Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-22 / 250. szám

4 Kelet-Magyarország 1983. október 22. Képűnkön: Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese. (Kelet-Magyarország telefotó) (Folytatás az 1. oldalról) ló 1977. évi VI. törvény és módosításai a több telephe­lyes vállalatok vezetői részé­re meghatározták, hogy olyan szervezetet, működési sza­bályzatot és kollektív szerző­dést kell kialakítani, hogy biztosítsa a gyáregységek ön­álló elszámolását és anyagi érdekeltségét. Általános tapasztalat, hogy a vállalatoknál az új szerve­zet kialakítására nincsenek meg a szakemberek. Egy-egy vállalati szerv szükségszerű­ségből, főleg létszámproblé­ma miatt jogköröket ad le, de vállalati szinten az előbb elmondott ok miatt nincs ko­ordinátora az összvállalati komplex témának. Ez pedig a gyors alkalmaz­kodó készségtől, a tartalékok kellő kihasználásától, a szük­séges helyi döntések jogától fosztja meg a gyáregységeket. Az önelszámolás elmaradása a tisztánlátástól, a felszaba­dítható jelentős alkotó ener­giától és a gazdálkodás fele­lősségétől fosztja meg a gyár­egységek vezetőit, illetve tel­jes kollektíváját. Javaslom az országgyűlés elnökének, hogy az ország- gyűlés jövő évben vitassa meg, kérje számon a vállala­ti törvény eddigi végrehajtá­sát. A vitában elhangzottakra Méhes Lajos ipari miniszter válaszolt. Kifejtette, hogy a létszám- hiányon a termelékenység növekedésével, a teljesítményt jobban tükröző bérek kiala­kításával lehet segíteni. A központi intézkedések mellett azonban lényeges, hogy a na­gyobb teljesítményeket meg­felelő vállalati elismerés is honorálja. A szakmai után­pótlás biztosításához minde­nekelőtt olyan társadalmi elemzés szükséges, amelynek megvalósítása már túlnő az ipar lehetőségein — mondta. A továbbiakban rámuta­tott: bíznak abban, hogy meg­szüntetik az exportot akadá­lyozó korlátokat az árrend­szerben. Minden eszközzel se­gíteni kívánják a gazdaságos exportot és nem engedhető meg az sem, hogy az export­ra készülő termékekhez rossz minőségű alapanyagokat kell­jen felhasználni. Az iparban végbe menő szervezeti változások kapcsán Méhes Lajos kijelentette: a szervezeti rendszer korszerű­sítése semmiképpen sem le­het kampányszerű feladat. Hangoztatta: támogatják a vidéki gyáregységek önálló­ságának növekedését, ha ily módon megszüntethetők a helyi sajátosságokat nem is­merő vezetés okozta károk. Megállapította azt is: a gazdasági munkaközösségek­nek számos kedvező vonásuk mellett akad vadhajtásuk is. A minisztérium minden tá­mogatást megad ahhoz, hogy ezeket lenyesegessék. Ám megálljt parancsolni egy jó folyamatnak néhány hiba mi­att nem szabad. Határozathozatal követke­zett: az országgyűlés az ipa­ri miniszter beszámolóját az ipar helyzetéről és feladatai­ról, valamint a felszólalások­ra adott válaszát jóváhagyó­lag tudomásul vette. Ezt követően — az elfoga­dott napirendnek megfelelő­en — a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság elnöke a né­pi ellenőrzés munkájáról szá­molt be. Szakali József beszéde körülményeit, közérzetét alap­vetően befolyásoló folyama­tok elemzése. Különösen nagy visszhangot váltottak ki a la­kosság egészségügyi, szociá­lis, kulturális és kereskedel­mi ellátását, e tevékenysé­gek irányítását, az anyagi és szellemi erőforrások ésszerű felhasználását ellenőrző vizs­gálatok. A kereskedelmi vizsgálatok visszatérő, sajnálatos megál­lapítása, hogy a közkedvelt, olcsó