Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-30 / 257. szám

2 Kelet-Magyarország 1983. október 30. A nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház fennállása óta első alkalom­mal mutatott be Shakes- peare-dara- bot. A „Sok hű­hó semmiért” Mészöly Dezső fordításában került színpad­ra — szomba­ton este. A lát­ványos, jó han­gulatú előadást Nagy András László rendezte. Képünk a da­rab egyik jele­netéről készült. (Elek Emil fel­vétele.) Hétfőtől: újra a telefondoktor FéJ éve is elmúlt már, hogy nem működik Nyíregyházán a népszerű telefondoktor­szolgálat. Sok olvasónk ne­vében is megnyugvással vet­tük a hírt: nem kell tovább nélkülöznünk ezt a közked­velt egészségügyi tanácsadó szolgáltatást. Dr. Butik Já­nostól, a telefondoktornak helyet adó Bocskai utcai gyógyszertár vezetőjétől kap­tunk bővebb információt. — Nem ok nélkül szűnt meg annak idején a telefon- doktor. Ugyanis a hagyomá­nyos mechanikus készülék nem bírta a strapát, gondok volfak a hívással. Elhatároz­Január 1-től: Lakcím­bejelentés egyszerűbben Az Állami Népesség-nyil­vántartó Hivatal számítógé­pes adatfeldolgozási rendsze­re korszerűsítette az állam- igazgatás adminisztrációját, s ennek részeként folyamato­san egyszerűsödik az állam­polgárok adatszolgáltatási kö­telezettsége is. A Miniszter- tanács csütörtöki ülésén jó­váhagyta az új lakcímbeje­lentési rendszert, amelynek lényege, hogy az Állami Né pesség-nyilvántartó Hivatal számítógépes adatbázisának segítségével az igazgatási szerveket, valamint a Köz­ponti Statisztikai Hivatalt a lakcímváltozásokról központi­lag értesítik-. Az állampolgárokat annyi­ban érinti a korszerűsített lakcímbejelentés, hogy ezen­túl az eddigi terjedelmes be­jelentőlap helyett egyfajta, egyetlen szelvényből álló, a korábbiaknál kevesebb, ösz- szesen 10 rovatot tartalmazó „Jelentőlap”-ot kell lakcím­változáskor kitölteniük. Ezt a továbbiakban csak egyetlen helyre, a tanácsra kell el­vinni. A végrehajtási utasítás to­vábbi könnyítést is ad a lak­helybejelentéshez: ha valaki a személyi igazolványa ki váltásával, cseréjével, érvé nyesítésével egyidejűleg vál­toztat lakást, a jelentölapot a rendőrségen nyújthatja majd be. Az új rendelet, valamint a belügyminiszter végrehajtási utasítása jövő év január 1- től lép életbe. „Araiyvasámap“ a múzeumban Tévedés ne essen, nem a hagyományos karácsonyi be­vásárló vasárnapot hozták előre. Csupán az történt, hogy az októberi múzeumi és mű­emléki hónap méltó befeje­zéseként egy szép meglepe­tésről gondoskodtak ar nyír­egyházi múzeum szakembe­rei: ritkán látható kincsek­ből rendeztek a mai napra kiállítást. Pontosabban eddig legfel­jebb csak fényképről csodál­hatták meg a múzeumláto­gatók a Jósa András Múze­um arany kincsleleteit, ame­lyeket most, október 30-án eredetiben is szemügyre ve­hetnek az érdeklődők. Mint a vasárnapi bemu­tató egyik tárlójában talál­ható ófehértói kora vaskori aranykarpereceknél. ame­lyek 1922-ben szőlőforgatás közben kerültek elő. Továb­bi hét karperecre pedig a jánkmajtisi építőtábor KISZ- esei akadtak rá belvízárok ásása közben. Kiállítják az V. századi gávai germán fe­jedelmi sír női ruhát díszítő fibuláit, csatot és arany­nyakláncot. Hasonló korúak a zalkodi és a székelyi csa­tok is. A honfoglaló magyarok pompaszeretetét példázza a geszterédi nemzetségfői sír­lelet, többek között a híres aranyveretes szablya. Lát­hatók a nyíregyházi múzeum éremanyagának legszebb da­rabjai is. így az a 602—610- es évekből való bizánci csá­szári érem, amely egyetlen példány az országban. A X. századi bizánci aranyak szin­te teljes sorozata ugyancsak megtekinthető a magyar ki­rályok pénzeivel együtt. A sort Károly Róbert arany­forintja nyitja és