Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-25 / 252. szám

1983. október 25. Kelet-Magyarország 3 Műveltségünk része M egnőtt az érdeklődés a politikai könyvek iránt Szabolcs-Szat- már megyében. Szellemi termékekről lévén szó, nem szerencsés forgalomnöve­kedésről beszélni, ráadásul a „felfutás”, a tömeges vá­sárlás csak ezután várható. Megkezdődött ugyanis a pártoktatás és sok főisko­lás, meg egyetemista is a Kossuth-kiadványokkal gyarapítja tudását. Hama­rosan kezdődnek a téli po­litikai könyvnapok, s az akció tovább bővítheti az olvasók táborát. A kiadó megyei kiren­deltsége ez év első felére egymillió 350 ezer forint értékű könyv eladását ter­vezte, de egymillió 487 ezer forint értékű könyv és ki­advány talált gazdára, ol­vasóra. Az előrelépés nem csupán annak köszönhető, hogy az ötnapos munkahét bevezetésével sokaknak megnőtt a szabad ideje. A kirendeltség dolgozói elébe mentek a vevőknek, ör­vendetes, hogy munkájuk közben majdnem minde­nütt segítőkre találtak. A megyében év elején ötven új pártalapszervezetet von­tak be a rendszeres ter­jesztők közé, a termelőszö­vetkezetek területi szövet­ségével pedig közös akciót szerveztek. Ugrásszerű fejlődésnek számít, hogy újabb ötven pártalapszervezet titkára és V ___________________ propagandistája vállalta a kiadványok népszerűsítését, terjesztését. Néhány régi, hagyományokkal rendelke­ző üzemben és intézmény­ben is nőtt az oíVasási kedv. A Nyíregyházi Kon­zervgyár, a megyei húsipa­ri vállalat és a Hajtómű­vek és Festőberendezések nyíregyházi gyárának dol­gozói különösen sok kiad­ványt vásároltak. Az intéz­mények közül a legjobbak között említették a megyei kirendeltségen a Kisvárdai Járásbíróságot és a Kisvár­dai Városi-Járási Ügyész­séget. A TESZÖV-vel szer­vezett akció sikeréhez nagyban hozzájárult a ti- szanagyfalui tsz kollektívá­ja, illetve olvasótábora. Egyebek között szakmun­kások, jogászok, tsz-tagok forgatták a kiadványokat. Mert érdekli őket történel­münk és napjaink felgyor­sult politikai eseményei iránt is megnőtt az érdek­lődésük. A terjesztők, a könyvajánlók legfőbb érve érthető módon ez volt és a következő hetekben, hóna­pokban is ez lesz: a politi­kai műveltség az általános műveltség fontos része. Eb­ben a szellemben nyitják majd meg novemberben Mátészalkán a téli politikai könyvnapokat. A március végéig tartó akció során a régebbi sikerkönyvek új kiadása is az olvasók kezé­be kerülhet. Kerekesek, Szatmárcsekén A Kölcsey utcában taka­ros ház, az udvaron a nagy­mama, Kerekes Bertalanná unokájával a baromfit eteti. A fiatalasszony, Mándi Zsig- mondné (Kerekes lány) két gyereket nevel, jelenleg gye­sen van, a fehérgyarmati HÖDIKÖT-nél dolgozott szü­lés előtt. Férje a helyi tsz- ben a kukoricakombájnolás- nál serénykedik. A kicsi 20 hónapos, a nagyobbik gyerek kétéves. Sokat kell rájuk mosni — mondja a fiatalasz- szony. Géppel szoktam, de most a néhány pelenkát csak kézzel öblítettem ki. A gazda, Bertalan bácsi te- * heneket legeltet a Tisza ár­terében. Ö tsz-nyugdíjas, most három tehenet és két tinót tart. Jól jön az a pénz, amit a tejért kap a nyugdíj­hoz. A hét legtöbb napja így telik a Kerekes családban. Pelenkateregetés közben Mándiné. A nagymama és unokája a baromfiudvaron. (Elek Emil felvételei) Kerekes bácsi a legeltetés után déltájban a Tiszán itatja meg állatait. Vasárnapi fiúk Fehérgyarmaton is él­nek a postások a sza­badnap lehetőségével, így tapasztalhatják a városlakók, hogy a hét végeken „idegenek”, köztük 4 gimnazista kéz­besíti a 2560 napilapot. A Zalka Máté Gimná­zium évfolyamait kép­viselő „vasárnapi fiúk” — ők vasárnaponként dolgoznak — elbeszélé­séből így áll össze a „kép”: Reggel fél 8-ra (ha esik, ha fúj) a postán kell lenni saját kerék­párral. Egy rendkívül szűk helyiségben, a hír- lapátvevő-kiosztó dolgo­zótól kapja meg ki-ki a szükséges újságot. A pontos eligazodást a kézbesítői járatfüzet se­gíti. Ebben