Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-18 / 246. szám

2 Kelet-Magyarország 1983. október 18. f \ Gondoskodás az öregekről ■fii ii n Komoron Egy évvel ezelőtt Kö- mörőn úgy határoztak, otthont teremtenek az idős embereknek. A me­gyei tanács 350 ezer fo­rint támogatást nyújtott. Ojtozi János — a telepü­lés megyei tanácstagja — a 80 ezer forintos „le­hetőséggel” segített. A penyúgei közös tanács, 150 ezer forint megtaka­rított pénzzel egészítette ki az alapot. A lakosság közel 100 ezer forinttal járult hoz­zá; hogy reggeli, ebéd és vacsora; korszerűsített otthon fogadja a munká­ban megfáradt embere­ket. Egy kicsit ugyan még idegenkednek az idős emberek és hozzá­tartozóik. Akinek az egy­havi jövedelme nem éri el az 1700 forintot, nem fizet. Azok a családok sem, ahol az egy tagra jutó jövedélem nem ha­ladja meg a havi 2 ezer forintot. Tv, rádió, újságok, könyvek, társasjátékok; hasonló korú barátok, barátnők, s rendszeres időben való meleg étel — ezt mindentó megér­demli, aki becsülettel végig dolgozott egy éle­tet. Amikor segíteni kel­lett, nem volt gond; jó lenne, ha a hasznosítás sikere érdekében ugyan­i úgy összefogna a falu, megváltoztatva az egye­seknél fellelhető tartóz­kodást ... (M) S ______________________J MEGRENDELÖIRODA A FŐTÉREN ..Ji , TUZEP-telep Nyírbátorban A Kelet-magyarországi TÜZÉP Vállalat az elmúlt napokban új telepet adott át Nyírbátorban. A szakembe­reknek és a város vezetői­nek október 12-én mutatták be a 25 millió forintos beru­házással épült korszerű tele­pet. A nyírbátori átadással a vállalat Szaibolcs-Szaitmár megyében befejezte a VI. öt­éves tervre előirányzott főm tosalbb fejlesztését. Régi gond oldódott meg Nyírbátorban. Az elavult, sá­ros telep mindössze 1050 négyzetméteres területen mű­ködött. Raktárkapacitása csu­pán 94 négyzetméter volt. Igaz, egy 140 négyzetméteres fedett szán is hozzájárult az ideiglenes raktározáshoz. A kiszolgálást a sok egyéb kö­rülmény mellett lassította, hogy csak egy hídmérleg állt rendelkezésre. Az új telep a régi közelé­ben, a vasúti sínek mentén épült. A szolnoki AGRO- TERV tervei alapján a Nyír­egyházi Közúti Építő Válla­lat és a Demecseri Építőipari Szövetkezet építette a tele­pet, amely nem kevesebb, mint háromezer négyzetmé­teres alapterületen fekszik. A TÜZÉP a Volánnal kö­zösen megrendelőirodát nyi­tott a város főterén. így több árut megrendelésre házhoz szállítanak. A régi telepen csak darabos meszet árusí­tottak, az újon már oltottat is árúinak. A KEMÉV és az orosi tsz műanyag zsákba csomagolt oltott meszét for­galmazzák. Szolgáltatásnak számít a tűzifa egy részének felfűrészelése is. Az új telep átadásával szakszerűbb a tárolás, gyorsabb, kulturál­tabb a kiszolgálás. Kapós a sör Valamikor borivó nemzet voltunk, ám az emberek át­téritek a sörre. De van-e elég sör? A közelmúltban meg­tudtuk, többféle úton „érke­zik” a sör. A Borsodi vilá­gosnak való 140 hektoliteres és 225 hektoliteres tankau­tókban. A Kinizsi, a Rá­kóczi és az Extra palackoz­va. Ugyancsak így kapják a cseh, lengyel és a jugoszláv söröket. Valószínű olcsóbbsága — bár sokán esküsznek, hogy zaimata — miatt „sláger” a Borsodi. Ebből a sörből ugyan jó az ellátás, de a né­met palackozó sor teljjesít- ménye véges. A napi 