Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-22 / 250. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. október 22. SZÓRTÁK A PÉNZT... Halászás a zavarosban Ítélet a volt papI tsz vezetőinek ügyében Néhány eredményes év után 1982. május 25-én szűnt meg papíron és a valóságban egyaránt a papi Kossuth Termelőszövetkezet. A három falu — Pap, Nyírlövő és Lövő- petri — határát feldarabolták, a papiak a kisvárdai Rákóczi, a nyírlövőiek és a lövő- petriek a szabolcsbákai tsz tagjai lettek, a gépeket, épületeket eladták, de ezek ára sem volt elegendő ahhoz, hogy kiteljen belőle az a 93 milliós hiány, amit az 1981- es gazdasági év után a szakemberek megállapítottak. XX-es kocsin Hogyan jutott ilyen helyzetbe a közös gazdaság? Talán 1976-ig érdemes visszatekinteni, amikor sok veszteséges év után Fucsku Sándort választották a tsz elnökévé, Bagi Tibort pedig főkönyvelővé, s az előző évi öt és fél millió mérleghiányból egy csapásra kilenc és fél millió nyereség lett, 1980-ban pedig — a rossz időjárás ellenére — már tizenegymillióháromszázezer forint volt a nyereségük. A vezetőség azonban a következő zárszámadást már nem érte meg, az első számítások alapján ugyanis az 1981-es évet hatvankilencmillió forint veszteséggel zárta a közös gazdaság. Ennyit romlott volna egyetlen esztendő alatt a gazdálkodás? A választ a termelőszövetkezetet felszámoló bizottság adta meg. Egyértelműen kiderült, hogy a bajok voltaképpen korábban kezdődtek, akkor, amikor hozzákezdtek a melléküzemági tevékenység megszervezéséhez. Előbb 1979-ben egy rágcsáló- és rovarirtó melléküzemágat hoztak létre, amely később fő üzemággá, majd 198Q-tól Farkas László debreceni lakos vezetésével • NATURA Szolgáltató Gazdasági Társulattá szerveződött. Az igazgatói címmel felruházott Farkas nagy lábon élt: XX-es kocsival járta az országot, üdülőt bérelt Siófokon, amelyet a tsz vezetőin kívül csak egy dolgozó kapott meg rövid időre; üzletszerzőnek és szaktanácsadónak szerződtette ismerőseit, s hamis igazolások alapján fizettette ki őket a papi tszszel. Számolatlanul ' béreltek IBUSZ-lakásokat munkáslakás címen, s volt olyan, amelyikért havonta tizenötezer forintot fizettek, pedig némelyikben nem is a tsz alkalmazottai laktak. A látszólag jól menő üzlet hatására és a még nagyobb üzlet reményében Fucskuék azt is lehetővé tették Farkasnak, hogy búzát, burgonyát, almát, birkabőrt és bárányhúst ajándékozzon tárgyalásai során, s ezeket a reprezentációkat sokszor termelési költségként számolták el. Díazvlrágok Pénzben kifejezve még ennél is több visszaélést követtek el az 1980-ban létrehozott park- és építőipari ágazat működtetésével. A napról napra terebélyesedő és több száz embert foglalkoztató üzemág az ország legkülönböző részein vállalt munkát. Ezt az állapotot használta ki az üzérkedésben meglehe tősen nagy tapasztalatokkal rendelkező Farkas Zoltánná és a büntetőeljárás alatt meghalt férje, ök öt hold bérelt földön termeltek dísznövényt, s amikor megtudták, hogy a papi tsz-nek parképítő főágazata van, felajánlották együttműködésüket. Fucsku tudta, hogy a disznó vények termeléséhez és forgalmazásához engedély kell — ami Farkaséknak hiányzott — ezért a főkönyvelővel együtt úgy határoztak, hogy megveszik a dísznövényeket, de az üzletet áfészeken és tsz-eken keresztül bonyolítják le. Mi volt ebben a közbeiktatásban a papiak haszna? Az, hogy nem készpénzzel fizettek, mert nem is volt mindig megfelelő összeg a számlájukon, ennek az ára azonban 6 százalékos közvetítői díj volt, amit a közbeiktatott tsz-ek- nek és áfész-eknek fizettek. És ha csak ennyi lett volna. Szinte össze se lehet számolni, hogy hányszor vettek meg ezreket érő díszcserjéket, facsemetéket, vagy sövényanyagokat százezrekért, amelyek egy része továbbültetésre alkalmatlan volt, de