Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-27 / 254. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. október 27. A megyeszékhely legforgalmasabb áruháza a Kossuth téri. Havonta átlagban 10 millió forintot forgalmaznak. A gazdag áruválasztékot a helyi elosztón kívül Budapestről, Mátészalkáról, Sátoraljaújhelyről szerzik be. (Elek Emil felvétele) Ajánlat, ár, adó Az utóbbi években az állami lakásépítésen belül növekedett a magánerős építés aránya, és az idén már eléri a 80 százalékot. A magánerős lakásépítés térhódítása az állami telekkínálat bővítését, a telekgazdálkodás szabályainak, gyakorlatának korszerűsítését, a lakásépítési területek előkészítésének javítását igényli. Ezeket a fontos célokat szolgálják a Magyar Közlöny 47. számában most megjelent új jogszabályok. A Minisztertanács határozata kimondja: a tanácsoknak gazdasági és hatósági Kerék- < párosok | L apunkban nemrégiben újra láthattunk képet (elborult teher- i autóról, s ugyanott ( olvashattunk a felborulást ' okozó, hirtelen Irányt változtató kerékpárosról, akit a teherautó vezetője csak bal- I eset árán tudott kikerülni. 1 Korábban is voltak hasonló balesetek. Nézem a képet és eszembe | jut, mintha a kerékpárosok szabályszerű közlekedésére * a kelleténél kevesebb figyelmet fordítanának a forgalom rendjének felelősei. Pedig — I és ezt minden jármüvet vezető tanúsíthatja, — igencsak gyakran hágják át a szabá- . lyokat, s okoznak néha jóvá- I tehetetlen eseményeket. Mert ki ne látott volna országúton, vagy nagyforgalmú utcán két, de néha három embert is egy biciklin? Hányán kerülgettek már út közepén karikázót? Akad-e gépjárművezető, aki ne kényszerült volna hirtelen irányváltoztatásra, fékezésre, az országutak lovagjai miatt? És a kí- vliágítatlan éjszakai bolyongók, a részegen kerekezök sem maradhatnak említetle- nül. A példák sorát bárki szaporíthatja, hiszen az erre vonatkozó tapasztalatoknak bőviben vagyunk. Mindenki tudja: a kerékpár I kiváló eszköz, közlekedésre, testedzésre egyaránt alkalmas. De jó lenne végre rendet teremteni a biciklisták között is, mert ameddig ez nem történik meg, addig állandó ön- és közveszedelmet jelenthetnek. Talán a szükség szerinti büntetések használhatnának. Netán rendszámmal lehetne ellátni a kerékpárokat is? Vagy a keréh- , párosokat is valamilyen I KRESZ-minimumvizsgára kellene kötelezni? Az illetékesek nyilván döntenek majd. Mert a közlekedés biztonsá- I gához sosem elegendő, ha csak az egyik fél tartja meg a szabályokat. (speidl) Javítani a kapcsolatot Az egészségügy nagy gondja és feladata az alapellátás javítása. Ennek érdekében rendezték a közelmúltban az első megyei orvos-gyógyszerész napot Nyíregyházán, az egészségügyi osztály, a Jósa András Kórház-Rendelőintézet, a Gyógyszertári Központ és a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete szervezésében. A tudományos program szinte minden körzeti orvost és gyógyszerészt érintő és érdeklő témát felölelt. Beszéltek az alapellátás korszerűsítésének lehetőségeiről és útjairól, az orvos és gyógyszerész kapcsolatáról. Beszéltek ennek a kapcsolatnak fontosságáról, s hatásáról az alapellátásban. Szóltak az alkoholfogyasztás, a dohányzás és a spontán abortusz összefüggéséről is. A túlzott gyógyszerfogyasztás káros Luxuskiadásban Vörösmarty Téli könyvíze Az év utolsó negyedében nyolcszáz mű kerül ki a könyvkiadóktól — ezek közül 150 a téli könyvvásárra —, s mi sem természetesebb, hogy a könyvek túlnyomó többsége elérkezik Nyíregyházára is. Kezdjük talán a gyermek és ifjúsági irodaiammal. A legifjabb olvasni tudók nyilván örömmel veszik majd kézbe Csukás István Pom Pom meséi című kötetét, melyben a nagy sikerű sorozat hat kis darabját gyűjtötték egybe. Janikovszky Éva örül, hogy fiú! örül, hogy lány! címmel írt érdeklődésre számottartó kötetet. Ebben arról szól: miért örüljünk ha a testvérünk lány, s miért, ha fiú? Az év utolsó negyedében lát — ki tudja hányadszor? — isimét nap-világot Cooper, J. F. Nagy in- diánoskönyv című műve. A tél olvasmányai közé tartozhat Kós Károly Az országépítő című történelmi regénye, mely az államalapító István királyról szól.. Igaz, meglehetősen borsos áron, de nagyon szép kivitelben, luxuskiadásban kerül hamarosan a polcokra a Vörösmarty Mihály költeményeit tartalmazó kötet is. Végvári Lajos Munkácsy Mihályról írott műve is a karácsonyi ajándékkönyvek egyike lehet, csakúgy mint Gyurkó László harmadik kiadásban napvilágot látó, Kádár Jánosról írott könyve. Nagy érdeklődésre tarthat majd számot a Brockihaus- Riemann Zenei lexikon első kötete, melyben — lévén német eredetiről szó —, a magyar zenei élet tudnivalói is helyet kaptak a magyar fordítás készítőinek jóvoltából. A tárgyalóteremből Baltával támadt a rendőrre A tiszadobi Táncsics Tsz Zátony-tanyáján élt Tóth Gyula. Nappaliőrként dolgozott és ba- rorafineveléssel foglalkozott. Ugyanitt tartott a tsz engedélyével 60 sertést Szabó Sándor tiszaluci lakos is, 1981-ben. 1982 februárjában került a Zátony-tanyára Koltal Péter miskolci lakos, s ő kibérelte a tsz épületeit, hogy kétszáz sertést hizlalhasson bennük. Koltai ritkán tartózkodott a tanyán — benzinkútkezelő volt — ezért Tóth Gyulát kérte meg, hogy gondozza a sertéseket. Megegyeztek abban is, hogy a gondozás és őrzés fejében Koltal 50 sertést ad Tóthtnak. A sertéseket augusztusban adták le és Koltal újabb falkát akart vinni a tanyára. A társulást illetően vita támadt, Szabó és Tóth még a tsz jogászánál is voltak tanácsot kérni, de ösze- rinte nekik kell közösen megegyezniük. Koltai azt mondta a jogásznak, hogy Tóth Gyulával nem tudnak kijönni, küldjék el a tanyáról, különben is májusban nyugdíjba ment és a munkakörét sem látja el. Augusztus 28-án délelőtt Koltai és családja Tiszalucon volt. Koltai itt találkozott Szabóval, hívta is, igyanak meg valamit, de Szabó nem kért, motorral van, nem iszik, s megy vissza a tanyára. Koltaiék este fél tízkor mentek vissza a Zátony-tanyára, a bejáratnál azonban Tóth Gyula ittasan dűlöngózve elébük állt, Szabó pedig egy elemlámpával világított be a kocsiba, majd a Koltai szemébe. Szabónál kés volt, s azt a Koltai oldalához nyomta, így mondta neki: — Mi hoztunk ide a tanyára, és most úgy döntöttünk, hogy takarodj innen. Szabó nem engedte be Koltai feleségét sem a lakásba, hogy a gyermek cumiját magához vegye. Szabó is részeg volt, nemcsak Tóth, s fenyegetésétől Koltaiék megijedtek, s tanácstalanul várakoztak a kocsiban. Szabó ismét odament, a kocsiba verte a kést, és ismételte: — Takarodjatok innen! Koltai elment a tiszaluci körzeti megbízotthoz, azonban a Zátony-tanya nem az ő körzete. Sallai Sándor kmb. mégis elindult vele Tiszadob felé, s már útközben találkoztak Bukovics József kmb.-vei. Koltai neki is elmondta, mi történt, s hármasban folytatták az utat a Zátony- tanyára. Bukovics jól ismerte Tóth Gyulát, ezért hozzá kopogtattak be először, de mivel az nem jelentkezett — föltehetőleg mélyen aludt —, ezért Szabó Sándorhoz is bekopogtak. Szabó résnyire kinyitotta az ajtót, de mikor meglátta a rendőri Igazolványt, be is zárta. Bukovics József bevilágított a zseblámpájával a szobába, Koltai pedig közeire ment és benézett. Nyomban el is kiáltotta magát, hogy vigyázzanak, mert Szabónál balta van. A baltát Szabó azonban nemcsak fenyegetésnek szánta: a zárt bejárati ajtó üveges részén át a rendőrök felé hajította azt. Hiába lépett el előle Bukovics József, a szeme alatt (!) és az orrán hatcentis vágott sebet okozott a repülő balta. Elindultak, hogy mentőt szereznek. A révésztől telefonáltak, s útközben már találkoztak is mentővel. A kórházban a rendőrt elsősegélyben részesítették, megállapították, hogy törés nincs, de a gyógytartam így is mintegy három hét. De ottmaradt a tanyán Bukovics József gépkocsija. Szabóék egy táskát magukhoz vettek belőle — Bukovics irataival majd Tiszalúcra