fogyasztási cikkek idő­szakosan, vagy olykor végleg eltűnmek az üzletekből. Szakali József rámutatott, hogy a beszámolási időszak­ban jelentősen fejlesztették az utóellenőrzések rendszerét, hiszen a bekövetkezett válto­zásokat csak bizonyos távla­tokból lehet kielégítően meg­ítélni. A népi ellenőrzés ja­vaslatai közül azokat, ame­lyek kisebb, egyszeri intéz­kedésekkel megoldhatók, ál­talában gyorsan, megelége­désre rendezik. Kedvezőtlen viszont a helyzet azoknak a javaslatoknak a sorsát ille­tően, amelyek gondos szer­vezést, esetleg anyagi ráfor­dítást is igényelnek. Pedig a népi ellenőrzés ingyen tesz javaslatokat, a vállalatok pe­dig ilyesmiért sok esetben számottevő összegeket fizet­nek másoknak. A népi ellenőrzés segíti az igazgatásban és a gazdaság­ban a rend, a fegyelem meg­sértőinek felelősségre voná­sát, a felelősség fokozottabb és következetesebb érvénye­sítését. A népi ellenőrzésnek egyre inkább szándéka, hogy a feltárt hibák megszünteté­sére kimunkált javaslataiban a hasznos, újszerű termelés­re, szervezési, technológiai vagy /nás jellegű megoldá­sokra is felhívja a figyelmet Szakali József államtitkár, a KNEB elnöke rámutatott: tevékenységünk lényeges ele­me, Kogy a népi ellenőrzés egész szervezete még aktí­vabb, kezdeményezőbb lett és az igényekhez jobban iga­zodó témaválasztással haté­konyabban támogatja a poli­tikai és állami vezetés mun­káját. Ellenőrzési munkánk a végrehajtás minőségének is fontos értékmérőjévé vált. A népi ellenőrzés az eltelt időszakban elismerést vívott ki az irányító és a vizsgált szervek körében egyaránt. Mindennek fő forrása: az el­lenőrző munka társadalmi bázisa és következetes de­mokratizmusa, az a munka­stílus, amely szerint a vizs­gálati elemzések és javasla­tok, politikai és szakmai fel- készültségre, jobbító szándé­kokra épülnek. A tapasztalatok közül fi­gyelmet érdemel, hogy szá­mottevően nőtt a gazdálkodó szervezetek, a dolgozók, a lakosság közéleti érdeklődése, a közösség ügyeiért érzett felelősség. ■ Az eltelt négy évben a népi ellenőrzés is a legidőszerűbb kérdésekre igyekezett össz­pontosítani erőit. Átfogóbbá váltak az ellenőrzések. Több vizsgálat fontos gazdaságpo­litikai döntés előkészítéséhez kapcsolódott. Megnőtt a nép­gazdaság fejlesztésének alap­kérdéseivel, ezen belül a termékszerkezet szükségszerű átalakításával vagy például az anyag- és energiatakaré­kossággal foglalkozó elemzé­sek iránti igény. Vállalták például a külgazdasági egyen­súly javításával kapcsolatos tényezők tanulmányozását. Így a többi között megvizs­gálták a tőkés vállalatokkal folytatott kooperációt, to­vábbá a fővállalkozói export alakulását. A népi ellenőrzés a jövő' ben is arra törekszik, hogy előmozdítsa a magas szintű gazdasági döntések megala­pozását. Feladatuknak tartják, hogy feltárják: milyen okok gátolják a meglevő döntések végrehajtását. Elemzéseik nemegyszer azt bizonyítják, hogy nincs szükség újabb ha­tározatokra, mert elegendő lenne a meglévő döntések kö­vetkezetes és hiánytalan vég­re j hatása. Ilyen esetekben en­nek megkövetelésére hívják fel a figyelmet. Munkájuk homlokterében áll a dolgozók, az állampol­gárok széles rétegeinek élet­A KNEB elnöké szólt arról is, hogy a vizsgálatokat nem rajtaütésszerűen kezdik, s nem a hibakeresés szándéká­val. Az ellenőrzés célja min­dig segíteni, együttesen fel­tárni az előrehaladást gátló hibákat, megteremteni az érintettekkel együtt a megol­dást, vagy