Kelet-Magyarország, 1983. szeptember (43. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-11 / 215. szám

2 Kelet-Magyarország 1983. szeptember 11. Svédországi levél A Nyírség „pacsirtái" Ellenőrökkel a vendéglátóhelyeken Sírva vigad a magyar Heti bosszúságunk A Nyírség pacsirtái, vagyis a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium 40 tagú leánykó- rusa, kísérő tanárukkal és kórusvezetőj ükkel, Ferenczi Erzsébettel négynapos fárasz­tó buszutazás után éjjel ér­keztek meg Stockholmba, a svéd fővárosba. Másnap még­is üdén és vidáman csendült fel ajkukon az ének, amikor a stockholmi közönségnek bemutatkoztak. Először az „utca népe”, vagyis a béke­tüntetésekről híres Sergel té­ren sétáló külföldi turisták­kal vegyes stockholmiak is­merkedhettek meg, rövid sza­badtéri fellépés keretében a magyar lányokkal. Utánna a Kulturhuset üvegpalotájának nagytermében adtak nagysi­kerű hangversenyt. Zongorán Bóna Ilona kísérte a kórust. Változatos, sokoldalú műso­rukat a közönség nagy tet­széssel fogadta. A szép, és biztoshangú interpretálást különösen nagyra értékelte, ami nagy szó. A kórus számos külföldi útja után, hiszen már sokszor járt az NDK-ban, a tavasszal pedig Bécsben nyert első dí­jat, egy jelentős, nemzetközi ifjúsági kórusversenyen, az ország határaitól ezúttal ju­tott a legtávolabbra. A nem­zetközi hírű Christian Ljung- gren vezette, stockholmi Ni- coli kamarakórus meghívásá­ra érkezett most Svédország­ba, viszonozva az ő tavalyi, nagy sikerű magyarországi vendégszereplésüket. Az utazást kemény munka előzte meg, mert a kórus sok tagjának az érettségi, a felvé­telikre való felkészülés mel­lett kellett időt szakítani a próbákra. Sok idő nem ma­radt a strandolásra. De a lá­nyok szerint megérte a fá­radtságot, megismerkedni Svédország erdőkkel, mezők­kel, tavakkal borított tája­ival, „észak Velencéjé”-vel, a számtalan szigetre épült, A kórus Stockholmban gyönyörű Stockholmmal. So­káig felejthetetlen emlék lesz a Skansen-beli fellépés, ami­kor a műsort nyitó „Tavaszi szél vizet áraszt” dallamára megnyíltak a hirtelen bebo­rult ég csatornái, és zuhogó zápor öntötte nyakon a néző­ket. A kórus azonban nem hagyta zavartatni magát, to­vább folytatta műsorát a fe­dett színpadon. A műsor vé­gére az eső is elállt, s ragyo­gó szivárvány ereszkedett a skanzen felé. A vendéglátó svéd kórus tagjai mindent elkövettek, hogy felejthetetlen élménnyé tegyék magyar vendégeiknek svédországi tartózkodásukat. Vendégül látták őket a száz­éves születésnapját ünneplő „Gröna Lund”-bah (Stock­holm Vidám Parkja), meg­mutatták a drottninkholmi királyi kastélyt és elkísérték őket a Svéd Rádió Szinfóni- kus Zenekarának a hangver­senyére, amit a magyar szár­mazású, világhírű Ötvös Gá­bor vezényelt nagy sikerrel. Stockholm után egy kedves kis vidéki svéd város, Nybro is vendégül látta a kórust. Közös fellépés a hasonló korú fiatalokból álló Cecília leány­kórussal és a nybroi férfikar­ral. A megérdemelt siker ez­úttal sem maradt el. Itt is új barátok zárták szívükbe a Nyírség szépen daloló pacsir­táit. A nyíregyházi leánykórus és vezetőjük, az augusztus 20- án a Szocialista Kultúráért kitüntetett Ferenczi Erzsébet, ezzel a sikerekben és élmé­nyekben gazdag útjával is al­kalmat adtak rá, hogy hazánk és zenekultúránk, a hallha­tatlan nagy elődök, Liszt, Bartók, Kodály által megala­pozott jó hírneve, szerte a nagyvilágban tovább öreged­jen. Balogh Sándor Bírság — szabálysértésekért Nem volt napsugaras nap­ja a megyei vendéglátóhe­lyeknek szeptember 9. Ezen a délutánon ellenőrök in­dultak útnak a megyei ta­nácsról: köztük a kereske­delmi felügyelőség, a népi ellenőrzés, a rendőrség mun­katársai. Számos éttermet, presszót, italboltot fölkeres­tek azt vizsgálva: milyen az ellátás, a rend, a tisztaság, megkárosítják-e a vendége­ket. Ostrom