4 ezer láda azonban a forró nyári napokban kevésnek bizo­nyult. Az volna az „igazi”, ha a 8 napos szavatossági idő harmadát a sör itt töltené. Nyáron azonban gyakorta úgy alakul, hogy teljesen ki­ürül a teliep. Most is hasonló a helyzet, ugyanis a hét végi almaszedések nagy forga'l­Mit ígérnek Mátészalkáról? mára számítva; „kapós” a sör. A nyári hónapokban, s még jelenleg is 14 autó szál­lítja a tervezettnek megfele­lően a sört. Ilyenkor viszik a hűsítőt is. A Pepsi Cola mel­lett: szamóca, alma, sárga­barack, őszibarack, meggy, citrom, narancs és tonik its kerül a boltokba.. Lassan megváltoztak a fo­gyasztói szokások is. Eddig nyáron fogytak a drágább sörök (valószínű a környékre érkező turisták jóvoltából). A 16 ezer cseh, a 20 ezer üveg lengyel, s a 40 ezer üveg jugoszláv sör mellett, akad vevője a drágább Tuborg sörnek is. Télidőben sem gond a sör értékesítése. S ha ilyenkor a nagy karban­tartás. idejére le is áll a má­tészalkai üzem, a gyárból ek­kor is indulnak a szállítmá­nyok. (m. k.) TELEFON, FÉLFOGADÁS, KENYÉR Válaszok közérdekű bejelentésekre Olvasószolgálatunkhoz ér­kezett észrevételekre az érin­tett hivatalok, intézmények — kevés kivétellel (?) — rendszeresen válaszolnak. Újváros ellátása Ezúttal a Debreceni Posta- igazgatóságtól kaptunk több, kedvező intézkedésről szóló levelet. Kaposi Gábor, Nyír­egyháza, Fazekas János tér 4. számú épület közös képvi­selője nyilvános telefont sür­getett. A postaigazgatóság in­tézkedik, hogy még ebben az évben az újvárosi lakótelep­re, a Család utca 21. számú épület elé egy utcai nyilvános távbeszélőállomás kerüljön. Ugyancsak telefonügyben válaszolt az igazgatóság — Unatenszki Pálné kérésére — hogy október 4-én üzembe helyezték a Kossuth utca ele­jén levő orvosi rendelőben is a telefont. A sóstóhegyi lako­soknak, viszont még várniuk kdilB® nyilvános telefonra. Rácz Ottó olvasónk kérésére az igazgatóság közölte, hogy előreláthatólag 1985-ben lesz nyilvános távbeszélő-állomá­sa a településnek. Még mindig a posta témá­jánál maradva, Máté Endré- né pénzbeszedő észrevételére közölte a postaigazgatóság, hogy Nyíregyházán az I. sz. postahivatalban minden hó­nap első két szombatján há­rom pénzfelvételi hely tart szolgálatot. A 2. sz. postahi­vatal pedig központi rendel­kezés alapján van zárva szombaton. Bodó Sándorné, Korányi Frigyes utcai lakos észrevé­telére a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács munkaerő­szolgálati és Szervező Irodá­ja közölte, hogy októberben értékelik az iroda eddigi te­vékenységét és ügyfélfogadá­si rendjét. Olvasónk javasla­tát —, hogy az irodát munka­időn túl is fel lehessen ke­resni — figyelembe fogják venni. Az Alföldi kenyér minősé­gével kapcsolatos reklamá­ciójával kereste meg olvasó- szolgálatunk Laczkovszki Jó­zsef. A Nyíregyházi Sütőipa­ri Vállalat igazgatója közölte, hogy vizsgálatuk alkalmával megállapították, hogy a mi­nőségi reklamáció jogos volt. A felelős üzemvezető és a dolgozók augusztusi minősé­gi bérét megvonták, és az üzemben a segéd- és járulé­kos anyagok átvételét meg­szigorították. Elhanyagolt sírok Szabó Károly az Északi temetőben látott ápolatlan sírok miatt emelt szót, vala­mint azért, mert szerinte ke­vés a kölcsönözhető kerti szerszám a temetőben. A te­metkezési vállalattól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy nem tudják felszólítani a hozzátartozókat a sírok rend­betételére, ehhez kellő nyil­vántartásuk nincs. A vállalat évente kétszeri kaszálással tartja rendben az elhanyagolt sirokat. A kerti szerszámok térítésmentes használatát a vállalat jó szándékkal vezet­te be, ez nem kötelességük. Tavasszal és a halottak nap­ja előtt a készletük sokszoro­sa sem volna elég, máskor viszont ki tudják elégíteni az igényeket. Sajnálatos — ol­vastuk a válaszlevélben —, hogy vannak akik nem viszik vissza a szerszámokat, s úgy kell azokat felkutatniuk a vállalat dolgozóinak a temető 44 parcellájában. TITÁSZ Vállalat nyíregy­házi üzemigazgatósága Bila Károlyné megjegyzésére kö­zölte, hogy Oroson a Kezdő utcából nyíló Névtelen utcá­ban a közvilágítási lámpák megfelelő helyen vannak. Kevés a konténer A Hatzel tér és környéké­nek takarításával kapcsolatos észrevételre a Nyíregyházi KÖZTÉR Vállalat közölte, hogy a térség takarítását a szerződésben előírt módon végzik. Munkájukat hátrál­tatja az, hogy az árusok nagy része a nyitvatartási időn túl is a helyszínen maradnak. Bodnár Istvánná sóstógyógy­fürdői lakos bejelentése is a vállalatot érintette. Elmond­ta, hogy kevésnek tartja a két szeméttároló konténert, ame­lyet a vállalat elhelyezett. Amint a válaszlevélből kitű­nik, a két konténert a park­ban összegyűlt szemét, illet­ve hulladék tárolására he­lyezték el. A lakosság kuka­edényt vásárolhat a vállalat telekhelyén. Szűcs Ferenc tunyogmatolcsi lakos júniusban bejelentette a helyi körzeti megbízottnak, hogy a lekaszált és pár napja renden száradó lucernáját valaki ellop­ta. A körzeti megbízott hamaro­san megtalálta azt a boglyát, amely gyanússá vált, méghozzá Kiss Ferencné, Varga Borbála 33 éves helybeli lakos udvarán. Sza­bó Jánossal, a községi tanács el­nökével — aki egyébként agrár­mérnök, Így a lucerna megíté­lésében Is járatos —, megnézték a Klssék lucernáját, s megálla­pították, hogy az nem a Kissék kertjéből való, frissebb kaszálás, azonos idejű a Szűcs keresett szénájával. Június 15-én délelőtt a lefogla­lást elrendelő rendőrhatósági ha­tározattal érkezett Kissékhez Agócs János körzeti megbízott és Szabó János, valamint Szabó La­jos és Nagy Endre önkéntes rendőrök. A lefoglaló határoza­Kié a boglya? tot Kissné gyermeke olvasta el, s kijelentette, hogy a határozat arról szól, amit Agócsék monda­nak. Ettől függetlenül Kissék til­takoztak a lefoglalás ellen, állít­va, hogy a lucernaszéna a kert­jükből származik. Az ismételt megtekintés során azonban a körzeti megbízotték Ismét úgy találták, hogy az a széna nem származhat a kertből. Ezt befejezve, Kiss dühében olyan módon csapta be a kert­kaput, hogy az egyik önkéntes rendőr hátát is megütötte. Nagy Endre jóindulatúan figyelmeztet­te Kisst, hogy a már meglevőnél nagyobb bajt ne csináljon. Ez azonban nem használt, Kiss és felesége indulatosan kiabáltak, hiába békítették őket. Kis Idő elteltével azonban a férj abba­hagyta a hangoskodást. A körzeti megbízott elhatároz­ta, hogy a szénát — a későbbi elszállítás megkönnyítése végett — kirakják az utcára. Ekkor Kissné felkapott egy ott levő vasvillát, és Szabó Lajos önkén­tes rendőrre szegezte, sőt döf- ködött is