Kelet-Magyarország, 1983. szeptember (43. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-09 / 213. szám

JF #/ ■■ I ÄT crosodo népképviselet A szocialista demokrácia fejlesztése, tökéletesítése rendszeresen, napirenden szerepel, ha közéleti dol­gainkról esik szó. Ennek pedig egyik alaptétele, hogy minden hatalom a választóktól ered. Bár önma­gában egy törvénytől aligha várható, hogy megváltoz­tatja a kialakult — és bizony, még nem mindenben a legtökéletesebb — társadalmi gyakorlatot, az új válasz­tási törvényjavaslat mégis fontos lépés közéletünk to­vábbi demokratizálásában. A népfront által most tár­sadalmi vitára bocsátott jogszabálytervezet a szakem­berek hosszas, alapos előkészítő munkája nyomán nyer­te el jelenlegi formáját, amely azonban még korántsem tekinthető véglegesnek, több alternatív javaslat is sze­repel benne. Éppen azért, hogy maguk a választópolgá­rok, a közügyek iránt érdeklődő emberek is véleményt mondhassanak róla, észrevételeket tehessenek rá, s csak azután kerüljön majd az országgyűlés elé. Hangsúlyozni kell, hogy választási rendszerünk nem szorul gyökeres reformokra, a korábbi alapelvek to­vábbra is érvényben maradnak. így az országgyűlési képviselőket, a községi, városi tanácsok tagjait a vá­lasztópolgárok továbbra is általános, egyenlő és köz­vetlen választójog alapján, titkos szavazással választ­ják. Szükségesnek látszik azonban, hogy néhány koráb­bi előírást módosítson az országgyűlés. Az elmúlt választások tapasztalatai azt mutatják, hogy egyre kevesebb esetben került sor az egyes válasz­tókerületekben két vagy több jelölt állítására Ez össze­függött azzal, hogy azokat a jelölteket, akik végül nem kerültek be a népképviseleti szervekbe, környzetük bu­kott embernek tekintette. Az új jogszabálytervezet kötelezővé teszi a kettős, vagy többes jelölést, vagyis a jövőben nem fordulhat elő, hogy az állampolgárok valamely körzetben csak egyetlen emberre adhatják szavazatukat. Azok a képviselő-, illetve tanácstagjelöl­tek, akik megszerzik az érvényes szavazatok legalább egynegyedét, pótmandátumot kapnak. A többes jelölés nagyoibb felelősséget ró a választópolgárokra is, akik­nek módot kell adni arra: minél alaposabban megis­merjék a jelölteket, elképzeléseiket, hiszen csak így lesz alapjuk, indokuk a választásra. Korábban sok gondot Okozott az is, hogy a nép- képviseleti testületekben bizonyos érdekviszonyok nem fejeződtek ki kellően. Ezért is szükségennek látszik az a rendelkezés, hogy az országgyűlési képviselők mintegy 10 százalékát ne egyéni választókerületekből, hanem országos listáról válasszák meg. Ezeknek a képviselők­nek a személyére különböző társadalmi és tömegszer­vezetek tehetnek javaslatot, s megválasztásuk esetén ők ezeknek a szerveknek a véleményét, érdekeit kép­viselik a parlamentben. A társadalmi vitára bocsátott tervezet olyan javas­latokat is tartalmaz, hogy célszerű lenne 20—25 száza­lékkal csökkenteni a helyi tanácsok tágjainak számát. Nem titok, hogy vannak, akik eredetileg még radikáli­sabb létszámcsökkentésre gondoltak. Ennek legfőbb in­doka, hogy sok helyen a tanácstestületek már inkább valamiféle népgyűlésre hasonlítottak, a nagyszámú tes­tületek kevésbé voltak képesek az érdemi munkára. Ez alkalmasint oda vezetett, hogy a kisebb létszámú vég­rehajtó bizottságok vették ténylegesen kezükbe az irá­nyítást, a tanácstagok testületé pedig többnyire csak formailag döntött, jóváhagyta, szentesítette az elkép­zeléseiket. Bizonyára élénk vitát vált majd ki a társadalmi vitákon az önálló tanács nélküli társközségek helyze­te. Ezeknek a lakossága gyakran joggal érzi úgy, hogy érdekeit a körzetesített tanácsban kevésbé tudják kép­viselni, a csatolt falvak a székhelyközséghez képest hát­rányos helyzetbe kerülnek. Jogosnak tűnik tehát az az igény, ami az új jogszabálytervezetekben is megfogal­mazást nyert: a kisebb falvakban a tanácstagokból ala­kuljanak községi elöljáróságok, amelyek önálló, érdemi hatáskörrel is rendelkeznek. ■ ■ sszességében megállapíthatjuk, hogy