legalábbis megha­tározni annak módját. Gya­kori, hogy a vizsgálatok a la­kosság jelzései, bejelentései alapján indulnak. Ezzel kap­csolatban szögezte le: — Munkánkban nem nél­külözhetjük az állami, a tár­sadalmi szervek cselekvő tá­mogatását, hathatós közre­működését. A népi ellenőrzés éltető eleme az a társadalmi háttér, amelyre bizton épít­het: a csaknem 30 ezer tár­sadalmi munkatárs aktív, po­litikailag elkötelezett és nagy szaktudással, gyakorlati ta­pasztalattal végzett munkája. Az elmúlt években nagyobb gondot fordítottunk a népi el­lenőrök képzésére, tovább­képzésére. Jelenleg az aktív munkát végző népi ellenőrök mellett — speciális kérdések vizsgá­latára — évente mintegy 5000 társadalmi aktíva eseti Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bízott- Ságénak soron kívüli üléséről megbízás alapján kapcsoló­dik be az ellenőrzésekbe. Köztük tudósok, egyetemi ta­nárok, kvalifikált szakembe­rek, a legkülönfélébb hivatá­sok és szakmák avatott szak­emberei. Értékesnek és fi­gyelmet érdemlőnek, meg­szívlelendőnek ítélte Szakali József mindazt, amit a vizs­gált vállalatok nagy tapasz­talaté fizikai dolgozóitól hal­lanak a népi ellenőrök; véle­ményük és személyes tapasz­talataik hozzásegítik őket a valóság jobb és alaposabb megismeréséhez. Végezetül elmondta: — el­vi politikai döntés alapján a kormány rövidesen javas­latot tesz a népi ellenőrzés­ről szóló törvény korszerűsí­tésére. Annak tudatában folytatjuk munkánkat, hogy újszerű és összetettebb fela­datok állnak előttünk, ame­lyekre kellő időben és nagy körültekintéssel kell felké­szülnünk. A vita lezárása után Szaka­li József válaszolt a hozzászó­lásokban felvetett kérdésekre. Elöljáróban megköszönte a népi ellenőrök munkáját di­csérő szavakat, mondván, hogy az összkép lényegében megegyezik a népi ellenőrzés munkájáról számot adó KNEB-beszámoló értékelésé­vel. Az itt elhangzott érdemi javaslatok és kritikák — hangsúlyozta — sok muníci­ót, komoly feladatokat jelen­tenek az elkövetkező időkben a népi ellenőrök számára. A KNEB elnöke a szemé­lyes felelősséggel összefüggő hozzászólásokra reagálva hangsúlyozta: arra van szük­ség, hogy az irányelveket minden vezető megismerje, „feldolgozza” és következete­sen alkalmazza saját munka- területén. Szakali József ígéretet tett arra, hogy a felszólalásokban tett javaslatokat feldolgozzák, a népi ellenőri munka kor­szerűsítésére, továbbfejleszté­sére adott tanácsokat mérle­gelni fogják, s felhasználják a népi ellenőrzésről készülő új törvény kidolgozásánál. Ezután határozathozatal következett. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöké­nek beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott választ az országgyűlés — egyhangú­lag — jóváhagyólag tudomá­sul vette. Ezt követően a napirend­nek megfelelően interpelláció hangzott el, majd befejező­dött az országgyűlés őszi ülésszaka. 1983. október 20-án Berlin­ben Heinz Hoffmann hadse­regtábornok, a Német De­mokratikus Köztársaság nem­zetvédelmi miniszterének el­nökletével soron kívüli ülést tartott a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi mi­nisztereinek bizottsága. Az ülésen részt vettek: a Bolgár Népköztársaság ré­széről Dobri Dzsurov hadse­regtábornok, a Bolgár Nép- köztársaság nemzetvédelmi minisztere, a Magyar Nép- köztársaság részéről Czinege Lajos hadseregtábornok, a Magyar Népköztársaság hon­védelmi minisztere, a Német Demokratikus Köztársaság ré­széről Heinz Hoffmann had­seregtábornok, a Német De­mokratikus Köztársaság nem­zetvédelmi minisztere, a Len­gyel Népköztársaság részéről Florian Siwicki vezérezredes, a Lengyel Népköztársaság nemzetvédelmi miniszteré­nek helyettese, vezérkari fő­nök, a Román Szocialista Köztársaság részéről Constan­tin Olteanu vezérezredes, a Román SZSZK nemzetvédel­mi minisztere, a Szovjetunió részéről Dmitrij Usztyinov, a Szovjetunió marsall ja, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság' részéről Martin Dzur hadseregtábor­nok, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság nemzetvé­delmi minisztere, az egyesí­tett parancsnokság részéről Viktor Kulikov, a Szovjet­unió marsallja, az egyesített fegyveres erők főparancsno­ka és Anatolij Gribkov had­seregtábornok, az egyesített fegyveres erők törzsének fő­nöke. A honvédelmi miniszteri bizottság a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testü­leté 1983. január 5-i prágai politikai nyilatkozatának és a hét szocialista ország párt­ós állami vezetői 1983. június 28-i közös nyilatkozatának szellemében megtárgyalta az európai katonapolitikai hely­zet alakulását, s megállapí­totta, hogy az feszültebbé és veszélyesebbé vált. Az ülés résztvevői emlé­keztettek azokra a békejavas­latokra, amelyeket a Varsói Szerződés tagállamai a prágai ülésen januárban előterjesz­tettek és a júniusi moszkvai találkozón megerősítettek. Ezek arra irányulnak, hogy elhárítsák Európa felől az atomháború veszélyét, és ezt a földrészt a béke kontinen­sévé, a harcászati és közép­hatótávolságú atomfegyverek­től mentes földrésszé tegyék. Megállapították, hogy a NATO tagállamai ez ideig nemcsak hogy nem válaszol­tak e konstruktív javaslatok­ra, hanem azok ellenére né­hány nyugat-európai NATO- tagállamban folytatják az új amerikai közép-hatótávolságú atomrakéták telepítésének előkészítését, azzal a céllal, hogy fölényre tegyenek szert a Varsói Szerződés országai­val szemben. Mindez közvet­len fenyegetés ezeknek az országoknak a biztonságára és a világ békéjére nézve. Az új amerikai közép-ha­tótávolságú atomrakéták Európában történő telepítése elkerülhetetlenül a kontinens és az egész világ helyzetének veszélyes kiéleződéséhez, a népek számára katasztrofális következményekkel járó atomháború veszélyének nö­vekedéséhez vezet. Ilyen körülmények között rendkívül fontos a nukleáris konfrontáció veszélyének el­hárítása az európai földré­szen. A honvédelmi miniszte­ri bizottság hangsúlyozta, hogy — miként azt a júniusi moszkvai megbeszélésen részt vevő tagállamok 1983. évi kö­zös nyilatkozata megállapítja — a Varsói Szerződés orszá­gai soha sem törekedtek és nem is törekszenek katonai fölény megszerzésére, de semmi esetre sem engedhe­tik meg azt sem, hogy velük szemben katonai fölényre te­gyenek szert. A honvédelmi miniszteri bizottság a megvi­tatott kérdésekben megfelelő határozatot hozott. Az ülés tárgyszerű légkörben, a ba­rátság és a kölcsönös megér­tés jegyében zajlott le. Losonczi Pál hazaérkezett Ciprusról Losonczi Pál ciprusi hiva­talos látogatásának negyedik napján, pénteken az előzetes program szerint a ciprusi parlament elnökével és a po­litikai pártok vezetőivel ta­lálkozott. A Ciprusi Televízió és Rá­dió híradásaiban változatla­nul rendszeresen beszámol a látogatás eseményeiről. Az Eleftherotípia kommentárjá­ban egyebek között rámuta­tott: „Ciprus és Magyaror­szág közös vágya, hogy Cip­rus a