II. József egynegyedes aranya zárja. A Jósa András Múzeum arany kincsei vasárnap fél tíztől délután öt óráig láthatók. R. G. Germán fejedelemasszony ékszerei — gávai aranykincs- lelet. (cs.) tűk, hogy egy merőben új, automatizált szolgálatot ho­zunk létre, amely kielégíti az egyre növekvő igényeket is. Ez — nagyarányú társa­dalmi segítséggel — sikerült is. Kaptunk segítséget a BE- AG nyíregyházi Universil gyáregységétől, a posta táv­közlési üzemétől, a városi tanács egészségügyi osztályá­tól, sőt a felvételekhez a nyíregyházi rádiótól is. így sikerült egy új, országosan még egyedülálló, teljesen automata készüléket létre­hozni és a sikeres kísérleti üzem után, október 31-től, hétfőtől kezdve az egészség- ügyi tanácsadás szolgálatába állítani. — Mi az új a telefondoktor- szolgálatban? — Elsősorban az, hogy egy új, csak ezt a célt szolgáló hívószámot kapott, a 10-896- ot. Ezen a számon a hét min­den napján — tehát szomba­ton és vasárnap is — reggel 8 órától este 20 óráig lehet hívni. — Mivel kezdenek az első héten? — A bélférgességről című előadást programoztuk be, de már elkészült a soron kö­vetkező, tizennégy téma jegyzéke is. — S aki másra is kíván­csi, mint ami a tematikában szerepel? — Ezeket az igényeket le­het levélben jelezni a tele­fondoktor-szolgálatnak. Cím: Nyíregyháza, Bocskai utca 61. Ezeket a témákat beprogra­mozzuk és legkésőbb negyed­év múlva hallhatnak róla a telefondoktor-szolgálatban. A heti programról a közönsé­get a Kelet-Magyarország- ban és a nyíregyházi rádió­ban egyaránt tájékoztatjuk. Van egy olyan tervünk is, hogy a hét végeken, az ak kor futó témában néhány órás élő adást is szervezünk Tóth Árpád Túlórával, rendkívüli szállításokkal: Belépés csak klubtagoknak Van elegendő pb.-gáz A limbóléc alatt Használjuk a tartalékpalackokat is! Sokszor tértek haza üres kézzel az elmúlt hónapokban a vásárlók a propán-bután gázcseretelepekről. A TIGÁZ nyíregyházi töltőüzeme —, amely nemcsak Szabolcs­ul tárgyalóteremből Halálos végű ivászat Halált okozó testi sértés miatt vonta felelősségre a Nyíregyházi Megyei Bíróság Sütő Károly 42 éves tarpai la­kost. Sütőt korábban négy­szer is megbüntették már ve­rekedés és garázdaság miatt, s amikor legutóbbi bünteté­sét letöltötte, megtudta, hogy nővére és sógora nagyon rossz családi életet él. Korábban is haragban volt sógorával — Orosz Lajossal — a családi perpatvarok miatt, de amikor kijött a börtönből, megpró­bálta rábeszélni nővérét, hogy menjen vissza férjéhez. A látszólagos békét pálin­kával ünnepelték meg, már délelőtt leitta magát szinte az egész család, ám délután tovább* folytatták az ivásza- tot, s este is miattuk kellett zárórát elrendelni a tarpai italboltban. Sütő Károly ott­hon már a testvéreivel is összeverekedett, de Orosz is részegen indult el este 9 óra tájban hazafelé. Feleségét ek­kor sem találta otthon, ezért elindult sógoráékhoz az asz- szonyért. A kapuban meg­állt, bekiabált, s amikor só­gora kiment, összeverekedtek. Sok ütés csattant el, de egyik­ben sem volt valámi nagy erő, Orosz Lajos azonban az egyik ütéstől elesett és a földön maradt. Sütő még belerúgott egyet, majd elment a közeli péküzembe, hogy telefonáljon a rendőrségnek. Szándéka az volt, hogy elviteti Oroszt, hi­szen az adta neki az első po­font. A rendőrség rövid időn be­lül meg is érkezett, ám ekko­rára Orosz Lajos már halott volt. Halálát nem a pofonok okozták, hanem az egyik ütéstől eltört az orrcsontja, s amikor eszméletét vesztette, megfulladt a vértől. A megyei bíróság dr. Rajka Sándor tanácsa Sütő Károlyt — mint többszörös visszaesőt — öt év (egyházban letölten­dő szabadságvesztésre ítélte, 4 évre eltiltotta a közügyektől és elrendelte Sütő