Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-18 / 246. szám
2 Kelet-Magyarország 1983. október 18. f \ Gondoskodás az öregekről ■fii ii n Komoron Egy évvel ezelőtt Kö- mörőn úgy határoztak, otthont teremtenek az idős embereknek. A megyei tanács 350 ezer forint támogatást nyújtott. Ojtozi János — a település megyei tanácstagja — a 80 ezer forintos „lehetőséggel” segített. A penyúgei közös tanács, 150 ezer forint megtakarított pénzzel egészítette ki az alapot. A lakosság közel 100 ezer forinttal járult hozzá; hogy reggeli, ebéd és vacsora; korszerűsített otthon fogadja a munkában megfáradt embereket. Egy kicsit ugyan még idegenkednek az idős emberek és hozzátartozóik. Akinek az egyhavi jövedelme nem éri el az 1700 forintot, nem fizet. Azok a családok sem, ahol az egy tagra jutó jövedélem nem haladja meg a havi 2 ezer forintot. Tv, rádió, újságok, könyvek, társasjátékok; hasonló korú barátok, barátnők, s rendszeres időben való meleg étel — ezt mindentó megérdemli, aki becsülettel végig dolgozott egy életet. Amikor segíteni kellett, nem volt gond; jó lenne, ha a hasznosítás sikere érdekében ugyani úgy összefogna a falu, megváltoztatva az egyeseknél fellelhető tartózkodást ... (M) S ______________________J MEGRENDELÖIRODA A FŐTÉREN ..Ji , TUZEP-telep Nyírbátorban A Kelet-magyarországi TÜZÉP Vállalat az elmúlt napokban új telepet adott át Nyírbátorban. A szakembereknek és a város vezetőinek október 12-én mutatták be a 25 millió forintos beruházással épült korszerű telepet. A nyírbátori átadással a vállalat Szaibolcs-Szaitmár megyében befejezte a VI. ötéves tervre előirányzott főm tosalbb fejlesztését. Régi gond oldódott meg Nyírbátorban. Az elavult, sáros telep mindössze 1050 négyzetméteres területen működött. Raktárkapacitása csupán 94 négyzetméter volt. Igaz, egy 140 négyzetméteres fedett szán is hozzájárult az ideiglenes raktározáshoz. A kiszolgálást a sok egyéb körülmény mellett lassította, hogy csak egy hídmérleg állt rendelkezésre. Az új telep a régi közelében, a vasúti sínek mentén épült. A szolnoki AGRO- TERV tervei alapján a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat és a Demecseri Építőipari Szövetkezet építette a telepet, amely nem kevesebb, mint háromezer négyzetméteres alapterületen fekszik. A TÜZÉP a Volánnal közösen megrendelőirodát nyitott a város főterén. így több árut megrendelésre házhoz szállítanak. A régi telepen csak darabos meszet árusítottak, az újon már oltottat is árúinak. A KEMÉV és az orosi tsz műanyag zsákba csomagolt oltott meszét forgalmazzák. Szolgáltatásnak számít a tűzifa egy részének felfűrészelése is. Az új telep átadásával szakszerűbb a tárolás, gyorsabb, kulturáltabb a kiszolgálás. Kapós a sör Valamikor borivó nemzet voltunk, ám az emberek áttéritek a sörre. De van-e elég sör? A közelmúltban megtudtuk, többféle úton „érkezik” a sör. A Borsodi világosnak való 140 hektoliteres és 225 hektoliteres tankautókban. A Kinizsi, a Rákóczi és az Extra palackozva. Ugyancsak így kapják a cseh, lengyel és a jugoszláv söröket. Valószínű olcsóbbsága — bár sokán esküsznek, hogy zaimata — miatt „sláger” a Borsodi. Ebből a sörből ugyan jó az ellátás, de a német palackozó sor teljjesít- ménye véges. A napi 4 ezer láda azonban a forró nyári napokban kevésnek bizonyult. Az volna az „igazi”, ha a 8 napos szavatossági idő harmadát a sör itt töltené. Nyáron azonban gyakorta úgy alakul, hogy teljesen kiürül a teliep. Most is hasonló a helyzet, ugyanis a hét végi almaszedések nagy forga'lMit ígérnek Mátészalkáról? mára számítva; „kapós” a sör. A nyári hónapokban, s még jelenleg is 14 autó szállítja a tervezettnek megfelelően a sört. Ilyenkor viszik a hűsítőt is. A Pepsi Cola mellett: szamóca, alma, sárgabarack, őszibarack, meggy, citrom, narancs és tonik its kerül a boltokba.. Lassan megváltoztak a fogyasztói szokások is. Eddig nyáron fogytak a drágább sörök (valószínű a környékre érkező turisták jóvoltából). A 16 ezer cseh, a 20 ezer üveg lengyel, s a 40 ezer üveg