Kelet-Magyarország, 1983. szeptember (43. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-11 / 215. szám
1983. szeptember 11. Kelet-Magyarország 3 JEGYZETEK Milyen áron? A városi legényke — tizenhat esztendős — idei falusi nyaralása során jó előre elszegődött, A jövő nyárra, két hétre. Házhoz, falusi munkát végezni. Az idén belekóstolt a kaszálásba, feltörte a tenyerét a villa, beleizzadt, míg kigórta a trágyát a bikák alól, megfájdult a válla, míg megfúrták a kutat. Mindez a nyaralás ürügyén. Hogy a sok küzdelem után miért szegődött mégis a jövő nyárra — kosztért és kvártélyért — napszámba? Nos a válasz egyszerű: az embernek meg kell egyszer ismerni, milyen áron születik a jólét. Talán ebből is kiderül, nem a komfortos tábor, nem a nyári keresmény, nem a jó pont szerzése lehet csak a mozgató és csábító a fiatal számára akkor, ha nyári munkáról van szó. A találkozás a napi küzdelmekkel, a termelő ember hajnaltól estig tartó készenlétével, az elért jólét és fel nem használásának konfliktusával érdekesebb lehet, mint bármilyen más, munkára nevelő direkt alkalom. Mert a fiatal egyre kíváncsibbá válik, valójában milyen az őt körülvevő világ. Talán nem tudja? Nem — mondhatnék, hiszen a legtöbb városban élő fiatal információja üzemről, mező- gazdaságról ugyancsak esetleges, másodkézből származó. Gyakorta a szülő a maga sajátos optikáján át láttatja üzemét, munkáját. A tankönyv sokszor idealizált képet fest a munkáról. Nem egyszer találkozik a fiatalember azzal: vagyont keres a falusi ember az almával, bikával, tejjel. Sokszor az őszi munkák során sem szerencsés a diák—tsz kapcsolat, találkozás a paradicsomföld és az almáskert szélén. Talán ezért is meggyőző, izgató, újszerű a napi munkában való tartós részvétel, amikor is nem lehet válogatni a végzendő munka között, amikor kiderül: hány száz hajlás, hány megemelt villa és lapát, hány kaszasuhintás jelenti az eredményt. Nem biztatok én a világért sem arra, hogy nosza, lepjék el a falut a fiúk és lányok. Ha valaki teheti, ám legyen. De a nagy tanulságot mégis érdemes summázni : teremtsünk tartalmas, erőt próbára tevő alkalmakat ahhoz, hogy a felnövekvők megtanulják, hogyan születik érték, jólét, pénz. Megismerni mások munkáját, világát, sorsát — nagy iskola. Egyenes út ahhoz, hogy becsülete legyen a fillérnek is. Biztosíték ahhoz, hogy a kenyér visszanyerje becsületét. Kicsit túikényeztetett fiataljaink számára ne csak szörföt, túrát, tengerpartot kínáljunk. Adjuk mellé ráadásnak az értékteremtés örömét, útját-módját. Ez a gazdagodás. Bürget Lajos Ajánlat indoklással B ecsengettek. Nagyüzem van az iskolákban, de akad egy-két szép őszi nap, ami kirándulásra csábít. Főhet tanár, diák feje, merre menjenek, hogyan szervezzék az utat. A szülő pedig a pénztárcáját lesheti, ha az igények megugranak egy kicsit. Az általános iskolásoknak ad javaslatot a Volán Utazási Irodája, az idei programfüzetében. Meglehet, nem jutott mindenüvé belőle, ezért érdemes idézni. „A harmadikos tanulók őseink életével, a honfoglalás korával foglalkoznak tanulmányaik során. E tananyag kiegészítésére ajánljuk, látogassanak el a szabolcsi földvárhoz.” Néhány lappal odébb: „Mivel az 5. osztályosok tananyaga irodalomból Petőfi Sándorhoz, a mesékhez, mondákhoz, mítoszokhoz kötődik, számukra a kis szatmári körutat javasoljuk.” S így tovább az ajánlat, rövid ismertetéssel, indoklással. Kétségtelen, egy utazási iroda az ajánlataival azt is szeretné elérni, hogy nála jelentkezzenek, valameny- nyi hasznot hozzon a vállalkozás. Bár nem szégyen leírni, hogy az iskolások 45- ös csoportjának az irányárai 25 forintnál kezdődnek, s a legtávolabbi Túristván- dit is meg lehet járni 60 forintból. S ez az, ami meggondolásra késztet. Mert igen jó, ha a kisebb diákok először a szőkébb haza legszebb emlékeit ismerik meg, olyan útra indulnak, amely játékosan tanít, ahol a lélek épülése, s a vidámság, játék együtt van. (1) Fazekat fááódok! — Főnök úr! Tessék mán egy kis munkát adni! Fazekat, lyukas szenesvödröt, bármit — évszázados a könyörgés hangja, ahogy az apró emberke lezökkenti hátáról pakkját, a kerekre gömbölyített bádog alól keresgéld szerszámait. Térdére fekteti a lyukasnak kikiáltott fazekat, apró ütögeté- sekkel kalapálja, bizonykodik, amit ő befódoz, az töhbé nem folyik . — Az apámtól tanultam ezt a mesterséget, harminc éve járom a vidéket. Az idősebbeknek biztos fülébe cseng még a vándor- iparos elnyújtott kántálása: „Fazekat fóóódok!” Járta végig az utcákat, hol meg- ugatták a kutyák, hol szíves szóval invitálták, előkerültek a sokat szolgált üstök, vedrek, megannyi reparálásra váró edény, hogy a „mester” keze alatt feléledjenek, tovább szolgáljanak a paraszti háztartásban. — Most hogy megy az ipar? — Mikor hogy. Eldobálják már a népek a rossz edényeket. De azért kerül valami. Félretaposott az ócska tornacipő, amibe jár. NagyhaVANNAK, AKIK KRITIZÁLNÁK, VANNAK. AKIK SIRÁNKOZNAK. DE A LEGTÖBBEN TENNI AKARNAK. Ezért kérdeztük Szentpé- teri Józsefet, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának főkertészét, amikor a diákok őszi foglalkoztatásának fizetségéről beszélgettünk: Kisvárda madártávlatból. (Császár Csaba felvétele) Sokgyerekes szülők nyilatkoznak Mire jó a családi pótlék? A gyermekeket nevelő családokban a jövedelem megoszlik. Ahol két gyermek van. a család jövedelmi színvonala körülbelül háromnegyede a gyermektelen házaspárokénak. Nálunk a gyermekekről való társadalmi gondoskodás egyik fontos tényezője a családi pótlék, amelyet az utóbbi években több ízben emeltek. Megkönnyíti a gyermeknevelés gondjait, a család havi jövedelmét kiegészítiMásodik fizetés — Nálunk egy másik fizetés a 3810 forintos családi pótlék — vallja Kiss Sándor- né nyíregyházi hatgyermekes anya. Ugyanis a férjem fizetése alig több ettől. Hó elején befizetjük a csekkeket, a lakással kapcsolatos kiadásokat, s a többi kosztra kell. A családi pótlékból tudok ruhaneműt vásárolni. Hiszen minden hónapban kell egy pár cipő a fiúknak, de a nadrágot is elnyűvik ennyi idő alatt. Kissné W évig volt gyesen, korábban a Tempó szövetkezetnél vállalt bedolgozói munkát, amit most lakótelepi lakásban már nem végezhet. Ügy döntöttek, hat gyermek mellett jobb, ha egyenlőre otthon marad. Nekik szó szerint a második fizetést viszi a postás minden hónap húszadika táján. Akik olyan munkahelyen dolgoznak, ahol a családi pótlékot is kifizetik, fizetésükkel együtt kapják ezt a juttatást. Másoknak a társadalombiztosítási igazgatóság húszadikát követően küldi postán. lászból kel útra reggelente, eljut Dombrádig, Őrösig, mikor merre szottyan kedve az induláshoz. Ládájában a bádog mellett megbúvik egy darab kenyér, az ebéd olyan bizonytalan, mint a kutya vacsorája. — Vannak jó emberek, ha ott érnek délidőben, adnak nekem enni — erősködik. Pakol össze, ránt egyet a nadrágszíján, összébb húzza lajtaiját. — Egyedül vagyok, az a bajom. Meghalt az asszony, a három gyermekem másutt lakik. Nem panaszként említi, inkább megállapítja. S reménykedik : — Fogok én nyugdíjat kapni, fizetem a kisipart. Két évem van hátra. — Ezzel megvolnánk — szól a fotós kolléga, amint elkattintja a gépét. — Hát a fizetség? — kérdezi somolyogva Balogh György, az iparos, s adja vissza a ki sem lyukadt fazekat. — Száz forintot szoktam kapni, ha lefényképeznek. Ötvenben megegyezünk. Gyűri a zsebébe, ez a nap is jól indult Nyíregyháza belvárosában. (lányi) — Örülök, hogy nem fizetéskor kapjuk meg a családi pótlékot. Öt gyermek után 3150 forintot kapunk, amit már előre beosztunk. Megbeszéljük a gyerekekkel is. hogy mire költjük. Te most egy paplant kapsz, te egy cipőt, a másik melegítőt Van helye a pénznek egy ilyen családban, hiszen mindenből több kell. Mosószerből, még a seprű is hamarabb elkopik. Többet kell takarítani, s nagyobb lábasban fő az ebéd, mint ott ahol csak esetleg négyen vagy hárman ülik körül az asztalt — mondja Su- rányi Istvánné hétgyermekes anya. A férjével együtt hat és félezer forint fizetést visznek haza Ez kell a lakbérre, napközis csekkekre, kosztra és ebből fedezik a nem várt kiadásokat. ha például elromlik a mosógép, vagy a centrifuga. — A családi pótlékból tudunk ruházkodni, amire szintén sok kell, mert sokan vagyunk, s mert véleményem szerint elég gyenge minőségűek a gyerekruhák. Például egy atlétaing 5—6 mosás után már szakadozik, s a zoknik is. A cipőről nem is beszélve. Egy tornacipő rövid ideig tart. mégcsak javíttatni sem lehet. Ahogy az olcsó szandálokat sem, ezért nem is veszek ilyet. Nagyon jó a támogatás — Nagyon jó ez a támogatás, mert vitathatatlan, mi nagycsaládosok nehezebben jövünk ki a pénzből — ösz- szegez a fiatalasszony, miközben sorolja mibe kerültek a gyerekek, hogy megkezdődött az iskola. K. M. négygyermekes családapa jegyzetfüzetébe rövid számvetést készített arról, hogy a havi majd nyolcezer forintos fizetésük mellett mit is jelent családjuknak a 2640 forint családi pótlék. — Kiadásainkhoz viszonyítva ugyan nem nagy ösz- szeg„ de egy biztos bázis, amire húszadika után mindig számíthatunk, mintegy biztosítéka annak, hogy nincsenek hóvégi pénzproblémáink Nem mondhatom, hogy a családi pótlékot mindig ugyanarra fordítjuk. Ruhaneműt akkor vásárolunk, ha kedvezményesen hozzájutunk, leértékeléskor. Ezztjl elég sokat tudunk megtakarítani. Vagyis, amikqr a családi pótlékot megkapjuk pótoljuk az előzőleg vásárlásainkkal megcsonkított konyhapénzt., E nagycsaládosok 1980 óta kapnak ilyen összegű családi pótlékot — az övékét legutóbb akkor emelték. Ez év júliusától többek közt a kétgyermekes és a gyermeküket egyedül nevelő egygyermekesek kapnak nagyobb összegű juttatást. Mintegy 1 millió 660 ezer gyermek utáp növelte kormányunk az anyagi támogatást. Soltész Ágnes Indul a Tisza vize Ezekben a napokban folyik a Nyíregyháza vízellátását szolgáló tiszai regionális vízmű műszaki átadási eljárása. A tiszabercelinek nevezett vízkivételi mű 18 kútja az ibrányi Tisza-par- ton található, Paszab mellett épült fel a tisztítómű és irányító épület, s húsz kilométeres vezetéken jut el a nyíregyházi határba víz. A Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat és a vízgépészeti vállalat kivitelezésében épült létesítmények próbaüzemelését — amely legalább négy hétig tart — a következő napokban kezdik el. Képünkön: befejező munkálatok a szivattyú-gépházban. (Császár Csaba telv.) kJ t Tud jobbat „Ebből ruházkodunk" — A legfontosabb: munkába állás előtt már tudniuk kell az iskolák vezetőinek, a diákoknak: menynyiért szedik az almát és mikor kapják a fizetségüket. Az idén ötvennyolcezer általános és középiskolás diák, valamint egyetemi és főiskolai hallgató segédkezik. — Mi az általános gyakorlat — a fizetést illetően — a termelőüzemekben? — Régi, kitaposott útja van ennek. Minden esetben az alapszabályzat, a kollektív szerződés a mérvadó a munkabér megállapításánál. Először is az üzemek és az iskolák szerződést kötnek. Ebben meghatározzák, hol, milyen munkát végeznek, és mennyit fizetnek érte. A diákok, a hallgatók azonos fizetést kapnak az állandó dolgozókkal. — Mikor kell kifizetni a keresett összeget a diákoknak? — Ezt ugyancsak előre rögzítik a szerződésben és eszerint kell eljárniuk a gazdaságok vezetőinek. Ha ettől mégis eltérnek, azt meg kell magyarázniuk. — Mégis, hogyan fordulhatott az elő a korábbi esztendőkben, hogy csak novemberben, esetleg decemberben kapták meg a pénzt az iskolások, a hallgatók? — Ennek csak egy magyarázata lehet: a szerződésben meghatározott időben fizetésképtelen volt a szövetkezet, vagyis nem volt pénz az egyszámláján. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem akarták kifizetni, hanem azt, hogy a megye termelőszövetkezeteinek zöme hitelből gazdálkodik és a felvett összeget ősszel kell visszafizetni. S ha nem tudnak fizetni a diákoknak, akkor nem fizetnek tagjaiknak, az állandó dolgozóknak sem. Persze az nem sportszerű, ha ezt előre nem közük az iskolák vezetőivel. — Mégis mit tehetnek olyan helyzetben a diákok, ha előre nem szólnak a gazdasági vezetők? — Ez egyértelműen elítélendő álláspont, hiszen a diákok munkájára nagy szüksége van minden mező- gazdasági nagyüzemnek. A pillanatnyi fizetésképtelenséget nem szabad senkinek sem rosszhiszeműen felfogni, éppen az előző mondatban megfogalmazottak miatt. Viszont, ha valamelyik iskolának gondja van a termelőszövetkezettel, vagy állami gazdasággal, bejelentheti a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályán, s ezt követően már mi intézkedünk. — Előfordult már, hogy valamelyik iskola bejelentést tett mezőgazdasági nagyüzem ellen az idén? — Még csak második hete vannak itt a diákok, ez nagyon rövid idő. Eddig nincs rossz tapasztalatunk a fizetést illetően, reméljük az elkövetkezendő hetekben is minden a legnagyobb rendben zajlik le. Sípos Béla