pontosan benne van, hogy ki — milyen újságot rendelt. Fehérgyarmat város 9 kézbesítői körre osztott. Általában azonos helyen dolgozik hétről hétre a fiatal. A munka általá­ban délig tart, s a mun­kadíj: 50 forint órán­ként. Tény — cipelni kell a kincstári postás­táskát, s rendszerint még két-három szatyrot is. Ugyanis a 250—270 darab lap mind terjede­lemben, mind súlyban jelentős. Ezért örülnek a fiúk akkor, ha a levél- szekrények közvetlenül elérhetők az útról, jár­dáról. A maguk kereste pénznek helye van. Ki járműre, ki elektromos felszerelésre, ki egy ne­ki tetsző ruhadarabra gyűjt, ezzel is segítve a szülőkre nehezedő ter­het. (molnár) A Nyíregyházi Konzervgyár tyukodi gyáregységében mű­szakonként 25 ezer üveg egyliteres csemegeuborkát készí­tenek NSZK-megrendelésre. (cs) M ost jöttem a hathu- szassal a Jósavá- rosból. Az anyám hívott haza. Megjött a téli tüzelő, be kéne takarítani az utcáról a pici fáskamrá- ba. Természetesen, már megyek is anya, — mi az a 40 mázsa egy ilyen sport­embernek — mondtam. Vé­gül is edzésben vagyok: legfeljebb a tenisztréning helyett ma a szénnel mér­kőzöm meg. Valahogy az utóbbi 10 évben úgy adódott, hogy minden ősszel az öcsém hordta be a télire' valót Otthon is volt, meg aztán az anyám is őt hívta in­kább. Most azonban nem ért rá. Még szerencse, hogy itt vagyok én. Ez a legke­vesebb, amit megtehet az ember az anyjáért. Kocsi­ba ültem, — a hathuszasiba — és megálltam a 40 má­zsa mellett. Nem ismertük egymást. Barátságosan felé nyújtottam a lapátot. — / immel-ámmal fogadta a közeledést. Még a teniszpá­lyán is előfordulnak ilyen kényszeredett parolák. A pálya, mint a stadionnál — két térféléből állt. Benn, a virágágyásokon túl — a szűk kis kamra — az enyém, kinn az utcán — a másik —a szénfekete, égő­szemű ellenfélé. Nekiláttam az adogatásnak a lapáttal. Laposan gördültek a ta­licskák a kapualjon át a kanyargós ösvényeken ke­resztül. Finom térdizületem és vállam kezdetben pon­tosan helyezte el az adago­kat a sarokba. Amikor az emelkedő palánk mögé egyre magasabbra kellett felhányni a szenet, már ki­tűntek az erőnléti hiányos­ságok. A teniszhez szokott precíziós izomkötegek tilta­koztak. Pedig a közönség, — az utcai járókelők — ne­kem szurkoltak, — még az ő szenük se volt a kamrá­ban. Az egyik megkérdez­te: Mérnökök, gépkocsivezetők, ácsok összefogásával Családi leszek a Fészek utcán A hosszú nyakú daru éppen az utolsó te­tőszerkezetet emeli a helyére. Ezennel a harmadik sorház is tető alá került a nyír­egyházi Fészek utcán. A következő háznak is hamarosan készül a teteje. Faluhelyen ilyenkor szokták kitenni a magasba a lom­bos faágat a díszesen kivarrott kendővel. Itt viszont nincs még családi ünnep, hiszen vég­legesen nem dőlt el, hogy mely családok kap­ják ezeket a lakásokat — tíz százalékkal ol­csóbban. Az itteni példa ékesen bizonyíthat­ja, hogy a lakásárak napjainkban nemcsak nőhetnek, csökkenhetnek is. Olcsóbb és kényelmes Hogy mi kell ehhez a csökkenéshez, azt először Telepóczki Miklós, a Kelet- magyarországi Állami Épí­tőipari Vállalat tervezője mondja el. Szívesen szól er­ről a példátlan kezdeménye­zésről, amelyet az Építőipari Tudományos Egyesület ifjú­sági tagozata indított el. Az egyesülethez tartozó fiatal műszakiak hevesen vitatkoz­tak a lakásárakról és elha­tározták, hogy mindent meg­tesznek az olcsóbb, ugyan­akkor kényelmes lakásokért. Először is vállalták, hogy — Mondja már, milyen szén ez? — Ekkor döb­bentem rá, hogy a központi fűtés mellett, már a szén- fajtákat se ismerem fel. „Én csak segédmunkás va­gyok, tessék megkérdezni az anyámat..” Három és fél órás küzde­lem volt. Voltak pillana­tok, amikor azt hittem, hogy a mérkőzést sötétedés miatt félbe kell szakítani. Végül is én győztem. Benn van a plafonig felpúpozva mind a negyven mázsa. Jól megjegyeztem a nevét is, kemény elenfél volt. Sajó- mercsei kocka darabos. M ég vacsorázni se volt