jugoszláv sör mellett, akad vevője a drágább Tuborg sörnek is. Télidőben sem gond a sör értékesítése. S ha ilyenkor a nagy karbantartás. idejére le is áll a mátészalkai üzem, a gyárból ekkor is indulnak a szállítmányok. (m. k.) TELEFON, FÉLFOGADÁS, KENYÉR Válaszok közérdekű bejelentésekre Olvasószolgálatunkhoz érkezett észrevételekre az érintett hivatalok, intézmények — kevés kivétellel (?) — rendszeresen válaszolnak. Újváros ellátása Ezúttal a Debreceni Posta- igazgatóságtól kaptunk több, kedvező intézkedésről szóló levelet. Kaposi Gábor, Nyíregyháza, Fazekas János tér 4. számú épület közös képviselője nyilvános telefont sürgetett. A postaigazgatóság intézkedik, hogy még ebben az évben az újvárosi lakótelepre, a Család utca 21. számú épület elé egy utcai nyilvános távbeszélőállomás kerüljön. Ugyancsak telefonügyben válaszolt az igazgatóság — Unatenszki Pálné kérésére — hogy október 4-én üzembe helyezték a Kossuth utca elején levő orvosi rendelőben is a telefont. A sóstóhegyi lakosoknak, viszont még várniuk kdilB® nyilvános telefonra. Rácz Ottó olvasónk kérésére az igazgatóság közölte, hogy előreláthatólag 1985-ben lesz nyilvános távbeszélő-állomása a településnek. Még mindig a posta témájánál maradva, Máté Endré- né pénzbeszedő észrevételére közölte a postaigazgatóság, hogy Nyíregyházán az I. sz. postahivatalban minden hónap első két szombatján három pénzfelvételi hely tart szolgálatot. A 2. sz. postahivatal pedig központi rendelkezés alapján van zárva szombaton. Bodó Sándorné, Korányi Frigyes utcai lakos észrevételére a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács munkaerőszolgálati és Szervező Irodája közölte, hogy októberben értékelik az iroda eddigi tevékenységét és ügyfélfogadási rendjét. Olvasónk javaslatát —, hogy az irodát munkaidőn túl is fel lehessen keresni — figyelembe fogják venni. Az Alföldi kenyér minőségével kapcsolatos reklamációjával kereste meg olvasó- szolgálatunk Laczkovszki József. A Nyíregyházi Sütőipari Vállalat igazgatója közölte, hogy vizsgálatuk alkalmával megállapították, hogy a minőségi reklamáció jogos volt. A felelős üzemvezető és a dolgozók augusztusi minőségi bérét megvonták, és az üzemben a segéd- és járulékos anyagok átvételét megszigorították. Elhanyagolt sírok Szabó Károly az Északi temetőben látott ápolatlan sírok miatt emelt szót, valamint azért, mert szerinte kevés a kölcsönözhető kerti szerszám a temetőben. A temetkezési vállalattól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy nem tudják felszólítani a hozzátartozókat a sírok rendbetételére, ehhez kellő nyilvántartásuk nincs. A vállalat évente kétszeri kaszálással tartja rendben az elhanyagolt sirokat. A kerti szerszámok térítésmentes használatát a vállalat jó szándékkal vezette be, ez nem kötelességük. Tavasszal és a halottak napja előtt a készletük sokszorosa sem volna elég, máskor viszont ki tudják elégíteni az igényeket. Sajnálatos — olvastuk a válaszlevélben —, hogy vannak akik nem viszik vissza a szerszámokat, s úgy kell azokat felkutatniuk a vállalat dolgozóinak a temető 44 parcellájában. TITÁSZ Vállalat nyíregyházi üzemigazgatósága Bila Károlyné megjegyzésére közölte, hogy Oroson a Kezdő utcából nyíló Névtelen utcában a közvilágítási lámpák megfelelő helyen vannak. Kevés a konténer A Hatzel tér és környékének takarításával kapcsolatos észrevételre a Nyíregyházi KÖZTÉR Vállalat közölte, hogy a térség takarítását a szerződésben előírt módon végzik. Munkájukat hátráltatja az, hogy az árusok nagy része a nyitvatartási időn túl is a helyszínen maradnak. Bodnár Istvánná sóstógyógyfürdői lakos bejelentése is a vállalatot érintette. Elmondta, hogy kevésnek tartja a két szeméttároló konténert, amelyet a vállalat elhelyezett. Amint a válaszlevélből kitűnik, a két konténert a parkban összegyűlt szemét, illetve hulladék tárolására helyezték el. A lakosság kukaedényt vásárolhat a vállalat telekhelyén. Szűcs Ferenc tunyogmatolcsi lakos júniusban bejelentette a helyi körzeti megbízottnak, hogy