mentek. A tanyára érkező rendőrök a gépkocsi ablakát betörve találták, s két kerekéből ki volt engedve levegő. A Nyíregyházi Járásbíróság Sándor Vilmos tanácsa Szabót felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak és súlyos testi sértés miatt másfél év börtönre büntette és két évre eltiltotta a közügyektől. Az ítéletet a Nyíregyházi Megyei Bíróság helyben hagyta, így az jogerős. (ki) hatását é6 következményeit nap mint nap látjuk és tapasztaljuk. Erről is hangzott el előadás. A megjelentek hangsúlyozták. szeretnék az orvc gyógyszerész napot évente megismételni. Erre szükség volna, mert az alapellátás két legfontosabb területén dolgozók kicserélhetnék tapasztalataikat, s megbeszélhetnék gondjaikat, (kovács) BoH Ma már nem szokatlan a nyíregyházi nagy ABC- áruiházak előtt, hogy kosarakból, ládákból kínálják áruikat a kistermelők. A városban összesen tizenkét helyen engedélyezték a „minipiacok” működését — s ennek jótékony hatása érződik is a kínálaton. A mosolygó gyümölcsök vagy a friss zöldség, a virágok csokrai amellett, hogy bőséges választékot kínálnak, mozgalmassá, színessé teszik az áruházak környékét — no, és megnyitják a pénztárcákat is. Arra viszont érdemes odafigyelniük a kereskedelmi vállalatoknak, hogy a rend, a tisztaság fenntartása saját portájukon az ő feladatuk is. Különösen mozgalmas időszak lesz az ünnepek előtti néhány hét — s ahogyan az már lenni szokott, a magánkereskedők vagy éppen az időnként kétes külsejű alkalmi árusok már „fenik a fogukat” a forgalmas helyekre. Ez az az időszak, amikor ütött-kopott bódék bukkannak föl sok helyen, csúfítva a város képét. Hasznos lenne, ha a vállalatok lépnének előbb — saját árusaikat helyeznék el üzleteik környékén, ahogyan mondják: kitelepülnének. Mégpedig ápolt, ízléses sátrakkal vagy pavilonokkal ... (tgy) Dr. Czeizel Nyíregyházán Fóram a genetikáról Dr. Czeizel Endre, a nép szerű orvos-genetikus lesz a vendége annak a fórumnak, amelyet a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán rendeznek csütörtökön 18 árától a nagyelőadó-teremben. A megyei és városi művelődési központ, valamint a főiskola közművelődési bizottsága kö zös rendezvényére a főiskolai hallgatók mellett várják az érdeklődőket is. eszközök összehangolt alkalmazásával elsősorban arra kell törekedniök, hogy az állami telekkínálat, a személyi és a szövetkezeti tulajdonban lévő telkek kínálatával együtt, elégítse ki a lakás- építési telekigényeket. A kínálat növelését, az építési terület-előkészítést könnyíti meg az az új intézkedés, amely szerint a tanácsok nemcsak saját erőből vagy az OTP segítségével alakíthatnak ki új telkeket. Közös megállapodás alapján a lakásépítés munkáltatói támogatására jogosult vállalatok, intézmények, a lakásépítő szövetkezetek is kialakíthatnak maguknak telkeket, s e munkák önköltsége alapján meghatározhatják a telkek tartós használatba vételének díját. Ezenkívül a tanács megállapodást köthet olyan vállalatokkal, szövetkezetekkel, amelyek méltányos haszon mellett és a megfelelő kockázatot is vállalva, közművesített építési területet készítenek elő. A tartós használatba adás ezután is a helyi tanács feladata marad, de a vállalkozó szervezet határozhatja meg — a tanáccsal kötött megállapodás keretei között — a telek használatbavételi díjának összegét és a leendő használók személyét. Az új jogszabály lehetővé teszi, hogy a családok telek- szerzési terheik mérséklésére a használatbavételi díj 70 százalékáig 10 éves lejáratú, és 6 százalékos kamatozású OTP-kölcsönt kaphassanak A terület-előkészítési erőforrások növelésére pedig a tanácsok megtehetik, hogy egyes előkészítendő építési területen a telek leendő használójától használatbavételi díjelőleget kémek, amely azonban nem haladhatja meg a teljes díj 30 százalékát. Ugyanakkor a tanács kötelezettséget vállal, hogy az előleg fizetésétől számított meghatározott időn — de legfeljebb 3 éven — belül