Kelet-Magyarország, 1983. október (43. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-16 / 245. szám

1983. október 16. Kelet-Magyarország 3 Á sérült gyermek gyógyítása Száz újszülött közül három érzékszervi vagy idegrendsze­ri károsodással jön a világ­ra. Felnőtt koruk küszöbén sokuk beilleszkedési gondok­kal küzd, nem tudnak iskolai végzettséget, szakmát szerez­ni, s nehezebb számukra a családalapítás. A korai élet­szakaszban elkezdett gyógyí­tás eredménnyel kecsegtet. E nehéz feladat az egészségügyi gyermekotthonokra hárul. Megyénkben szerzett tapasz­talatokat a közelmúltban dr. Szondy Mária, az Egészség- ügyi Gyermekotthonok Or­szágos Módszertani Intézete főigazgatója. — Milyen az igény és a lehetőség Szabolcs-Szatmár- ban a fogyatékos gyerme­kek intézeti elhelyezésére? — Az állami és az egyházi intézetek maradéktalanul ele­get tesznek az igényeknek. A kislétai otthont nemrégiben bővítették 90-ről 220 szemé­lyesre, Mándokon száz, az evangélikus otthonban negy­ven és a Magdaiéneumban 30 kisgyermeket ápolnak. Magas szintű orvosi és ápolói neve­lői ellátást kapnak itt a gye­rekek. — Intézet vagy otthon? — Otthon! Barátságos szo­bák — bár mi kórteremnek mondjuk —, beszélgetősarok, kis csoportok jellemzik eze­ket az otthonokat. Az egész­ségügyet sújtó munkaerőhi­ány sehol nem tapasztalható az ország egészségügyi gyer­mekotthonaiban. Még to­vább szeretnénk erősíteni az otthon jellegét, s most dol­gozunk azon, hogy az ezred­fordulóig kialakítsuk a nap­közirendszert. Ez abból állna, hogy a gyermekeket reggel behozná a szülő, napközben orvos, gyógypedagógus fog­Made in rekettyés n kígyózó konvejoron formálódott, öblösö- dött az ötvenliteres üvegballon és közben hall­hattuk az információt: ha­zai fejlesztéssel megvalósul az automatizált gyártás. A csütörtök esti tv-híradóban azt is megtudtuk, hogy hiá­ba az újdonság, nem tudják mibe tenni, mert a mű­anyag kosár drága és valu­táért kapható. Enélkül vi­szont a törékeny holmi ke­vesebbet ér. Szükségmegol­dásként egyelőre négyszög­letes hullámpapírokba cso­magolják. A riport a kérdést nyitva hagyta, mármint hogy mi legyen a megoldás? Nekem viszont eszembe jutott me­gyénk jó néhány rekettyése, a rengeteg most beérő vesz- szőivel. Miért? Számtalan helyen láttam szatmári há­zakban, hogy miben tartják az üvegballont. Erős vesz- szőből font, szép kosárban, amit szalmával, vagy fagya­pottal béleltek ki. Abban soha el nem törik a kényes edény. Remélem, hogy sok kézműipari szövetkezet munkaadási gonddal küzdő termelőszövetkezet látta a riportot. A rekettyés kincsét egy fontos árucikkhez lehetne kapcsolni. (és) lalkozna vele, ápoló látná el, és este hazamenne. Humánus és népgazdasági érdekünk is fűződik a napközi otthoni for­ma kiszélesítéséhez. A gyer­mek a családban maradna, az Snya nem esne ki a munká­ból, a fogyatékos gyerek mégis magkaphatná ugyan­azt a szakellátást, mint a bentlakásos. Olcsóbban lehet­ne létesíteni és fenntartani ezeket az otthonokat. Meg­üresedő óvodai, iskolai épüle­teket viszonylag kis ráfordí­tással alkalmassá lehetne ten­ni ilyen célra. S az sem mindegy, hogy a családban felnövő egészséges gyermek sem szenved hátrányt. Ha a fogyatékos gyermeknek nem jut hely az intézetben, a szülő otthon nagyobb figyel­met fordít a betegre, és mel­lőzött lesz az ép. Már Deb­recenben és Budapesten mű­ködik egy-egy ilyen napközi — nagy sikerrel. — Milyen lehetősége van az önálló életkezdésre az egészségügyi gyermekott­honban felnövő gyermekek­nek? — Az ápolási szemlélet he­lyett az úgynevezett habilitá- cióst erősítjük. A társadalom­nak hasznos tagja lehet az innen kikerülő gyermek is. A pedagógus és az orvos fel­adata, hogy az évek során megtalálja azt a területet, amivel szívesen foglalkozna a gyermek. Van, aki elvégzi a nyolc osztályt a gyógypedagó­gián vagy a kisegítőben és kertészetre, szőnyegszövésre, udvari munkákra meg lehet tanítani. Egy területen alkot­hat kiválót az illető. Mások szakember mellett végezhet­nek kisegítő munkát. S akik végképp nem képesek az ön­álló élet elkezdésére, 18 éves korukban szak- vagy általá­nos szociális otthonba kerül­nek. — Mikor lehet felismerni, hogy egy gyermek fogyaté­kos? — Már háromhónapos ko­rában, de egyéves korban nagy valószínűséggel eldönt­hetjük. Kidolgoztunk egy szűrési rendszert: a mozgás, a beszéd és az idegrendszeri funkciók vizsgálata választ ad a kérdésre. Ami azért még­sem egyszerű, hiszen súlyos értelmi fogyatékos képet mu­tathat a gyermek egy kör­nyezeti ártalom miatt. Példá­ul alkoholista szülő, hánya­tott élet. A környezeti hatás megszüntetésével „meggyó­gyul” a gyermek! így óriási felelősség hárul a szülőkre, hogy az egészséges fejlődés érdekében mindent tegyenek meg — mondta dr. Szondy Mária. Tóth Kornélia HA PER, HADD LEGYEN PER... Amikor szikrát vetett a zsebkés A különös per előzményei voltak: a gemzsei asszonyok arról panaszkodtak, hogy tö­réskor csíp a dohánylevél. Tűszúráshoz hasonló enyhe árumütés izgatta kezük bőr­felületét. Néhány határral ar­rébb a traktoros azzal szóra­kozott, hogy szikráztatta a zsebkését. Az erőgép vasle­mezén minden érintésre szik­rát vetett a kés. Más esetek; a tehenek, birkák messze el­kerülték a legelőknek azt a részét, ahol a 750 kilovoltos nagyfeszültségű távvezeték ívelt keresztül. Huszonkét tsz pere A megyét keresztülszelő — hasznos és szükséges — energetikai eszköz tehát így keltett csodákat, okozott ká­rokat és bosszúságokat 22 mezőgazdasági üzemnek. Az első jelzések, panaszok 1979- ben érkeztek, már akkor, amikor még csak épült a ve­zeték. Sérelmezték a terme­lőszövetkezetek, hogy az osz­lopállítás, vezetékhúzás, a különböző anyagok szállítása, a taposási kárral az adott te­rületeken terméskiesést, vesz­teséget okoz. Az egyszeri kártételt tetőzte az a tény is, hogy csak az oszlopok helye összesen 16 hektárnyi termő­föld kiesését, végérvényes ki­vonását jelentette, ugyanak­kor a vezetékek alatt a már fent említett okok miatt le­hetetlenné vált a gazdálkodás korábbi rendje. Az ügyből per lett. Huszon­két üzem perelte és pereli ma is az OVIT, az Országos Vil­lamos Távvezeték Vállalatot. Példa nélkül álló dolog ez a mi sok nagy pert megért ki­csinyke földünkön. De vajon hol tart ma az ügy? Szilágyi József, a TESZÖV jogi iro­dájának vezetője mondja: — Valóban példa nélküli a joggyakorlatban ez az eset, ezért is született új törvény, módosították az eljárási sza­bályokat. Egyébként a több éve tartó pernek már van néhány kilogramm aktája, de nem ez a lényeg. Az első fo­kú bírósági döntés összesen 9 millió forint kártérítést ítélt meg az érintett mezőgazda- sági üzemeknek. További vi­ta tárgya 8 millió forint, en­nek tárgyalására, ítélethirde­tésre a közeljövőben kerül sor... Mit csinál a jogi doktor 7 A TESZÖV jogi irodája öt éve alakult. Nyolc jogász ma 24 termelőszövetkezetben lát­ja el az állandó képviseletet Mint a monstre per is igazol­ja, a jogtudók munkájára na­gyon is szükség van a tsz-ek- ben. (Ahol nem a jogi iro­da tevékenykedik, ott vagy főállású, sok helyütt másod - állású jogásznak ad munkát A per tárgya. (Fotó: Gaál.) a vitás ügyek rendezése, avagy a tanácsadás.) De mi­vel is foglalkoznak nap mint nap a jogi doktorok? — Az úgynevezett apró­munka több és talán jelentő­sebb is mint egy-egy nagy per. Az iroda jogászai rend­szeresen — heti egy-két al­kalommal — kijárnak a ter­melőszövetkezetekbe és