a lekaszált és pár napja renden száradó lucernáját valaki ellopta. A körzeti megbízott hamarosan megtalálta azt a boglyát, amely gyanússá vált, méghozzá Kiss Ferencné, Varga Borbála 33 éves helybeli lakos udvarán. Szabó Jánossal, a községi tanács elnökével — aki egyébként agrármérnök, Így a lucerna megítélésében Is járatos —, megnézték a Klssék lucernáját, s megállapították, hogy az nem a Kissék kertjéből való, frissebb kaszálás, azonos idejű a Szűcs keresett szénájával. Június 15-én délelőtt a lefoglalást elrendelő rendőrhatósági határozattal érkezett Kissékhez Agócs János körzeti megbízott és Szabó János, valamint Szabó Lajos és Nagy Endre önkéntes rendőrök. A lefoglaló határozaKié a boglya? tot Kissné gyermeke olvasta el, s kijelentette, hogy a határozat arról szól, amit Agócsék mondanak. Ettől függetlenül Kissék tiltakoztak a lefoglalás ellen, állítva, hogy a lucernaszéna a kertjükből származik. Az ismételt megtekintés során azonban a körzeti megbízotték Ismét úgy találták, hogy az a széna nem származhat a kertből. Ezt befejezve, Kiss dühében olyan módon csapta be a kertkaput, hogy az egyik önkéntes rendőr hátát is megütötte. Nagy Endre jóindulatúan figyelmeztette Kisst, hogy a már meglevőnél nagyobb bajt ne csináljon. Ez azonban nem használt, Kiss és felesége indulatosan kiabáltak, hiába békítették őket. Kis Idő elteltével azonban a férj abbahagyta a hangoskodást. A körzeti megbízott elhatározta, hogy a szénát — a későbbi elszállítás megkönnyítése végett — kirakják az utcára. Ekkor Kissné felkapott egy ott levő vasvillát, és Szabó Lajos önkéntes rendőrre szegezte, sőt döf- ködött is feléje. Ezután — hogy a többiek közbeavatkozását megakadályozza —, hol az egyik hatósági személyre fogta, hol a másikra, és trágár szavak kíséretében kiabálta, hogy a szénát onnan nem viszik el, különben mindenkit a villára szed. A kiabálásra a közelben lakók összegyűltek, végül Kissné egyik rokona merészkedett be az udvarra, lecsendesltette az asz- szonyt, s elvette tőle a villát. A Fehérgyarmati Járásbíróság dr. Tóth László tanácsa Kissnét hivatalos személy elleni erőszak miatt egy év szabadságvesztésre büntette, ennek végrehajtását azonban három év próbaidőre feltételesen felfüggesztette. Az ítéletet a Nyíregyházi Megyei Bíróság helybenhagyta, így az jogerős. (fel) 1979-ben szép sikerrel mutatta be a Thália Színház Simonffy András történelmi játékát, melyet a Kompország katonái című regényéből készített, címadóan A japán szalon majdhogynem panoptikumfiguráinak (valóságos történelmi személyiségeknek) életre keltésével. Múlt pénteken — Szántó Erika jótékony dramaturgiai beavatkozásával tévéjátékként is láthattuk a darabot. A japán szalon, mint köztudott, az 1944 decemberében Moszkvában tárgyaló magyar fegyverszüneti küldöttség szálláshelyén volt. Itt gyűltek — Horthy megbízásából — össze az uralkodó osztály különféle politikai árnyalatokat képviselő egyes reprezentánsai: Fa- ragho Gábor, Szent-Iványi Domokos, Dálnoki Miklós Béla, Vörös János és többen mások. Horthy tétova, felemás, voltaképpen taktikázó (hiszen az előzetes fegyverszüneti megállapodást már október 11-én aláírta, s ebben vállalta a németekkel való szembefordulást!) eleve elvetélt kiugrási kísérlete rendszerének, a magyar úri világ hatalmának az átmentését célozta a már nyilvánvalóan elvesztett háború utáni időkre. Ennek a politikának, a Horthy-hűség- nek, az ún. jogfolytonosságnak a képviselői voltak a japán szalonban kormány- listák összeállításával nagyon is komolyan játszadozó, egymással — presztízsokokból — nevetségesen kicsinyeskedő, illúziókat kergető moszkvai küldöttek is. Mi sem jellemzőbb, hogy pl. a Miklós-nap megünneplésére készültek, immár a nyilas hatalomátvétel után. Nos, a történelmi lecke a képernyőn is emlékezetes tanulságokkal szolgált. A dokumentáris erejű darab főszereplői lehettek bár emberileg tisztességesek — és kevésbé ilyenek —, világuk, hatalmuk átmentése mindegyikük előtt legfőbb célként lebegett. A szovjet kormánnyal