Kelet-Magyarország, 1983. szeptember (43. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-11 / 215. szám
Eiyitt Nyíregyházáért Ezen a hétvégén is százak és ezrek áldozták fel sza- ! bad idejüket, az almáskertekben, vagy a munkahelyü- ■! kön. A munkájukért járó pénzt az Együtt Nyíregyházá- ért mozgalom számlájára fizetik be. így gyarapítják a városi tanács kasszáját, így fejleszthetik nagyobb ütemben a gyermekintézményeket és a sportolásra, az egészséges mozgásra is nagyobb lehetőségek lesznek az ösz- szefogás nyomán. A Nyíregyházi Konzervgyárban szombaton a délelőttös műszakban több mint hatszázan dolgoztak. Ki-ki a ' saját munkahelyén, illetve az adminisztratív dolgozók egy része a termelő munkát segítette. Az 5. sz. Volán Vállalatnál háromszázötven műszaki, illetve technikai dolgozó állt munkába szombaton, s a télre készítették | fel az autóbuszokat, megjavították, karbantartották az iskolabuszok egy részét is. Az Állami Biztosító megyei ' igazgatóságának dolgozói a Béke Tsz-ben almát szedtek. A biztosító városi fiókjának munkatársai és a Szarvas utcai kisegítő iskola tanárai, dolgozói a sóstóhegyi Vöröscsillag Tsz-ben szüretelték az almát. Ez utóbbi két | intézmény dolgozóival beszélgettünk a sóstóhegyi almás- j kertben. Tárnái Ottó, az iskola igazgatója elmondta, hogy 35 tanár, gyermekfelügyelő és technikai dolgozó vállalta a szombati almaszedést. Az iskola diákjai már évek óta hasznát veszik a mozgalomnak, hiszen a város játszótereit gyakran látogatják, használják. A közelmúltban pedig egy 700 öles telket kapott az iskola a városi tanácstól a Derkovits utcán. Ezen a telken szeptember elején sport- és játékudvar építését kezdték el. Kóródi Lászióné, a kisegítő iskola szb-titkára arról szólt, hogy a dolgozókat könnyű volt mozgósítani a tár- : sadalmi munkára, ám a szervezés nem ment könnyen, hiszen a gyerekek felügyeletét és ellátását szombaton is meg kellett oldani. Az iskola technikai dolgozóinak többsége' nem nyíregyházi, hanem bejáró. Mégis szívesen jöttek be ezen a reggelen és kedvvel dolgoztak a nyíregyháziakért. Nagy Borbála tanárnő is örült a ragyogó napsütésnek, de hozzátette, hogy erre a szombatra meghívást kapott egy tiszalöki barátnőjétől. Halászléfőzés és motorcsónakozás szerepelt volna az egész napos programban. Mégis hiányérzet nélkül szedte az almát, s mint mondta, csak késő délután szándékozik Ti- szalökre utazni. Gerda György, a tsz főágazat-vezetője arról szólt, hogy hagyományosan jó kapcsolat van a tsz és az iskola között. Szombaton azt várták az iskola dolgozóitól, hogy ebédig fejenként legalább két mázsa almát szedjenek le, hibamentesen. A tsz azzal is ápolja a hagyományosan jó kapcsolatot, hogy minden télen néhány láda almát ajándékoz az iskola tanulóinak. Rákos Margit, a biztosító pénzügyi vezetője számviteli főiskolát végzett, nem szokott a mezőgazdasági munkához. Stílszerűen egy számadat közlésével kezdte a beszélgetést. Elmondta, hogy a városi fiók valamennyi dől- . gozója 120 forintot ajánlott fel a mozgalom számlájára. S ebédig legalább ennyi értékű munkát akartak végezni. Hozzátette, hogy segítséget is kaptak a családtagoktól. A dolgozók negyvenen jöttek, de a hozzátartozókkal . együtt ötvenen voltak. Ráti Tibor például elhozta a két gyermekét, sőt a gyerekek egyik unokatestvérüket is 1 magukkal hozták. Solténszky Ottóné is ott volt az almaszedők sorában. Tőle megtudtuk, hogy a mezőgazdasági főiskolán szerzett diplomát, de soha nem volt gyakorló mezőgazdász. , Csak addig tart kapcsolata a mezőgazdasággal, amig í biztosítós kollégáival az almát szedi. De a főiskolán ta- j nultakra még emlékszik. Tudja, hogy almát szedni ma már nem lehet becsukott szemmel. Figyelmet, szakértei- I met igényel a szedés és a szállítás. A szedésnél igyekezett jó példával járni, társaival is éreztette, hogy az idei őszön különösen fontos a minőségi munka. | Á Nyírség „pacsirtái" íj Indul a Tisza vizei 1 ! I ! ' ! * ; Hire jó a pon,of rabolt Obszervatóriunr családi pótlék?!; az NYVSSC i