Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-29 / 256. szám

Hazaérkezett Varsóból a magyar küldöttség Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárának vezetésével péntek délelőtt hazaérkezett az a magyar párt- és kormányküldöttség, amely a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi' Bizottsága, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa és Minisztertaná­csa meghívására október 26—27-én hivatalos, baráti látoga­táson tartózkodott Lengyelországban. A küldöttség tagja volt Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tag­ja, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára és Garam- völgyi József, hazánk varsói nagykövete, aki állomáshelyén maradt. A küldöttség kíséretének tagjai voltak: Roska István külügyminiszter-helyettes, Kótai Géza, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője, Karvalics László, a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztályának he­lyettes vezetője és Benkő József, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának főosztályvezetője. E gyetlen epizód is jelle­mezhet olyan fontos eseménysorozatot, mint amilyen a pénteken ha­zatért magyar párt- és kor­mányküldöttség varsói láto­gatása volt. A két delegáció­vezetőnek, Kádár Jánosnak és Wojciech Jaruzelskinek nemcsak a tervezettnél to­vább tartott a négyszemközti megbeszélése, hanem a prog­ramon kívül még egy hasonló találkozásra került sor. Azért sokatmondó ez, mert nem a vitás kérdések miatt volt szükség rá, hanem éppen el­lenkezőleg. A két ország ha­gyományos barátsága napja­inkban új tartalmat kap a marxizmus—leninizmus esz­méi, a közös érdekek és cé­lok alapján. Arról nem is szól­va, hogy Lengyelország — a közelmúltnak csaknem tra­gédiába torkolló fejleményei után most a nemzeti újjá­születés útján járva — külö­nösen fontos pontja az euró­pai béke és biztonság megőr­zésének is. Nyíltan szólt er­ről a varsói munkásgyűlésen pártunk első titkára, amikor utalt rá, hogy a lengyel kom­munisták, a szövetséges pár­tok, a szocializmus hívei, a hazafiák véget vetve az anarchiának és kezükbe véve saját sorsuk irányítását, egy­ben saját népükön túl nagy szolgálatot tettek a szocialis­ta közösségnek, az emberi­ségnek is. Mert a szocialista Lengyel Népköztársaság léte és működése nélkülözhetet­len feltétele Európa békéjé­nek és a világbékének. Ez a nyíltság, amellyel er­ről a kérdésről minden fóru­mon — a gyűlésen éppúgy, mint a delegációk megbeszé­lésein vagy a sajtókonferen­cián — szó esett, jellemezte e két nap egész légkörét. A közös közlemény a hivatalos kifejezéssel szólva ezt csupán úgy jelezheti, hogy a látoga­tás „a szívélyesség és a né­zetazonosság légkörében folyt”, de e szavak mögött sokkalta több húzódik meg. Mindenekelőtt az, hogy köl­csönösen tiszteljük egymást, bízunk egymásban és nyílt, őszinte szóval beszélünk a gondokról. Mert Lengyelor­szág kétségtelenül kilábalt a legnehezebb időszakból, de az eszmei harcot még erőtel­jesen kell folytatnia, az el­lenség pedig nyilván nem szívesen nyugszik bele a ve­reségébe. A mostani lengyel vezetés — amint az minde­nütt tapasztalható, érzékel­hető — tömegkapcsolatait nem deklarációkkal igyekszik elérni, hanem határozott, kö­vetkezetes munkával, a ne­hézségek tervszerű leküzdé­sével és szocialista refor­mokkal, korszerű gazdaság- politikával. Igen jóleső az a nagy érdeklődés, amely a mi eredményeink iránt megnyil­vánul, nemcsak a felső veze­tésben, hanem a legkülönfé­lébb helyen dolgozók köré­ben is. Szívesen osztjuk meg barátainkkal mindazt;- amit hasznosíthatnak, mini aho­gyan mi is szívesen tanulmá­nyozzuk mások gyakorlatá­ban, ami nekünk megfelelő. Efféle merítés volt a két nap tárgyalássorozata, ame­lyen a plenáris ülések mel­lett külön szakbizottságokban is folyt a megbeszélés, hiszen például a gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködésben még sok tartalék rejlik. Párt- és kormányküldöttsé­günk kétnapos varsói látoga­tása erősen munkajelleget kapott. És ezt egyik részről sem bánták, sőt a protokollá­ris jelleget a lehető legki­sebbre korlátozva, ezek a munkakérdések kerültek tu­datosan előtérbe. Annál in­kább jó lehetőség nyílt erre, mivel ezekben is azonos ál­láspont, nézetazonosság nyil­vánult meg és fő törekvése­ink egybeesnek. Csakis így lehet ez két olyan országnál, amelynél az elvek és a cé­lok egyaránt közösek és meg­egyeznek jól felfogott érde­keikkel. Ezek