Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-02 / 233. szám

2 Kelet-Magyaroraság 1983. október 2. Az évszakok váltása a kereskedelemben is megújulást, kirakatvál­tozást jelent. így van ez az ősz beköszöntével is. A kirakatok cé­gérének tükröznie kell az áruválasztékot, a legújabb divatot, a színösszeállításokat. A nyíregyházi Nyírfa Áruház megyénk legna­gyobb üvegfelületével rendelkezik. A három főállású rendező fel­adata, hogy a tizenegy nagyméretű kirakatot ízlésesen berendezze a legújabb őszi-téli árukkal. (Elek Emil felvétele) Rendszámuk: XX Autó — kölcsön — Bérelni szeretnék egy autót... — Ez a kérés néhány napja gyakrabban hangzik el Nyíregyházán, a COOPTOU- RIST irodájában, ahol szep­tember 28-tól vezették be az autókölcsönzést. A FÖTAXI már évek óta foglalkozik autóik bérbe adá­sával. Eddig az országban 13 városban — többek között Budapesten, Győrben, Siófo­kon, Debrecenben, Kecske­méten — vehették igénybe az érdeklődők az XX-es kocsi­kat. Egyrészt a Magyar Autó­klub, valamint a COOPTOU- RIST-irodák közvetítésével. A kedvező tapasztalatok és az igények növekedése indokol­ta, hogy Nyíregyházán is be­vezessék a szolgáltatást. így a FŐTAXI és a COOPTOU- RIST szerződése alapján ma már a szabolcsi megyeszék­helyen is bérelhetők * gépko­csik-. Bárki kölcsönözhet autót, feltéve, hogy elmúlt 21 éves, legalább egy esztendeje ren­delkezik jogosítvánnyal, no meg van állandó lakása és munkahelye. Ez a szolgálta­tás nagyon kedvező az üze­meknek, intézményeknek is, melyektől szintén elfogadnak megrendelést. A vállalati ko­csik nagy anyagi megterhe­lést jelentenek a munkahe­lyeknek. Hiszen fizetni kell a sofőrt, gondoskodni a jár­művek fenntartásáról, a javí­tásáról. Autókölcsönzésnél az ügyfelet csak a bérleti díj s a benzinköltség terheli. A megyében jelenleg öt 1200-as, illetve 1500-as La­dával állnak az igénylők ren­delkezésére. A járművek a FŐTAXI tulajdonában van­nak, s ez a cég gondoskodik karbantartásukról is. Nyír­egyházán a Vagép vállalta az XX-es autók javítását. A COOPTOURIST már megkötötte az első szerződést. Október 1-től a HUNGARO- FRUCT igényelt egy kocsit három hétre. Ha az ügyfelek megkedvelik ezt a szolgálta­tást, akkor lehetőség lesz rá, hogy további gépkocsikkal bővítse bérautóparkját az iroda, (h) Á madár, a pofon meg a félálom Sztriptíz a postás előtt , Ki nyer ötvenezret? dobozban nyomban utána küldték. Nem voltak otthon, a küldeményt nem tudtam átadni. Az ilyenkor szokásos módon jártam el: otthagytam egy értesítőt, hogy a csomag délután ekkor és ekkor a postán átvehető — beszéli Kalakai György. — A cím­zett nagy csomagra számít­hatott, mert a közölt időben megjelent egy hatalmas bő­rönddel. A postán a kollegák is jó ideig lázasan keresték a nagy csomagot, míg rájöt­tek, hogy a szemük előtt le­vő miniatűr küldeményt kell átadni... A POFON — Egy idős asszonynak nyugdíjat vittem — folytatja Kuburczik László. — A nagy forgalom meg a sok munka miatt később érkeztem a szo­kásosnál. Az asszony készült valahova, már az ajtóban várt. Hol volt ilyen sokáig? — szegezte nekem a kérdést, majd mielőitt válaszolhattam volna, adott egy nagy pofont. Nagyon meglepődtem, jojó­zott a szemem, de csak sike­rült magamon úrrá lenni. Az asszony bocsánatot kért... félalom — Késő este sürgős külde­ményt vittem — így Kubur­czik László. — Csengettem. Ki az? — hallatszott a lakás­ból. A postás — válaszoltam. A következő pillanatban nem hittem a szememnek. Egy csi­nos, fiatal, félálomhan lévő nő állt velem szemben, olyan „öltözékben”, aminek láttán úgy éreztem magam, mintha egy sztriptízbári jelenet fény­pontjánál lennék... (cselényi) Ma negyedik napja utcán van Nyíregyházán is a „sport” borítékos sorsjegy. A megye- székhelyen 16 helyen az ut­cákon, ezenkívül minden OTP-fiókban árusítják már. Porkoláb Miklós, az OTP megyei igazgatóságának fő­felügyelője elmondta, hogy mint minden szerencsejáték­nak, így a borítékos sorsjáték létének is alapja a játék tisztasága és a játék iránti bizalom. — Külön erre a célra víz­nyomásos papírt rendel az OTP, amelyre az Állami Nyomda készíti el a sorsje­gyeket. A nyeremények beke­verését több részletben vég­zik. Egy-egy tasakba 200 bo­rítékos sorsjegy kerül. Három bizottság egymástól függetle­nül végzi a nagyobb nyeremé­nyek elhelyezését valamelyik tasakba. Az . ezer forinton Próba, szerencse, (jávor) felüli nyereményeket egy teljesen külön bizottság he­lyezi el. A 10, 20 és 50 ezer forintos nyereményt állami közjegyző jelenlétében egy külön bizottság találomra kiválasztott tasakokba teszi. Milliónként egy-egy 50 ezer forintos főnyereményt jelző sorsjegyet helyeznek el. Sza­bolcs megyében az őszi ak­ció során 650 ezer darab sors­jegy kerül forgalomba — tá­Szerencsével valamelyikben megtalálható az 50 ezer fo­rintos nagynyeremény is? — Nem lehetetlen, hiszen tavaly két 50 ezer forintos főnyereményt Mátészalkán húztak ki, s emellett több kisebb nyeremény is volt. (t.) Nyíregyházán, az 1-es pos­tán két kézbesítőt arról kér­deztünk, hogy a foglalkozá­suk, szolgálatuk során tör­tént tengernyi esemény kö­zül melyekkel nem bírt az emlékezetük rostája? A MADÁR — Egyszer 3 nap szabad­ságra készültem — mondja Kuburczik László. — A he­lyettesítőm jött velem, hadd lássa, mit, hogyan kell csi­nálni. Az egyik lépcsőházat festették és a meszelők su­hogását meg a létrák nyikor­gását egy kalitkában lévő madár csicsergése tette elvi­selhetőbbé. A helyettesítőm nézte, csodálta, s később el­árulta, hogy ő egy madártani egyesület tagja és megállapí­totta: az a madár védett. Ekkor a téma annyiban ma­radt. — A szabadság letöltése után megyek a szokásos „munkautamon”, hát annál a „madaras lépcsőháznár’ ka­róval vártak. Az történt, hogy az előző nap a helyette­sítőm kiengedte a madarat a kalitkából. Este ment a „tu­laj” haza, s „hol a madár?” — kérte számon a festőktől. A postás kiengedte — felel­ték azok. A karóval felfegy­verkezett lakónak alig tud­tam megmagyarázni, hogy nem én voltam... A helyet­tesítőmmel pedig közöltem: az ilyesmit másként kell megoldani. A CSOMAG — Az egyik ügyfél a pesti rokonainál felejtette a lakás­kulcsát. Egy gyufáskatujányi Őszi kirakatrendezés Hogyan kerül borítékba a nyeremény? Szórakoztatózenei stúdió indul Zenésztoborzó Rókavadászat - CB-rádióval CB-s rókavadászatot ren­dezett a közelmúltban az Ex­press Ifjúsági és Diák Utazá­si Iroda, valamint a miskolci Avas CB-klub a Bükk-hegy- ségben. Az I. Express CB Ku­pa verseny Borsod, Heves, Nógrádi és Szabolcs megye CB-sei vettek részt. Mintegy kétszázan — köztük 96 ver­senyző és családtagjaik — vágtak neki hajnalban az út­nak, hogy megtalálják a „ró­kát”, rádiójuk segítségével. A vetélkedőn remekeltek a sza­bolcsiak. Az első négy he­lyen holtverseny alakult ki a Kovách testvérek között, akik közül hárman tiszavas- váriak. A vadászat után érdekes programok várták a részt­vevőket. Bánkúton autós ügyességi versenyt rendeztek, ahol szép sikereket értek el a szabolcsi hölgyek. A .mű­sor családi kocogással feje­ződött be. A kezdeményezésnek foly­tatása is lesz: a II. Express CB Kupát jövőre a Mátrában rendezik meg. Zenészjelölteket „toboroz” megyénkben az Országos Szórakozitatózenei Központ megyei kirendeltsége. A to­borzást nem szó szerint kell érteni, hanem az idén októ­ber 2-től — ekkor lesz az év­nyitó — ismét folytatják a szórakoztató zenészek képzé­sét a nyíregyházi OSZK stú­dióban. Ez a képzési forma arra ad lehetőséget, hogy akik tehetséget éreznek a zenélés — netán éneklés — iránt azok egy nyolchónapos kurzuson elsajátíthassák a legfontosabb ismereteket, fo­gásokat. Ez önmagában nem ad ka­tegóriába sorolható minősí­tést, hanem felkészíti a je­lentkezőket erre, de már működő, dolgozó zenészek is jó továbbképzési lehetőséget találnak a stúdióban, ahol hét tanár egyénenként fog­lalkozik a jelentkezőkkel or­gona-zongora, gitár, dob és táncdalénekes szakon. Az OSZK megyei kiren­deltsége által fenntartott stú­dió jelenleg egy magánház­ban bérelt helyiségben mű­ködik, de a körülmények ja­vítása érdekében lehetőséget keresnek arra is, hogy az iro­daház nagytermében, amely az SZMT Móricz Zsigmond Művelődési Házának egyik helyisége, valamint a város­majorig művelődési házban is alkalmanként foglalkozáso­kat tarthassanak. Az ideális persze az lenne, hogy egy helyen és'megfele­lőbb körülmények között mű­ködhetne a stúdió, amely a megyében dolgozó zenészek — és jelöltek — képzését, to­vábbképzését szolgálja. Kü­lönösen azok érdeklődhetnek a stúdió iránt, akik ideigle­nes működési engedéllyel áll­nak munkaviszonyban vala­melyik étteremben, bárban, presszóban. Az így dolgozók száma a megyében csaknem eléri a hatszázat. Az október 2-án induló szó­rakoztatózenei stúdió a tájé­koztatás szerint csaknem nyolcvan-száz jelentkező szá­mára ad lehetőséget a zenei tanulásra, gyakorlásra, aki pedig élethivatásának vá­lasztja a zenész pályát, el­mélyült munkával később minősítést szerezhet, s elhe­lyezkedhet a megye vendég­látó helyein, (p.) Halált hozott a bicskás érv Józan életű, rendes embernek ismerték Mérken Rendes Béla 47 éves gazdálkodót, aki magányo­san, de, csak a munkájának élt, dolgozott mindennap reggeltől estig kis gazdaságában. Amikor sürgős munka akadt, rendszere­sen eljárt lovaskocsijával segíte­ni neki Erdei Dániel 34 éves rok­kantnyugdíjas. Tavaly ősszel egyik délután a mérki zöldségbolt előtt találko­zott a két ember és Rendes meg­kérte Erdeit: segítsen neki szé­nát gyűjteni, mert nemsokára itt lesz az eső. Erdei kért is vasvil­lát, aztán nekiláttak a gyűjtés­nek, majd a boglyázásnak és es­te hét órára be is fejezték a munkát. Közben Erdei — aki napközben megivott már egy li­ter bort — többször is emleget­te, hogy jó lenne inni is vala­mit, de Rendes megnyugtatta: lesz innivaló is, csak előbb vé­gezzenek a munkával. A gyűjtés után Rendes a sör- kertbe invitálta Erdeit és egy másik férfit, aki segített neki, de mivel Erdei rendőri felügye­let alatt állt, s emiatt nyilvános italmérő helyekre nem mehetett. Rendes lakásába mentek áldo­mást inni. Egy negyedóra alatt három üveg gyümölcsbort ittak meg hármasban, aztán — való­színű, az ital hatására — Erdei macerálni kezdte Rendest: iga­zán szép kis gazdasága van, megnősülhetne és élhetne, mint hal a vízben. Rendes ingerült lett a többszö­ri piszkálódásra és rákiabált Er­deire: takarodjon ki a házából, sőt a kutyáját is ráuszította, majd felkapott egy vasvillát és azzal zavarta portájáról Erdeit, s közben a karjára is ütött egyet. Erdei ekkor visszafordult. ki­kapta Rendes kezéből a villát és eldobta. A harmadik férfit za­varta a cirkusz, ezért kerékpár­jára ült és elhajtott, de még oda­szólt nekik: ne bántsátok egy­mást. Vagy 30 métert tehetett meg, amikor hallotta, hogy Erdei megszólalt: legalább fizesd ki, amiért megdolgoztam, aztán egy csattanást hallott, de nem for­dult vissza. Vagy ötven méterre lehetett az udvartól, amikor meg­látta, hogy Erdei is kerékpárra ült, és elhajtott Rendes udvará­ról. Mi történt közben? Amikor Er­dei kérte, hogy Rendes fizesse ki, újból dulakodni kezdtek, közben Erdei előkapta zsebké­sét és megszúrta Rendest. Ami­kor látta, hogy baj van, még odaszólt: én csak a béremet kér­tem, aztán kerékpárra ült, el­ment a körzeti orvoshoz, hogy elmondja, mit tett és kérte: ér­tesítse a rendőrséget is. Mire az orvos a helyszínre ért. Rendes Béla már halotf volt. A nyíregyházi Megyei Bíróság dr. Benőcs Endre tanácsa em­berölés miatt 9 évi szabadság- vesztésre ítélte Erdei Dánielt, 9 évre eltiltotta a közügyektől és kötelezte, hogy kényszergyógyí­tásnak vesse alá magát. A Leg­felsőbb Bíróság helybenhagyta a megyei bíróság ítéletét, így az jogerőssé vált. Kár Hirtelenjében nem is tud­tam összeszámolni, hány évet osztott ki a Fővárosi és a Szekszárdi Bíróság pénteken hozott ítéletében a totócsalás­ban részt vett bundázókra és futballistákra. De nem is bosszankodtam miatta, oly mindegy nekem, hogy har­minc, vagy hatvan év a vég­eredmény. Sokkal inkább felkaptam a fejem arra a mondatra: károsult nincs, mert senki sem fordult a bí­rósághoz amiatt, hogy be­csapták, sőt — a szekszárdi tudósítás szerint — még az OTP is lapított, csak mint magánfél kérte vissza pénzét, mert ő szavatolja a pályán elért eredményt. Én kérem szépen, most je­lentkezem és pironkodás nél­kül beismerem: igenis káro­sult vagyok. Mint más, hét­ről hétre vásároltam a totó- szelvényeket, számolatlanul adtam oda hetenként egy-egy fémtizest egy négyhasábosért és mi történt? Hétről hétre nem nyertem. Kollégáimnak mindig azt mondtam, hogy tizesem volt, s az ezért járó 19 forintból rendszeresen öt­szörös áldomást fizettem, pe­dig alig találtam el két, há­rom meccset. Okát most pén­tek este tudtam meg. Volt, hogy a totócsalók heti 9—10 meccset is megvettek, engem meg épp kilencesével-tizesé- vel értek hetente a meglepe­tések. Ha utólag belegondolok, nem is tudom, hogy sikerült átvészelnem annyi kudarcot. Most csak az vigasztal, hogy azóta sem nyerek és főnöke­im bosszúságára tovább dol­gozom, míg meg nem ütöm a 13-f-2-est, mert ugye millio­mosként mégse illene a toll a kezembe. Csak abban nem vagyok most már biztos, hogy fel mer­ném-e majd venni azt a né­hány milliót, mert még gya­núba keverednék: hogyan si­került lefizetnem abból a fe­ketepiacon vett 10 márkámból a Bayern Münchent? B. J. Cseva — azaz: valami. Van valami? Nos, ez a valami — az új­ság . . . így tanította újdon­dász ipari tanuló korunkban velünk a neves tollnok, s mindjárt példaként emleget­te, hogy nem az az érdekes, ha a tűzoltó tüzet olt, hanem, ha a tűzoltó — gyújtogat. Ha ez így igaz, akkor mi a hé­ten egy igazi új hírrel talál­kozhattunk, amikor arról ol­vashattunk. hogy a 24 éves portugál tűzoltó felgyújtott egy kendergyárat. Mellesleg engemet az fogott meg a legjobban, hogy ez a szerencsétlen fiatalember mi­ért adta a fejét gyújtogatásra. Valami okának csak kellett lennie. Volt is, méghozzá az, egy ilyen látványos cseleke­dettel akarta kiérdemelni imádott szerelme csodálatát. Külön szerencse, hogy mi valamivel idébb élünk az óce­ántól, mert tessenek csak el­képzelni, milyen kárral jár­na, ha itt, nálunk, Magyar- országon minden férfi ilyen módon akarna valakinek lát­szani a választott hölgy sze­mében. Bár, ha jól meggon­dolom, nálunk sem olcsó mu­latság, ha valaki fel akarja hívni magára a figyelmet, — legfeljebb a módszerek fino­mabbak. Például akad olyan férfiú, aki gyújtogatás helyett építget. Mármint egy kis la- kásocskát a titkárnőcskének, ahol munkaidő után is za­vartalanul dolgozhatnak né­hány sürgős, forró teendőn. (Az csak az esetek legvégén szokott kiderülni, hogy az a kis vityiiló valójában ma­gáncélra épült, közpénzen. Vagy: megtörtént már olyan csoda is, hogy az igazgató a közel-keleti útjára minde­nekelőtt a titkárnőt vitte ma­gával, mondván, még a Sza­harában sem árt, ha van kö­zöttünk egy gyorsírástudó. Később kiderült, hogy egé­szen másfajta billentyűk oö- työgtek a kiküldetésen éjjel­nappal, —• de főként éjjel — mint ami a jegyzőkönyvek vagy a levelek megírásához szükséges. Megint más azzal kívánt kitűnni a szürke em­bertömegből szerette szemé­ben, hogy gavallérosan szór­ta a pénzt. Persze, nem a saját pénzét, mert olyan nem volt. így tehát maradt a köl­csön — a magán éppúgy, mint az OTP — aztán amikor ez a forrás is kiürült, akkor megkísérelte a különben rá­bízott közvagyont közprédá­vá, de legkiváltképp a saját prédájává tenni. Most, hogy ítéletet hirdettek a totóperben, nekem erről is az jut az eszembe: ezek a játékos kedvű felnőtt emberek is csupán ki akartak tűnni kedveseik szemében a szürke tömegből; azt a látszatot akarták kelteni, hogy az ő ikszelő, kezükben mágikus erő van. Ami azt illeti: sikerült nekik különösen nagy feltű­nést kelteniük. Ők bizonyára úgy gondolkodtak: a lutri­ban akkor van igazi fantázia, ha minél kevesebbet bíz az ember a vakvéletlenre. (angyal)

Next

/
Thumbnails
Contents