mindez csak akkor okozott gondot a tsz vezetőinek, amikor összecsapott fejük fölött a hullám. Csak egy példa a könnyebb érthetőség kedvéért: a büntetőeljárás megindulása után az egyik szakértő 44 900 egyéves gyökeres dugványt talált a papi tsz nyírlövői telepén, amelynek forgalmi értéke mindössze 1,50—2,50 Ft között volt, ám ezért a tsz 15—20 Ft-ot fizetett darabonként. Gáláns úrként fizettek Volt, a tsz-nek harmadik ágazata, amely 1980-ban AG- ROMARCOOP néven alakult, s olyan feladatot szántak neki, hogy fejlessze önálló főágazattá a tsz budapesti építőipari és kommunális ágazatát, s szervezze meg Nyírlövőn a diabetikus cukorkaüzemet. Szervezésével a korábban csalásért, sikkasztásért, üzérkedésért, árdrágításért, majd újból sikkasztásért büntetett előéletű Harsányi Zsoltot bízták meg, s prémiumfeladatul május 31-ét tűzték ki a cukorkaüzem átadási határidejéül. Az átadás több hónapot késett, ám a tsz vezetői gáláns úr módjába., fizettek, de ugyanúgy járultak hozzá ahhoz, hogy nem létező munkáért tervezői díjat adjanak, lakásbérleti díjat fizessenek idegen embereknek, és gépkocsiátalányt állapítsanak meg utólag le nem futott kilométerekért. Az már szinte említésre sem méltó, hogy-Nagy László, a parképítő ágazat vezetője különböző munkagépek vásárlása ürügyén súlyos tízezreket vett fel üresen lebélyegzett anyagkiadási, anyagszállítási jegyeken, hogy 29 000 Ft-os hamis bizonylattal segítette egyik munkatársa gépkocsivásárlását, aki 10 ezer forinttal hálálta meg ezt a segítséget, ő meg Fucskunak vett 5 ezer Ft-os villanymotoros szivattyút hálája jeléül. Manipulációk árán Ilyen előzmények után jutott el a papi tsz odáig, hogy felszámolása mellett döntöttek az illetékesek, mert veszteségüket senki sem hitelezhette meg. A régi vezetés — tehát Fucskuék — alkalmatlanokká váltak a bizalomra, hiszen az öt és fél milliós veszteséget, amit 1975-ből örököltek, csaknem húszszorosára növelték, s ha a tagság évekig elismeréssel beszélhetett munkájukról, annak egy része is manipulációk árán szerzett eredmény volt. Fucskuék a bíróság előtt sem ismerték el, hogy bármiben bűnösek lettek volna, a 18 vádlottból mindössze kilencen mondták azt, hogy részben bűnösnek érzik magukat. Csak arra nem válaszoltak, hogy ha nem ők, akkor ki okozta a 93 millió veszteséget, s ki miatt kellett megszűnnie a papi tsz-nek. A Nyíregyházi Megyei Bíróság dr. Rajka Sándor tanácsa Fucsku Sándort 1 év felfüggesztett szabadságvesztésre és 10 ezer forint pénz- büntetésre, Bagi Tibort 10 hónap felfüggesztett szabadságvesztésre és 10 ezer forint pénzbüntetésre, Her- czeg István volt elnökhelyettest 15 ezer pénzbüntetésre, Nagy Lászlót 2 év börtönre, két év közügyektől eltiltásra és 20 ezer forintra ítélte. A többi vádlott közül Farkas Zoltánnét hat hónap, Hajdú Ernőt 1 év végrehajtható, Bluim Györgyöt 8 hónapi, Maros Jánost 10 hónapi, Farkas Lászlót 8 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, a töbibek pénzbüntetést kaptak. Az ügyészség 13 vádlott büntetését fellebbezte meg, mert enyhének találta a bíróság ítéletét. B. J. Ha valaki akár csak Jómagam is — gyakran átutazik Nagycserkcszen, annak bizonyára feltűnik az országos ütemet is meghaladó építkezési kedv. Erről kérdezem Babicz Pált, a községi tanács fiatal elnökét. A mostani községközpont a 36-os főútvonal mentén a hajdani Sipos-bokorból alakult ki. A községhez ugyanis 16 bokortelepülés tartozik, s ezek együttesen alkotják a 2100 lelket számláló Nagycserkeszt. A bokrokból az erőteljes beáramlás a hetvenes évek közepén kezdődött és mind a mai napig tart. — A mai árak mellett az építkezés nem tartozik az olcsó mulatságok közé. Honnan veszik az ehhez szükséges pénzt? — Az itteni emberek rendkívül szorgalmasak. Igen szép eredményeket érnek el a négyszeresen kitüntetett közös