Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-04 / 234. szám
1983. október 4. Kelet-Magyarország 3 Munkanélküliség —magyar szemmel A TÉVÉ HATVANHAT CÍMŰ műsorában — talán még van aki emlékszik rá — a munkaügyi államtitkár megkérdezte, hogy legyen-e munkanélküliség Magyarországon, s a többség igennel válaszolt, a munkanélküliség mellett voksolt A szavazást követő vitában aztán tisztázódott, hogy a jelenlévők közül senki sem szeretné elveszíteni állását. Szívesen vennék viszont, hogy a fegyelme- zetlenkedőkkel szemben mindenütt keményebben lépnének fel, szükség szerint az elbocsátás és az újraelhe- lyezkedés nehezítését is beleértve. Vagyis a közvélemény hangadói nem a teljes foglalkoztatást kifogásolják, hanem annak vadhajtásait bírálják: a mesterkélt munkaerőhiányt, a velejáró lazaságokat, a szervezetlenséget, a belső munkanélküliséget. A munkanélküliség mellett leadott szavazatok azért jelzik, hogy valami zavar van a téma körül. A teljes foglalkoztatásnak, a létbiztonságnak, mint jelentős szocialista vívmánynak nincs igazán becsülete nálunk. „Nem ártana egy kis munkanélküliség” — vallják bizonyos szakmai körökben. „Abból a munka- nélküli segélyből, amit Nyugaton fizetnek, mi is szívesen elnyomorognánk” — mondják mások. Amit megszoktunk — emberi dolog —, azt nem becsüljük, a szomszéd rétjét ellenben mindig zöldebbnek látjuk. így azután kialakulhat olyan abszurd nézet, hogy a nyugati munkanélküliség nagyobb érték, mint a hazai létbiztonság. NEM ISMERHETI IGAZAN a munkanélküliséget az, aki még nem élte át annak emberi méltóságát, családi biztonságot, közérzetet, erkölcsöt romboló hatását. A munkanélkülit nemcsak az a tudat marja, hogy haszontalan, a társadalomnak nincs szüksége rá — ez sem csekélység —, hanem jelentős anyagi veszteség is éri. A különböző címeken folyósított segélyek összege jobb esetben a munkásbér felét éri el (Franciaországban, Svédországban), másutt egynegyedét (Egyesült Államok, Nagy- Britannia), illetve alig több mint egyhiarmadát (NSZK, Kanada). Nagy összeg? Az USA-ban például egy főre átlagosan heti 119 dollár jut. Forintra átszámítva — az éppen érvényes valutaárfolyamon — ez nagy summa, havonta több mint húszezer forint. Csakhogy a megélhetési költségekhez viszonyítva már nem olyan nagy összeg^ A visz- szalépés mértéke döntően attól függ, maradt-e kereső a családban. Mert kizárólag^ egyetlen támogatásból — bármekkora is az összeg — az áruhitelek törlesztésére (a lakás, a gépkocsi, a háztartási felszerelések stb. esedékes részleteire) és a megélhetésre nem futja. Jó dol-lárkurzus esetén úgy tűnik, érdemes a segélyből Európában élni, üdülni. Igen ám, de a munkanélkülieknek nem jár szabadság. A segélyt pedig csak addig folyósítjájr részére, amíg teljesíti az előírt feltételeket. E szerint miután önhibáján kívül elbocsátották, köteles minden képességének megfelelő munkát elfogadni és aktívan munkát keresni. Aktivitását bizonyítandó, rendszeresen jelentkeznie kell a munkaközvetítő irodában. Ha lakóhelyét hosszabb időre elhagyja, például külföldre vagy csak vidékre utazik, köteles azt bejelenteni és átmenetileg a segély folyósítását felfüggesztik. A MUNKANÉLKÜLISÉG NEMCSAK AZ ÉRINTETT EGYÉNNEK, családnak okoz anyagi veszteséget, a társadalmat is jelentős kár éri. A munkaerő egy része nem hoz létre új értéket. S idővel a munkaképesség is csökken: a szakmai tudás elévül, a tapasztalat, a gyakorlat „megkopik”. A munkanélküli sokszorosan szenvedő fél. Ne legyen tehát e hazában fegyelmező erő, az új strukturális igényeket gyorsan, rugalmasan kielégítő munkanélküli tartaléksereg. Maradjon meg a teljes foglalkoztatás, persze lehetőleg minél kevesebb vadhajtással, és minél nagyobb hatékonysággal. A munkaerő teljes, illetve hatékony foglalkoztatásának egymással szorosan ösz- szefüggő feladatait nem szabad azonban összekeverni. A