a tervezett új rendelkezések egyértelműen azt szolgálják: erő­södjön tovább a népképviseleti testületek — az országgyűlés és a tanácsok — társadalmi, politikai sze­repe, közéleti súlya, s egyben az állampolgárok közéleti aktivitását is növeljük a joggyakorlás lehetőségeinek bővítésével. A viták során a megoldási módozatokban, az egyes részkérdésekben, persze, lehetnek majd eltérő vélemények, olyan észrevételek, amelyek egyelőre nem szerepelnek a törvényjavaslatban. De a társadalmi esz­mecsere, a széles körű közéleti párbeszéd célja éppen az, hogy a paragrafusok ezáltal tovább gazdagodjanak, még alkalmasabbak legyenek társadalompolitikai cél­jaink megvalósítására. A Magyar Népköztársaság kormánya pozitívan értékeli, hogy a madridi találkozó tar­talmas és kiegyensúlyozott záródokumentum elfogadá­sával fejezi be a munkáját. Évek múltával most születik ismét olyan kelet—nyugati megállapodás, ami önmagá­ban is igen fontos fejlemény. A tárgyalások során gyakorta volt kétséges, hogy létrejön-e közös megállapodás. Kormá­nyom elégedetten nyugtázza, hogy az európai biztonsági és együttműködési folyamat megőrzésében és továbbvite­lében ténylegesen fellelhető közös érdekek minden más érdeknél erősebbeknek bizo­nyultak, s lehetővé tették az álláspontok Közöm különb­ségek kompromisszumos áthi­dalását. A magyar kormány megíté­lése szerint a madridi talál­kozó záródokumentuma al­kalmas rá, hogy elősegítse a helsinki ajánlások végrehaj­tását, lehetővé tegye az előre­lépést a Helsinkiben megkez­dett úton. Megtisztelő kötelességem­nek teszek eleget, amikor ün­nepélyesen megerősítem: a Magyar Népköztársaság kor­mánya elfogadja a találkozó záródokumentumát. A magyar kormány alapve­tő politikai elkötelezettsége, hogy lehetőségeihez képest mindent megtegyen a világ­béke megőrzése és az enyhü­lés fenntartása és fejlesztése érdekében. Amikor szüksé­gessé vált, delegációnk arra hívta fel a figyelmet, hogy mindenféle vádaskodás csak veszélyezteti a találkozó ered­ményes befejezését. Indokolt tehát, ha emlékeztetek rá: nem rajtunk és szövetsége­seinken múlt, hogy három év­be telt, amíg tető alá került a megállapodás. Ez csak növeli annak jelen­tőségét, hogy sikerült meg­őrizni Helsinki szellemét, az ott aláírt okmányok jegyében dolgozni és továbblépni. Kormányom üdvözli és a madridi találkozó egyik leg­értékesebb eredményének tartja a bizalom- és bizton­ságerősítő intézkedésekkel, valamint a leszereléssel fog­lalkozó konferencia közeli összehívását. A nyilvánvaló nehézségek lebecsülése nélkül is várakozással tekintünk a stockholmi konferencia elé, amely az európai biztonsági és együttműködési folyamat új dimenzióját nyithatja meg és meggyőzően bizonyíthatja közös szülőföldünk, Európa számára, hogy a nukleáris há­borút, annak totális vagy kor­látozottnak nevezett formáját nemcsak el kell, de el is le­het kerülni. A madridi találkozó záró­szakaszának második napján is folytatódtak a külügymi­niszterek kétoldalú találkozói, megbeszélései. Dr. Várkonyi Péter csütörtökön szívélyes, baráti légkörű megbeszélést folytatott Lazar Mojszov ju­goszláv külügyminiszterrel. Ugyancsak időszerű nem­zetközi kérdések és a kétol­dalú kapcsolatok kérdései szerepeltek azokon a megbe­széléseken, amelyeket a ma­gyar külügyminiszter a nap folyamán Giulio Andreotti olasz és Leo Tindemans bel­ga külügyminiszterrel folyta­tott. A pedagógus-szak- szervezet napirendjéé: Nevelés, ötnapos, érdekvédelem Nyíregyházán tartotta tan­évnyitó ülését a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizott­sága, egybekötve az év eleji titkári értekezlettel. A Sza- bolcs-Szatmárban dolgozó közel tizennégyezer pedagó­gust képviselő tisztségviselő­ket, nevelőket Oláh Gábor, a pedagógus-szakszervezet me­gyei titkára tájékoztatta a beszámolóban az elmúlt tan­évben végzett munkáról. Csaknem valamennyi tes­tületben visszatérő téma volt, üléseken és taggyűléseken gyakran foglalkoztak a tan­kötelezettségi törvény vég­rehajtásával, teljesítésének akadályaival, a család és az