Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-16 / 245. szám
1983. október 16. Kelet-Magyarország 3 Á sérült gyermek gyógyítása Száz újszülött közül három érzékszervi vagy idegrendszeri károsodással jön a világra. Felnőtt koruk küszöbén sokuk beilleszkedési gondokkal küzd, nem tudnak iskolai végzettséget, szakmát szerezni, s nehezebb számukra a családalapítás. A korai életszakaszban elkezdett gyógyítás eredménnyel kecsegtet. E nehéz feladat az egészségügyi gyermekotthonokra hárul. Megyénkben szerzett tapasztalatokat a közelmúltban dr. Szondy Mária, az Egészség- ügyi Gyermekotthonok Országos Módszertani Intézete főigazgatója. — Milyen az igény és a lehetőség Szabolcs-Szatmár- ban a fogyatékos gyermekek intézeti elhelyezésére? — Az állami és az egyházi intézetek maradéktalanul eleget tesznek az igényeknek. A kislétai otthont nemrégiben bővítették 90-ről 220 személyesre, Mándokon száz, az evangélikus otthonban negyven és a Magdaiéneumban 30 kisgyermeket ápolnak. Magas szintű orvosi és ápolói nevelői ellátást kapnak itt a gyerekek. — Intézet vagy otthon? — Otthon! Barátságos szobák — bár mi kórteremnek mondjuk —, beszélgetősarok, kis csoportok jellemzik ezeket az otthonokat. Az egészségügyet sújtó munkaerőhiány sehol nem tapasztalható az ország egészségügyi gyermekotthonaiban. Még tovább szeretnénk erősíteni az otthon jellegét, s most dolgozunk azon, hogy az ezredfordulóig kialakítsuk a napközirendszert. Ez abból állna, hogy a gyermekeket reggel behozná a szülő, napközben orvos, gyógypedagógus fogMade in rekettyés n kígyózó konvejoron formálódott, öblösö- dött az ötvenliteres üvegballon és közben hallhattuk az információt: hazai fejlesztéssel megvalósul az automatizált gyártás. A csütörtök esti tv-híradóban azt is megtudtuk, hogy hiába az újdonság, nem tudják mibe tenni, mert a műanyag kosár drága és valutáért kapható. Enélkül viszont a törékeny holmi kevesebbet ér. Szükségmegoldásként egyelőre négyszögletes hullámpapírokba csomagolják. A riport a kérdést nyitva hagyta, mármint hogy mi legyen a megoldás? Nekem viszont eszembe jutott megyénk jó néhány rekettyése, a rengeteg most beérő vesz- szőivel. Miért? Számtalan helyen láttam szatmári házakban, hogy miben tartják az üvegballont. Erős vesz- szőből font, szép kosárban, amit szalmával, vagy fagyapottal béleltek ki. Abban soha el nem törik a kényes edény. Remélem, hogy sok kézműipari szövetkezet munkaadási gonddal küzdő termelőszövetkezet látta a riportot. A rekettyés kincsét egy fontos árucikkhez lehetne kapcsolni. (és) lalkozna vele, ápoló látná el, és este hazamenne. Humánus és népgazdasági érdekünk is fűződik a napközi otthoni forma kiszélesítéséhez. A gyermek a családban maradna, az Snya nem esne ki a munkából, a fogyatékos gyerek mégis magkaphatná ugyanazt a szakellátást, mint a bentlakásos. Olcsóbban lehetne létesíteni és fenntartani ezeket az otthonokat. Megüresedő óvodai, iskolai épületeket viszonylag kis ráfordítással alkalmassá lehetne tenni ilyen célra. S az sem mindegy, hogy a családban felnövő egészséges gyermek sem szenved hátrányt. Ha a fogyatékos gyermeknek nem jut hely az intézetben, a szülő otthon nagyobb figyelmet fordít a betegre, és mellőzött lesz az ép. Már Debrecenben és Budapesten működik egy-egy ilyen napközi — nagy sikerrel. — Milyen lehetősége van az önálló életkezdésre az egészségügyi gyermekotthonban felnövő gyermekeknek? — Az ápolási szemlélet helyett az úgynevezett habilitá- cióst erősítjük. A társadalomnak hasznos tagja lehet az innen kikerülő gyermek is. A pedagógus és az orvos feladata, hogy az évek során megtalálja azt a területet, amivel szívesen foglalkozna a gyermek. Van, aki elvégzi a nyolc osztályt a gyógypedagógián vagy a kisegítőben és kertészetre, szőnyegszövésre, udvari munkákra meg lehet tanítani. Egy területen alkothat kiválót az illető. Mások szakember mellett végezhetnek kisegítő munkát. S akik végképp nem képesek az önálló élet elkezdésére, 18 éves korukban szak- vagy általános szociális otthonba kerülnek. — Mikor lehet felismerni, hogy egy gyermek fogyatékos? — Már háromhónapos korában, de egyéves korban nagy valószínűséggel eldönthetjük. Kidolgoztunk egy szűrési rendszert: a mozgás, a beszéd és az idegrendszeri funkciók vizsgálata választ ad a kérdésre. Ami azért mégsem egyszerű, hiszen súlyos értelmi fogyatékos képet mutathat a gyermek egy környezeti ártalom miatt. Például alkoholista szülő, hányatott élet. A környezeti hatás megszüntetésével „meggyógyul” a gyermek! így óriási felelősség hárul a szülőkre, hogy az egészséges fejlődés érdekében mindent tegyenek meg — mondta dr. Szondy Mária. Tóth Kornélia HA PER, HADD LEGYEN PER... Amikor szikrát vetett a zsebkés A különös per előzményei voltak: a gemzsei asszonyok arról panaszkodtak, hogy töréskor csíp a dohánylevél. Tűszúráshoz hasonló enyhe árumütés izgatta kezük bőrfelületét. Néhány határral arrébb a traktoros azzal szórakozott, hogy szikráztatta a zsebkését. Az erőgép vaslemezén minden érintésre szikrát vetett a kés. Más esetek; a tehenek, birkák messze elkerülték a legelőknek azt a részét, ahol a 750 kilovoltos nagyfeszültségű távvezeték ívelt keresztül. Huszonkét tsz pere A megyét keresztülszelő — hasznos és szükséges — energetikai eszköz tehát így keltett csodákat, okozott károkat és bosszúságokat 22 mezőgazdasági üzemnek. Az első jelzések, panaszok 1979- ben érkeztek, már akkor, amikor még csak épült a vezeték. Sérelmezték a termelőszövetkezetek, hogy az oszlopállítás, vezetékhúzás, a különböző anyagok szállítása, a taposási kárral az adott területeken terméskiesést, veszteséget okoz. Az egyszeri kártételt tetőzte az a tény is, hogy csak az oszlopok helye összesen 16 hektárnyi termőföld kiesését, végérvényes kivonását jelentette, ugyanakkor a vezetékek alatt a már fent említett okok miatt lehetetlenné vált a gazdálkodás korábbi rendje. Az ügyből per lett. Huszonkét üzem perelte és pereli ma is az OVIT, az Országos Villamos Távvezeték Vállalatot. Példa nélkül álló dolog ez a mi sok nagy pert megért kicsinyke földünkön. De vajon hol tart ma az ügy? Szilágyi József, a TESZÖV jogi irodájának vezetője mondja: — Valóban példa nélküli a joggyakorlatban ez az eset, ezért is született új törvény, módosították az eljárási szabályokat. Egyébként a több éve tartó pernek már van néhány kilogramm aktája, de nem ez a lényeg. Az első fokú bírósági döntés összesen 9 millió forint kártérítést ítélt meg az érintett mezőgazda- sági üzemeknek. További vita tárgya 8 millió forint, ennek tárgyalására, ítélethirdetésre a közeljövőben kerül sor... Mit csinál a jogi doktor 7 A TESZÖV jogi irodája öt éve alakult. Nyolc jogász ma 24 termelőszövetkezetben látja el az állandó képviseletet Mint a monstre per is igazolja, a jogtudók munkájára nagyon is szükség van a tsz-ek- ben. (Ahol nem a jogi iroda tevékenykedik, ott vagy főállású, sok helyütt másod - állású jogásznak ad munkát A per tárgya. (Fotó: Gaál.) a vitás ügyek rendezése, avagy a tanácsadás.) De mivel is foglalkoznak nap mint nap a jogi doktorok? — Az úgynevezett aprómunka több és talán jelentősebb is mint egy-egy nagy per. Az iroda jogászai rendszeresen — heti egy-két alkalommal — kijárnak a termelőszövetkezetekbe és közreműködnek az