feléje. Ezután — hogy a többiek közbeavatkozását megakadályozza —, hol az egyik hatósági személyre fogta, hol a másikra, és trágár szavak kísé­retében kiabálta, hogy a szénát onnan nem viszik el, különben mindenkit a villára szed. A kiabálásra a közelben lakók összegyűltek, végül Kissné egyik rokona merészkedett be az ud­varra, lecsendesltette az asz- szonyt, s elvette tőle a villát. A Fehérgyarmati Járásbíróság dr. Tóth László tanácsa Kissnét hivatalos személy elleni erőszak miatt egy év szabadságvesztésre büntette, ennek végrehajtását azonban három év próbaidőre feltételesen felfüggesztette. Az ítéletet a Nyíregyházi Megyei Bíróság helybenhagyta, így az jogerős. (fel) 1979-ben szép sikerrel mu­tatta be a Thália Színház Simonffy András történel­mi játékát, melyet a Komp­ország katonái című regé­nyéből készített, címadóan A japán szalon majdhogy­nem panoptikumfiguráinak (valóságos történelmi sze­mélyiségeknek) életre kelté­sével. Múlt pénteken — Szántó Erika jótékony dra­maturgiai beavatkozásával tévéjátékként is láthattuk a darabot. A japán szalon, mint köz­tudott, az 1944 decemberé­ben Moszkvában tárgyaló magyar fegyverszüneti kül­döttség szálláshelyén volt. Itt gyűltek — Horthy meg­bízásából — össze az ural­kodó osztály különféle poli­tikai árnyalatokat képviselő egyes reprezentánsai: Fa- ragho Gábor, Szent-Iványi Domokos, Dálnoki Miklós Béla, Vörös János és töb­ben mások. Horthy tétova, felemás, voltaképpen taktikázó (hi­szen az előzetes fegyverszü­neti megállapodást már ok­tóber 11-én aláírta, s ebben vállalta a németekkel való szembefordulást!) eleve el­vetélt kiugrási kísérlete rendszerének, a magyar úri világ hatalmának az átmen­tését célozta a már nyilván­valóan elvesztett háború utáni időkre. Ennek a poli­tikának, a Horthy-hűség- nek, az ún. jogfolytonosság­nak a képviselői voltak a japán szalonban kormány- listák összeállításával na­gyon is komolyan játszado­zó, egymással — presztízs­okokból — nevetségesen ki­csinyeskedő, illúziókat ker­gető moszkvai küldöttek is. Mi sem jellemzőbb, hogy pl. a Miklós-nap megünnep­lésére készültek, immár a nyilas hatalomátvétel után. Nos, a történelmi lecke a képernyőn is emlékezetes tanulságokkal szolgált. A dokumentáris erejű darab főszereplői lehettek bár em­berileg tisztességesek — és kevésbé ilyenek —, világuk, hatalmuk átmentése mind­egyikük előtt legfőbb cél­ként lebegett. A szovjet kor­mánnyal való, minden egy­értelmű kötelezettségválla­lást nélkülöző alkudozások természetesen nem vezethe­tett eredményre. Hogy egye­sek — jól megfontolt, valós politikai szempontok alap­ján — mégis bekerülhettek a felszabadulás utáni, deb­receni ideiglenes kormány­ba, az sokkal inkább a szovjetek messzebbre tekin­tő reálpolitikájának, sem­mint személyes érdemeik­nek tekinthető. A televíziós produkció tárgyilagosan visszafogott volt, — így talán még na­gyobb hatású. Ez főleg a jellemábrázolásokban mu­tatkozott meg. A kiváló szí­nészi alakítások közül is kiemelkedett a Mécs Ká­roly é (Faragho Gábor), a Bánffy Györgyé (Dálnoki Miklós Béla) és a Tordy Gézáé (Vörös János), de még másokat is sorolhat­nék. A tévéjáték említett, egységesen visszafogott stí­lusát nyilván a rendező András László adta meg, jó partnerre találva a vezető