kedvem, csak le-le- ragadó szemmel fi­gyeltem a tv aerobik be­mutatóját — bágyadtan hallgattam, ahogy a felet­tem levő lakásban együtt ugrálnak az előtornászok- kal és eszembe jutott az ő édesanyjuk — vajon ők be­hord ták már a szenét. Kulcsár Attila társadalmi munkában elké­szítik 84 lakás tervét. Most már tudjuk — mondja a fia­tal tervező —, hogy ez a tár­sadalmi munka csaknem há­romszázezer forintot ért. A három kivitelező vállalat fia­tal mérnökei mellett a NYIRBER, az AGROBER, a NYIRTERV és a SZAVI- GSAV fiatal mérnökei vettek részt ebben a társadalmi munkában. A népes tervezőgárda al­ternatívákat dolgozott ki. Körültekintően mindent fi­gyelembe vettek, hogy ahol csak lehet, ott lefaragjanak a költségekből. Először is a sorházas megoldást válasz­tották. A tetőt a magas és a lapos tető kombinációjából tervezték. Újításokat, éssze­rűsítéseket vezettek be a ké­mények és a fürdőszobák tervezésénél. Az építőanya­gok kiválasztásánál a szigo­rú műszaki előírások mellett az árakat is figyelembe vet­ték. Pályakezdők segítésére Kész volt a terv, a városi tanács a Ságvári-telep szélén lévő Fészek utcán, gidres- gödrös terepen viszonylag ol­csó telkeket biztosított. Már csak kivitelezőt kellett .ke­resni. A K.EMÉV vállalta a munkálatokat. Arról is dön­teni kellett, hogy a leendő tulajdonosok lakásszövetke­zetet alakítsanak-e, vagy a beruházónak az OTP-t hív­ják-e segítségül. Az utóbbi mellett döntöttek. Részben azért, mert a 84 lakásba fő­leg az építőiparban dolgozó fiatalok költöznek majd. Pá­lyakezdő, otthonra váró fia­talok, akiknek bizony nem vastag a pénztárcájuk. Vasenszki István. az AG­ROBER fiatal villamosmér­nöke így emlékezik a történ­tekre: „Egy kicsit hiányt is akarunk pótolni ezzel a kez­deményezéssel. A fiatal fizi­kai dolgozók kaphattak ked­vezményt, a fiatal műszaki értelmiségiek viszont ked­vezmény nélkül, drágán kap­ták és kapják a lakást. Az ötlet elfogadása után nagy lelkesedéssel fogtunk a ter­vek elkészítéséhez. Jómagam az elektromos terveket ké­szítettem el. De úgy, hogy pár száz forintot én is meg­spóroltam minden tulajdo­nosnak, a saját családomnak is. Mert én is ott kapok majd lakást a Fészek utcán.” Az utcának ezt a részét nem rég nád és iszapos sár borította. Alaposan meg kel­lett változtatni a terepet, hogy a lakások szilárdan áll­janak. A tereprendezést, az alapozást jó részt a SZÁÉV dolgozói végezték, jócskán áldozva szabad idejükből is. A vállalat központjában a mérnökök arra kértek: fel­tétlenül írjuk meg, hogy a tereprendézésnél sóikat vál­lalt magára Bodnár Sándor, a földgépüzem művezetője, valamint Herczku András gépkocsivezető és Telegfi Jó­zsef gépkocsivezető. A lámpa fényénél A már említett lakás te­tejére Koplányi Pál darus emeli a betonelemeket. Azt mondja, a „hibrid” tetőre könnyebb emelni, mert min­dent jól láthat. Bogár László ácsbrigádvezető arról szól, hogy a szokatlan tervezés nyomán az ácsok munkája is könnyebb, s nyolc lakás épí­tése után a kilencedik fa­anyagát megspórolják. A be­szélgetésünk előtti napon es­te hétig dolgoztak, á darus kocsi lámpájának fényénél. A hosszú felvonulási épü­letben található Czene Tibor művezető irodája. A sarok­ban CB-rádió. A tapasztalt művezető szerint ez a mo­dem technika megkönnyíti a szervező munkáját. Állandó összeköttetése van a KEMÉV központjával és a szállítási főüzemmel is. A jó összeköt­tetés, a rugalmas szervezés pedig gyorsíthatja a munká­latokat. A lakásra várók ugyanis nemcsak olcsón, gyorsan is akarnak otthonra találni. Czene Tibor a válla­lat 2. sz. pártalapszervezeté- nék titkára. Részben ő kez­deményezte, hogy a párt- alapszervezethez tartozó kom­munisták védnökséget vál­laltak a 84 lakás építése fe­lett. Párttagok és pártonkívüli- ek jó ütemű munkát végez­nek a Fészek utcán. így az első húsz család aziév végén már fészket rakhat ezekben a lakásokban. Nábrádi Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents