Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-18 / 246. szám
1983. október 18. Keiet-Magyarország 3 Párbeszéd a párttagsággal állni... Taurus nyíregyházi gyárával készterméktárolásra kötünk szerződést. Kimozdult a holtpontról? — Egyelőre sok a „ha”, nemcsak Nyírlugoson, hanem a másik öt tsz-ben is — ösz- szegzi Koncz Tibor, a polgári tsz elnöke. Ez a gazdaság a gesztora a résztvevőknek. — Néhány konkrétum azért van. Csobajon marhahizlalással, Kisteleken takarmánykeverő telep létesítésével foglalkoznak. Lengyeltótiban műszer- gyártó szakcsoportot alakítanak, Csömödéren import konfekcionáló gépek szervizhálózatát alakítják ki. Nálunk, Polgáron pvc-síkfólia gyártását kezdenénk el, jelentős nyugati importmegtakarítást érhetnénk el így. — A faluban, a fiatalok közt megindult valamilyen pezsgés — mondja Freund Sándor, a nyírbátori városijárási pártbizottság titkára. — A társadalmi összefogást azonban tovább kell szélesíteni, hogy a beharangozott lakótelep mielőbb barátságos otthont nyújtson szakembereknek és a tsz-ben dolgozó fiataloknak. Látsszon, hogy kimozdult Nyírlugos a holtpontról! A szolgáltató társaság a veszteséges gazdaságokat szeretné talpraállítani. Ám ahogy Koncz Tibor mondta, nem az adottság a rossz, hanem a gazdálkodás. Az adottságot pedig nemcsak a földben, hanem a fejekben kell nézni. Ehhez adhat támogatást az Agrocoord. Csak élni kellene vele. Tóth Kornélia EGY GAZDASÁGNAK ÉVRŐL ÉVRE FÖLDHÖZ RAGADT SZEGÉNYKÉNT TENGŐDNIE? JÖTTEK A FIATALOK ÉS AZT MONDTÁK: MEGMUTATJUK MI AZ EGÉSZ ORA NYÍREGYHÁZI BŰTORIPARI SZÖVETKEZETBEN nagy gondot fordítanak a szakmunkás-utánpótlásra. Minden évben 5—10 tanuló sajátítja el a kárpitos szakmát. (Jávor László felvétele) Nehéz talpra VOLT EGYSZER EGY NAGY ÖTLET, MIÉRT KELL SZAGBAN, HOGY LEHET MÁSKÉPP IS. A KISZ Központi Bizottsága kezdeményezésére jó fél éve alakult az Agrocoord Ifjúsági Szolgáltató Társaság és az ország hat termelőszövetkezete és az Alkotó Ifjúság Egyesülés részvételével saját lábukra álltak. A nyírlugosi Szabadság Termelőszövetkezet is tagja lett. Beváltak-e a remények? — erre kerestük a választ. Meliorációs terv — társadalmi munkában — Igazság szerint még mindig a tervezgetésnél tartunk — fejtegeti Hatvani Gyula tsz-elnök. — Pontosabban tervből több van, mint konkrét eredményből. Ami mára társaság haszna, összehozott bennünket a Nyíregyházi Állatforgalmi és Húsipari Vállalattal, ahol 200—220 export marhát és 1500—1800 export EXPORTRA. Lengyel megrendelésre 15 ezer pár férficsizmát gyárt a nagykállói Kallux Cipőipari Szövetkezet. (Császár Csaba felvétele) birkát értékesíthetünk. Az istállókban már el is helyezkedett az a 107 lengyel bika, amely bérhizlalásra érkezett Nyírlugosra. Ez roppant egyszerű tevékenységnek ígérkezik, hitel sem kell hozzá, mindössze etetjük az állatot és a súlygyarapodás után kapjuk a pénzt. Az emberek nagy reményeket fűztek a társasági Részvételhez. Pontosabban csak annyi érdekelte őket: lenne valaki, aki kihúzná a tsz szekerét a veszteségekből? Hogy honnan jönne a pénz és miképp, az már nem foglalkoztatta a tagság egy részét. Annál többet szervezett, agitált, töprengett Göncző György erdész, if júsági felelős. Jegyzetfüzete később lehet majd dokumentum, egy nem mindennapi vállalkozás hiteles naplója. — Lassan jönnek be az elképzelések — sorolja a fiatalember. — A szomszédos Hajdú megyében is készül a melioráció és nekünk — a társaság közreműködésével — a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet társadalmi munkában elvállalta a meliorációs program tanulmánytervét. Álmapiac és hiánycikklista Nyírlugoson egyelőre kevés jel mutatja, valami megmozdult. Gyűrött jegyzetek és | szép ívű tervek közt válogat- j hat a vezetőség. Mert ki ne örülne annak, hogy valamilyen melléküzemet telepíthet- í nének. Budapesti vállalatok f adnak le egy hiánycikklistát, j mi az, amire szükségük lenne. A nyírlugosiak csak any- nyit tudnak, valamilyen élelmiszeripari feldolgozóüzem létesülne a faluban. Az alma gondjából harminc vagonnak látszik biztos piaca, ennyi belföldi elhelyezésére kaptak ígéretet. Az al- j mapálinkára ugyancsak a társaság szavatolja a piacszerzést. Anyagbeszerzők a megmondhatói, milyen gond egy-egy filléres apróságért j szaladgálni. A hat tsz közösen oldaná meg az anyagbe- . szerzést. Az ifjúsági felelős elképzelésében a zeolit is szerepel, | talajjavításhoz olcsón kapnának anyagot, Mádról. — Egyelőre örülünk az ap- j róbbaknak is — folytalja Göncző György —, facsemetéi kapuink az erdősítéshez, a O itkán jutok el szülőfalumba, most újra sikerült. Jártam az utcáikat. A valamikori bárói saérűskiert új községrészében nézelődtem, amikor megszólított az Agárdi fiú, akit inkább a szülei után ismerek. — Ha van egy kis ideje, bátyám, megkérem, nézné meg, milyen házat építettünk a lányomnak. — Szívesen, az időmből éppen telik — mondtam. — Sziktaszilárd betonkeretű vaskerítés kiskapuját nyitotta a negyven körüli ember. Belül ugyancsak betonjárda és vadonatúj kétszintes épület. Elöl széles ajtó zárja az autógarázst. Lépcsőkön jutni fel a bejárathoz. Bent a házban ugyancsak nézelődhettem. Tágas elő- helyiség. Elöl, az utcával szemben két nagyszoba. Hátrább konyha, kamra, fürdőszoba, szemet gyönyörködtető esempézettel, kövezettel, fényes szerelékű kifolyókkal, zuhanyozóval. Külön résziben beépített angol vécé. Másik oldalon gyerekszoba. A padozat még nincs rendben, de a szükséges parketta gliédába rakva várja a felhasználást. És vascsövek kígyóznak közel a falakhoz, helyiségről helyiségre. Lám, itt már központi a fűtés. Az emeletre korlátos falépcső vezet. — Nem lett vóna elég egy szintben? — A lányom férjes. Unokákat is számításba vettük. Legyen, éljen mindenki nyugodtan, háborítatlanul — volt a válasz. — Sokba került. — De megvan. Még jön a parkettázás, a festés. Ha teljesen kész, értéke közelíti a milliót. Bátyám, ha hiszi, ha nem, három éve készül ez a ház. Főképp szombatokon, vasárnapokon, meg egyéb munkaszüneti időkben építettük a vegemmel, meg testvéri, rokoni segítséggel. A vömmel eljárunk egy nagy építőipari vállalathoz dolgozni, ahol sok mindent megtanultunk. Egyébként én művezető vagyok. A vállalattól csak fuvarsegítséget kértünk, hogy az anyagokat beszállítsuk. — Kölcsön? — Csupán kétszázezer forint. A teliket nyolcvan- ezerért vettük. Nézze, az a csillár maga ötezer volt Dísze a szobának. Asztalos Bálint f---------------------------------------\ MIT TUD A JÖ ÖREG LOKOMOTÍV? Gőz olcsón Mátészalkán az ipari centrumtól távolabb, egy csöndesebb helyen, pár hónapja egy harminc méter magas vaskémény emelkedik merészen az épületek fölé. Űj fűtési rendszert alakítottunk ki — mondja a Zöldért itteni üzemének főmérnöke, Radányi Gusztáv. A gondolat három évvel ezelőtt „született” meg a műszakiak fejében azzal a céllal, hogy az egyáltalán nem gazdaságos olajtüzelést — ipari termelésről van szó — más, gazdaságosabbal váltsák fel. Több javaslatot vizsgáltak meg, s végül a mozdonykazán beépítése mellett döntöttek. Ezt követően vásároltak egy kimustráit moz- donykazánt, haszonvasként, amely 10 forintba került tonnánként. Szerencsére a szomszédos MÁV-fűtőház szakemberei még értenek a füstösökhöz, így nagy segítséget nyújtottak az üzembe helyezéshez. A jó öreg lokomotív július elsejétől átlagosan 3 tonna gőzt ad óránként az ipari termeléshez, de csúcsidőben a 4 tonnát is bírja. Másfélezer tonna szén ad annyi hőmennyiséget, amennyi szükséges 5000 tonna konzerv és 300 ezer liter pálinka előállításához. Ennyi szén alig több 2 millió forintnál, s ha a ládarészek — eddig alig hasznosították — eltüzel- hetőségét is számítják a Zöldértnél, akkor kisebb. Ebből az eddig kidobott hulladékból a július 1-től dolgozó kazánban 43 tonnát tüzeltek el. Az új fűtőrendszertől 2,5—2,8 millió forintos megtakarítást remélnek Mátészalkán. A jobb tüzelőhaszmosi- tásért építették a 30 méter magas, 900 millimeter átmérőjű, öntantó vaskéményt, amely minden környezetvédelmi előírásnak megfelel. Az új rendszer jól vizsgázott, hiszen a csúcsidőben — a harmadik negyedévben — az olajtüzelésű kazánok csak 33 tonna olajat használtak fel. Ugyani®, ha szükséges, a két egység egyszerre is üzemeltethető. (zsoldos) V __________________________/ □ olitikai gyakorlat az év végi beszámoló taggyűléseket megelőző párbeszéd a párttagsággal. Az oktatás területét kivéve, erre készülnek most felelősséggel és körültekintéssel Szabolcs- Szatmár mintegy ezer alapszervezetében, pártvezetőségénél. Intenzív párbeszéd, megújulásra való törekvő eszmecserék sorozata lendíti előre a párt-, a gazdasági, a társadalmi életet szűkebb pátriánkban is az október 1. és november 15. közötti időszakban. A párt megyei végrehajtó bizottsága a pártélet e fontos eseménysorozatának segítésére irányelveket fogadott el. Jelezte: nem szokványos teendők vannak napirenden, hanem olyanok, amelyek megoldása, igazodva a bonyolult és változó körülményekhez, fokozottabb kiállást követel politikánk mellett. Minden párttag véleménye fontos. Élénk politikai légkört kell teremtenünk ügyünk igazsága mellett, értékeink és vívmányaink, sikereink, eredményeink védelme érdekében. Tapasztalataink, a korábbi évek eszmecseréi igazolják: tudunk felelősséggel és gyümölcsözően, a jobbítás szándékával beszélgetni a pártélet különböző égető belső kérdéseiről és a köz ügyeiről, legyen az gazdasági vagy szociálpolitikai, emberi vagy más kérdés. S hogy a közös elmélkedéseknek volt korábban is hasznuk, azt ezernyi javaslat, észrevétel, kritika jelezte, amelyek idén is megvalósultak. Testet öltöttek ezek az exporttervek teljesítésében, az anyaggal, energiával való takarékosságban, a pártszervezetek belső életének fejlődésében, a pártépítő munka tervszerűbbé válásában, a párt- és az üzemi demokrácia elmélyülésében és sok egyéb más fontos dologban, amelyek nyomán újra és újra erősödött a bizalom a párt és a tömegek között még a nehéz gazdasági körülmények ellenére is. Egyenjogú párttagok között kezdődtek meg a beszélgetések. Sokezer párttag és legalább ennyi pártonkívüli várta ezt az eseményt. Nem tévedés, hiszen ez a nagy, mondhatni az egész megyét átfogó pártbéli beszélgetés hullámveréséi és cselekvésre ösztönző elmélkedései hatnak a pártonkívüliekre is, noha elsősorban a pártvezetőségek és a párttagság között zajlanak. Részesei azonban az üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek, legkülönbözőbb pártonkívüli kollektívái is, ugyanis nem a pártszervezetektől külön, nem elsziaetelten élnek, dolgoznak, hanem azok irányítása mellett. És csak természetes, hogy a gondolatcserék során terítékre kerül a kommunista példamutatás mellett a szocialista brigád élete, értékelése, a szocialista munkaverseny, az ifjúsággal való fokozottabb törődés, a nők érdemibb beállítása a vezetés különböző posztjaira, vagy az export-import aránya, a takarékosság és sok minden más probléma az egész „portát”, az egész vállalatot érdeklő, érintő kérdés. Valójában objektív mérleg készül. Olyan, amelyben mindenkinek részt kell vállalnia, s ezt igényelni kötelesség. Az éves munkát mérlegelő elemzések viszont csak akkor lesznek igazságosak, ha ezekre a párbeszédekre alaposan felkészülnek az alapszervezetek vezetőségei, a pártbizalmiak és a párttagság is. Fontos, hogy ne legyenek ezek az eszmecserék egyoldalúak. Váljanak a négy-hatszem- közti beszélgetések hasznos, a párttag egyéves munkáját helyesen mérlegelő értékelésekké. Ez roppant körültekintést igényel a pártvezetőségek, a beszélgetésben részt vevők részéről. Nem csupán az kell, — bár nagyon fontos! —, hogy a párttagok mondjanak véleményt a pártvezetőseg éves munkájáról. Az is, hogy megvizsgálják: ki hogyan felelt meg a kor, a nehéz időszak támasztotta magasabb követelményeknek? Mit kell tennie azért, hogy az esetleg még nehezebb helyzetben sem inogjék meg, s kiálljon a politika mellett. E z nem jelenti, hogy a beszélgetések során csak a párttagok munkájának elemzéséről essék szó. Legalább ilyen fontos, hogy a párttagok hangjára, véleményére, javaslataira is érzékenyen reagáljanak a pártvezetőségek. Igényeljék és hasznosítsák azokat a gyakorlati pártmunkában, mert ezek fontos eszközei a pártvezetés megújulásának. Óriási érték, hiszen egy-egy okos észrevételben, javaslatban, kritikai megjegyzésben benne sűrűsödik a pártonkívüliek meglátása, véleménye is. Ezekről nem mondhatunk le. így kerülhet be a párt- és az üzemi demokrácia körét erősítő áramlatba valamennyi párttag és jobbitó szándékú pártonkívüli okos véleménye, amelynek célja a közös ügyben a közös gondolkodás kialakítása, a közös feladatokban a sajátos, egyénekre szabott teendők kijelölése, felvállalt ügyünk, a szocializmus szolgálata. Farkas Kálmán