Napkoron iw je#—»»»»»»»*—»»»*»»/»**»—»—#»»»#»#»—»—»»»»» Marad a meleg A meteorológiai intézet nyíregyházi állomásától kapott tájékoztató szerint a szokásos szeptember eleji esős periódus menetrend szerint érkezett. Szeptember 4-én hajnaltól a megyében záporral. de túlnyomó- részt csendes esőként 20 milliméter csapadék hullott erős lehűlés kíséretében. A csapadék jól jött, de ennek kétszeresére lett volna szükség ahhoz, hogy az aszályos időszak megszűnjön. Ami a hét vége időjárását illeti; az évszakhoz képest sok a napsütés, oka, hogy meleg levegő áramlik Európa középső részébe, így a Kárpát-medencébe is. A hőmérséklet itt a megyében délután elérheti a 26—31 fokot. Ezen csak a mérsékelt szél enyít. Gyors változás nem várható, tehát marad a meleg. Üzemlátogatás, politikai fórum, kiállítás Munkásművelődési betek Amióta a közművelődésről és a munkásművelődésről szóló párthatározat nyomán megélénkült nagyüzemeink kulturális élete, megszoktuk, hogy gyakran rendeznek ebédidőben, munkaidő után, vagy műszak előtt a gyárban, a munkahelyen a művelődést segítő, vagy szórakoztató, kikapcsoló programokat. Szakberkekben megoszlanak a vélemények, melyik a helyesebb; a munka- padok, az íróasztalok közeiébe vinni a kulturális eseményeket, vagy inkább a lakóterület legyen az esti órákban ezek színtere. A gyakorlat mindenesetre azt mutatja, sikeresek az üzemi környezetben tartott kulturális programok. Nyíregyházán és megyénk több városában évek óta vissza-visszatérő. már hagyományos rendezvény a munkásművelődési hetek programsorozata. A megyeszékhely nagyüzemeiben a művelődési bizottságok ennek gazdái, a megyei és városi művelődési központ segítségével és irányításával. Újabban Kisvárd a és Mátészalka üzemei is csatlakoztak s több sikeres kezdeményezés honosodott meg a nagy múltú gyárainkban is, például az Alkaloidában. a MOM- ban, a VOR-ban. Idén szeptember 15-től október végéig várhatóan minden eddiginél nagyobb érdeklődés kíséri majd a nyíregyházi munkásművelődési heteket, a művelődési ház felhívása ugyanis huszonnégy munkahelyen talált visszhangra, ennyi üzem kért a gyárkapukon belülre kulturális rendezvényeket. Felújítják a régi szokásokat. így például lesznek hanglemezbemutatók az ebédszünetben, könyvkiállítás és -vásár várja több helyen a látogatókat, különböző témájú fórumok, kiállítások, műsorok közül lehet válogatni. Legnagyobb üzemeink rangos kínálattal jelentkeznek a másfél hónap alatt, a KE- MÉV-iben és a gumigyárban ismert külpolitikusokat várnak politikai fórumra. a SZÁÉV-nél a legnagyobb tömeget várhatóan az Együtt közös utunk című, szocialista brigádoknak és KlSZ-alap- szervezeteknek szóló vetélkedő mozgatja meg. Az építőipari vállalatok- fotókiállítást fogadnak. a gumigyár dolgozói pedig a sóstói nemzetközi művészitelepen . készült alkotásokkal ismerkedhetnek meg a gyári bemutatón. Több helyen lesznek ismeretterjesztő előadások, például az egészséges életmód témaköréből. közösen készítenek kirándulási terveket, s várhatóan ismét az egyik legnépszerűbb program lesz a kölcsönös üzemlátogatás, amikor egy- egy napra más munkahelyek dolgozóinak életébe is bepillanthatnak. Októberben már üzemel Öntöde a tsz-ben Penyigén, a termelőszövetkezetben öntöde épül. Szinte hihetetlen, hogy egy melléküzemág a kohászattal jegyezze el magát, de már harmadik éve folytat megyei gazdaságokkal együttműködést az öntödei Vállalat kis- várdai gyára. Ennek a betetőzése az októberben már üzemelő öntöde. A fehérgyarmati SERKÖV- vel jött létre az első magállapodás 1981-ben. öntvények kikészítését, tisztítását, csiszolását végzik, összeszerelik az alkatrészeket, festik, csomagolják őket. Az idén már tízmillió forintos nagyságrendben végeznek bérmunkát. A radiátorok közcsavarénak menetvágása például évente másfél millió darab megmunkálását jelenti. A kölesei termelőszövetkezet a radiátor végdugók megmunkálását végzi, darabolást, hajlítást vállal a féktuskók betétlemezénél. Kisvárdán új. forrószelepes kúpolókemencét helyeztek üzembe, s a régi berendezések feleslegessé váltak. A gyár karbantartói újítottak fel egy kúpolókemencét, amelyet a penyigei Zöld Mező Termelőszövetkezetben szerelnek fel. Évente mintegy 500—1000 tonna öntvény gyártására vállalkozik a szövetkezet, amelyhez hosszúta- vú, ötévre szóló szerződést kötöttek a kisvárdai gyárral. Nemcsak az öntözőberendezést, hanem a hozzátartozó kiszolgáló egységeket, tisztító és csiszoló berendezést is átadták, a formázáshoz szükséges eszközök beszerzésében segítették a szövetkezetét. A tsz-ből januártól május végéig voltak Kisvárdán, az öntödében betanulni a viszonylag egyszerűbb öntvények készítését. Azonban a további munkákhoz is szaktanács- adást kapnak, a termékek eladásáról is gondoskodnak. Egyedüli gond az indulás előtt, hogy a munka természetétől függően magasabb bér járna az öntödében dolgozó 30—40 embernek, s ezt a tsz jelenleg nehezen tudja áthidalni a szabályozók mellett. A technológiai szetélést most végzik Penyigén az új öntödében, ahol a tsz-telep egyik épületét alakították át erre a célra. Egyes darabok tisztítása, csiszolása pedig már most folyik. A szövetkezeti öntödében jövőre már tízmillión felüli termelést produkálhatnak. (1) S zeptember első tíz napjában felgyorsult az őszi betakarítás. Egyszerre sürgőssé vált minden, a rozs vetése, a kukorica silózása. a fővetésű kukorica kombájnolása. a sarjú fű vágása, a burgonya felszedése és nem utolsó sorban az alma szüretelése. Mindez úgy. hogy az aszály nem mérséklődött, a mérsékelt mennyiségű csapadék csak arra volt jó. hogy elverje a föld porát. A mezőgazdasági nagyüzemek lendülete, felkészültsége nyomán az almaszedés felgyorsult, a kezdeti gondokon túljutva a szállítás is javult. Az ipari alma feldolgozásában minden léüzem bekapcsolódott. A burgonya betakarítását a nagyüzemek a korábban szártalanított vetőgumókkal kezdték. Már a téli tárolásra szánt étkezési burgonya is elég érett ahhoz, hogy folyamatosan kombájnolják. őszTíz nap tál V,ózzák és tárolják, vagy értékesítsék az üzemek. A termésátlag elmarad ugyan a tervezettől, mégsem ez a legrosszabb évjárat. A kukoricasiló vetés- területe mintegy 20 ezer hektár. Itt gondot akozott a gyors érés. valamint a csökkenő hozam. A jó silóelő- készítés érdekében a nagyüzemek a gyors betakarításra törekednek, a kellő lé- dúság eléréséhez helyenként a kukoricát fűvel keverik. Ide kívánkozik a fűfélék betakarítása is. Van ahol a lucerna negyedik kaszálását is elvégezték, másutt a sarjút másodszor kaszálják. Szénából, silóból nagy szükség van a tartalékokra, hiszen az abraknak való gabonából már nyilvánvaló a kiesés. A fővetésű kukorica betakarítása még nem általános. Szeptember első tíz napjában a korai fajták kombájnolására került sor. de mivel gyors volt az érés, a kombájnok ma már mindenütt munkához láthatnak. Az őszi kalászosok vetése a rozzsal kezdődött, ettől nagyobb arányú feladat a több mint 70 ezer hektár búza területének előkészítése. Ehhez a szántás jó ütemű, viszont ismételten gondolni kell a megfelelő tápanyag visszapótlására. Az almáskertekbem egyre több a szüretelő és nemcsak azért, mert a diákok augusztus 30-tól dolgoznak. Az aLma érési foka igényelte, hogy a fehéráru és a körszedést követően, az általános szedés is megkezdődjön. A gazdaságok, ahol nagymértékű az ipari termelés és melléküzemági tevékenység — átirányítják a dolgozókat. Helyenként ezt már megtették a dohány betakarításánál is. S zeptember első tíz napjának a krónikájához hozzátartozik, hogy volt gépbemutató, tájékoztató a vetőmag- ellátásról. és az arra illetékesek foglalkoztak az alma exportjával. Mindezek hasznosan kapcsolódtak az ■ őszi munkához, a betakarítást, annak jobbá tételét segítették. Ugyanebben az időszakban kezdődött meg az aszálykárok felmérése. A megyei tanács hivatott osztálya három év átlagához viszonyítva összesíti, milyen károkat okozott a csapadékszegény tavasz és nyár. Seres Ernő II ks*S3B 9 Magyarország XL. évfolyam, 215. szám ÄRA: 1,40 FORINT 1983. szeptember 11., vasárnap ||