béke földjévé váljék. Ennek elérésére kéri Ciprus a nemzetközi közösség segítsé­gét és támogatását. A ma­gyar elnök aláhúzva, hogy országa és népe szilárdan áll Ciprus függetlensége, szuve­renitása, területi épsége és el nem kötelezett politikája mel­lett, megismételte országa tá­mogatását a probléma igazsá­gos rendezéséhez”. A Haravghi „Nagyra be­csüljük a támogatást” cím­mel közölt kommentárjában kiemelte: „Szilárdan hiszünk abban, hogy a látogatás hoz­zájárul a két ország szoros baráti kapcsolatainak további erősödéséhez. Biztos alapja ennek a már meglevő barát­ság és együttműködés, ha a legfontosabb nemzetközi kér­désekben, elsősorban a béke megőrzésében a nukleáris ka­tasztrófa elkerülésében és a nemzetközi feszültség csök­kentésében megnyilvánuló nézetazonosság”. A ciprusi sajtó változatla­nul kiemelt helyen foglalko­zik a látogatással. Az Eleft­herotípia, a demokratikus párt lapja címoldalán „A ma­gyar elnök megismétli a tel­jes támogatást” címmel kö­zölt cikkében kiemelte, ho'gy a Magyar Népköztársaság tá­mogatja Kiprianu elnök és a ciprusi kormány politikáját, és kiáll a probléma igazságos megoldása mellett. A lapok többsége részlete­sen beszámolt arról, hogy be­fejeződtek a magyar—ciprusi tárgyalások, és Kiprianu el­nök elfogadta Losonczi Pál magyarországi látogatására szóló meghívását. Losonczi Pál elutazása előtti repülőtéri sajtónyilat­kozatában rámutatott, hogy látogatásával nagyon elége­dett, tárgyalásai hasznosak és eredményesek Voltak. — A legtöbb nemzetközi po­litikai kérdésben nézeteink azonosak, vagy nagyon közel- állóak. Együtt küzdünk a békéért, a leszerelésért, a hátrányos megkülönböztetés­től mentes gazdasági együtt­működésért és egy igazságo­sabb világért — mondotta egyebek között Losonczi Pál, aki a magyar kormány elis­merését és köszönetét fejezte ki Ciprus kormányának a madridi találkozó sikeréért való fáradozásaiért. „Kétoldalú kapcsolataink a nehezebb világgazdasági és feszültebb politikai helyzet ellenére is kedvezően alakul­nak, s a magas szintű politi­kai érintkezések mellett jó a lehetőség az együttműködés­re minden téren. Árucsere- forgalmunk értéke 1974 óta többszörösére emelkedett. Mostani tárgyalásainkon meg­állapodtunk abban, hogy meg­lévő államközi szerződésein­ket bővítjük, gazdasági kap­csolatainkat korszerűbb ala­pokra helyezzük, fokozzuk az ipari együttműködést, növel­jük a két ország közötti sze­mélyes kapcsolatokat, a tu­rizmust, s bővítjük a tudo­mányos és kulturális kapcso­latokat is. A kapcsolatok fej­lesztésére irányuló erőfeszíté­seink a két ország érdekein túl hatással lehetnek a jelen­legi feszült nemzetközi hely­zet javítására is.” — hangoz­tatta az Elnöki Tanács elnö­ke. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke — aki feleségével együtt hivatalos látogatást tett a Ciprusi Köztársaságban Szpirosz Kiprianu elnök meg­hívására — pénteken haza­érkezett Budapestre. Az Elnö­ki Tanács elnökének kísére­tében volt Török István kül­kereskedelmi államtitkár, Esztergályos Ferenc külügy­miniszter-helyettes, Németh Jenő, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnök- helyettese és — a látogatás idején — Dobos István, ha­zánk Ciprusra is akkreditált nagykövete. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, dr. Várkonyi Péter külügymi­niszter, az Elnöki Ta'nács több tagja, valamint állami, poli­tikai életünk több más vezető személyisége.

Next

/
Thumbnails
Contents