Kelet-Magyarország, 1983. szeptember (43. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-11 / 215. szám

1983. szeptember 11. Kelet-Magyarország 3 JEGYZETEK Milyen áron? A városi legényke — ti­zenhat esztendős — idei falusi nyaralása során jó előre elszegődött, A jövő nyárra, két hétre. Házhoz, falusi munkát vé­gezni. Az idén belekóstolt a kaszálásba, feltörte a te­nyerét a villa, beleizzadt, míg kigórta a trágyát a bi­kák alól, megfájdult a vál­la, míg megfúrták a kutat. Mindez a nyaralás ürügyén. Hogy a sok küzdelem után miért szegődött mégis a jö­vő nyárra — kosztért és kvártélyért — napszámba? Nos a válasz egyszerű: az embernek meg kell egyszer ismerni, milyen áron szüle­tik a jólét. Talán ebből is kiderül, nem a komfortos tábor, nem a nyári keresmény, nem a jó pont szerzése lehet csak a mozgató és csábító a fia­tal számára akkor, ha nyári munkáról van szó. A talál­kozás a napi küzdelmekkel, a termelő ember hajnaltól estig tartó készenlétével, az elért jólét és fel nem hasz­nálásának konfliktusával ér­dekesebb lehet, mint bár­milyen más, munkára ne­velő direkt alkalom. Mert a fiatal egyre kíváncsibbá vá­lik, valójában milyen az őt körülvevő világ. Talán nem tudja? Nem — mondhatnék, hiszen a leg­több városban élő fiatal in­formációja üzemről, mező- gazdaságról ugyancsak eset­leges, másodkézből szárma­zó. Gyakorta a szülő a ma­ga sajátos optikáján át lát­tatja üzemét, munkáját. A tankönyv sokszor idealizált képet fest a munkáról. Nem egyszer találkozik a fiatal­ember azzal: vagyont keres a falusi ember az almával, bikával, tejjel. Sokszor az őszi munkák során sem sze­rencsés a diák—tsz kapcso­lat, találkozás a paradi­csomföld és az almáskert szélén. Talán ezért is meg­győző, izgató, újszerű a na­pi munkában való tartós részvétel, amikor is nem le­het válogatni a végzendő munka között, amikor kide­rül: hány száz hajlás, hány megemelt villa és lapát, hány kaszasuhintás jelenti az eredményt. Nem biztatok én a vi­lágért sem arra, hogy nosza, lepjék el a falut a fiúk és lányok. Ha valaki teheti, ám legyen. De a nagy tanul­ságot mégis érdemes sum­mázni : teremtsünk tartal­mas, erőt próbára tevő al­kalmakat ahhoz, hogy a fel­növekvők megtanulják, ho­gyan születik érték, jólét, pénz. Megismerni mások munkáját, világát, sorsát — nagy iskola. Egyenes út ah­hoz, hogy becsülete legyen a fillérnek is. Biztosíték ah­hoz, hogy a kenyér vissza­nyerje becsületét. Kicsit túikényeztetett fia­taljaink számára ne csak szörföt, túrát, tengerpartot kínáljunk. Adjuk mellé rá­adásnak az értékteremtés örömét, útját-módját. Ez a gazdagodás. Bürget Lajos Ajánlat indoklással B ecsengettek. Nagyüzem van az iskolákban, de akad egy-két szép őszi nap, ami kirándulásra csá­bít. Főhet tanár, diák feje, merre menjenek, hogyan szervezzék az utat. A szülő pedig a pénztárcáját leshe­ti, ha az igények megugra­nak egy kicsit. Az általános iskolásoknak ad javaslatot a Volán Uta­zási Irodája, az idei prog­ramfüzetében. Meglehet, nem jutott mindenüvé be­lőle, ezért érdemes idézni. „A harmadikos tanulók őseink életével, a honfogla­lás korával foglalkoznak ta­nulmányaik során. E tan­anyag kiegészítésére ajánl­juk, látogassanak el a sza­bolcsi földvárhoz.” Néhány lappal odébb: „Mivel az 5. osztályosok tananyaga iro­dalomból Petőfi Sándorhoz, a mesékhez, mondákhoz, mítoszokhoz kötődik, szá­mukra a kis szatmári kör­utat javasoljuk.” S így to­vább az ajánlat, rövid is­mertetéssel, indoklással. Kétségtelen, egy utazási iroda az ajánlataival azt is szeretné elérni, hogy nála jelentkezzenek, valameny- nyi hasznot hozzon a vál­lalkozás. Bár nem szégyen leírni, hogy az iskolások 45- ös csoportjának az irány­árai 25 forintnál kezdődnek, s a legtávolabbi Túristván- dit is meg lehet járni 60 forintból. S ez az, ami meg­gondolásra késztet. Mert igen jó, ha a kisebb diákok először a szőkébb haza leg­szebb emlékeit ismerik meg, olyan útra indulnak, amely játékosan tanít, ahol a lé­lek épülése, s a vidámság, játék együtt van. (1) Fazekat fááódok! — Főnök úr! Tessék mán egy kis munkát adni! Faze­kat, lyukas szenesvödröt, bármit — évszázados a kö­nyörgés hangja, ahogy az apró emberke lezökkenti hátáról pakkját, a kerekre gömbölyített bádog alól ke­resgéld szerszámait. Térdére fekteti a lyukasnak kikiál­tott fazekat, apró ütögeté- sekkel kalapálja, bizonyko­dik, amit ő befódoz, az töhbé nem folyik . — Az apámtól tanultam ezt a mesterséget, harminc éve járom a vidéket. Az idősebbeknek biztos fülébe cseng még a vándor- iparos elnyújtott kántálása: „Fazekat fóóódok!” Jár­ta végig az utcákat, hol meg- ugatták a kutyák, hol szíves szóval invitálták, előkerül­tek a sokat szolgált üstök, vedrek, megannyi reparálás­ra váró edény, hogy a „mes­ter” keze alatt feléledjenek, tovább szolgáljanak a pa­raszti háztartásban. — Most hogy megy az ipar? — Mikor hogy. Eldobál­ják már a népek a rossz edényeket. De azért kerül valami. Félretaposott az ócska tor­nacipő, amibe jár. Nagyha­VANNAK, AKIK KRI­TIZÁLNÁK, VANNAK. AKIK SIRÁNKOZNAK. DE A LEGTÖBBEN TEN­NI AKARNAK. Ezért kérdeztük Szentpé- teri Józsefet, a megyei ta­nács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának főkertészét, amikor a diá­kok őszi foglalkoztatásának fizetségéről beszélgettünk: Kisvárda madártávlatból. (Császár Csaba felvétele) Sokgyerekes szülők nyilatkoznak Mire jó a családi pótlék? A gyermekeket nevelő családokban a jövedelem meg­oszlik. Ahol két gyermek van. a család jövedelmi színvona­la körülbelül háromnegyede a gyermektelen házaspároké­nak. Nálunk a gyermekekről való társadalmi gondoskodás egyik fontos tényezője a családi pótlék, amelyet az utóbbi években több ízben emeltek. Megkönnyíti a gyermeknevelés gondjait, a család havi jövedelmét kiegészíti­Második fizetés — Nálunk egy másik fize­tés a 3810 forintos családi pótlék — vallja Kiss Sándor- né nyíregyházi hatgyermekes anya. Ugyanis a férjem fize­tése alig több ettől. Hó ele­jén befizetjük a csekkeket, a lakással kapcsolatos kiadáso­kat, s a többi kosztra kell. A családi pótlékból tudok ruha­neműt vásárolni. Hiszen min­den hónapban kell egy pár cipő a fiúknak, de a nadrágot is elnyűvik ennyi idő alatt. Kissné W évig volt gyesen, korábban a Tempó szövetke­zetnél vállalt bedolgozói munkát, amit most lakótele­pi lakásban már nem végez­het. Ügy döntöttek, hat gyer­mek mellett jobb, ha egyen­lőre otthon marad. Nekik szó szerint a második fizetést viszi a postás minden hónap húszadika táján. Akik olyan munkahelyen dolgoznak, ahol a családi pótlékot is kifizetik, fizeté­sükkel együtt kapják ezt a juttatást. Másoknak a tár­sadalombiztosítási igazgató­ság húszadikát követően kül­di postán. lászból kel útra reggelente, eljut Dombrádig, Őrösig, mikor merre szottyan kedve az induláshoz. Ládájában a bádog mellett megbúvik egy darab kenyér, az ebéd olyan bizonytalan, mint a kutya vacsorája. — Vannak jó emberek, ha ott érnek délidőben, adnak nekem enni — erősködik. Pakol össze, ránt egyet a nadrágszíján, összébb húz­za lajtaiját. — Egyedül vagyok, az a bajom. Meghalt az asszony, a három gyermekem másutt lakik. Nem panaszként említi, inkább megállapítja. S re­ménykedik : — Fogok én nyugdíjat kapni, fizetem a kisipart. Két évem van hátra. — Ezzel megvolnánk — szól a fotós kolléga, amint elkattintja a gépét. — Hát a fizetség? — kér­dezi somolyogva Balogh György, az iparos, s adja vissza a ki sem lyukadt fa­zekat. — Száz forintot szok­tam kapni, ha lefényképez­nek. Ötvenben megegyezünk. Gyűri a zsebébe, ez a nap is jól indult Nyíregyháza bel­városában. (lányi) — Örülök, hogy nem fize­téskor kapjuk meg a családi pótlékot. Öt gyermek után 3150 forintot kapunk, amit már előre beosztunk. Meg­beszéljük a gyerekekkel is. hogy mire költjük. Te most egy paplant kapsz, te egy ci­pőt, a másik melegítőt Van helye a pénznek egy ilyen családban, hiszen mindenből több kell. Mosószerből, még a seprű is hamarabb elkopik. Többet kell takarítani, s nagyobb lábasban fő az ebéd, mint ott ahol csak esetleg négyen vagy hárman ülik kö­rül az asztalt — mondja Su- rányi Istvánné hétgyermekes anya. A férjével együtt hat és félezer forint fizetést visznek haza Ez kell a lakbérre, nap­közis csekkekre, kosztra és ebből fedezik a nem várt ki­adásokat. ha például elrom­lik a mosógép, vagy a centri­fuga. — A családi pótlékból tu­dunk ruházkodni, amire szin­tén sok kell, mert sokan va­gyunk, s mert véleményem szerint elég gyenge minősé­gűek a gyerekruhák. Például egy atlétaing 5—6 mosás után már szakadozik, s a zoknik is. A cipőről nem is beszélve. Egy tornacipő rövid ideig tart. mégcsak javíttatni sem lehet. Ahogy az olcsó szandá­lokat sem, ezért nem is ve­szek ilyet. Nagyon jó a támogatás — Nagyon jó ez a támoga­tás, mert vitathatatlan, mi nagycsaládosok nehezebben jövünk ki a pénzből — ösz- szegez a fiatalasszony, miköz­ben sorolja mibe kerültek a gyerekek, hogy megkezdődött az iskola. K. M. négygyermekes csa­ládapa jegyzetfüzetébe rövid számvetést készített arról, hogy a havi majd nyolcezer forintos fizetésük mellett mit is jelent családjuknak a 2640 forint családi pótlék. — Kiadásainkhoz viszo­nyítva ugyan nem nagy ösz- szeg„ de egy biztos bázis, amire húszadika után mindig számíthatunk, mintegy bizto­sítéka annak, hogy nincsenek hóvégi pénzproblémáink Nem mondhatom, hogy a csa­ládi pótlékot mindig ugyan­arra fordítjuk. Ruhaneműt akkor vásárolunk, ha ked­vezményesen hozzájutunk, le­értékeléskor. Ezztjl elég sokat tudunk megtakarítani. Vagy­is, amikqr a családi pótlékot megkapjuk pótoljuk az előző­leg vásárlásainkkal megcson­kított konyhapénzt., E nagycsaládosok 1980 óta kapnak ilyen összegű csalá­di pótlékot — az övékét leg­utóbb akkor emelték. Ez év júliusától többek közt a két­gyermekes és a gyermeküket egyedül nevelő egygyermeke­sek kapnak nagyobb összegű juttatást. Mintegy 1 millió 660 ezer gyermek utáp növel­te kormányunk az anyagi tá­mogatást. Soltész Ágnes Indul a Tisza vize Ezekben a napokban fo­lyik a Nyíregyháza vízellátá­sát szolgáló tiszai regioná­lis vízmű műszaki átadási eljárása. A tiszabercelinek nevezett vízkivételi mű 18 kútja az ibrányi Tisza-par- ton található, Paszab mel­lett épült fel a tisztítómű és irányító épület, s húsz ki­lométeres vezetéken jut el a nyíregyházi határba víz. A Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat és a vízgépészeti vállalat kivite­lezésében épült létesítmények próbaüzemelését — amely legalább négy hétig tart — a következő napokban kezdik el. Képünkön: befejező munkálatok a szivattyú-gép­házban. (Császár Csaba telv.) kJ t Tud jobbat „Ebből ruházkodunk" — A legfontosabb: mun­kába állás előtt már tudni­uk kell az iskolák vezetői­nek, a diákoknak: meny­nyiért szedik az almát és mikor kapják a fizetségü­ket. Az idén ötvennyolcezer általános és középiskolás diák, valamint egyetemi és főiskolai hallgató segédke­zik. — Mi az általános gyakor­lat — a fizetést illetően — a termelőüzemekben? — Régi, kitaposott útja van ennek. Minden esetben az alapszabályzat, a kollek­tív szerződés a mérvadó a munkabér megállapításá­nál. Először is az üzemek és az iskolák szerződést köt­nek. Ebben meghatározzák, hol, milyen munkát végez­nek, és mennyit fizetnek érte. A diákok, a hallgatók azonos fizetést kapnak az állandó dolgozókkal. — Mikor kell kifizetni a keresett összeget a diákok­nak? — Ezt ugyancsak előre rögzítik a szerződésben és eszerint kell eljárniuk a gazdaságok vezetőinek. Ha ettől mégis eltérnek, azt meg kell magyarázniuk. — Mégis, hogyan fordul­hatott az elő a korábbi esz­tendőkben, hogy csak no­vemberben, esetleg decem­berben kapták meg a pénzt az iskolások, a hallgatók? — Ennek csak egy ma­gyarázata lehet: a szerző­désben meghatározott idő­ben fizetésképtelen volt a szövetkezet, vagyis nem volt pénz az egyszámláján. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem akarták kifizetni, ha­nem azt, hogy a megye ter­melőszövetkezeteinek zöme hitelből gazdálkodik és a felvett összeget ősszel kell visszafizetni. S ha nem tud­nak fizetni a diákoknak, akkor nem fizetnek tagjaik­nak, az állandó dolgozóknak sem. Persze az nem sport­szerű, ha ezt előre nem köz­ük az iskolák vezetőivel. — Mégis mit tehetnek olyan helyzetben a diákok, ha előre nem szólnak a gaz­dasági vezetők? — Ez egyértelműen elíté­lendő álláspont, hiszen a diákok munkájára nagy szüksége van minden mező- gazdasági nagyüzemnek. A pillanatnyi fizetésképtelen­séget nem szabad senkinek sem rosszhiszeműen felfog­ni, éppen az előző mondat­ban megfogalmazottak mi­att. Viszont, ha valamelyik iskolának gondja van a ter­melőszövetkezettel, vagy ál­lami gazdasággal, bejelent­heti a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályán, s ezt követően már mi intézkedünk. — Előfordult már, hogy valamelyik iskola bejelen­tést tett mezőgazdasági nagyüzem ellen az idén? — Még csak második he­te vannak itt a diákok, ez nagyon rövid idő. Eddig nincs rossz tapasztalatunk a fizetést illetően, reméljük az elkövetkezendő hetekben is minden a legnagyobb rendben zajlik le. Sípos Béla

Next

/
Thumbnails
Contents