Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-04 / 234. szám

4 Kelet-Magyarország 1983.október 4. Megkezdődött a 10. francia—afrikai csúcskonferencia. Ké­pűnkön: Francois Mitterrand francia elnök (középen) és néhány Frankofon állam vezetője egy díszvacsorán. Törékeny tűzszünet uralkodik Libanonban. Képűnkön: tár­saik felváltására érkező új francia csapattest katonáit szál­lítják teherautókon állásaikba. Katonai beavatkozás veszélye Nicaraguában Namíbiát még mindig Af­rika utolsó klasszikus gyar­mataként emlegetik. A hosz- szú ideje tartó nemzetközi tiltakozás ellenére a dél-af­rikai rezsim még mindig meg­szállva tarthatja ezt az or­szágot. Végül is mi az akadálya an­nak, hogy az egykori Dél- nyugat-Afrika elnyerje füg­getlenségét? A hazánknál ki­lencszer nagyobb országot már 1949-ben gyámsági terü­letté nyilvánította az ENSZ, már régóta a namibiai nép törvényes képviselőjének is­meri el a SWAPO-t. A vi­lágszervezet előírta a dél-af­rikai megszálló csapatok ki­vonását és szabad választá­sok megtartását. Pretoria faj­üldöző kormánya azonban jól tudja, ha valóban szabad vá­lasztásokat tartanának Namí­biában, abból a SWAPO ke­rülne ki győztesen. A másik ok, ami miatt a függetlenség megadása egyre késik, gazda­sági. Namíbia ugyanis Afrika ásványkincsekben egyik leg­gazdagabb területe, s hosszú ideje dél-afrikai és más tő­kés monopóliumok aknázzák ki a bányákat — busás ha­szonnal. Végül van egy har­madik indíték is: Namíbia stratégiai helyzete. Itt köt­hetnek ki az Afrikát megke­rülő amerikai és brit hadiha­jók, innen sikerrel támadha­tók a térség haladó államai, mint Angola, Mozambik, Zambia. Az USA, Nagy-Britannia, az NSZK, Franciaország és Kanada, amely az ENSZ meg­bízása alapján már évek óta a rendezés érdekében kelle­ne, hogy munkálkodjék, ezért nem siet dűlőre vinni a kér­dést. Képmutató magatartá­suk miatt nem jártak siker­rel a Namíbia-értekezletek. Pretoria — főleg amerikai biztatásra — most a kubai csapatok angolai jelenlétének megszüntetéséhez köti a füg­getlenség megadását. Pedig Namíbia már rég dél-afrikai megszállás alatt volt, mikor Kuba az angolai nép segítsé­gére sietett — épp a fajüldö­zők, a szakadár erők romboló tevékenysége miatt. A kubai távozás Angolából kétoldalú megállapodás kérdése, míg a több mint egymillió namibiai sorsa nemzetközi ügy. K. M. Nicaragua népének a törté­nelem során most először lenne alkalma saját demok­ratikus rendszerének létreho­zására, de mindezt megaka­dályozhatja az Egyesült Álla­mok ellenséges politikája — mondta vasárnap New York­ban Miguel d’Escoto nicara- guai külügyminiszter. A Nicaragua elleni fegyve­res agresszió támogatása ha­marosan közvetlen katonai beavatkozáshoz vezethet, így a helyzet nagyon súlyos — mutatott rá a külügyminisz­ter. Mint elmondta, a támadás 30—40 fős ellenforradalmi bandák beszivárgásával kez­dődött, amelyek a hondura- si határon keresztül rabolni és gyilkolni mentek át Nica­raguába. Tavaly december óta ez átcsapott több ezres zsoldoscsapatok inváziójába, amelyet az utóbbi hetekben már bombázások követtek. Az ellenforradalmárok az­zal fenyegetőztek a hét vé­gén, hogy megtámadják a Ni­caraguába olajat szállító mexikói hajókat, és „hábo­rús övezetté” nyilvánították Puerto Sandinót, az ország fő olajkikötőjét. Fernando Volio Costa Rica-i külügyminiszter Wa­shingtonban felkeresi az amerikai államok szervezetét, és kérni fogja, hogy a szer­vezet küldjön békefenntartó erőket országa és Nicaragua határára — jelentették be