ezért féltelek, kedves puma. Az efféle, miénkhez hasonló mérsé­kelt égövi éghajlat az idei meleg nyár után kemény téllel köszönthet. Szavan­nák meleg földjéhez szo­kott finom mancsaid meg- gémberednek, prémvadá­szok által oly nagyrabe- csült bundád tán hideg­nek bizonyul, ráadásul te biztosan azt gondolod, az emberek is mindig a győzzön a jobb elvei sze­rint viaskodnak egymás­sal. Így aztán könnyen besétálhatsz valami csap­dába! Hát jobbat mondok! Nálam, a kisszobában ki­húzhatod a telet. Elel­fnedről majd gondosko­dom (jó néhány munka­helyet tudok, ahol egypár alkalmazott eltűnése csak javítja a munkaerkölcsöt), szóval csak elleszel vala­hogy tavaszig. A nyári uborkaszezonnak vége, kinek kell már ilyenkor a puma!? Idegenforgalmi mérlegnek, tervteljesíté- seknek, építőipari haj­ráknak, külkereskedelmi egyenlegnek, elegendő szüreti hordóknak, kielé­gítő szilveszteri virsliellá­tásnak kell már ilyenkor a hely az újságokban. Nem jutna neked tán még egy mínuszos hír sem. M ajd, nyár elején! Akkor, ígérem ki­engedlek. Csapa­tokba verődsz, vagy egye­dül mégy a világba, rád bízom, lényeg, hogy segíts nekem, tégy valamit. Ha mást nem. hát napjába kétszer elsétálsz, mond­juk a vadászszövetség székháza előtt. Hiszen jö­vőre is lesz uborkasze­zon, s ilyenkor szükség van a jófajta hírlapi ka­csára. S a szerkesztő még azt sem bánja, ha az a kacsa, egy gyönyörű, fé­nyes szőrű puma — híre. Csendes Csaba A Icocsordi virág­kertészetből Asparagus — hirdetés útján Asparagus plumózust és asparagus sprengeritet kínál eladásra hirdetés útján a kocsordi Űj Élet Termelőszövetkezet. De­konjunktúra van a virág­termelésben? Erről iga­zán nem lehet beszélni, hiszen a vágott virágok­hoz használt zöld növé­nyek keresettek a piacon. Mindenesetre a szövetke­zetben jobban érzik ma­gukat az asparagusok. mint a gerberák. Ezért is számolták fel a virág- kertészetben már két éve ezeknek a csodálatosan szép színekben pompázó növénynek a termesztését. Ráfizetéses volt. A szegfűt még termesztik, habár a korábbinak csak töredé­két, most mindössze negy­venezer tő van a közös gazdaságban. Ez is a me­leget szereti, a meleg pe­dig pénzigényes, már ami az őszi, téli, tavaszi hó­napokat illeti. Milliónyi zöld szál dísz­ük az asparagusokból a Kraszna mentén, a ter­melőszövetkezet kertésze­tében. A szakember azt mondja, szereti ezt a ta­lajt, optimális a környe­zet. S ami még nagyon fontos,' keveset fogyaszt. Na nem százon, hanem té­len, mert amíg a szegfű­nek jóval tíz fok felett van a hőigénye, addig az asparagus nyolc fokkal is megelégszik. így kevesebb olajjal is beéri. Vevőjük van, de a hirdetésre gon­dolva több a növény. Mert szívesen vásárolnak innen a berettyóújfaluiak, a szentesi Termál Termelő- szövetkezet, a budapesti Rozmaring, Debrecen, Gyöngyös és Nyíregyhá- háza is. Emellett a szö- vetkeztnek két boltja van Mátészalkán, egy-egy Nyírbátorban és Kocsor- don. Hogyan tovább? — adó­dik a kérdés. Nos, a szö­vetkezetben nem szünte­tik meg a virágkertésze­tet. csak gazdaságos irányba terelik. Többet nem tudnak áldozni erre az ágazatra, fejlesztésről egyelőre szó sem lehet, mert az alaptevékenység más területein fektetik be a termelésbe a pénzt. így az as parag üst és a csök­kentett mennyiségű szeg­fűt továbbra is termelik, de tavasszal már — mint városkörnyéki tsz — pri­mőrt is adnak a lakosság­nak. A salátának, a papri­kának, a paradicsomnak, az uborkának ugyancsak jó piaca lesz a vitaminín­séges évszakban. A hir­detésre pedig már jelent­keztek többek között a szentesi Termál Termelő- szövetkezet. Bármilyen té­telben megvásárolják a zöld szálakat. (s b.)

Next

/
Thumbnails
Contents