teljes foglalkoztatás megvalósítása társadalmi, állami feladat. (A helyi tanácsok szerepe ebben nem lebecsülhető.) A vállalatok viszont egyértelműen a munkaerő ésszerű, hatékony foglalkoztatásáért felelősek. MIÉRT NEM ÉRVÉNYESÜL EZ A MUNKAMEGOSZTÁS? Mert a vállalati érdekeltség távolról sem ilyen egyértelmű. Igaz, újabban lényegesen nagyobb a bérmegtakarítás felhasználható hányada tervszerű (előre jelzett) munkaerő átcsoportosítás esetén, mintha a létszám lemorzsolódás spontán módon megy végbe. Az új munkahelyre kerülő dolgozókat sem éri anyagi veszteség, mivel betanulási időre központi alapból (legfeljebb 30 hónapig) megkaphatják a régi és az új kereset közötti különbséget. Am a vállalatok nem élnek az új lehetőségekkel, nem tartanak igényt a külön bér- fejlesztésre. Döntően azért, mert a munkaerőpiacon változatlanul nagyobb a kereslet, mint a kínálat s a felesleges létszám megtartásában, tartalékolásában, az adott létszámviszonyok konzerválásában érdekeltek. így jelenleg a munkahelyváltoztatás kizárólagos kezdeményezője a dolgozó. Holott a munkaerő tervszerű és hatékony foglalkoztatása a vállalatok öntevékenységét feltételezné. Aligha támogatható az a felfogás, mely szerint, ha rendet, fegyelmet akarunk, munkanélküliséget kell teremteni. Hogyan támogathatna ilyen célt egy szocialista ország, amikor nincs olyan elfogult tőkés politikai rendszer, amely a meglévő munkanélküliséget nyíltan helyeselné. Szocialista viszonyaink között nincs is olyan veszély, hogy az emberek tömege az utcára kerül, s nem talál magának megfelelő munkát. Hiszen a társadalmi cél az élet- színvonal emelése. Az iparban, a mezőgazdaságban felszabaduló létszámot fogadni képes a gyorsan fejlődő szolgáltatás, a kereskedelem, az egészségügy, a közoktatás. A munkaidő csökkentése — 1984-től a 40 órás munkahét bevezetése — a teljes foglalkoztatás fenntartásának szintén egyik eszköze. NINCS TEHÄT A SZOCIALIZMUSBAN a munkanélküliségnek reális veszélye. Ne féljünk hát tőle. Ezért a reform továbbfejlesztése során célszerű a hatékonyság fokozását szolgáló olyan átfogó érdekeltségi rendszer megteremtése, amelyben a személyi jövedelmeket js költségként kezelik, felszámolva a bér- és keresetszabályozás eddigi elkülönült gyakorlatát. Az ésszerű, hatékony bér- és létszámgazdálkodás — külön előírások, szabályok nélkül — a jól működő nyereségérdekeltség keretében érvényesülhet majd igazán. Persze a mainál kedvezőbb versenyfeltételek között: egyebek közt olyan áru- és munkaerőpiaci viszonyok közt, amelyekre nem a kereslet, hanem a kínálat enyhe túlsúlya jellemző. K. J. ÜLŐGARNITÚRÁK EXPORTRA Az idén eddig 500 két- és háromszemélyes ülőgarnitúrát gyártottak a nyíregyházi bútoripari szövetkezetnél, NSZK-meg- rendelésre. A munka folyamatos. (elek) Tej — hűtés nélkül? A tejtermelési knltúrával a felszabadulás előtt nem rendelkező Szabolcs-Szatmár megyében ma már az országos ütem kétszeresével növekszik a tej és tejtermékek fogyasztása. A sokféle termék készítéséhez a szükséges tejet különböző garanciák nyújtásával igyekszik megalapozni a tejipari vállalat. A számok beszédesek: 1970- ben 64 millió litert, az idén 136 millió litert vásárolnak fel. Jó tíz éve még a háztájiból származott a tej 55 százaléka, a termelőszövetkezetek 35, az állami gazdaságok tíz százalékkal részesültek. Garancia Manapság a háztáji aránya 43-ra csökkent, az állami gazdaságok 14 százalékot adnak és a téeszekből vásárolják fel a ,tej tekintélyes részét. Országosan mindössze húsz százalékot tesznek ki a háztáji gazdaságok, nálunk ez több mint kétszerese. Éppen ezért fordít megkülönböztetett figyelmet a vállalat a nagyüzemi tejtermelés segítése mellett a magántermelői kedv fokozására. Kisüzemi fejőgépakciót indítottak most augusztusban. Száz fejőgépet szerel fel a Boscoop azoknak a gazdáknak, akik vállalják, hogy négy éven