operatőr Halász Mihály- ban, akinek közelképei a színészek jellemfeltárásait csak még jobban kihangsú­lyozták. Igen röviden egy másik műsorról. Meg kell írni, hogy Kállai István és hitvá­nyt Károly nem túl szeren­csés című, az Életkedv- elvevők szombati televíziós kabaréműsora, a Telepódi­um bemutatója a legjobb volt, amit ez idáig láthat­tunk ebben a sokat szidott műfajban. Nem is annyira az újdonat-új ötleteivel, ha­nem a szellemességével és a jól karikírozott színészi alakításokkal ingerelt gond­talan vidámságra ez a mű­sor. (Viszont a műsorszer­kesztés — ki tudja hányad­szor ismét nem remekelt: egyidejűleg sugározták a kettesen a Melankolikus történetek c. holland tévé­filmet, melyet szintén jó lett volna megnézni...) Az irodalmunk a felsza­badulás után sorozatban Simon László rádióra alkal­mazásában hangzott el szombaton este a már klasz- szikusnak tekintett nagy író, költő, esztéta Füst Milán (1888—1967) Őszi vadászat c. kisregényének rádióvál­tozatát hallhattuk. A szer­kesztő Kulcsár Katalin jól választott a hatalmas írói életműből: a történet filo­zofikus líraiságával és — nem utolsósorban erőteljes drámaiságával egyenesen mikrofonra „kívánkozott”. A vérségi kapcsolat vagy a jóság, a megbecsülés a meghatározó az emberi (ese­tünkben az apa—fiúi) vi­szonyban? Egy démonian rossz szenvedélyekkel (ital, kártya, nő, rabbiátusság) és kevés jó tulajdonsággal (pl. a geológusi szakmaszeretet és hozzáértés) megvert-meg- áldott apa fiai engesztelhe­tetlen gyűlöletét váltotta ki. Sok-sok évvel később a festőművész fiú érett fővel tette mérlegre — egy ba­rátjához írt önvallomásá­ban — ennek a kapcsolat­nak a lényegét, most is ta­gadva a vérségi kapcsolat meghatározó voltát. Igen ám, de egy bökkenőre akadt. Mi tartotta meg az édes­anyját emellett a rosszasá­gokban valósággal tobzódó férfi mellett? Az író válasza, hogy csak a szerelem, mely — a józan belátás ellenére — mindent felold. Azt a következtetést vonhattuk le tehát a rádiós adaptációból (legkivált Tó­műnek Nándor mesteri tol­mácsolásában, Solymosi Ot­tó „beleérző” rendezésével), hogy a szerelem még a vér­ségi és a kölcsönös „jósá­gi” emberi kapcsolatoknál is meghatározóbb erő. Egészen véletlenül, a Hú­szas Stúdió vasárnap késő délutáni, Szerelemcsütörtök c. adása ezzel némileg ösz- szecsengett. Ugyanis azt példázta, hogy másfelől a már-már patologikussá váló, egyoldalú szerelem a házas­társak kapcsolatának meg- mérgezője, a család felbom­lásának okozója lehet. Juszt László riporter rendkívül intelligens riportalanyai er­ről nyilatkoztak elemzően, teljes nyíltsággal. A férje vélt hűtlenkedései miatt ön- gyilkosságot megkísérelt fe­leség az olthatatlan (valójá­ban zsarnoki) szerelméről, a férj arról, hogy az önálló­ságától, az egyéniségétől megfosztva, „agyonszeret­ve” nem tudhat a feleségé­vel élni. Sőt, már nem is szereti. S a család széthul­lása a gyerekek (a férj első házasságából való nagylány, s a 12 éves közös gyerek) szeme láttára és reális ér­tékítéletében történt. Talán az a biztató, hogy a felnö­vekvő generáció világosab­ban látja majd a házassági együttélés problémáit? Csak az a kérdés, hogy mennyi­ben alkalmazzák majd „meglátásaikat” saját gya­korlatukban ... Merkovszky Pál

Next

/
Thumbnails
Contents