Kelet-Magyarország, 1983. szeptember (43. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-10 / 214. szám
Kelet-Magyarország 1983. szeptember 10. Kommentár Madrid biztatása V alóságos próbakő lett a madridi külügyminiszteri találkozó, most, hogy az új szovjetellenes kampány napjait éljük. Előzőleg nyilván sokakban felbukkant a kérdés: összeülnek-e egyáltalán a 33 európai és a két észak-amerikai állam magas rangú képviselői, zökkenőmentesen aláírják-e a hároméves munkával kidolgozott záródokumentumot? Ám végül győzött a politikai józanság. Igaz, a dél-koreai repülőgép tragédiája valóban árnyékot vetett e záróaktusra, egy sor nyugati felszólaló folytatta a támadásokat, a vádaskodást a Szovjetunió ellen — de ami a spanyol fővárosban a legfontosabbnak bizonyult: a helsinki folyamat nem szenvedett csorbát. A külügyminiszterek aláírták a záródokumentumot, amely az európai államok, az Egyesült Államok és Kanada további együttműködésére ajánl utakat, a politika, a gazdaság s más témák vonatkozásában. Legfontosabb közöttük a katonai bizalomerősítésekről szervezendő stockholmi konferencia, számunkra legmegtisztelőbb pedig a Budapesten összeülő kulturális fórumy A madridi tanácskozás egyébként is sajátos mérleg- készítés lett, hiszen az a három esztendő — ami alatt a közösen elfogadható szöveg elkészült — a nemzetközi helyzet erős romlásának kora volt. Miközben egyre rosz- szabbodott a szovjet—amerikai viszony és forrósodtak az Európa számára sem közömbös távolabbi feszültséggócok — Madridban senki nem csapta be az ajtót. Ellenkezőleg, két olyan kérdésben, amelyet igen kényesnek tartanak: a katonai biztonság, és az emberi jogok értelmezésében létrejött a megállapodás. Tovább halad tehát a helsinki folyamat — ez a mostani külügyminiszteri megállapodás lényege. Kiderült, hogy minden nehézség és váratlan új feszültség ellenére, Európa országai érdekeltek az együttműködésben. Azokat a kötelékeket, amelyek a múlt egy-másfél évtizedben szövődtek — a politikai konzultációk, a látogatások rendszere, a kereskedelmi csere, egymás kultúrájának jobb megismerése és a turizmus — senki nem akarja elvágni. Magyarország egyértelműen tanúsíthatja, milyen értékes a nemzetközi enyhülés. Mennyire elősegíti egy ország belső fejlődését is. Nem kell sokat magyaráznunk a nemzetközi kereskedelem kibontakozásának előnyeit, a katonai feszültség csökkenésétől várható javuló légkör jó hatásait, a turizmus örömeit. Szívből üdvözöljük a madridi megállapodást, s erőnkhöz mérten igyekszünk majd hozzájárulni ahhoz, hogy a papírra vetettek valósággá váljanak. Igaz, sok nehéz nemzetközi probléma vár még megoldásra, a sikeresen zárult madridi értekezlet azonban biztatást adhat. T. I. Kádár János fogadta Viktor Kulikov marsall! Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken fogadta Viktor Kulikovot, a Szovjetunió marsallját, a Varsói Szerző- dés_ tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokát és Anatolij Gribkov hadseregtábornokot, az egyesített fegyveres erők törzsének főnökét. Kulikov marsall Kádár Jánosnál. A megbeszélésen részt vett Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, és Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter. Pénteken elutazott Budapestről a burmai elnök. Képünkön: U San Yut a Ferihegyi repülőtéren Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke búcsúztatta. Újabb tüntetést rendeztek Párizsban, tiltakozásul a francia csapatok csádi beavatkozása miatt. Képünkön: a felvonulók követelték a francia egységek azonnali kivonását és a csádi nép önrendelkezési jogának biztosítását. Újabb hondurasi akció Nicaragua ellen Hondurasi repülőgépek és hadihajók csütörtökön megtámadtak két nicaraguai járőrhajót Nicaragua