az érdekek ta­lálkoznak nemzetközi téren is: egy oldalon állunk, ebben sem különbözik álláspontunk, magatartásunk. A nemzeti új­jászületés elért vívmányait tovább fejlesztő Lengyel Népköztársaság éppúgy, mint hazánk szilárd tagja a Var­sói Szerződésnek, tagállamai egységének megszilárdítá­sán dolgozik és felemeli sza­vát az ellen, hogy velük szemben katonai fölényre te­gyenek szert. Mindez jelenti azt az új tartalmat, amelyet a hagyo­mányos lengyel—magyar ba­rátság hordoz. Természetes, hogy ezúttal is gyakran el­hangzottak az utalások a tör­ténelmi múltra, a test' íri ha­gyományokra, de örvende­tes, hogy többet beszélnek inkább arról, ami a jelenlegi közös útra és a közös jövőre vonatkozik. Ez pedig a társa­dalmi haladás útja, amely­nek programját Kádár János e két szóba tömörítette aNo- wotko gyár munkásgyűlésén: szocializmus-és béke. L áthatóan megértették ezt és egyetértettek vele ezen a kitűnő hangulatú gyűlésen, amelyen első titkárunk személyes közvetlensége már az első percekben megnyerte a hall­gatóságát. Kitűnt, a lengyel és a magyar munkásosztály, a két dolgozó nép, a két nem­zet ma már kevés szóból is megérti egymást közös dol­gaiban. Ehhez segített hozzá párt- és kormányküldöttsé­günk varsói látogatása. Miniszteri szemlén lárt megfánkben Váncsa leni Gyorsítani szükséges az almaszállítást Az almaszállítás és -expor­tálás helyzetével ismerkedett tegnap Váncsa Jenő mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter, aki délelőtt a megyei pártbizottságon Varga Gyula első titkárral és a megye más vezetőivel áttekintette a me­zőgazdasági ágazat helyzetét, a jövő évi terveket és a kö­vetkező ötéves terv elképze­léseit. A miniszteri szemle Tuzsé- ron, a HUNGAROFRUCT te­lepén kezdődött. A helyszínen mutatták be az alma átvé­telét és minősítését. A mi­niszter megismerkedett a szállítási folyamatokkal. A külkereskedelmi vállalat, a magyar és szovjet vasutasok képviselői, valamint J. V. Litvinov, a Szovjetunió ke­reskedelmi kirendeltségének vezető helyettese számolt be tapasztalatairól. Eddig 195 ezer tonna almát adtak át a szovjet félnek. A szállítások jelentős ütemben folynak tovább, azonban a múlt év hasonló időszakához képest kisebb elmaradás ta­pasztalható. Az átvevők meg­állapítása szerint lényegesen jobb minőségű az alma, bár szigorodott a minősítés is. A csúcsidőben naponta 200- nál több vasúti kocsit rak­tak meg almával. Általában elegendő vagon állt rendelke­zésre, azonban szeptember - végén néhány napon át több vasúti kocsira lett volna szük­ség. A munka szervezettsége sokkal magasabb volt, mint a korábbi években. A megye a jövőben is sze­retné megőrizni a szovjet ex­portban a 70 százalékos ré­szesedési arányát. Az üzemek megfelelően alkalmazkodtak a megváltozott minőségi kö­vetelményekhez. Gond vi­szont, hogy a 75 milliméter feletti almákat nem lehetett átadni. A kereskedelmi forgalom­ban az utóbbi időben a mi­nőségi követelmények erő­södtek meg. Ezért tervezik, Váncsa Jenő viselőivel Tíiíséron találkozott a szovjet partner kép­Határmenti béketalálkozó Ungváron Az imperialista fegyverke­zési verseny megfékezéséért, a világbéke megőrzéséért emelik fel szavukat három testvérország fiataljai a mai napon. A Lenini Komszomol Kárpátontúli Területi Bizott­sága meghívására Ungvárra utazik ma, október 29-én a KISZ Szabolcs-Szatmár me­gy« Bizottsága 40 fős dele­gációja Nagy Lászlónak, a KISZ megyei bizottságának első titkára vezetésével. A politikai nagygyűlésen részt vesznek a Csehszlovák Szo­cialista Ifjúsági Szövetség kassai területi bizottságának képviselői is. A béketalálkozón ifjúmun­kások, diákok, a KISZ me­gyei bizottsága, a Magyar Úttörők Szövetsége megyei elnökségének tagjai, az ap­parátus munkatársai, közép- iskolások, úttörők találkoznak szovjet és csehszlovákiai pio­nírtársaikkal. A politikai nagygyűlés után színes kul­turális műsort néznek meg. Megyénket a Dongó együttes képviseli. Az egynapos béke­találkozó résztvevői az esti órákban hazautaznak. Földmii.tát vesznek Aranykorom helyett pontérték Háromnegyed részéhez ér­kezett a földátértékelés. Mint arról már többször is beszá­moltunk — földügyekben a VI. ötéves terv egyik legna­gyobb feladata a földérték pontos és egységes meghatá­rozása. Eddig a termőképes­ségre, a termőhelyi adottsá­gokra egyetlen olyan fogalom utalt, — az aranykorona- érték —, amely megközelítő­en sem tükrözte a valóságot Az aranykorona-értékben nem jutott kifejezésre példá­ul a közgazdasági előny vagy hátrány, az, hogy a föld ter­mésének értékesítését meny­nyiben segíti elő út, vasút, közeli feldolgozóhely, de ha ezek nincsenek, az a gazdál­kodásra mennyire káros. Az aranykorona helyét a reáli­sabb pontérték veszi át. A földátértékelést már a Beregben is megkezdték. Tar- pán, a hétezer hektáros ter­melőszövetkezetben ötven olyan területet jelöltek ki, ahonnan kétméteres mélysé­gig földmintát vesznek, eze­ket mechanikusan és vegyi­leg értékelik, elemzik. A ka­pott eredmények alapján a gazdálkodás színvonala is ja­vítható, hiszen a laboratóriu­mi vizsgálatok eredményéhez igazodva pontosíthatják a vetésszerkezetet, végezhetik a talajerő-visszapótlást. NYÍREGYHÁZÁN az mvmk-ban Megnyílt az I. országos videoszemle A hazai videózás szakem­berei tanácskoznak három napon keresztül megyénkben. Az I. Országos Videoszemlét és Tanácskozást október 28- án, pénteken nyitották meg a megyei és városi művelő­dési központban. A szemle résztvevőit a megyei pártbi­zottság, a megyei tanács és a rendező szervek — többek között a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Film- és Tv-művészek Szö­vetsége és a Népművelési In­tézet — nevében Tisza László, a megyei tanács elnöke kö­szöntötte. Kifejezte reményét, hogy az országos kitekintésű seregszemle jó otthonra ta­lál Szabolcs-Szatmár megyé­ben. Megnyitó beszédében Be- recz János, az MSZMP Köz- ■ ponti Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője a tömegkommunikációs for­radalom gyorsan hódító, könnyen kezelhető hatásos eszközeként jellemezte a vi­deotechnikát. Korunkban a két fő társadalmi erő embe­rek megnyeréséért vívott harcában, az igazság elfogad­tatásában ennek az új esz­köznek is fontos szerep jut. Nem vagyunk elég gyorsak a felhasználásában, s hogy fel­gyorsuljon, széles körben el­terjedjen alkalmazása, azt elősegítheti a mostani tanács­kozás. Mindannyiunkon mú­lik, hogy milyen módon al­kalmazzuk a technika új al­kotását jó ügyünk érdeké­ben. Az amatőrfilmezés eredmé­nyekben gazdag múltra te­kint vissza Szabolcs-Szatmár megyében. A meglévő alap­ra építve született a helyi vi­deózás és az az igény, hogy az országosan meglévő ta­pasztalatokat itt összegezzék. Nyíregyházáról indult el a tanácskozás megrendezésé­nek gondolata Abból a me­gyéből, ahol az elmaradott­ság legyűrése a közelmúlt eleven emléke, és ezért erős az új iránti érzékenység — mondta többek között Berecz János. • A továbbiakban azokat a területeket tekintette át, ahol a videózás alkalmazása gyorsíthatja a fejlődést. Az iparban, a mezőgazdaságban termelési folyamatok, tech­nológiái eljárások elemezhe­tők általa, kikísérletezhetők a hatékonyabb eljárások. Az iskolai oktatásban az aktív tanulás egyik eszköze lehet, s belátható időn belül a kultu­rált szórakozás fontos forrá­sává válhat. Az alkotó mű­helyek és közösségek felka­rolásával ezt is előmozdíthat­(Folytatás a 4. oldalon) A videoszemle résztvevői Berecz János megnyitóját hallgatják. hogy már a szerződések meg­kötése előtt részletesen meg­egyeznek minden vitatott kérdésben. Az idei almaszál­lítást a magyar és szovjel partnerek részvételével hama­rosan részletesen elemezni fogják. A jelenlegi időjárási vi­szonyok között hullámpapír­ral bélelt vasúti kocsikbar továbbra is nagy mennyiség­ben lehet szállítani az almát ezért a szervezők valamennyi gazdaságot megkeresnek hogy a rendelkezésükre állc exportlehetőséget használjál ki. Lehetőség van az export­minőségnek megfelelő, hűtő­házban tárolt alma mielőbbi kiszállítására is, hogy a ter­vezett mennyiséget az év vé­gére továbbítani tudják. Váncsa Jenő minisztei hangsúlyozta, hogy a magyai agrárkivitel jelentős rész« irányul a Szovjetunióba. Az együttműködésben tovább kí­vánják erősíteni a minőségi és szállítási fegyelmet, meg­követelik a szerződések ma- • radéktalan teljesítését. Az almánál a magasabb minősé­gi követelmények a megye termelő gazdaságai előtt is­mertek, azonban még min­dig lehet javítani a munkán. A szervezettség sokat javult, ez teszi lehetővé a szállítá­sok folyamatosságát a külön­böző mezőgazdasági termel- vényekből. A délutáni órákban Váncsa Jenő és kísérete a tornyos- pálcái Rákóczi Termelőszö­vetkezetbe látogatott, ahol Szakszón Ernő tsz-elnök tá­jékoztatta a gazdaság mun­kájáról a vendégeket, s mu­tatta be az almaválogatást és -csomagolást.

Next

/
Thumbnails
Contents