Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-25 / 252. szám
A Kelet-Magyarország 1983. október 25. Tüateltsek Nyugat-Európában a fegyverkezés ellen TÖBB MINT KÉTMILLIÓAN TILTAKOZTAK AZ NSZK-BAN A Német Szövetségi Köztársaság békemozgalmának koordinációs bizottsága nagyszerű sikerként értékelte a tömegmozgalom akcióhetének megmozdulásait, amelyek keretében mintegy kétmillió-négyszázezren tiltakoztak az amerikai rakéták tervezett telepítése ellen. Jo Leinen és Andreas Zumach, a koordinációs bizottság szóvivői, hétfői, bonni sajtóértekezletükön ismételten felszólították a nyugatnémet kormányt, hogy ne járuljon hozzá az új atomfegyverek telepítéséhez. Egyúttal a koordinációs bizottság nevében bejelentették, hogy a békemozgalom folytatni kívánja akcióit a telepítéssel szemben. Ennek megfelelően november 6-a és 16-a között az egyházak országos békehetére kerül sor, majd november 21-én, a nyugatnémet parlament ülésének napján, újabb tömeg- tüntetést tartanak Bonnban. December 12-én pedig a nyugat-európai és az amerikai békeszervezetekkel közösen szerveznek béketüntetést. 400 EZREN VONULTAK FEL BRÜSSZELBEN A belga fővárosban vasárnap lezajlott béketüntetés a legnagyobb tömegmegmozdulás volt az országban a második világháború óta, és az ország lélekszámához viszonyítva a legnagyobb atomfegyver-ellenes tüntetés "Európában — mutatnak rá hétfőn a belga lapok. Az atomrakéták telepítése ellen tüntető tömeget a rendezők 400 000 főre, mások 300 000-et jóval meghaladóra becsülték. BELAFONTE NYILATKOZATA Az Egyesült Államok közvéleménye még nem ismerte fel kellőképpen a nukleáris világégés veszélyét. Ennek oka az, hogy az amerikaiak sohasem vesztették el családjukat a pusztító háborúban, városaikat nem rombolták le — jelentette ki a Junge Welt című berlini lapnak adott interjújában Harry Belafonte, a világhírű amerikai énekes, aki első ízben vendégszerepeit az NDK-ban. RAKÉTATEMETÉS, FELVONULÁS MADRIDBAN A nyugat-európai háborúellenes tiltakozó hullám vasárnap átcsapott Spanyolországba is. Az ország nagyvárosaiban megtartott tiltakozó menetek fő jelszava ez volt: „Eurorakétákat nem, Spanyolország .lépjen ki a NATO-ból”. Barcelonában „Nem akarunk a rakéták fenyegetése alatt élni” gondolat jegyében, Zaragozában a közeli amerikai támaszpont felszámolásának követelésével vonult utcára több tízezer ember. Madridban csaknem kétszázezren tettek eleget 14 szervezet felhívásának, és követelték az ország kilépését az Észak-atlanti szövetségből, valamint az erről a kérdésről megígért népszavazás mielőbbi megtartását. A felvonulók több helyen rendeztek jelképes rakétatemetéseket és Reagan-képmáso- kat égettek el. Annak ellenére, hogy a hatalmon lévő Spanyol Szocialista Munkáspárt hivatalosan is távol tartotta magát a tüntetéstől, a párt ifjúsági szervezete tagjainak ezrei vettek részt a felvonuláson, amely békedalok fesztiváljával zárult. Véres vasárnap Bejrútban Genscher a helsinki előkonferen- ciáról SZOLIDARITÁSI ÉRTEKEZLET CIPRUSRÓL Felszabadítási Szervezet szóvivője elhatárolta szervezetét a véres tragédiától, egyidejűleg felszólította a négyhatalmi erőket: távozzanak békességben — és azonnal Libanonból. Egy eddig ismeretlen szervezet — névtelen telefonhívás által — közölte, hogy a merényletet a szervezethez tartozó két fiatalember hajtotta végre: mindketten „életüket áldozták”. Ez az állítólagos szervezet: a „Szabad Iszlám Forradalmi Mozgalma”. A hét végi pihenőjéről Washingtonba visszatért Reagan elnök részt vett a nemzetbiztonsági tanács ülésén, és megtorlást helyezett kilátásba a merénylet ismeretlen ki- tervelői, végrehajtói ellen. Az Egyesült Államok, Franciaország — de a négyhatalmi erőben részt vevő Olaszország és Nagy-Britan- nia is — leszögezte: erőik maradnak Libanonban, „teljesítik kötelezettségüket”. A Fehér Ház szóvivője azt húzta alá, hogy az amerikai politika Libanonnal kapcsolatban nem változott. A közel kétszáz, többségükben tizen- és .huszonéves amerikai és francia katona haláláért a két ország vezetőinek Washingtonban és Párizsban kell