át, évente legalább háromezer liter tejet a vállalatnál értékesítenek, utána eszmei díjért megvehetik a fejőgépet. A kétmillió forint kiadás a tejipari vállalatnak hosszú évekre garantálja a biztonságos tejtermelést. A tejtermékek reklámozása lassan eléri eélját. Míg 1981-ben minden szabolcs- szatmári lakos átlagosan 140 liter tejet és tejterméket fogyasztott, tavaly már 145 ez a szám, az idén várhatóan 153 liter tejfélét vásárolunk személyenként. Az idei év első nyolc hónapjában 27 millió liter zacskós, csarnok, tartós és iskolatejet fogyasztott a megye, ízesített tejtermékekből, kakaóból, karamelles és csokis tejből, pudingból minden elképzelést felülmúlt a kereslet, 3,8 millió liter fogyott. Kereken harminc százalékkal több a múlt év hasonló időszakában. Az ízesített joghurtokból, gyümölcsjoghurtból, habosított termékekből is jelentős az emelkedés, a 122 ezer liter eladása 18 százalékos növekedést takar. Több sajtot fogyasztunk Tejfölből „csak” 2,7 százalék a többleteladás, ez is 2,3 millió liter forgalmazását jelentette januártól augusztus végéig. Habtejszínből és a Fincsi tejszínhabból 203 ezer liter talált gazdára, szendvics-, Margaréta- és a teavajból 644 tonnát vásároltunk. Lényegesen több sajtot fogyasztunk, a kemény, félkemény, lágy és penészsajtokból 246 tonna, az ömlesztett sajtból és gomolyából 275 tonna hagyta el megyénk boltjait. Egyedül túróból vettünk kevesebbet, mint korábban, eddig 1700 tonnát. Óriási a kereslet viszont a közkedvelt Túró Rudi iránt: évente 60 millió darabot készít a mátészalkai gyár, az idén hetven- millióra nő a termelés. Ennek a mennyiségnek egyhar- mada megyénkben, kétharmada Budapesten, a Balaton környékén, Hajdúban, Borsodban és a Dunántúlon jut el a fogyasztókhoz. Mintegy 15 százalékot tesz ki a csokis változat. Megyén kívüli eladásra nagyobb mennyiségű szendvics- és Margaréta vajat, tejport, fagylaltport gyártanak az üzemekben. A nyíregyházi porítóban készül a takar- mánytáp-alapanyag, augusztus végéig 2339 tonna hagyta el az üzemet, év végéig háromezer tonnára nő a termelés. Társulásban készül Az idén 1,4 milliárd forintos termelési és 1,7 milliárdos árbevételi tervet készítő vállalat a hosszabbított szavatossági idejű termékek gyártásával hódít meg újabb piacokat. A technológiai fejlesztési tervben szerepel a 3—5 napos szavatossági idő meghosszabbítása legalább két hétre a Túró Rudi esetében. A féltartós tej előállítására társulást alakított a vállalat a Hajdú megyei Tejipari Vállalattal és a nádudvari Vörös Csillag Tsz-szel: finn berendezésen készítenék a hét napig eltartható, ugyancsak zacskós tejet, aminek az lenne a hallatlan előnye, hogy a gyártás után sem a szállításnál, sem a tárolásnál nem kellene tovább hűteni! Megszűnne a rengeteg visszaküldött, bolt előtt megsavanyo- dott tej- gondja. Noha június 1-től lényegesen csökkent a kereskedelmi boltokból visz- szaküldött tej mennyisége, jelentős javulás várható. Jövő év végére már az összes fogyasztott tej 12—13 százaléka a féltartósból kerül ki. Tóth Kornélia fí= A nyár talán legnagyobb hazai kacsája, a puma, úgy látszik, megelégelte erde- ink vadjait, s alighanem vegetáriánus életmódra tért. Csöndben ellegelész- get a magyar mezőkön, erdei tisztások jó illatú füveivel csillapítja éhét, s gondolkozik a világ dolgain. Eszébe jut, hogy rövidke néhány héttel ezelőtt még az újságok vastagbetűs címeiben szerepelt, szóltak róla a rádió híradásai is, még az is lehet — erre határozottan már nem emlékszem —, hogy a tévébe is bekerült. No nem a képe, hiszen láttatni csak keveseknek engedte magát, de azért az is valami, ha a bájos bemondónő érzéki szájáról száll világgá valakinek a neve. És vihogva gondol a puma a sok-sok szakemberre, farkaslövő vadászoktól kezdve a természetbúvárokig, akik mindmind nyilatkoztak a puma tárgyában, és némileg bánatosan azokra, akik csapatokba verődve látták őt. a pumát, mint garázdálkodik vérszomjas ragadozó módjára, ahelyett, hogy inkább a szemtanúkban tett volna kárt. Lehet, ez pecsételte volna meg a puma sorsát. így viszont elült a zaj, nem csörtetnek pumavadászok a Dunántúl rengetegeiben, A puma — kacsa ám épp ezért féltelek, kedves puma. Az efféle, miénkhez hasonló mérsékelt égövi éghajlat az idei meleg nyár után kemény téllel köszönthet. Szavannák meleg földjéhez szokott finom mancsaid meg- gémberednek, prémvadászok által oly nagyrabe- csült bundád tán hidegnek bizonyul, ráadásul te biztosan azt gondolod, az emberek is mindig a győzzön a jobb elvei szerint viaskodnak egymással. Így aztán könnyen besétálhatsz valami csapdába! Hát jobbat mondok! Nálam, a kisszobában kihúzhatod a telet. Elelfnedről majd gondoskodom (jó néhány munkahelyet tudok, ahol egypár alkalmazott eltűnése csak javítja a munkaerkölcsöt), szóval csak elleszel valahogy tavaszig. A nyári uborkaszezonnak vége, kinek kell már ilyenkor a puma!? Idegenforgalmi mérlegnek, tervteljesíté- seknek, építőipari hajráknak, külkereskedelmi egyenlegnek, elegendő szüreti hordóknak, kielégítő szilveszteri virsliellátásnak kell már ilyenkor a hely az újságokban. Nem jutna neked tán még egy mínuszos hír sem. M ajd, nyár elején! Akkor, ígérem kiengedlek. Csapatokba verődsz, vagy egyedül mégy a világba, rád bízom, lényeg, hogy segíts nekem, tégy valamit. Ha mást nem. hát napjába kétszer elsétálsz, mondjuk a vadászszövetség székháza előtt. Hiszen jövőre is lesz uborkaszezon, s ilyenkor szükség van a jófajta hírlapi kacsára. S a szerkesztő még azt sem bánja, ha az a kacsa, egy gyönyörű, fényes szőrű puma — híre. Csendes Csaba A Icocsordi virágkertészetből Asparagus — hirdetés útján Asparagus plumózust és asparagus sprengeritet kínál eladásra hirdetés útján a kocsordi Űj Élet Termelőszövetkezet. Dekonjunktúra van a virágtermelésben? Erről igazán nem lehet beszélni, hiszen a vágott virágokhoz használt zöld növények keresettek a piacon. Mindenesetre a szövetkezetben jobban érzik magukat az asparagusok. mint a gerberák. Ezért is számolták fel a virág- kertészetben már két éve ezeknek a csodálatosan szép színekben pompázó növénynek a termesztését. Ráfizetéses volt. A szegfűt még termesztik, habár a korábbinak csak töredékét, most mindössze negyvenezer tő van a közös gazdaságban. Ez is a meleget szereti, a meleg pedig pénzigényes, már ami az őszi, téli, tavaszi hónapokat illeti. Milliónyi zöld szál díszük az asparagusokból a Kraszna mentén, a termelőszövetkezet kertészetében. A szakember azt mondja, szereti ezt a talajt, optimális a környezet. S ami még nagyon fontos,' keveset fogyaszt. Na nem százon, hanem télen, mert amíg a szegfűnek jóval tíz fok felett van a hőigénye, addig az asparagus nyolc fokkal is megelégszik. így kevesebb olajjal is beéri. Vevőjük van, de a hirdetésre gondolva több a növény. Mert szívesen vásárolnak innen a berettyóújfaluiak, a szentesi Termál Termelő- szövetkezet, a budapesti Rozmaring, Debrecen, Gyöngyös és Nyíregyhá- háza is. Emellett a szö- vetkeztnek két boltja van Mátészalkán, egy-egy Nyírbátorban és Kocsor- don. Hogyan tovább? — adódik a kérdés. Nos, a szövetkezetben nem szüntetik meg a virágkertészetet. csak gazdaságos irányba terelik. Többet nem tudnak áldozni erre az ágazatra, fejlesztésről egyelőre szó sem lehet, mert az alaptevékenység más területein fektetik be a termelésbe a pénzt. így az as parag üst és a csökkentett mennyiségű szegfűt továbbra is termelik, de tavasszal már — mint városkörnyéki tsz — primőrt is adnak a lakosságnak. A salátának, a paprikának, a paradicsomnak, az uborkának ugyancsak jó piaca lesz a vitaminínséges évszakban. A hirdetésre pedig már jelentkeztek többek között a szentesi Termál Termelő- szövetkezet. Bármilyen tételben megvásárolják a zöld szálakat. (s b.)