kényszer­gyógyítását. Az ítéletet a Leg­felsőbb Bíróság helyben hagy­ta, így az jogerőssé vált Szatmárt, de Borsod megye egy részét is ellátja — szele­pek és palackok híján nem tudott annyi palackot tölte­ni, mint amennyire szükség lett volna. A hiány már augusztusban enyhült egy kicsit, amikor ötezer új palackot sikerült beszereznie a töltőüzemnek. Időközben érkezett szelep is. Egy hete már elegendő pa­lackozott gáz kapható a cse­retelepeken, ám ez mégsem elsősorban a beszerzésnek köszönhető. Októberben valamennyi szombat, vasárnap túlóráztak a nyíregyházi üzem dolgozói. Segített a hajdúszoboszlói társüzem is, ahonnan eddig tízezer palack gázt küldtek ebben a hónapban a nyíregy­háziak ellátási körzetébe. A Volán 5. számú Vállalata és a Tempó az elmúlt három szombaton rendkívüli szállí­tásokat vállalt. így mindhá­rom hétvégén terven felül, 5 —5 és fél ezer palack gáz ér­kezett a telepekre. Mivel palackokból még mindig kevés van, ezért a la­kosság segítsége is szükséges ahhoz, hogy a következő he­tekben már zavartalan le­gyen az ellátás. Sok család rendelkezik tartalékpalac­kokkal, melyeket kevesen használnak. Ehelyett, ha fogytán a gáz, azonnal cse­rélik — pedig gyakran egy hétre való mennyiség is ma­rad a palackban. Sokat eny­hítene az ellátás gondjain, ha a tartalékpalackokat is föl­szerelnék a gázkészülékekre. 4 kívülrekedtek kaszt­szellemmel vádolták azokat, akik hetente összegyűltek a kollégium, alagsorában. Irigykedtek, hogy nem vehetnek részt a klubdélutánokon, ahol mindig történik valami iz­galmas. Hogy mi? Jó évti­zed távolából nehéz a részleteket felidézni, in­kább csak a találkozások hangulata maradt meg, melyeken először hallot­tunk középiskolásként az ókori mágusokról, a jógá­ról, az akupunktúráról éppúgy, mint különböző nemzetek konyhaművésze­téről, népszokásairól. Partnerként kezelt ne­velőtanárunk bennünket, harmincunkat, a fiúkollé­gium lakóinak egyharma- dát. Kimondatlanul is sza­bály volt a klubban, hogy a bennsönkkel igaznak ér­zett, vélt féligazságokat is a közösség ítélőszéke elé tárhattuk. A klubmozgalom azóta megélt jó néhány hullám­hegyet és hullámvölgyet. A mindent elemésztő disz­kóláz hatására legutóbb úgy tűnt, az egymás sza­vára figyelők belépnek a tánc kedvéért hallgatagok táborába. Nem így történt. Ha ol­vadt is a számuk, jelen­leg megyénkben közel két és fél száz klub működik, jó részük képzett klubve­zetők irányításával. A rendszeres találkozások él­ménye vonzó maradt. A nagyrészt fiatalok alkotta tagság közérzete pedig jó­tékonyan formálhatja a települések jövőjét. Bizta­tó, ha azt tapasztaljuk, hogy a tiszateleki fiatalok ődöngés helyett tartalmas szórakozással tölthetik szabad idejüket, a Beleg- rádon és Görögszálláson lakók közművelődési programjait pedig egy-egy tevékeny kis csoportra le­het építeni. Mit kaphat az egyén a klubtagságtól? Az együtt gondolkodás pótolhatatlan \ élményét, az összetartozás érzését. Azt, hogy félsza­vakból is értő társaságra, barátokra lel, akik néha- néha a magánélet konf­liktusain is átsegíthetik. Körükben véleményt for­málhat a napi gondokról, a politikáról, gazdaságról, kultúráról, erkölcsről, nyi­tott szemmel teljesebben élhet. A „belépés csak klubta­goknak” kitétel egyfajta rangot is jelenthet abban az esetben, ha ez a szű- kebb közösség olyan em­beri normákat képes ki­alakítani és elvárni az összetartozó egyénektől, amelyek társadalmi mére­tekben is kívánatosak, s egybecsengenek céljaink­kal. A szabolcsi klubok többsége felmérések sze­rint eleget tesz ennek. Di­vatos fordulattal élve, át­megy a limbóléc alatt. R. G. Idő Ha a MAV-nak lennék, már régen nem engedném meg ne­kem, hogy vonatra üljek, mert olyankor mindig kötekedő ked­vem