számot adniuk. Sam Nunn demokrata párti szenátor, a szenátus egyik elismert katonai szakértője a merénylet után kijelentette: az elnöknek elsősorban világosan ki kell mondania, hogy végül is mit szándékozik elérni az amerikai katonai jelenléttel Libanonban? Az amerikai kormányzatnak válaszolnia kell: „Pontosan milyen stratégiai érdekei fűződnek az Egyesült Államoknak Libanonhoz, ehhez a belső viszállyal küszködő országhoz, amelyik se közeli szomszédja — mint Közép- Amerika —, se jelentős olajtermelő — mint Szaúd-Ará- bia —, és nem is a regionális stabilitás egyik meghatározó hatalma — mint Izrael?”. Washingtonban a libanoni politika „változatlanságáról" beszélnek, de máris akadnak olyanok, akik az amerikai alternatívát így fogalmazzák meg: vagy kivonulni — vagy „bevonulni”. Ezek közé tartozik például Henry Kissinger is ... Hétfőn reggel a libanoni Még mindig folynak a mentési munkálatok a libanoni fővárosban történt két terrormerénylet helyszínén. Képünkön: az amerikai tengerészgyalogosok romokban heverő főhadiszállása a bejrúti nemzetközi repülőtér közelében. fővárosba érkezett Francois Mitterrand francia köztársasági elnök — jelentették be egyidőben a libanoni és a francia fővárosban. Folynak a mentési munkálatok Bejrútban, hogy felkutassák a vasárnapi merénylet még életben maradt, de a robbanás következtében a romok alatt rekedt amerikai és francia katonákat. Az észak-karolinai Lejeune támaszpontról útnak indították Bejrút felé azokat a tengerészgyalogosokat, akik a vasárnapi merénylet áldozatainak helyébe lépnek. Az UPI amerikai hírügynökség térképe a libanoni fővárosnak azt a két pontját mutatja, ahol a terrorrobbantást elkövették. Háromnapos szolidaritási értekezletet tartottak Lisszabonban a Ciprusról elfogadott ENSZ-határozatok végrehajtásának, valamint a Pérez de Cuellar ENSZ-fő- titkár által előterjesztett új kezdeményezések előmozdításának a jegyében. Romes Csandra, a Béke-vi- lágtanács elnöke beszélt a részt vevő negyvenegy ország és 12 nemzetközi szervezet képviselői előtt. Michael Tapakudisz, a ciprusi pártok és tömegszervezetek koordinációs bizottságának vezetője arra a veszélyre mutatott rá, hogy a sziget északi részén szakadár államot hozhatnak létre, s ezzel tovább növelnék a feszültséget. A libanoni hazafias erők képviselője a ciprusi és a közel-keleti válság ösz- szefüggéseit elemezte. Az Országos Béke tanács __ álláspontját Réti Erűin tolmácsolta. MEGÚJÍTÁSI MUNKA A KKP-BAN Nankingban a hét végén megalapították a Tudományos Szocializmus Kínai Társaságát. A társaság pekingi székhellyel fog működni, elnöke: Fan Zso-ju. A háromnapos alapító ülésen Vang Csen, a KKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB főiskolájának elnöke bírálta a tudományos szocializmussal ellentétes elméleteket és álláspontokat. Vang Csen határozott harcot sürgetett a hibás elméletek és álláspontok ellen, s felszólította a kutatókat: a tudományos szocializmus elméletét kapcsolják össze a kínai szocialista építés gyakorlatával, s végezzenek népszerűsítő munkát is. Megtartotta első ülését a pártmegújítás napi irányításával megbízott testület is, melynek elnöke: Hu Jao- pang, a KKP KB főtitkára. Szibériából Nyugat-Európába Átlépte a Kárpátokat a gázvezeték Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere, a szabaddemokrata párt elnöke, az FDP elnökségének hétfői, bonni ülésén jelentős eseménynek nevezte az 1984 elején Stockholmban összeülő, európai bizalomerősítő és leszerelési értekezletet, s annak október 25-én, kedden, Helsinkiben megkezdődő elő- konferenciáját. Az értekezlet és az előkon- ferencia elfogadása azt bizonyítja — mondta Genscher —, hogy a madridi értekezleten részt vett 35 állam a kelet—nyugati viszony jelenlegi, nehéz szakaszában is érdekelt a párbeszéd folytatásában és felerősítésében. Olyan teljesítmény nem egészen 14 hónap alatt 4451 kilométeres gázvezetéket megépíteni, amelyre eddig nem volt példa. A világ leghosszabb, Szibériából NyuA gázvezeték egyik szakasza a Kárpátokban gat-Európába vezető gázvonalát