köz­reműködnek az éppen ak­tuális feladatok teljesítésé­ben. — Ha példákat is monda­na? — A közelmúltban készült el a módosított termelőszö­vetkezeti törvény alapján va­lamennyi szövetkezet alap­szabálya. A mi feladatunk az volt, hogy segítsük a termelő- szövetkezeteket a helyes és törvényes szabályzatok elké­szítésében. Ez megtörtént, tudomásom szerint egy kivé­telével minden alapszabályt elfogadott a tsz-tagság, s a felügyeleti szervek is jóvá­hagyták. Most a jogászok a munkaügyi, szervezeti és mű­ködési szabályzat elkészítésé­ben működnek közre. Vita az alapszabályról Csizmánk József egyike az iroda jogászainak; a buji üj Élet, az ibrányi Rákóczi és a nyírlugosi Szabadság Tsz jo­gi képviselője. Történetesen hozzá tartozik az a termelő- szövetkezet, ahol az alapsza­bály elfogadása körül vita tá­madt. Mi történt valójában? — Az új termelőszövetke­zeti törvény kimondja, hogy azok a termelőszövetkezeti tagok, akik vagyoni tárggyal (földdel) nem részesei a kö­zös gazdaságnak, részjegyet kötelesek váltani. Ez általá­ban kéthónapi keresetnek megfelelő összeg. Nos, az egyik termelőszövetkezet alap­szabályában ez úgy szerepel, hogy csak azok fizessenek 1 havi munkabért részjegyre, akik 1968. január 1-e után léptek a tsz-be és nem ren­delkeznek bevitt saját föld­területtel. A tagság az alap­szabályt elfogadta, a fel­ügyeleti szerv nem. Most bí­róság dönt majd a vitában ... A jogi tevékenység sokrétű, ügyek sokasága bizonyítja: nélkülözhetetlen a nagyüzemi gazdálkodásban. Vannak fur­csa és nagy perek, akadnak üzemi és személyes ügyek, amelyekben a jól felkészült jogász jelenléte és munkája a döntő. Vitára a szerződéssze­géstől a kártérítésig sok min­den ad okot, de az sem ritka, amikor tsz-tagnak a termelő- szövetkezettel szemben támad követelése, avagy fordítva, a tsz követel a tagtól kártérí­tést, hoz elmarasztaló fe­gyelmi határozatot. A jogász akkor működik jól, ha min­denki megelégedésére a viták elülnek, rendeződnek. Seres Ernő HÁZTARTÁSI KISGEPJAVITAS. A nyíregyházi jósavárosi MODUL- szervizben a múlt héttől vállalják a háztartási elektromos kisgé­pek, automata mosógépek javítását, garanciális szervizelését. Ké­pünk: Nagy Tamás műszerész automata mosóógépet javít. (Elek Emil felvé'ele) Ji Tagyon szomorú voltam azon a na- /V pon. Tulajdonképpen semmi okom se volt rá, az ég ragyogott, mintha a strandolok és a turisták ren­delték volna meg, fönt csak egy-két bá­rányfelhő úszkált, és a meteorológia se jelentette, hogy frontátvonulás várható a Kárpát-medence fölött. Furcsa — gon­doltam magamban, — ezek szerint csak úgy magamtól keseredtem el. Bizonyá­ra más is járt már így. Miért lennék éppen én kivétel? Az ember fogja ma­gát, és elkezd szomorú lenni. Befordultam egy szűk utcába, lehet, hogy valami régi dalt is fütyörésztem, de ebben már nem vagyok egészen biz­tos. Furcsa módon ismerős volt nekem ez az utca. Lehet, hogy éltem már itt valaha? — kérdeztem hirtelen magam­tól, de aztán elvetettem a gondolatot, hisz annyi utcát vél ismerni az ember, ahol sohasem élt, és vajon ahol él, nem ismeretlen-e? Mentem tehát tovább, szaporázva a lépteimet, (kiváló orvosság, mindenfaj­ta szomorúság ellen), és akkor egyszerre csak megláttam egy névtáblát. Tölgyfa kapura volt fölcsavarozva, közvetlenül a levélbedobó fölött. Ez állt rajta: Danika Éliás, dödölekészítő mester Danika Tóbiás, a fia, foglalkozására nézve: fehérvári kapitány Danikáné Csillag Boris, eszterlánci cérna Sodró művész Páncér Pillangó, Danikáné lánya, el­adó Cickom Cickom, foglalkozás nélküli macska — Mert még nagyon kicsi — szólalt meg ekkor mellettem a fiam, aki mint­ha ezen a kapun jött volna ki, ám ez megint különös volt, mert