a pultnál rült: a háromcentes vodka áránál tévedett. — Sosem kérnek három- centes italt — pityereg Oroszné, de ezzel nem lá­gyítja meg az ellenőrök szí­vét. Tizenöt éves gyakorlat­tal még ez a kis tévedés is soknak számít. A többletszámolás mellett súlyos hiba, hogy számoló­cédulát sem adott a felszol­gáló, s nincs árjegyzék a süteményekről. Oroszné két­ségbeesett töprengés után ki­fizeti az ezer fottotos hely­színi bírságot. presszóban — nem titkolt kí­váncsisággal figyelik az el­lenőrök munkáját. — Itasd le őket! — biz­tatja nagy hangon a felszol­gálót egy kalapos fiatalem­ber. Mikor előkerül a rendőr igazolványa, a nagyhangú vendég megjuhászodva ké­ri az elnézést. Az ügy ezzel le is zárul. Ám a pincérrel szemben nem lehetnek elné­zőek az ellenőrök. Az ezer forintos helyszíni bírság nyo­matékos figyelmeztetés ar­ra, hogy máskor ne számol­jon többet, adjon blokkot, s tartsa rendben a pult alját a felszolgáló. Felszaggatott huzatú szé­kek, cigarettafüst, középen hatalmas tócsa. Messze az este, a legtöbb asztalon még­is tucatjával sorakoznak a sörösüvegek, féldecis po­harak. A vendégek többsége igencsak mámoros. Néhányan párás szemmel versenyt da­lolnak hűségről, szerelemről. A pultnál javába tart az ost­rom a nagyecsedi presszó­ban. Fehér Károlyné üzletveze­tő-helyettes — aki tisztasá­gával, üdeségével sehogy sem illik a kocsmává züllött presszóba — hajszálpontosan számolja az áraikat. Sajnos hiányosság bőven van. Az ittas vendégek kiszolgálása, a rendetlenség, a több hetes kosz a pult alatt nem hagy­ható szó nélkül. Szabálytalan a számolócédula kiállítása is: az árak mellett hiányzik a fogyasztott italok elnevezése. — Igazuk van — sóhajt Fe­hérnél s már fizeti is az ezer forintos helyszíni bírságot. Blokk helyett papír Pár kilométerrel arrébb, a tyukodi Márka presszóban igazi felüdülés a rend, a tisztaság. A pulton katonás rendben sorakoznak a po­harak, a sarokban televízió sugározza műsorát. Mégis alig lézengenék a helyiség­ben. — Csak drága sör van — magyarázza a titok nyitját Orosz Andorné felszolgálói Készségesen hozza a kért ita­lokat, süteményeket. Mivel a blokk elfogyott, ezért kockás papíron számolja az árat: 1 forint 40 fillérrel töb­bet a kelleténél. Mint kide­Affér az Áranyalmában Mint hét végén mindig: ezen a pénteken is cigány­zene mellett mulatnak a ven­dégek a porcsalmai Arany­almában. A választék a helyi igényekhez igazított. Van sör, bor, pálinka — kávé, sü­temény, konyák nincs. Hi­ánycikk a számolócédula is, így hát a pincér — Pasku Zol­tán, aki még csak három hó­napja dolgozik a szakmában — fejben számol, pontatlanul. Három forint hetven fillér­rel többet kér a kelleténél. A vendégek — akik látha- óan gyakran megfordulnak a ★ Ezen a nyáron nagy gon­dot fordítottak az idegenfor­galmi helyek — ezen belül az éttermek, presszók, kocs­mák, ajándék-, népművé­szeti és dohányboltok — rendszeres ellenőrzésére me­gyénkben. Általános tapasz­talat. hogy hiányosan állít­ják ki a blokkot, s nem tá­jékoztatják megfelelően a vendégeket az árakról, a kí­nálatról. Jelen,tős vásárlói megkárosítás nem fordult elő. A vizsgálatsorozat eredmé­nyeit a napokban értékelik a szakemberek. *\ /-------------------------------------------------------------­Egy csendes jubileum Milyen volt a régi vasút? A nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet III-as számú to­jóházában naponta 17 ezer 640 tojást szednek le a szalagról. Várhalmi Jánosné és Molitorisz Lászlóné a friss tojásokat készíti elő a szállításhoz. (Császár Csaba felvétele) Szeptember 20. utón Magasabb a kisnyugdíj Füttyögve, pöfögve 1858 szeptemberének elején gör­dült be az első vonat a nyíregyházi pályaudvarra. Az akkor szolgálatot teljesí­tő vasutasok mai utódai sze­rény, de tetszetős kiállítással emlékeztek erre a 125 évvel ezelőtti eseményre. A vas­útállomás diákvárótermé­ben a napokban nyitották meg a közlekedéstörténeti bemutatót. A máskor egyhangúságot árasztó termet egyszeriben otthonossá varázsolta a ma, vasárnap záruló kiállítás. Korabeli és most érvényben lévő szolgálati utasítások, szabályzatok sorakoznak az asztalon. Közülük az első 1875-ből való. Milyen hi­ányosságokat tapasztalt a vasúti ellenőr a nyírmadai állomáson? A válasz kide­rül, ha ,a látogató beleolvas az 1905-ben megkezdett fel­ügyeleti könyvbe. A maga nemében ritka kiadványt lapozgatva pedig a vasúti tisztképzésről tudhatok meg részletek. A századforduló táján és még utána is tekin­télyes megjelenésű személy­zeti törzskönyvbe vezették be az ideiglenes és az ál­landó alkalmazottak adata­it:' képzettségüket, munka­körüket, fizetésüket. A nyíregyházi kisvasutak gőzmozdonyának és a most futó V—43-as jelű villany­mozdony modelljét is kiál­lították. Utóbbit évekkel ez­előtt villamos járműszerelő szakos ipari tanulók készí­tették. A faion függő tabló színes fényképein már a jö­vő látható. Pontosabban azok a mozdonytípusok, melyek sokkal nagyobb ter­heket tudnak majd mozgat­ni. A nemzetiszínű emlék­szalag egy másik vasúttörté- neti eseményt idéz: 1970. december 19-re fejeződött be a Budapest—Debrecen— Nyíregyháza vonal villamo­sítása ekkor fogadott utoljá­ra a fővonalról gőzmoz­donyt a nyíregyházi pálya­udvar. Kinevezési okmányok, előléptetési iratok, korabeli igazolványok, szakszerveze­ti könyvek — megannyi értékes dokumentum az elmúlt százhuszonöt eszten­dőről. A bemutató záró ré­szében technikai eszközök, berendezések találhatók. A pályamester ma is a vágá­nyok, váltók műszaki álla­potáért felel. A bejárásnál használt mostani motoros járgányok kézihajtásos elődje, a „hajtóka” is beke­rült a kiállításba. A külön­böző vastagságú sínszelvé­nyek a vasúti pályák fejlő­dését érzékeltetik. Előttük katonás rendben kézi jelző­lámpák sorakoznak. A leg­öregebbekben gyertya és mécses világolt. a modern utódot nagy teljesítményű akkumulátor táplálja, hogy még biztonságosaibb legyen a vasúti közlekedés. (rg) __________________________/ Szeptember húszadikát kö­vetően megyénk nyugdíjasai több mint felének magasabb nyugdíjat kézbesítenek a pos­tások. Most elsőízben, s az­tán folyamatosan-.200 forint­tal több nyugdíjat kapnak azok, akiknek saját jogú nyugdíját 1959 (mezőgazdasá­gi szövetkezeti tagok eseté­ben 1967) előtt állapították meg. Ugyancsak nyugdíjösz- szegre való tekintet nélkül havi 150 forinttal emelkedik a súlyosan rokkantak nyugdí­ja, és a mezőgazdasági szö­vetkezeti munkaképtelenségi járadék. Százötven forinttal, de leg­feljebb havi 2800,— Ft-ra egészül ki azok nyugdíja, akiknek 1959 és 1970 között állapítottak meg öregségi, III. rokkantsági csoport szerint járó rokkantság), baleseti rokkantsági nyugdíjat. Ez az emelés 50 forintnál akkor sem lehet kevesebb, ha ezzel a nyugdíj összege meghaladja a 2800 forintot. Havi 100 forinttal, legfel­jebb havi 2800 forintra emel­ték az 1971 előtt megállapí­tott, vagy 1971 előtti nyugdí­jon alapuló hozzátartozói el­látásokat is, vagyis az özve­gyi, szülői nyugdíjakat, ár­vaellátásokat. Az emelés itt sem lehet kevesebb 50 forint­nál. Szintén 100 forinttal emelték az 1971 előtt megál­lapított mezőgazdasági szö­vetkezeti, öregségi özvegyi já­radékokat és ugyanennyivel emelték a házastársi pótlékok összegét is, s ennyivel emel­kedett az összeghatár, amed­dig a nyugdíj házastársi pót­lékkal kiegészíthető. Megyénk 51 200 termelőszö­vetkezeti tagságon alapuló nyugellátásban, valamint öregségi és munkaképtelensé­gi járadékban részesülő nyug­díjasa ebben a hónapban már az előbb említett magasabb összegű juttatást kapja, me­lyet senkinek sem kellett kér­vényeznie. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság gondoskodott ar­ról, hogy mindenki aki e nyugdíjemelésben érintett szeptemberben már az emelt összegű nyugdíjat kapja. (s. á.) Fül Ismerősöm a héten bevásá­rolt. Elköltött vagy húszezer forintot a Depóban » s mint ilyenkor szokás, házhoz is szál­lították a megvett holmikat, köztük egy Karaván kávéfőzőt is. Nosza, próbáljak ki — mond­ták a munkatársak —. mert míg el nem felejtem: egy böl­csőde dolgozói vásárolták — 3 szívrepesve várták, hogy ki­buggyanjon az első csepp az új masinából. A kávé menetrend szerint ér­kezett, ám amikor a kávét fő­ző le akarta venni a kávéfő­zőt. a füle a kezében maradt, a masina a szabadesés tör­vénye szerint — a földre esett, az illatos kávé pedig, mivel lapjára és nem élére esett, be­csületes foltot ejtett az intézet szőnyegén. Sebaj — gondolták magukban a kávéra várók — visszaviszik a letört fülüt és kapnak he­lyette másikat, minden fül csak nem törik le első fogásra. Am a csere nem a szőnyegre, ha­nem kútba esett, mert nem cseréltek, helyette tanácsot ad­tak: egy fület könnyen be lehet szerezni bármikor. Hát akkor tessék adni egyet — szólt az imént még cserét kérő dolgozó, aztán — mert nem kapott —, fületlenül távo­zott, s hiába járja sorba a bol­tokat, fület azóta is csak az el­adókon lát. Ismerősöm tőlem kérdezte: vajon miért csak az elektromos kávéfőzőre adnak jótállást, de hiába törtem a fejem, nem tudtam válaszolni. Azóta vi­szont sokkal okosabb lettem, s most már írásba is merem ad­ni, hogy még most sem tudom. Csak azt, hogy ha a kávéfőző hibás volt, nyolc napon belül jótállás nélkül is vissza kell cserélni a boltnak. Addig meg amíg nincs kávé­főzőjük, vigyék el sétára a böl- csődés gyerekeket az első presszóig, a dolgozók igyanak egy kávét, a gyerekek meg be­kapnak egy-egy tölcsér fagyit. Természetesen a Depó számlá­jára. B. J. Mellesleg Illatos termékek árasztják el a piacot — értesülhettünk róla a minap. Például a műanyag játékautók­nak benzinszaguk van, míg a kis gyermekcipőknek eper illa­tuk. Még ennél is érdekesebb, hogy a kutyáknak szánt mű­anyag csontok erősen hússza- gúak. Nehogy elfelejtsem, mindez nem nálunk van, ha­nem túl a tengeren, ahol állí­tólag az idén 5 millió darab gyümölcs illatú mosdótálat gyártanak. Hiába, ezek az ame­rikaiak mindig meglepik vala­mivel a világot. Mellesleg csak úgy közbeve- tőleg mondanám el, hogy saj­nálom azokat a szegény kutyá­kat. Valójában nekik csupán il­lúzióban van részük, szemben a magyar kutyákkal, amelyek igazi koncokon rágódnak s iga­zi csontot ropogtathatnak. Ma­gam is hallottam már hamis gulyáslevesről, meg hús nélküli töltött káposztáról, de vala­hogy nem támadt fel bennem a vágy irántuk. Sok honfitár­sammal együtt jobban szeret­jük az igazi gulyást csipetké­vel, meg a töltött káposztát hasaaljával. Azért mégiscsak elgondol­koztató ez az egész illatos té­ma. Például nálunk nem a já­tékautóknak van benzinszaguk, hanem a benzinnek van szaga, meg annak a pénznek, amit ki­fizetünk érte. Aztán itt vannak a gyermekcipők. Furcsa, de én még gyermekcipőben sem érez­tem soha eperszagot, a hazai cipőkből másféle illat szokott áradni. Persze meglehet, azért nem érzek eperillatot, mert — mint annyiszor — hiánycikk a gyermekcipő, vele együtt az il­lat is. Nagyon tetszik viszont, hogy a gyártók most egyes élelmi­szerek csomagolóanyagát is il­latosítani akarják. Többek kö­zött olyan papírt is forgalom­ba kívánnak hozni, amely a legjobb minőségű kávé illatát árasztja. Máris javaslom, mi­előbb szerezzük meg ennek a terméknek a gyártási jogát, mert ezáltal sok valutát taka­ríthatnánk meg. Én például ilyen papírba csomagolnám a tízóraira szánt zsíros kenyeret paprikával, s amíg elfogyaszta­nám. addig eltelnék a papír kávéillatával, nem kellene im­portálni Brazíliából dollárért és nekem is megmaradna min­den nap az az öt forint. (angyal) FRISS TOJÁS

Next

/
Thumbnails
Contents