való, minden egyértelmű kötelezettségvállalást nélkülöző alkudozások természetesen nem vezethetett eredményre. Hogy egyesek — jól megfontolt, valós politikai szempontok alapján — mégis bekerülhettek a felszabadulás utáni, debreceni ideiglenes kormányba, az sokkal inkább a szovjetek messzebbre tekintő reálpolitikájának, semmint személyes érdemeiknek tekinthető. A televíziós produkció tárgyilagosan visszafogott volt, — így talán még nagyobb hatású. Ez főleg a jellemábrázolásokban mutatkozott meg. A kiváló színészi alakítások közül is kiemelkedett a Mécs Károly é (Faragho Gábor), a Bánffy Györgyé (Dálnoki Miklós Béla) és a Tordy Gézáé (Vörös János), de még másokat is sorolhatnék. A tévéjáték említett, egységesen visszafogott stílusát nyilván a rendező András László adta meg, jó partnerre találva a vezető operatőr Halász Mihály- ban, akinek közelképei a színészek jellemfeltárásait csak még jobban kihangsúlyozták. Igen röviden egy másik műsorról. Meg kell írni, hogy Kállai István és hitványt Károly nem túl szerencsés című, az Életkedv- elvevők szombati televíziós kabaréműsora, a Telepódium bemutatója a legjobb volt, amit ez idáig láthattunk ebben a sokat szidott műfajban. Nem is annyira az újdonat-új ötleteivel, hanem a szellemességével és a jól karikírozott színészi alakításokkal ingerelt gondtalan vidámságra ez a műsor. (Viszont a műsorszerkesztés — ki tudja hányadszor ismét nem remekelt: egyidejűleg sugározták a kettesen a Melankolikus történetek c. holland tévéfilmet, melyet szintén jó lett volna megnézni...) Az irodalmunk a felszabadulás után sorozatban Simon László rádióra alkalmazásában hangzott el szombaton este a már klasz- szikusnak tekintett nagy író, költő, esztéta Füst Milán (1888—1967) Őszi vadászat c. kisregényének rádióváltozatát hallhattuk. A szerkesztő Kulcsár Katalin jól választott a hatalmas írói életműből: a történet filozofikus líraiságával és — nem utolsósorban erőteljes drámaiságával egyenesen mikrofonra „kívánkozott”. A vérségi kapcsolat vagy a jóság, a megbecsülés a meghatározó az emberi (esetünkben az apa—fiúi) viszonyban? Egy démonian rossz szenvedélyekkel (ital, kártya, nő, rabbiátusság) és kevés jó tulajdonsággal (pl. a geológusi szakmaszeretet és hozzáértés) megvert-meg- áldott apa fiai engesztelhetetlen gyűlöletét váltotta ki. Sok-sok évvel később a festőművész fiú érett fővel tette mérlegre — egy barátjához írt önvallomásában — ennek a kapcsolatnak a lényegét, most is tagadva a vérségi kapcsolat meghatározó voltát. Igen ám, de egy bökkenőre akadt. Mi tartotta meg az édesanyját emellett a rosszaságokban valósággal tobzódó férfi mellett? Az író válasza, hogy csak a szerelem, mely — a józan belátás ellenére — mindent felold. Azt a következtetést vonhattuk le tehát a rádiós adaptációból (legkivált Tóműnek Nándor mesteri tolmácsolásában, Solymosi Ottó „beleérző” rendezésével), hogy a szerelem még a vérségi és a kölcsönös „jósági” emberi kapcsolatoknál is meghatározóbb erő. Egészen véletlenül, a Húszas Stúdió vasárnap késő délutáni, Szerelemcsütörtök c. adása ezzel némileg ösz- szecsengett. Ugyanis azt példázta, hogy másfelől a már-már patologikussá váló, egyoldalú szerelem a házastársak kapcsolatának meg- mérgezője, a család felbomlásának okozója lehet. Juszt László riporter rendkívül intelligens riportalanyai erről nyilatkoztak elemzően, teljes nyíltsággal. A férje vélt hűtlenkedései miatt ön- gyilkosságot megkísérelt feleség az olthatatlan (valójában zsarnoki) szerelméről, a férj arról, hogy az önállóságától, az egyéniségétől megfosztva, „agyonszeretve” nem tudhat a feleségével élni. Sőt, már nem is szereti. S a család széthullása a gyerekek (a férj első házasságából való nagylány, s a 12 éves közös gyerek) szeme láttára és reális értékítéletében történt. Talán az a biztató, hogy a felnövekvő generáció világosabban látja majd a házassági együttélés problémáit? Csak az a kérdés, hogy mennyiben alkalmazzák majd „meglátásaikat” saját gyakorlatukban ... Merkovszky Pál
