Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-22 / 250. szám
Véget ért az őszi ülésszak A parlament elfogadta az ipar helyzetéről és feladatairól, a népi ellenőrzés munkájáról szóló beszámolót Pénteken délelőtt a Parlamentben folytatódott az országgyűlés őszi ülésszaka. Legfelsőbb népképviseleti testüler tünk ülésén megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ott volt az MSZMP Politikai Bizottságának több más tagja, jelen voltak a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyban helyet foglalt számos Budapesten akkreditált diplomata. A pénteki tanácskozást Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A testület az ipari miniszter csütörtökön elhangzott beszámolója feletti vitával folytatta munkáját. A vitában többek között felszólalt Bíró Miklós (Szabolcs-Szatmár megye 11. választókerületének képviselője). Bíró Miklós felszólalása A magyar ipar felszabadulás utáni történelmének egyik legjobb döntése — és ezáltal legjelentősebb eredménye — volt az ipar területi elhelyezkedése arányosabbá tétele. Még akkor is, ha ez napjainkban új gondokat és problémákat vet fel. Ezt mutatják a beszámolóban is szóba került — az ipartelepítés során Szabolcs-Szatmár megyében elért — eredmények. Az elmúlt időszakban az iparpoltikai és az azt szolgáló központi szabályozók elősegítették, az arányos fejlesztéshez pedig hozzájárult, hogy a megyei tanács 1974-ben meghatározta az ipar távlati fejlesztési koncepcióját, amelyet 1979-ben a megváltozott körülmények figyelembevételével kiegészítettek. Az ipar extenzív fejlesztése lényegében a megyénkben az V. ötéves tervidőszakkal lezárult. A VI. ötéves terv eltelt időszaka alatt az iparban foglalkoztatottak létszáma már 0,5 százalékkal csökkent és az intenzív fejlődés szakasza erőteljesebben bontakozott ki. Gond, hogy a területfejlesztési alapkonstrukció megváltozása az V. ötéves terv kezdetekor lecsökkentette az iparfejlesztés helyi eszközeit és ezzel együtt az extenzív fejlődési szakasz végén nem sikerült a megye minden körzetében olyan ipartelepítést megvalósítani, amely a lakosság kellő színvonalú foglalkoztatását eredményezte volna. A megye iparának sajátossága, hogy az üzemek 70 százaléka gyáregység, nagyrészt budapesti központtal. Az a véleményem, hogy a gyáregységek extenzív fejlődésének lezárulása után főleg a jelen időszakban megtorpanás van. A vállalatok önállósága az egyre több korlátozás miatt kezd látszólagossá válni. Jelentős problémát okoz az ipartelepítésben részt vett vállalatoknak, hogy ajz eredményből az elvonás lényegesen több, mint a hitelfelvétel időszakában. Olyan minimális fejlesztési alap marad, amivel még a termelőeszközök szintentartását sem tudják megoldani. A problémák megoldásának egy részéhez néhány javaslatot szeretnék tenni. lés folyik — alacsony termelékenységű, kiöregedett, sokszor nullára leírt géppel termelnek, több műszakban kihasználva az eszközöket. Komoly veszteséget jelent az ilyen géppark gyakori meghibásodása miatti termeléskiesés, az ismert nem éppen kedvezőnek mondható alkatrészellátási problémákat is figyelembe véve. Az eszközök átcsoportosítása esetén jelentős termelés- növekedés érhető el, mert már a gyáregységekben is kellő gyakorlattal rendelkező szakemberek dolgoznak. JeTanácskozik az országgyűlés. (Kelet-Magyarország telefotó) A vállalatok központi üzemei jelentős munkaerőhiánynyal küzdenek, még remény sincs arra, hogy ez meg fog változni. Termelékeny, korszerű gépek nincsenek kihasználva. A gyáregységekben — főleg ahol vállalati központokkal azonos jellegű termelentősek a kialakult hierarhi- kus, bürokratikus intézkedések miatti veszteségek. Néhány gyáregységnél van csak olyan szervezet, amely biztosítja az optimális szervezeti önállóságot, az önelszámolást. Az állami vállalatokról szó(Folytatás a 4. oldalon) AZ ÖKÖRÍTÓFÜLPÖSI SZAMOS MENTI EGYETÉRTÉS TERMELŐSZÖVETKEZET nagytáblási — közel 70 hektáros — területén javában vetik az őszi búzát. A kemény, szatmári talaj nemcsak az embereket, de az ott dolgozó munkagépeket is próbára teszi. Gyors kerékcsere a tábla szélén, és máris folytatják a vetést. (Császár Csaba felvétele) ■ ■ Ütemesen halad a betakarítás Akadozik a gázolajellátás Teljes gőzzel halad a munka megyénk földjein. A kellemes őszi idő és a néhány csapadékos nap lehetővé tette, hogy ütemesen haladjon a betakarítás. Lassan befejeződik a burgonya felszedése, már csak néhány tábla van ásatlan, különösen a nagyobb területen termelőknél. A tavalyinál kevesebb a minőségi kifogás a gumókra és a termésátlag is alatta marad valamennyivel az előző évinek. A kereskedelmi szervek eddig elegendőt vásároltak fel a fontos élelmiszernövényből, és a tartalékokkal együtt meglesz a megye lakosságának a szükséglete, sőt a fővárossal kapcsolatos ellátási kötelezettségünknek is eleget tudunk tenni. Félidejénél tart a cukorrépa felszedése, ami megfelel a lehetőségeknek. Az ásás egykét nappal jár az átadás előtt, ami a munka megfelelő ütemére utal. A napfényes időben még mindig napról napra emelkedik a répa cukortartalma, ami ebben az esztendőben kimagaslónak mondható, sok helyen már a tizenhat százalékot is meghaladta. Az átlagok a tavalyihoz hasonlóak, a gyárakban az átvétel fennakadásoktól mentes. A nyolcvanezer hektár kukoricából 4000-ret silóztak be, a többinek háromnegyed részét vágták le eddig a kombájnok. A szemek kemények, a megszokottnál kevesebb vizet tartalmaznak, általában 24—26 százalékot, de gyakran mérnek alacsonyabb értékeket. Az átvétel és a szárítás folyamatos. Ennél a kultúránál is alacsonyabbak a termésátlagok, de a megye takarmányszükséglete ki lesz elégítve. A betakarítást mindazonáltal gyorsítani szükséges, mert a szeles időben néhol megdőlt a szár és egyébként is az érés már befejeződött. Ugyancsak kétharmada van kész a nyár végére és őszre tervezett vetésnek. A lucerna, az őszi káposztarepce, a takarmánykeverékek és az A patinás Korona nagyterme ifjú tizenévesek gondjairól, örömeiről hall a mai napon. Október 22-én tanácskoznak 80 ezer úttörő képviseletében a mozgalom irányítóinak legjobbjai, öt esztendő végzett munkájáról ad számot a Magyar Úttörők Szövetsége Szabolcs-Szatmár megyei elnöksége. Az október elején befejeződött városi-járási úttörővezetői konferenciákon elhangzott javaslatokat, a megoldásra váró feladatokat is megvitatja a 200 megyei küldött. Nemcsak időben sok az öt év, a mozgalmi munkában alapvető szemléleti változásokat is tapasztalhatnak az úttörők, a raj- és csapatvezetők. Szélesedett az úttörőmozgalom társadalmi bázisa. Ma már egyre több azoknak a felnőtteknek a száma, akik önzetlenül, szabad idejüket feláldozva tevékenykednek a csapatért, a rajért. Van olyan szülő, aki barkács-, könyvtár- vagy elektrotechnikus szakkört vezet a gyerekeknek. Üzemlátogatást szerveznek, a fegyveres testületek életével ismertetik meg az érdeklődő pajtásokat. S ma már az 9em ritkaság, hogy őrsi foglalkozást valamelyik társuk lakásán tartanak. Emberibb, barátibb légkörben tevékenykednek a ma úttörői, mint a zászlós, dobszós korábbi években. Az ezernyi tennivalóval terhelt pedagógusok néha csak formálisan tudnak eleget tenni a mozgalmi követelményeknek. Szerepük ezentúl sem kevesbedik, csak egy jó ötlettel, izgalmas akcióval kell előállniuk, és a pajtások mellett a szülők, a patronáló felnőttek is teljes szívvel, odaadással munkálkodnak az úttörőcsapat érdekében. A mai tanácskozáson állást foglalnak a december 10—11-én Miskolcon sorra kerülő VIII. országos úttörővezetői konferencia határozattervezetéről és megválasztják a Sza- bolcs-Szatmárt képviselő küldötteket. őszi árpa már kikelt és a legtöbb helyen nagyon szép állományú. A rozs zöld már, de a vetés lemaradása még legalább tíz százalék. A búzaterületnek még egy- harmada van vetetlen, de a jövő hét még beleesik abba az időszakba, ami a búzának még optimális. Ha az időjárás is lehetővé teszi, akkor felgyorsult hajrával fejeződhet be a