többször le­nyomtam a kilincset, de nekem nem engedett. — Hogy kerülsz ide? — kérdeztem tőle, és még jobban elszomorodtam. — Én ezt az egészet valószínű, hogy csak kitalálom, téged meg otthon anyád ha­lálra keres. — Ezért nincs foglalkozása — folytat­ta a fiam. — Ez most hogy jön ide? — Ejnye, ne mondd már, hogy nem tudod. Amikor megálltál a tábla előtt arra gondoltál, hogy micsoda felirat az a foglalkozás nélküli macska. — Bevallom — mondtam, — ez járt az eszembe. — Na látod? Én tudtam, hogy min tö­röd a fejed. Ennek a Cickom Cickom nevű macskának azért nincs foglalkozá­sa, mert még nagyon kicsi. Érted? — Értem — mondtam, és mintha kez­dett volna elpárologni előbbi megma­gyarázhatatlan szomorúságom. — És ezt a kaput ki tudod-e nyitni? — Ki, hogyha fölemelsz. — Belülről ki emelt föl? — Senki. Belül sokkal nagyobb va­gyok. Én vagyok a fehérvári kapitány, fjem tudtad? — Hát persze — motyogtam zavartan, s fölemeltem. A kapu könnyedén kinyílt. Sokkal könnyebben, mint amire egy ilyen nehéz tölgyfakapunál számítani lehet. Azóta ott élünk mind a ketten. (Vagy lehet, hogy már azelőtt is? Annyi mindent összeirkál az ember, hogy a végén azt se tudja: mi merre, s meddig.) Mester Attila VANNAK, AKIK KRITI­ZÁLNAK, VANNAK, AKIK SIRÁNKOZNAK, DE A LEGTÖBBEN TENNI AKARNAK. Ezért kérdeztük Pokoracz- ki Jánost, a Nyíregyházi Konzervgyár főenergetikusát, amikor a vízhasznosításról beszélgettünk: Tud — Nálunk központi kérdés a vízhasznosítás. Ez nem cso­da, hiszen Nyíregyházán, Tyúkodon és Vaján egy év alatt másfél millió köbméter víz fogy el. Ebből Nyíregy­házán majd egymillió köb­méter vizet használunk, ami 20—22 millió forintnak felel meg. — A konzervgyárban hol fogyasztanak a legtöbb vi­zet? — A technológiai sorban gyakorlatilag minden helyen vizet használunk. Mosni kell a gyümölcsöt, a zöldséget, az üveget, vízzel szállítjuk a nyersanyagot, azután a fel- öntőlé-készítéshez, a sterile- zés utáni hűtéshez, a gépek hűtéséhez, a szociális létesít­ményekbe ugyancsak nagy mennyiségű vízre van szük­ség. — Köztudott, élelmiszer- ipari üzemekben csak ivóvi­zet használhatnak. Honnan kapják ezt az óriási mennyi­séget? — A megyében mi vagyunk az ipari üzemek közül a leg­nagyobb fogyasztók. Nyíregy­házán a közel egymillió köb­méteres évi szükséglet tíz százalékát a saját kútjaink- ból nyerjük, a nagyobb há­nyadot a városi ivóvízháló­zatból, a SZAVICSAV-tól vásároljuk. — Minden csepp vizet csak egyszer hasznosítanak? — Nem. A vízfogyasztás csökkentése érdekében arra törekszünk, hogy egyes he­lyeken többször is felhasz­náljuk a vizet. így a borsó feldolgozásától a lecsógyár­tásig az előmosásra, a vizes szállítás veszteségeinek pót­lására, úsztatásra, takarítás­ra úgynevezett másodlagos vízrendszert üzemeltetünk. Vagyis szűrés, ülepítés, fer­tőtlenítés után ismét a rend­szerbe vezetjük a vizet. Ez­zel a módszerrel évente a felhasznált víz öt-hét száza­lékát kétszer hasznosítjuk. — A többi lefolyik a szennyvízcsatornán ? — A nagyohb része igen, de mintegy tízezer köbméter felöntőlé és ivóié formájá­ban a vásáriakhoz kerül. — Milyen lépéseket tettek a fogyasztás csökkentésére? — Minden egyes főberen­dezést, gyártóvonalat, üze­met, önálló vízmérő órával szereltünk fel három éve. Ehhez megállapítottuk a gyártott termékek víznor­máit, s ezzel akár naponta ellenőrizhetjük a vízfogyasz­tást, a pazarlókat pedig ez alapján felelősségre lehet vonni. — További elképzelések? — Az ú j gépeket csak mág­nesszelep beépítése után sze­relik fel a gyárban. Ez biz­tosítja, hogy álló gép eseté­ben a víz sem folyhat. A hű­tővizek visszah ütésével is érhetünk el a jövőben jelen­tősebb eredményt. Sípos Béla

Next

/
Thumbnails
Contents