gazdaságban, a Kossuth Termelőszövetkezetben, de nem elhanyagolható a háztájiból származó egyéni jövedelem sem. Állattartásból, zöldség- és gyümölcstermesztésből évi 50—55 millió forint mellékkeresetre tesznek szert. Nagy hagyománya van a „piacozásnak”, a község jelentősen besegít Nyíregyháza ellátásába. Az eredmények mellett azonban vannak gondjaink is. — A város közelségéből adódóan a tantestület csaknem teljes egészében kijáró, de ugyanez vonatkozik az agrárértelmiségre. Bevonásuk a község társadalmi, kulturális vérkeringésébe így igen nehéz. A másik égető gond a lakosság egynegyedét kitevő cigánylakosság beilleszkedése. Ez meglátszik az óvoda és az általános iskola eredményein is. — Ismeretes, hogy a jövő év elejétől — a járások megszűnésével egyidejűleg — gyökeres változás áll be község státusában. Közvetlenül a város irányítása alá kerül, városkörnyéki községként. Mit vár ön az új helyzettől? — Elsősorban a szolgáltatás javítását, ahol nagy lemaradásaink vannak. Szeretnénk központi támogatással, de a lakosság anyagi erejét is fel használva megépíteni a vezetékes ivóvízrendszert. Cserébe még nagyobb részt kívánunk vállalni a város élelmiszer-ellátásából. Doszlop Miklós A Nyíregyházi Közterületfenntartó Vállalat kertészetében pompáznak a gerberák. A korszerűsített üvegházakban 3500 tőn nevelik ezt a szép virágot. (Elek Emil felvétele) Több, mint kétezren élnek már Nyíregyháza legifjabb városnegyedében, az Örökösföldön. A szaporodó házak lakóinak azonban nincs köny- nyű dolguk, ha a bevásárlásról van szó — mint annyi más helyen, itt sem tart lépést a lakásépítés és a bolthálózat fejlődése. A tervek persze, megvannak: nagy ABC-áruház épül itt, lesz étterem is — de csak körülbelül két év múlva. Addig újabb ezrekkel növekszik a lakosok száma — a megoldás tehát sürgető. Egy napokban tartott megbeszélésen erről volt szó a városi tanácson — az alábbiak akár tömör jegyzőkönyvnek is tekinthetők. Szükségmegoldások — A hatodik ötéves terv hátralevő két évében Nyíregyházán körülbelül négyezer négyzetméternyi lesz még a bolthálózat fejlődése — Új szolgáltatás építkezőknek Aki egyszer építkezésre adja a fejét, kell, hogy jó kondíciót szerezzen magának, hiszen a sokféle engedély beszerzése, a legkülönfélébb jogszabályok búvárkodása, no és az anyagbeszerzés igen sok erejét, idejét elveszi. Az utánajárás csökkentése és a színvonalasabb szolgáltatás a célja az október 19-én Nyíregyházán megalakult magánlakás-építési tanácsnak. A Kossuth téri irodában a városi tanács képviselője mellett a SZÁÉV, a KEMÉV és a KÉV egy embere, a Volán és a TÜZÉP szintén egy alkalmazottja várja az információra éhes ügyfeleket. Szép elképzeléseket melenget az újonnan megalakult tanács. A magánlakás-építéssel kapcsolatban felmerülő összes kérdésre szeretnének választ adni. Akinek egyelőre csak elképzelése van, hogy egy szép családi házat szeretne, ebben az irodában minden szükségeset megtudhat. Az OTP képviselője tájé- koztatást-ad a legújabb hitel- feltételekről, az építőipari vállalatok megismertetik az ügyfelet a gépkölcsönzéssel, a TÜZÉP megbízottja naprakész információt ad: milyen tetőfedőt, nyílászárót talál most éppen a telepen. Mesteremberek közreműködését kínálja a KIOSZ, a szövetkézés feltételeiről, előnyeiről hallhatnak a lakás- szövetkezet munkatársától. Ebben a tanácsban még a KISZ Nyíregyházi városi Bizottsága is részt vesz. A legtöbb munka minden bizonynyal a városi tanács előadójára hárul, akinek az érvényben levő építési jogszabályok ismeretében kell ott helyben tájékoztatnia az ügyfeleket. Az új szolgáltatásra már az országban találni jó példát. Kecskeméten hozták létre először, s ott már telekügyben is informálódhat az építtető, és ha akar, típustervet is kaphat. A nyíregyházi iroda a későbbiekben bővíti majd