éppen aktuális feladatok teljesítésében. — Ha példákat is mondana? — A közelmúltban készült el a módosított termelőszövetkezeti törvény alapján valamennyi szövetkezet alapszabálya. A mi feladatunk az volt, hogy segítsük a termelő- szövetkezeteket a helyes és törvényes szabályzatok elkészítésében. Ez megtörtént, tudomásom szerint egy kivételével minden alapszabályt elfogadott a tsz-tagság, s a felügyeleti szervek is jóváhagyták. Most a jogászok a munkaügyi, szervezeti és működési szabályzat elkészítésében működnek közre. Vita az alapszabályról Csizmánk József egyike az iroda jogászainak; a buji üj Élet, az ibrányi Rákóczi és a nyírlugosi Szabadság Tsz jogi képviselője. Történetesen hozzá tartozik az a termelő- szövetkezet, ahol az alapszabály elfogadása körül vita támadt. Mi történt valójában? — Az új termelőszövetkezeti törvény kimondja, hogy azok a termelőszövetkezeti tagok, akik vagyoni tárggyal (földdel) nem részesei a közös gazdaságnak, részjegyet kötelesek váltani. Ez általában kéthónapi keresetnek megfelelő összeg. Nos, az egyik termelőszövetkezet alapszabályában ez úgy szerepel, hogy csak azok fizessenek 1 havi munkabért részjegyre, akik 1968. január 1-e után léptek a tsz-be és nem rendelkeznek bevitt saját földterülettel. A tagság az alapszabályt elfogadta, a felügyeleti szerv nem. Most bíróság dönt majd a vitában ... A jogi tevékenység sokrétű, ügyek sokasága bizonyítja: nélkülözhetetlen a nagyüzemi gazdálkodásban. Vannak furcsa és nagy perek, akadnak üzemi és személyes ügyek, amelyekben a jól felkészült jogász jelenléte és munkája a döntő. Vitára a szerződésszegéstől a kártérítésig sok minden ad okot, de az sem ritka, amikor tsz-tagnak a termelő- szövetkezettel szemben támad követelése, avagy fordítva, a tsz követel a tagtól kártérítést, hoz elmarasztaló fegyelmi határozatot. A jogász akkor működik jól, ha mindenki megelégedésére a viták elülnek, rendeződnek. Seres Ernő HÁZTARTÁSI KISGEPJAVITAS. A nyíregyházi jósavárosi MODUL- szervizben a múlt héttől vállalják a háztartási elektromos kisgépek, automata mosógépek javítását, garanciális szervizelését. Képünk: Nagy Tamás műszerész automata mosóógépet javít. (Elek Emil felvé'ele) Ji Tagyon szomorú voltam azon a na- /V pon. Tulajdonképpen semmi okom se volt rá, az ég ragyogott, mintha a strandolok és a turisták rendelték volna meg, fönt csak egy-két bárányfelhő úszkált, és a meteorológia se jelentette, hogy frontátvonulás várható a Kárpát-medence fölött. Furcsa — gondoltam magamban, — ezek szerint csak úgy magamtól keseredtem el. Bizonyára más is járt már így. Miért lennék éppen én kivétel? Az ember fogja magát, és elkezd szomorú lenni. Befordultam egy szűk utcába, lehet, hogy valami régi dalt is fütyörésztem, de ebben már nem vagyok egészen biztos. Furcsa módon ismerős volt nekem ez az utca. Lehet, hogy éltem már itt valaha? — kérdeztem hirtelen magamtól, de aztán elvetettem a gondolatot, hisz annyi utcát vél ismerni az ember, ahol sohasem élt, és vajon ahol él, nem ismeretlen-e? Mentem tehát tovább, szaporázva a lépteimet, (kiváló orvosság, mindenfajta szomorúság ellen), és akkor egyszerre csak megláttam egy névtáblát. Tölgyfa kapura volt fölcsavarozva, közvetlenül a levélbedobó fölött. Ez állt rajta: Danika Éliás, dödölekészítő mester Danika Tóbiás, a fia, foglalkozására nézve: fehérvári kapitány Danikáné Csillag Boris, eszterlánci cérna Sodró művész Páncér Pillangó, Danikáné lánya, eladó Cickom Cickom, foglalkozás nélküli macska — Mert még nagyon kicsi — szólalt meg ekkor mellettem a fiam, aki mintha ezen a kapun jött volna ki, ám ez megint különös volt, mert