támad. Pedig az a szín­tiszta igazság, hogy tudom: zsörtölődéseimért nem is a MÁV a hibás. Hanem a me­netrend. Abban találta ki va­laki, hogy Nyíregyházáról há­rom óra alatt Pestre lehet ér­ni, ez pedig csak azért lehe­tett, mert nem kérdezte meg előbb a vonatot. (Azt már csak zárójelben merem megkérdez­ni, vajon melyek azok a vona­tok, amelyek sietnek? Abból gondolom, hogy ilyen is van, mert a statisztikákban rend­szeresen kimutatják, hogy a vonatok egy év alatt átlagosan két percet késtek, én pedig még fél órán alul soha nem úsztam meg.) Szóval mivel még nem til­tottak el az utazástól, a héten ismét vonatra szálltam. Az in­dulás pontosan történt. Ponto­san úgy mint máskor, késés­sel, s mire Debrecenbe értünk, azt se tudtam eldönteni, hogy a frissen beállított órám siet, vagy a lustán járó vonat ké­sik. Mit mondjak? Elkéstem. Azt már csak halkan merem leírni, hogy végül még örültem __ is, olyan unalmas volt a tanács­kozás, amire hivatalos voltam, ám délután ismét a Magyar Királyi Allamvasút — gondo­lom ez a mainak az édesanyja — jutott eszembe, mert alig indultunk el a Nyugatiból, né­hány száz méter után kemény félórát kellett pihennünk va­lamilyen általunk megfejthe­tetlen ok miatt. Cellatársaim is egyre gyak­rabban sóhajtoztak, aztán egy­re hangosabbá váltak a sóha­jok és óhajok, s mire a vonat szabad utat kapott, mi már nemcsak ismertük egymást, hanem keresztelőt is tartot­tunk, a MAV-nak adtunk egy szerintünk találóbb Mindig Ál­ló Vonatok nevet, aztán vala­kinek az is eszébe jutott: mi­ként is lehet az, hogy ha egy vállalat késik a kocsik kipa­kolásával, büntetést fizet az állásidőért, de ha a vonat áll velünk, akkor is mi fizetünk. Mert ugye a mi időnk is pénz. B. J. Leg... leg ... leg ... Gondolom tisztelt olvasónak egyáltalán nem keresztrejtvény ez, hi­szen közismert, milyen nép­szerű a Magyar Televízió fen­ti címet viselő műsora. Be­vallom, rám a legnagyobb ha­tást az tette, hogy megrendez­ték Magyarország történetében először a kézenjárás bajnoksá­gát. Még az sem csorbította jó hangulatomat, hogy a mieink ugyancsak messze járnak a világcsúcstartó csehszlovák _ fi­atalembertől, de jól tudjuk, minden kezdet nehéz. Aztán ne legyünk túlságosan nagy igényűek. Kézen járni nem is olyan egyszerű dolog. Gondoljunk csak arra, hogy aki ekképp közlekedik, annak a szeme előtt fejetetejére áll a világ! Mármost ha nem fe­lejtjük el, hogy igen sol: em­ber lábon járva sem nagyon tud eligazodni, mert gyakorta ilyen testhelyzetben is úgy ér­zi, hogy fejetetejére állnak a dolgok. Ha már a lábon járás is szó­ba jött, mellesleg mondjuk el, sok embernek egy egész élet is kevés, hogy meg tudjon áll­ni saját lábán. Én például is­merek olyat, aki kacsázva jár, vagy úgy közlekedik, mintha mindig tánclépést lejtene. Per­sze ezt sokszor a körülmények is befolyásolják. Mert például a legritkább esetben fordul elő, hogy valaki a főnöke küszö­bén nehéz dübögő léptekkel jutna át, — itt inkább a bo­csánatkéréssel felérő, neszte­len, puha módszer a célrave­zető. Most viszont azt olvasom, hogy november elsejétől egyes asztali borok árát jelentősen csökkentik, alkalmi eladóhe­lyeken 5—10—20 literes demi- zsonokban, illetve műanyag kannákban is lehet majd vá­sárolni az isteni nedűből. Per­sze ennek semmi köze az első magyar kézenjáró-bajnokság- hoz, de könnyen elképzelhető, hogy a jó vásár örömére egye­sek akaratlanul is a kezükön kezdenek járni. Kíváncsi va­gyok, nekik mikor rendezik majd meg a tv nyilvánossága előtt a legrózsásabb hangulatú kézenálló-viadalt? Félő ugyanis, hogy egy ilyen vetélkedőn a még lábon járók letapossák a versenyzők ke­zét. Mindez^ persze csak úgy jutott az eszembe, mellesLEG.

Next

/
Thumbnails
Contents