szolgáltatásai körét, ha az igény megmutatkozik iránta. Egyelőre fél nyolctól fél ötig. állnak az ügyfelek rendelkezésére, de a nyitvatartási módosítják, ha az ügyfélforgalom ezt indokolja. A magánlakás-építési tanács akkor éri el igazi célját, ha a szolgáltatásra vállalkozó ügyintézők a legfrissebb információkkal szolgálnak. Ellenkező esetben csak annyit mondhatnak az ügyfeleknek, hogy a vállalat vagy intézmény központjában tudhatják meg a napi adatokat. Ha a hitelkérelemtől a kisgépkölcsönzésig, az anyagellátástól a kivitelezőig igen szerteágazó információkat kaphat az ügyfél, megérte létrehozni az irodát. Sok utánajárást, sorban állást, sokezer kiesett munkaórát takaríthatunk meg az új szolgáltatás igénybevételével. Mindent egy helyen megtudhat az építtető, s ha az előzetes adatok beszerzése meggyorsul, hamarabb beköltözhet a család a rég várt otthonba. T. K. mondta a tanácsi osztályvezető. — Ebből tekintélyes rész kellene az Örökösföldre, de például az oda tervezett iparcikkáruházra egyelőre nincs pénz. Az ABC vagy az étterem is csak nyolcvanöt végére lehet készen ... Ezért gondoltuk azt, hogy kihasználjuk a házak földszintjén levő úgynevezett közös helyiségeket, és azt bérbe vehetik vállalatok, maszekok — boltnak. — Nekünk már van ott egy háztartási-élelmiszer boltunk — így a Nyíregyházi Áfész képviselője. — Amit nagy örömmel fogadott a lakosság. Emellett — folytatja a tanácsi szakember — van már egy zöldséggyümölcs kiskereskedő, a sütőipari vállalat tervez egy szaküzletet, tárgyalást folytat a gemzsei téesz egy virágboltra, és van magánkereskedő, aki érdeklődik: trafikot, illatszerboltot, presszót kívánnak itt nyitni a vállalkozók. (... és hol vannak a kereskedelmi vállalatok? — ez már az újságíró fejében motoszkáló kérdés — és a válasz el is hangzik.) Ezor forint négyzet- méterenként? — Bevallom, igencsak bántana bennünket, ha „kiszorulnánk” az új városrészből — mondja az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat igazgató- helyettese. — Mivel új beruházásról egyelőre nem lehet szó, mi is szívesen bérelnénk egy-két földszinti helyet. De! — nyomja meg a szót — nem ennyiért! Ha jól tudom, egy olyan közös helyiség három részből áll, kábé hatvan négyzetméter összesen. Ezért nekünk évente 60—70 ezer forintot kellene fizetni — ennyit kérnek... — Ezer-ezerkétszáz forint négyzetméteréért, ez bizony meggondolásra készteti a kereskedőt — egészíti ki a Zöldért képviselője. — Ha egy kicsit utánaszámolunk, elviszi a bérleti díj a haszon felét. Hiszen egy ilyen kis boltban nemigen lehet óriási forgalmat csinálni! Nem beszélve arról, hogy a puszta helyiség kevés — azt át kell alakítani, berendezni, és így tovább. És mivel az tulajdonképpen csak szükségmegoldás, a távolabbi jövője meglehetősen bizonytalan lehet... — OTP-s lakásokról lévén szó — tárja szét kezét a városi, tanács elnökhelyettese — a tulajdonosok szabják az árakat. (Okos dolog az, ha a lakók saját érdekük ellen tesznek? Hiszen az elriasztott kereskedő nélkül nincs új bolt, nincs hol vásárolni! Valahogyan csak meg kellene... — de itt már az újságíró helyett mondják ki a többit.) Értük van a bolt is — Valahogyan csak meg kellene győzni az itt élőket, hogy ők járnak jobban, ha egy kicsit engednek — fejtegeti az elnökhelyettes. — Igaz, hogy ők a gazdák, de értük van a bolt is ... Tárgyalni kell, és keresni törvényes lehetőséget a megegyezésre. S ehhez újra egy kis halk tépelődés: a megegyezés kétoldalú dolog — tehát mindkét félnek engednie kellene. Mert valóban sok a kért összeg, csökkenteni lehet. Ugyanakkor a keseskedelmi vállalatok is felelősséggel tartoznak a város ellátásáért! Azt persze senki sem kívánja, hogy ráfizessenek — de nemigen jelent csődöt, ha valahol (apró boltocskában!) kisebb a haszon a szokásosnál... (tarnavölgyi)