megállapodás szerinti építési telket használatba adja Az építési telkek rendeltetésszerű felhasználásának ösztönzésére fenntartották, illetve módosították a telekadó szabályait. Eszerint telek fekvése, közműellátottsága stb. szerint differenciálják, négyzetméterenként 1—6 forint között határozzák meg a lakótelepek alapadó ját. Az erről szóló rendelet 1984. január 1-ével, a többi új jogszabály pedig a kihirdetéssel lép hatályba. KIKÉPZÉS, GYAKORLATOK A „Polgári Védelem” c. szakfolyóirat 1983/9. száma azokról a szabolcsi újdonságokról számol be, amelyek jól segítik a szakmai, elméleti és gyakorlati kiképzéseket. Jártak a Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyáregységében, ahol a ki- - képzés rendszerét vizsgálták. Az ismertetésből megtudjuk, hogy a kiképzéseken a dolgozók 95 százaléka jelenik meg. A polgári védelem szervesen beépült a gyár oktatási rendszerébe. A gyári „pévések” már több gyakorlaton bizonyították felkészültségüket. A három évvel korábban megtartott üzemi komplex gyakorlatukról filmet is készítettek, amelyet az oktatásokon ma is felhasználnak. Tavalyelőtt pedig éjszakai gyakorlaton vizsgáztak a pévések. A hajnalig tartó komplex bemutatón többek között öt tűzgócot lokalizáltak, amelyek közül az egyiket a női tűzoltóraj oltotta el. FATORNYOK A negyedévenként megjelenő Műemlékvédelem közöl tanulmányt Koroknay Gyula tollából. A szerző áttekinti a fatomyok védelmi funkcióit, tradicionális elemeit, szerkezeti vázait, majd véleményét így summázza: „Nem az első eset a művészetek történetében, hogy a kiváló anyagnak — mint jelen esetben a beregi, ugocsai ártér őstölgyeseinek kitűnő tömött szövetű fája — nagy szerep jutott egy művészeti ág virágzásában.” ISKOLASZÖVETKEZETEK A Szövetkezet c. hetilap október 5-i számában’ arról számol be, hogy a Mátészalkai ÁFÉSZ egyelőre nem kíván több iskolaszövetkezetét létesíteni, létrehozni a nagy érdeklődés ellenére sem. Vannak ennek anyagi okai, de a leglényegesebb az, hogy a meglévők minőségi munkáját erősítik, tapasztalatokat gyűjtenek a szervezetek elképzelés szerinti eszmei kamatozásáról. Az érdeklődés mégis biztató jel, mindenekelőtt azt jelzi, van jövője és utánpótlása — legalábbis Mátészalkán és környékén — a szövetkezésnek, s a minden mástól különböző, fokozott ügyszeretetét kívánó szövetkezeti kereskedelemnek. Premier Tlazalökön Egy égbolt alatt Századunk szovjet irodalmának alkotásaiból készített zenés, irodalmi összeállítást a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő évfordulójának tiszteletére a Magyar Könyvkiadók és Könyvszerkesztők Egyesülése, amelynek országos bemutatóját — az egyesülés és a könyvtár régi kapcsolatának jóvoltából — október 24-én láthatta Tiszalök irodalmat szerető közönsége a tanács nagytermében. Keresztmetszetet készíteni egy olyan ország prózájáról és lírájáról, ahol 105 nyelven beszélnek és az évente megjelenő művek száma megközelíti a százezret, embert próbáló feladat. A műsor szerkesztője azonban szerencsés kézzel és biztos értékítélettel válogatott. A blokk első harmadában elhangzó fájdalmas, az elesett szovjet hősök emlékének tisztelgő részét Ilf—Petrov szatirikus prózarészlete enyhítette, majd a hang ismét komolyra váltott. A műf ordít ók irodalmunk legjobbjai, Illyés Gyula, Weöres Sándor, Rab Zsuzsa voltak. A versek egy része Balázs Árpád Erkel-díjas, érdemes művész, — aki a műsorvezető és zongorakísérő kettős feladatát bravúrosan vitte végig — megzenésítésében hangzott el, Bordás György, a Magyar Állami Operaház magánénekese kitűnő tolmácsolásában. A két prózai színész, Men- szátor Magdolna és Cs. Német Lajos, a Madách Színház művészei a műsor magas színvonalának szintjén oldotta meg feladatát. Záró versként hangzott el Jevtusenko: Akar-e Moszkva háborút? című költeménye. Hogy ez a mű mennyire aktuális napjaink atomháború fenyegette korában, azt a közönség szűnni nem akaró tapsa bizonyította. (doszlop)