vetés, mert a héten több gazdaságba megérkezett a régen várt nagy teljesítményű IH—6200-as vetőgép. Munkájuknak akadálya nincs, mert a magágykészítés még a kukorica után is több napos előnyben van. Eddig súlyosabb problémát csak a foszfortartalmú műtrágya hiánya okozott tizenhárom gazdaságban, ezután pedig az egyre jobban akadozó gázolajhiány, ami lassan két hete mindinkább fokozódik. A megyéből kénytelenek Hajdúszoboszlóra, Sárospatakra is eljárni a tankkocsik, mert nálunk az Áfor-telepeken nincs gázolaj, vagy csak kevés. Változó export tőkés exportjuk marad el igényhiány miatt. A RAFA- FÉM-nél 6 és fél millió forint a terv, jelenleg még az exportlehetőségekben folytatnak tárgyalásokat. Ez azért is fájó a szövetkezetnél, mert a tavalyi nagyobb megrendelésük után az idén nem számíthatnak ugyanarra a tőkés piacra. Viszont a tárgyalások eredményeként várható, hogy az egymillió forint értékű tőkés exportjuk az év végére növekszik. A szocialista országokba irányuló exportteljesítésnél megállapítható: az elmúlt évihez viszonyítva egyszázalékos csökkenés mutatkozik. Emelkedett az export a Kis- várdai Vas- és Gépipari, a Nagykállói Cipőipari, a Nyíregyházi Cipőipari szövetkezeteknél, ám jelentősen csökkent a nyírbátori, a nagykállói és a kisvárdai ruházati szövetkezeteknél. Az egyszázalékos elmaradás nem számottevő, s a textilruházati ipar kivételével valamennyi ágazat túlteljesítette a tavalyi esztendőt. A tőkés exportnál az elmaradás már magasabb, 20 százalékos. Viszont jelentősen többet szállítottak exportra a tavalyinál a Nyírség Ruházati és a Nyírbátori Ruhaipari szövetkezetek. Az év hátralevő részében a folyamatos munkaellátás és az ütemes exportszállítások biztosításával teljesíthetik exportterveiket a megye ipari szövetkezetei. (sípos) Nehéz helyzetben vannak az exportra termelő Szabolcs- Szatmár megyei ipari szövetkezetek. Ugyanis eddig nem teljesült maradéktalanul — kevés kivételtől eltekintve — a szocialista és a tőkés országokba irányuló kiszállításuk. Még az első fél év értékelésekor megállapította a KISZÖV küldöttgyűlése, hogy a tőkés piacon, főleg a könnyűipari termékeknél jelentkező értékes ítési nehézségek elsősorban az alacsony eladási árban jelentkeztek, valamint a belföldi alapanyagok minősége sem mindig exportképes. A szövetkezetek a nehézségek ellenére is szeretnék az év végéig teljesíteni az exporttervüket. Ennek érdekében cselekvési programot készítettek, amelyben kiemelten szerepel a piaci információk beszerzése a külkereskedelmi vállalatoktól, több megrendelés kérését, jobb termelés- szervezést és munkaidő-kihasználást, nagyobb technológiai fegyelmet határoztak meg. Viszont ettől sem lehet csodát várni, keményen kell dolgozni minden piacért. A Nyírbátori Ruhaipari Szövetkezet kapacitáslekötés hiánya miatt félmilliós hiányt jelez év végéig, a Mátészalkai Háziipari Szövetkezet pedig tőkés importból beszerezhető gépek hiánya miatt kénytelen lemondani a textilkonfekció- exportról. Nem jobb a helyzet a Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezetnél sem. Hatmillió forintos A megyei közművelődési bizottság ülése Október 21-én ülést tartott Nyíregyházán a megyei köz- művelődési bizottság. Elsőként a közművelődési dolgozók képzésével, továbbképzésével foglalkoztak. Megállapították: nagyobb gondot szükséges fordítani a közművelődési dolgozók kiválasztására, képzésük előkészítésére. Főként a művelődési házakban dolgozó népművelők szakképzettségét szükséges tovább növelni, ugyanis itt a legmagasabb a képesítés nélküliek aránya. A megyei közművelődési bizottság tájékoztatót hallgatott meg a megyei írócsoport munkájáról, amelynek célja, a jelentkező tehetséges költők, írók, műfordítók, kritikusok felkarolása, publikálási lehetőségeik növelése. A bizottság elismerését és köszönetét fejezte ki az írócsoportnak az eddigi irodalmi, közéleti tevékenységért és a csoport vezetőjének, Katona Béla főiskolai tanárnak az irányító, szervező munkáért.