partmenti vizeinek térségében — jelentette be Managuában a külügyminisztérium. Az akcióra alig néhány órával azután került sor, hogy ellenforradalmárok bombatámadást intéztek a managuai repülőtér és egy lakónegyed ellen. A nicaraguai külügyminisztérium közleménye szerint a járőrhajók egy, Nicaragua felségvizeire behatolt hondurasi halászhajót kísértek, amikor megindult ellenük a támadás. Először három hondurasi hadihajó, majd a hondurasi légierő harci gépei lőtték a járőrhajókat. Az AP hírügynökség értesülése szerint a managuai kormány jegyzékben tiltakozott a támadás miatt Honduras- nál. amerikai is francia vadászgépek a libanoni harcok színterén Mugabe Írországban Csütörtökön az ír Köztársaság fővárosába, Dublinba érkezett Mugabe zimbabwei kormányfő. A miniszterelnököt többek között fogadja Garret Fitzgerald ír kormányfő. Amerikai és francia vadászgépek jelentek meg a Libanonban folyó harcok színterén péntek délelőtt. A katonai repülők mélyrepülésben haladtak el a Suf-hegység fölött azzal a céllal, hogy felmérjék a druz fegyveresek ottani állásait. Csütörtökön, azelőtt, hogy a bejrúti partok mentén cirkáló amerikai hadihajók tüzet nyitottak a fővárostól keletre eső körzetekre, amerikai vadászgépek ugyancsak mélyrepülésben térképezték fel a druz állásokat. A madridi záródokumentum A madridi záródokumentum bevezetőben elmondja, hogy a résztvevő államok ismét megerősítették elkötelezettségüket a Helsinkiben megkezdett európai biztonsági és együttműködési folyamat mellett. Hangsúlyozzák, hogy fontos a záróokmány minden rendelkezésének és minden elvének megvalósítása és tiszteletben tartása. Állást foglalnak amellett, hogy a záróokmány minden részének megvalósításában kiegyensúlyozottan kell előrehaladni. A dokumentum emlékeztet a következőkre: „a záróokmányban megjelölt mandátumnak és a madridi találkozó napirendjének megfelelően a résztvevő államok képviselői mélyreható véleménycserét folytattak mind a záróokmányban foglalt rendelkezések végrehajtásáról és a konferencia által meghatározott feladatokról, mind pedig az ott tárgyalt kérdésekkel összefüggésben kölcsönös kapcsolataik elmélyítéséről, az európai biztonság megszilárdításáról, az együttműködés fejlesztéséről és az enyhülési folyamat jövőbeni fejlesztéséről. Megerősítést nyert, hogy a beható eszmecsere önmagában véve is értékes hozzájárulás az európai biztonsági és együttműködési értekezlet által kitűzött célok eléréséhez. Ebben az összefüggésben egyetértenek azzal, hogy e célok csak a záróokmány ösz- szes rendelkezésének egyoldalú, kétoldalú és többoldalú keretekben történő folyamatos végrehajtásával és minden elvének tiszteletben tartásával érhetők el.” A dokumentum a továbbiakban kifejti: a tárgyalások során eltérő és esetenként ellentétes nézetek hangzottak el arról, hogy a részvevő államok eddig milyen mértékben valósították meg a záróokmányt. Sajnálattal állapítja meg, hogy az előző hasonló jellegű tanácskozás, az 1977-es belgrádi találkozó óta a nemzetközi helyzet romlott. A részvevők aggodalmuknak adnak hangot amiatt, hogy államaik között továbbra is hiányzik a bizalom. Aggodalmukat fejezik ki a terrorizmus terjedésével kapcsolatban is. A résztvevők mélyrehatóan megvitatták a záróokmánynak a bizalomerősítő intézkedésekről, a gazdasági, műszaki-tudományos és környezetvédelmi együttműködésről, valamint a humanitárius és egyéb területeken folytatott együttműködésről szóló rendelkezései végrehajtását. Megállapították, hogy a záróokmányból adódó számos lehetőséget nem használták ki megfelelő mértékben. Ugyancsak megvitatták a Földközi-tenger térségének biztonságát és együttműködését érintő kérdéseket is. A közel 40 oldalas záródokumentum ezután több fejezetben és alfejezetben összefoglalja a madridi megállapodásokat, két mellékletben pedig elnöki nyilatkozat formájában intézkedik az 1984 októberére Velencébe összehívott földközi-tengeri térségi gazdasági-tudományos és kulturális együttműködési szeminárium megrendezéséről, ii- letve a személyek, intézmények és szervezetek közötti kapcsolatok fejlesztésének megvitatására hivatott 1986. áprilisi berni szakértői találkozó összehívásáról. Az európai biztonságot érintő kérdések című fejezetben a résztvevők kifejezik eltökéltségüket arra, hogy új erőfeszítéseket tesznek az enyhülés hatékony és folyamatos, egyre életerősebb, átfogóbb és hatásában egyetemes folyamattá tétele érdekében a záróokmányban foglalt kötelezettségekkel összhangban; a rendezetlen problémákra, békés eszközök segítségével keresik a megoldásokat; szigorúan tiszteletben tartják a résztvevő államok .kölcsönös kapcsolatait vezérlő mind a tíz helsinki elvet; fejlesztik az együttműködésen, barátságon és bizalmon alapuló kölcsönös kapcsolataikat, tartózkodva minden olyan tevékenységtől, amely ellentétes a záróokmánnyal, s így kárt okozhatna e kapcsolataiknak; bátorítják a záróokmány végrehajtása érdekében tett tényleges erőfeszítéseket; valódi erőfeszítéseket tesznek a fokozódó fegyverkezés megfékezése, valamint a bizalom és biztonság erősítése, a leszerelés elősegítése végett. E fejezet Elvek című alfejezetében a résztvevők ajánlatosnak tartanák, ha a záróokmányban lefektetett tíz alapelv kifejeződne államaik törvényhozásában, az egyes országok saját gyakorlatának és eljárásainak megfelelő formában. Ugyancsak fontosnak tartanák, hogy ezeket az elveket tükrözzék a résztvevők által kötött szerződések és megállapodások. Fontos megállapítás továbbá: „a résztvevő államok megerősítik annak szükségességét, hogy a tartózkodást az erő alkalmazásától, vagy az azzal való fenyegetéstől mint a nemzetközi élet normáját, szigorúan és hatékonyan be kell tartani”. A záródokumentumban a résztvevő államok elismerik az emberi jogok és alapvető szabadságjogok egyetemes jelentőségét, támogatják azok hatékony gyakorlását, továbbá fejlesztik törvényeiket és rendelkezéseiket a polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális és más emberi jogok és alapvető szabadságjogok területén. A továbbiakban elismerik a szabad vallásgyakorlást saját országaik alkotmányos keretei között. Megerősítik az emberi jogok egyetemes nyilatkozata, az emberi jogokról szóló nemzetközi egyezségokmányok és a vonatkozó egyéb nemzetközi megállapodál __________ sok jelentőségét, s felhívják azokat a résztvevő államokat, amelyek azt még nem tették volna meg, hogy lehetőleg csatlakozzanak e nemzetközi megállapodásokhoz. „Európai konferencia a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről és a leszerelésről” — ez a címe a következő alfejezet- nek, amely rámutat: a helsinki „záróokmány valamennyi aláíró állama részvételével elindított sokoldalú folyamat lényegi és szerves részét képező konferencia célja, hogy több szakaszban új, hatékony és konkrét lépéseket tegyen azért, hogy további előrehaladás történjék a bizalom és biztonság erősítésében és a leszerelés megvalósításában, s ezáltal kifejezést és nyomatékot adjanak az államok ama kötelességének, hogy az egymás közti kapcsolataikban tartózkodnak az erőszak alkalmazásától, vagy az azzal való fenyegetéstől. Ily módon a konferencia folyamatot indít el, s ennek első szakaszát annak szenteli, hogy összefüggő bizalom- és biztonság- erősítő intézkedések sorozatát tárgyalják meg és fogadják el az európai katonai" szembenállás csökentése érdekében. A konferencia első szakaszát 1984. január 17-re hívják össze Stockholmban. Helsinkiben 1983. október 25-től előkészítő értekezletet tartanak. A dokumentum következő fejezete ezt a címet viseli: „Együttműködés a gazdaság, a tudomány és a technika, valamint a környezetvédelem területén”. A többi között megállapítja: „a résztvevő államok úgy vélik, hogy a záróokmány minden rendelkezésének végrehajtása és az abban foglalt, kapcsolataikat vezérlő elvek teljes tiszteletben tartása lényeges alapja együttműködésük fejlesztésének a gazdaság, a tudomány és a technika, valamint a környezet- védelem területén. Ugyanakkor megerősítik, hogy az együttműködés e területeken hozzájárul a béke és a biztonság megerősítéséhez Európában és az egész világon. E szellemben megismétlik elhatározásukat, hogy — tekintet nélkül gazdasági és társadalmi rendszerükre — folytatják és intenzivebbé teszik az ilyen együttműködésüket.” A Földközi-tenger térségének biztonságát és együttműködését érintő kérdések című fejezetben a záródokumentum egyebek között megállapítja: „a résztvevő államok annak tudatában, hogJt Európa biztonsága a világ biztonságának szélesebb összefüggésében vizsgálva szorosan kapcsolódik a Földközi-tenger egész térségének biztonságához, ismét kifejezi szándékukat, hogy hozzájárulnak a békéhez, a biztonsághoz és az igazságossághoz a Földközi-tenger térségében”. A záródokumentum következő fejezete ezt a címet viseli: „Együttműködés humanitárius és egyéb területeken”. E fejezet hivatkozik a helsinki záróokmány azonos című fejezetének bevezetőjére, beleértve azokat a megállapításokat is, amelyek a résztvevő államok íeözöti kölcsönös megértés fejlesztését, valamint az enyhülés elmélyítését érintik. Az információ című alfejezet foglalkozik a többi résztvevő államból importált kiadványok szélesebb körű terjesztésével, a tömegtájékoztatás és képviselői együttműködésnek további kiterjesztésével, a külföldi Újságírók és állandó tudósítók munkafeltételeinek javításával. Az együttműködés és cserék a kultúra területén című alfejezetnek magyar vonatkozása miatt fontos pontja az, amely így hangzik: „Magyarország kormányának meghívására a résztvevő államok kultúrád lis fórumot rendeznek Budapesten 1985. október 15-ével kezdődően. Azon a kultúra területén kiemelkedő személyiségek lesznek •jelen. A ’fórum’ olyan összefüggő problémákat vitat meg, amelyek az alkotó tevékenységet. a kultúra terjesztését és az együttműködést érintik, ideértve a kapcsolatok és cserék előmozdítását és bővítését is a különféle kulturális területeken. Meghívják az UNESCO képviselőjét, hogy ismertesse szervezetének véleményét a ,fórummal'. A ’fórumot’ szakértői értekezlet készíti elő; ennek időtartama nem haladhatja meg a két hetet, s azt Magyarország •kormányának meghívására Budapesten tartják meg 1984. november 21-ével kezdődően.” A záródokumentum utolsó fejezete a madridi találkozót követő intézkedésekről szól. „A záróokmány vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően és azon elhatározásukkal és elkötelezettségükkel összhaftgban. hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet által kezdeményezett sokoldalú folyamatot tovább folytassák, a résztvevő államok további rendszeres találkozókat tartanak képviselőik között. A harmadik ilyen találkozót Bécsben tartják 1986. november 4-i kezdettel.” Ezt megelőzően Bécsben 1986. szeptember 23-i kezdet-» tel két hetesnél nem hosszabb előkészítő értekezletet tartanak. A résztvevő államok elhatározzák továbbá, hogy 1985-ben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya aláírásának tizedik évfordulójáról megfelelő módon Helsinkiben megemlékeznek. A záródokumentumban a résztvevő államok képviselői végül kifejezik köszönetüket Spanyolország népének és kormányának azért a meleg vendégszeretetért, amelyben a találkozó résztvevőit részesítette.