többször lenyomtam a kilincset, de nekem nem engedett. — Hogy kerülsz ide? — kérdeztem tőle, és még jobban elszomorodtam. — Én ezt az egészet valószínű, hogy csak kitalálom, téged meg otthon anyád halálra keres. — Ezért nincs foglalkozása — folytatta a fiam. — Ez most hogy jön ide? — Ejnye, ne mondd már, hogy nem tudod. Amikor megálltál a tábla előtt arra gondoltál, hogy micsoda felirat az a foglalkozás nélküli macska. — Bevallom — mondtam, — ez járt az eszembe. — Na látod? Én tudtam, hogy min töröd a fejed. Ennek a Cickom Cickom nevű macskának azért nincs foglalkozása, mert még nagyon kicsi. Érted? — Értem — mondtam, és mintha kezdett volna elpárologni előbbi megmagyarázhatatlan szomorúságom. — És ezt a kaput ki tudod-e nyitni? — Ki, hogyha fölemelsz. — Belülről ki emelt föl? — Senki. Belül sokkal nagyobb vagyok. Én vagyok a fehérvári kapitány, fjem tudtad? — Hát persze — motyogtam zavartan, s fölemeltem. A kapu könnyedén kinyílt. Sokkal könnyebben, mint amire egy ilyen nehéz tölgyfakapunál számítani lehet. Azóta ott élünk mind a ketten. (Vagy lehet, hogy már azelőtt is? Annyi mindent összeirkál az ember, hogy a végén azt se tudja: mi merre, s meddig.) Mester Attila VANNAK, AKIK KRITIZÁLNAK, VANNAK, AKIK SIRÁNKOZNAK, DE A LEGTÖBBEN TENNI AKARNAK. Ezért kérdeztük Pokoracz- ki Jánost, a Nyíregyházi Konzervgyár főenergetikusát, amikor a vízhasznosításról beszélgettünk: Tud — Nálunk központi kérdés a vízhasznosítás. Ez nem csoda, hiszen Nyíregyházán, Tyúkodon és Vaján egy év alatt másfél millió köbméter víz fogy el. Ebből Nyíregyházán majd egymillió köbméter vizet használunk, ami 20—22 millió forintnak felel meg. — A konzervgyárban hol fogyasztanak a legtöbb vizet? — A technológiai sorban gyakorlatilag minden helyen vizet használunk. Mosni kell a gyümölcsöt, a zöldséget, az üveget, vízzel szállítjuk a nyersanyagot, azután a fel- öntőlé-készítéshez, a sterile- zés utáni hűtéshez, a gépek hűtéséhez, a szociális létesítményekbe ugyancsak nagy mennyiségű vízre van szükség. — Köztudott, élelmiszer- ipari üzemekben csak ivóvizet használhatnak. Honnan kapják ezt az óriási mennyiséget? — A megyében mi vagyunk az ipari üzemek közül a legnagyobb fogyasztók. Nyíregyházán a közel egymillió köbméteres évi szükséglet tíz százalékát a saját kútjaink- ból nyerjük, a nagyobb hányadot a városi ivóvízhálózatból, a SZAVICSAV-tól vásároljuk. — Minden csepp vizet csak egyszer hasznosítanak? — Nem. A vízfogyasztás csökkentése érdekében arra törekszünk, hogy egyes helyeken többször is felhasználjuk a vizet. így a borsó feldolgozásától a lecsógyártásig az előmosásra, a vizes szállítás veszteségeinek pótlására, úsztatásra, takarításra úgynevezett másodlagos vízrendszert üzemeltetünk. Vagyis szűrés, ülepítés, fertőtlenítés után ismét a rendszerbe vezetjük a vizet. Ezzel a módszerrel évente a felhasznált víz öt-hét százalékát kétszer hasznosítjuk. — A többi lefolyik a szennyvízcsatornán ? — A nagyohb része igen, de mintegy tízezer köbméter felöntőlé és ivóié formájában a vásáriakhoz kerül. — Milyen lépéseket tettek a fogyasztás csökkentésére? — Minden egyes főberendezést, gyártóvonalat, üzemet, önálló vízmérő órával szereltünk fel három éve. Ehhez megállapítottuk a gyártott termékek víznormáit, s ezzel akár naponta ellenőrizhetjük a vízfogyasztást, a pazarlókat pedig ez alapján felelősségre lehet vonni. — További elképzelések? — Az ú j gépeket csak mágnesszelep beépítése után szerelik fel a gyárban. Ez biztosítja, hogy álló gép esetében a víz sem folyhat. A hűtővizek visszah ütésével is érhetünk el a jövőben jelentősebb eredményt. Sípos Béla