határidőre fektették le. Ez az építők nagyszerű tuFolytatódó beruházások A 70-es évek túlzott mértékű lengyelországi beruházásainak folytatása meghaladta volna a jelentős külföldi adósságokkal terhelt népgazdaság lehetőségeit, ezért 1980-ban mintegy 1600 beruházás építését félbe kellett hagyni. A fő figyelmet a termeléscsökkenés megállítására, a fogyasztói piac újjáteremtésére, a külkereskedelem rendbehozására és a legfontosabb szociális kérdések rendezésére kellett összpontosítani. Jelenleg, a társadalmigazdasági válság felszámolása felé vezető út megkezdése után lehetőség nyílt a félbehagyott beruházások ügyére való visszatérésre. Számuk egyébként időközben 964-re csökkent, mivel a kisebb létesítmények építését a vállalatoknak sikerült újra folytatniuk, sőt jelentős részüket be is fejezniük. A fennmaradó 964-ből a döntésre hivatott kormánybizottság 444-et nyilvánított folytatásra érdemesnek, 520-at viszont véglegesen törölt. Ez utóbbiak elsősorban olyan létesítmények, amelyek a népgazdaság legsürgetőbb szükségletei szempontjából másod- rendűek, s megvalósításuk általában még csak kezdeti fázisban volt. A 444 folytatandó beruházás összköltsége mintegy 150 milliárd zlotyt tesz ki; A magyar—lengyel gazdasági kapcsolatok jó példája a meddőket feldolgozó Hal- dex Vállalat. ebből 47 milliárd zloty a kohó- és gépipari beruházások, 28 milliárd zloty a vegyipari és könnyűipari, 19 milliárd zloty pedig a mező- és élelmiszer-gazdasági beruházások befejezéséhez szükséges. Az 520 végleg abbahagyott beruházás közül is a legtöbb a kohó és gépipari, valamint vegyi- és könnyűipari létesítmény lett volna. Némelyikük felelősét kötelezték a már elkészült létesítmény- részek hasznosítási lehetőségeinek kidolgozására valamilyen társadalmilag hasznos célra, vagy pedig pályázat formájában más felhasználónak történő átadására. A 70-es évekből áthúzódott tervektől függetlenül a lengyel népgazdaság különböző ágazataiban természetesen most is folyik — bár jelentősen visszafogott mértékben — beruházási tevékenység: az idei év első felében majdnem 3000 új létesítmény megvalósítása kezdődött meg. Igaz, leggyakrabban kisebb felújítási vagy üzemkorszerűsítési feladatokról van szó, amelyeket az üzemek saját eszközeik és bankhitelek segítségével végeznek. dását, mesteri szakismeretét igazolja. Az Ázsiából Európába vivő vonalon az építők legyőzték az örök fagyot, szibériai erdőket és mocsarakat, tekintélyes folyókat szeltek át, igen sok vasúton és közúton keresztül jutva. Az Ural és a Kárpátok hegyei sem jelenthettek számukra akadályt. A vezeték lefektetéséhez 130 millió köbméter földet kellett kitermelni. A víz alatti vezetékszakaszok ösz- szes hossza eléri a 200 kilométert. Érdekes, hogy a gázcsővezeték több mint felét három téli hónap leforgása alatt hegesztették össze és helyezték a kiásott nyomvonalba, amikor egész hosszában alkalmas volt már a technikai megmunkálásra. Befejezéséhez közelednek a gáz áramoltatását előkészítő, biztosító munkálatok. Eredményesen zárult le több mint négyezer kilométer gázcsővezeték kipróbálása. A vezeték két szakaszát már be is kapcsolták a Szovjetunió egységes gázellátási rendszerébe. Az export-gázcsővezeték összeállításában az egész Szovjetunió részt vett. Mintegy 40 ezer építőqnunkás. Azok után a nehézségek után, amelyeket az Egyesült Államok kormányzata támasztott, s amelyek révén igyekezett a gázvezeték építéséhez szükséges felszerelések üzembe állítását megtorpedózni, a Szovjetunióban olyan mozgalom bontakozott ki, hogy az export-gázcsővezeték üzemeléséhez szükséges berendezéseket és egyéb technikai felszereléseket a terv túlteljesítésével készítsék el. A szovjet ipar becsülettel került ki a nehéz helyzetből. Az export-gázcsővezeték már a negyedik transzkontinentális úgynevezett energiaútvonal, amely a jelenlegi ötéves terv kezdetétől épült a Szovjetunióban. A világ legnagyobb gázkitermelő helyétől — az urengojitól — a Szovjetunió európai részéig még további két gázvezeték épül 1985 végéig. A gázcsővezeték darabjainak hegesztése közben