San Jóséban. Munkatársaink testvérországokban (t.) Üdvözlet Szlovákiából Ladislav Menyhárt a Dél­szlovákiai Cellulóz- és Papír­gyár mérnöke. Kicsi a világ. A fiatal mérnök arra kért bennünket: adjuk át üdvözle­tét a nyíregyházi papírgyár főmérnökének, aki nemrég volt a sturovói üzemben ta­pasztalatcserén. Sturovo má­sik nagy üzeme a keményítő- gyár. Ladislav Simon tech­nikus a demecseri keményítő­gyár vezetőit és dolgozóit üd­vözli, mivel a demecseriek is a közelmúltban jártak a szlo­vák üzemben. A Duna-parton könnyű volt összebarátkozni Cyrillel, a 40 éves fizikussal. Annál is in­kább, mivel jól beszél ma­gyarul. Magyar általános is­kolába járt, de a gimnáziu­mot és az egyetemet már cseh nyelven végezte. (Felesége és gyermekei nem tudnak ma­gyarul.) Amikor megtudta, hogy Prágába tartunk és ott majd sátortábort keresünk, felajánlotta segítségét. Sko­dájával egyszerre érkezett ve­lünk Prágába, s négyszobás lakásában egy szobát a ren­delkezésünkre bocsátott. Két napig élveztük a vendégsze­retetét. ízlett neki a szabolcsi almapálinka, amit ő a jól csengő „Calvados” névvel il­letett. Mi tagadás, Nyíregy­házáról még nem hallott, de a magyarokkal mindig szíve­sen barátkozik­Az ő segítségével ismertük meg Prágát. Viszont az ő út- beigazítása sem volt elég ah­hoz, hogy a metrón eligazod­junk. Prágában ugyanis a metrónak létezik A, B, C vo­nala és az átszállásoknál könnyű eltévedni — térkép A Duna na­gyot kanyaro­dik Sturovo előtt. A dél­szlovákiai kis­várost a hábo­rú előtt híd kö­tötte össze Esz­tergommal. A híd közepét a visszavonuló németek fel­robbantották. A víz két part­ján azonban mementóként állnak még a pillérek a meg­csonkított fel­építménnyel együtt. A stu- rovói strandról gyönyörű kilá­tás nyílik a Ba­zilikára és Esz­tergom környé­kére. E festői környezetben ismerkedtünk meg Cyril Bu- dac prágai fizi­kussal, aki csa­ládjával a szlo­vák Dunakanyarban töltötte szabadságát. Cyirii (könnyebb a kereszt­Macskaköveken is sétálhatnak a járó­kelők a prágai Vencel téren. (A szerző felvétele) nevén szólítani) tulajdonkép­pen szüleihez és a sógorához érkezett Sturovóba. Sógora, MÉRGEZŐ GÁZOK AZ NSZK-BAN A szovjet televízió „Nem­zetközi panoráma” című va­sárnapi adásában bemutat­ták az NDK televíziójának filmjét, amelynek tanúsága szerint a Pentagon nem elég­szik meg új atomfegyverek nyugat-európai telepítésével, hanem arra törekszik, hogy az NSZK-ban és a szomszé­dos tőkés államokban vegyi fegyvereket is fölhalmozzon. Néhány hónappal ezelőtt nyil­vánosságra került, hogy az NSZK-beli Fischbach közelé­ben az amerikai hadsereg rak­tárában két speciális bunker van: az egyikben atom­robbanótölteteket, a másikban mérgező gázokat rejtő tartá­lyokat őriznek. FRANCIA BALOLDALI RADIKÁLISOK Párizsban a hét végén kong­resszust tartott a baloldali radikálisok mozgalma, a francia kormánykoalíciót al­kotó pártok közül a legki­sebb. Az AFP tudósítása szerint a mintegy 800 küldött főképpen arról vitázott, hogy milyen programmal, és kik­kel szövetkezve tudnák az eddiginél nagyobb belpoli­tikai szerephez juttatni a mozgalmat. EMELKEDETT A PEKINGI ÉLETSZÍNVONAL Emelkedett a kínai fővá­ros lakosságának életszínvo­nala — derül ki a pekingi statisztikai hivatal legfris­sebb felméréséből. A számí­tásokat 1200 bérből és fizetés­ből élőt alapul véve végez­ték el. Az eredmények sze­rint az idén januártól augusz­tusig terjedően a dolgozók havi átlagjövedelme 92,7 jüan volt a tavalyi 84,9 jüannal szemben. Az egy személyre jutó kiadások ugyanakkor 45,6 jüanról 49,1 jüanra emel­kedtek. nélkül. A híres Károly-hídon át viszont eltéveszthetetlen út vezet a várba. A csaknem félezer éves hidat gótikus és barokk szobrok díszítik. A híd alatt hömpölygő Vltaván sé­tahajóra szállhatnak a tu­risták. A vár főbejá­ratánál katonák állnak dísz- őrséget. Mint a világhíres épületeknél szolgálatot telje­sítők mindenütt, ők is szem­rebbenés nélkül állják a tu­ristalányok kacérkodását. A vár múzeumában több mint ezer évet léphettünk vissza a történelemben. Lefe­lé ereszkedvén megcsodálhat­tuk az Aranyművesek utcá­ját, ahol hajdan a császár al­kimistái éltek és dolgoztak. A vár éttermében a sok külföl­di ital közt örömmel fedeztük fel az Egri bikavért. Aki több mint öt éve járt ; Prágában, azzal örömmel kö- ; zölhetjük, hogy a Vencel tér- ; ről és a hozzá vezető utcák­ból kitiltották a villamost és az autóbuszt. Ottjártunkkor is óriási tömeg hömpölygött a téren, s többnyire magyarul, oroszul, németül beszéltek. A prágaiak többsége vidéken és külföldön tölti a nyarat. A városban több helyen láttunk plakátot „Mer” vagyis „bé­két” felirattal. Nem csoda, hi­szen a látogatásunk előtti he­tekben ért véget a prágai bé­kekonferencia. A szépséges város labirintusából, szerte­ágazó utcáiból Cyril vezetett ki bennünket Skodájával az NDK felé vezető útra. Következik: Magyar felirat Drezdában. Nábrádi Lajos------------------------------------------------------------------------, KABULI LEVELŰNK S ok nyelvet beszélő ország Afganisztán. Terüle­tén több mint 20 népcsoport él, s életmódjuk, történelmi hagyományaik, a gazdasági körül- rftények következtében nem alakulhatott ki egységes af­ganisztáni nyelv. Az országnak ma is két hivatalos nyelve van: a pastu és a dari és a lakosság zöme a pastut — a perzsa nyelv egy változatát — beszéli. Az egységes nyelv hiányának is nagy szerepe volt abban, hogy az 1978-as áprilisi forradalmat megelőző 100 év­ben alig néhány tízezer ember tanult meg írni és ol­vasni Afganisztánban, a felnőtt lakosság több mint 90 százaléka írástudatlan. — A mi feladatunk, hogy az analfabéták millióit megtanítsuk a betűvetésre — mond­ja dr. Battensah Zafarzai, az írástudatlanság felszámo­lását irányító kabuli központ vezetője. — Az áprilisi forradalom győzelme után az új kormány nagyszabású programot indított az írástudatlanság felszámolására. Hafizullah Amin rendszere azonban erőszakos módsze­rekkel, a nemzeti hagyományokat és törzsi szokásokat figyelmen kívül hagyva öt év alatt teljesen fel akarta számolni az írástudatlanságot a 15,5 milliós lélekszámú országban. A mélyen vallásos vidékeken is arra köte­lezték a nőket, hogy vegyék le a csadort, s a férfiakkal együtt vegyenek részt a tanfolyamokon. Azzal próbál­koztak, hogy napok alatt szüntessenek meg évszázados hagyományokat. — Az áprilisi forradalom második szakasza óta ho­zott rendelkezések kimondják, hogy mindenkinek joga van saját anyanyelvén megtanulni írni és olvasni. Az önkéntesség és a fokozatosság elveinek tiszteletben tar­tásával meg kell győznünk az írástudatlanokat arról, hogy vegyenek részt tanfolyamainkon — mondja Zafar­zai. Külön programokat dolgoztunk ki a nők részére és természetes más módszereket kell alkalmaznunk a nomádok körében is. 130 millió afganiba kerül az alfabetizálási program. Harmincezemél több tanfolyam működik jelenleg Af­ganisztánban. A tanárok égy része társadalmi munká­ban dolgozik. Növekszik a programban részt vevő írás­tudó mullahok száma is, akik sokáig — főleg vidéken — egy személyben látták el a helyi vallási vezető, a bíró és a tanító feladatait, s befolyásuk ma is jelentős. A programra fordított 130 milliós összeg mindössze 3 százalékát folyósítják a nemzetközi segélyszervezetek, a többit az állam adja. — Nagy segítséget kapunk a szocialista országok­tól, tanulmányozzuk és a helyi sajátosságokhoz alkal­mazkodva hasznosítjuk oktatási módszereiket, s külön tanulmányozzuk Etiópia, Kuba és Vietnam tapasztala­tait is — mondja Zafarzai. A tudatlanság és az elmaradottság felszámolását Afganisztánban külön nehezíti, hogy az ország nap mint nap elszenvedi a külföldről beszivárgó ellenforradalmi bandák fegyveres támadásait, s a terrorista merényle­tek első számú célpontjai éppen az iskolák, a tanárok. Zafarzai elmondta, hogy az áprilisi forradalom óta több mint 2000 tanárt gyilkoltak meg az ellenforradalmárok. A z új módszerek azonban — ha fokozatosan is — kedvező eredményeket ígérnek. A jövő év vé­gére 1 millióval csökken az analfabéták száma és az évtized végére az afganisztániak döntő többsége megírhatja élete első levelét, elolvashatja élete első könyvét. Kabul, 1983. október. Keller Tivadar Magyar műszaki napok Jugoszláviában Magyar gazdasági és mű­szaki napok kezdődtek hét­főn Jugoszláviában. A Ma­gyar Kereskedelmi Kamara, a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsé­ge, illetve a jugoszláv partne­rek rendezésében Belgrádban, szerdától pedig további két városban-, Szarajevóban és Szkopjéban előadássorozato­kon ismertetik meg a jugo­szláv szakembereket a ma­gyar gazdasági, műszaki élet helyzetével, elősegítve ezál­tal a kétoldalú gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működés fejlesztését, fórumot teremtve a kapcsolatok új formáinak kialakításához. A két ország legfontosabb együttműködési területei alapján 17 magyar vállalat 32 szakembere tart előadást, be­mutatva a jármű-, műszer- és építőipar, a mezőgazdasági gépgyártás és a számítástech­nika műszaki újdonságait- A magyar gazdasági és mű­szaki napok ünnepélyes meg­nyitása Belgrádban, a mér­nökszövetség székházában volt. Alekszandar Mitrovics, a Szerb Gazdasági Kamara el­nöke és Lőrincze Péter, a Magyar Kereskedelmi Kama­ra főtitkára után dr. Hetényi István pénzügyminiszter mon­dott beszédet, méltatva a két szomszédos szocialista ország baráti kapcsolatait, egyre gazdagabb együttműködését. Hangoztatta, hogy kapcsolata­ink fejlesztése a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társasággal „nem csupán ke­reskedelmi kérdés, nem a mindenkori konjunkturális helyzet szülötte, hanem politi­kailag jól megalapozott, tar­tós gazdasági érdekek kifeje­ződése. Ez a titka annak, hogy a két ország közötti áru­csere-forgalom a kedvezőtlen külső hatások ellenére is nö­vekszik, és hogy ilyen hely­zetben is kihasználható és ki­használandó lehetőségeket ta­lálunk kapcsolataink további bővítésére”. Hetényi István emlékeztetett rá, hogy 1975- ben, amikor legutóbb rendez­tek magyar gazdasági napokat Jugoszláviában, a két ország közötti áruforgalom értéke 221 millió dollár volt, most pe­dig, nyolc évvel később az előirányzott évi árucsere érté­ke 570 millió dollár. Az együttműködés, a gazdasági kapcsolatok bővítésének irá­nyait és lehetséges területeit érintve megemlítette a mező- gazdaságot, és az élelmiszer- ipart, a vas- és színesfémko­hászatot, a közlekedési eszkö­zök gyártását, az elektromos ipart, valamint az energetikai ágazatokat és a könnyűipart is.

Next

/
Thumbnails
Contents