iskola kapcsolatával, illetve a hátrányos helyzetű és ve­szélyeztetett gyermekek kö­rében tapasztalható nevelési problémákkal. Nagy gond a rend és a fegyelem megtar­tása, az oktató munka mel­lett ez is nagy energiákat kí­ván a nevelőktől. Az oktató- nevelő munkára kedvezően hatott és nagy aktivitásra buzdított az MSZMP Köz­ponti Bizottságának múlt év áprilisi állásfoglalása. Részletesen foglalkozott a testület az érdekvédelemmel. Megállapították, hogy az öt­napos munkahét teljes körű bevezetése a vártnál jobban sikerült. Kedvezően alakult a munka- és óradíjak rendezé­se, a túlmunka megbecsülése, számos területen azonban nem tudott eredményeket el­érni a szakszervezet. A to­vábbiakban főként a bérma­radványoknak a jelenleginél is jobb felhasználására, a pe­dagógusok lakáshelyzetének javítására és a pályakezdők támogatására ügyelnek. Gromiko—Shultz-találkozó. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter a madridi konferen­cia alkalmából, az USA spanyolországi nagykövetségén találkozott George Shultz ameri­kai külügyminiszterrel. (A kép jobb szélén.) Felgyorsul! a téli alma szedése Á mezőgazdasági szervezési bizottság ülése Felgyorsult a téli alma sze­dése a mezőgazdasági nagy­üzemekben — hangzott el csütörtökön délelőtt a megyei szervezési bizottság ülésén. Ugyanis egy héttel ezelőtt azt állapította meg a bizottság, hogy mind a szedésben, mind a szállításban elmaradtak a gazdaságok az egy esztendő­vel ezelőttihez képest. Most már nincs probléma az alma érettségével, javult a színe- zettsége is. A termelőszövet­kezeti tagok, állami gazdasági dolgozók és az alkalmi mun­kások mellett több ezer álta­lános és középiskolás, vala­mint egyetemi, főiskolai hall­gató segít a szüret munkái­ban. összesen ötvennyolcezer iskolás és egyetemista szedi az elkövetkezendő hetekben az almát ötnapos turnusok­ban. Rajtuk kívül nagyon so­kan társadalmi munkában segítenek. Ha a számokat vesszük ala­pul, akkor a tavalyihoz ké­pest még lemaradás mutatko­zik a szedésnél és a szállítás­ban egyaránt. A múlt évinek mindössze a nyolcvan száza­lékát, 80 ezer tonnát szedtek eddig, a szállítás pedig ennél is jobban elmaradt, alig éri el az 1982. évinek a kétharma­dát. Ezért feltétlenül fokozni kell a szállítás ütemét. Saj­nos, még mindig vannak olyan nagyüzemek, amelyek nem jelentek meg almájuk­kal Tuzséron. Megkezdődött a gazdasá­gokban, a HUNGAROFRUCT és a ZÖLDÉRT tárolóiban a hűtőházi alma berakása. Ez fokozott figyelmet igényel a termelők részéről, a forgalom­szervezőknek pedig biztosíta­niuk kell a kétirányú — a közvetlen exportra és a hűtő­házakba kerülő almák — el­helyezését. Kalászon, pillangós, tasakos Van elegendő vetőmag A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat idejében felkészült arra, hogy a 10 százalékkal megnövekedett őszi kalászos vetésterületre elegendő vetőmag álljon rendel­kezésre — mondta el tegnap Nyíregyházán Kiss László igazgató, a vállalat sajtótájékoztatóján. Tízezer tonna őszibúza­vetőmagra kötöttek szerző­dést a szaporító gazdasá­gokkal, amely a megye igé­nyén és a szükséges tartalé­kon kívül elegendő lesz, sőt más megyék megsegítésére is lehetőséget nyújt. A sza­porítási tervben 16 fajta van, amely megfelel tájegy­ségünkön a különböző adott­ságú területek igényének. Harminchét százaléka korai, hatvan százaléka középéré­sű, a fennmaradó rész pedig takarmánybúza. Példásan gyors fémzárolás és minősí­tés volt az idén, 8680 tonna zsákjain már'Tajta fityeg a minősítő plomba. A többi őszi kalászosból, az árpából és a rozsból is hasonlóan jó az ellátás. A négy ősziárpa-fajtából tar­talékot is kalkulálva ezer tonnára kötöttek szerződést, amiből 675 fogyott el eddig, valamennyi a vevő gazdasá­gokban van már. Rozsból terven felül fémzároltak, 2360 tonnát, ebből 300-at már arra rászoruló megyék­nek is kiszállítottak. Szó esett a sajtótájékozta­tón a vetőburgonya helyze­téről. Az utóbbi két év alatt 2 ezer hektárral csökkent az árutermelő terület, ennek ellenére 10 800 tonnás szer­ződést kötöttek, mert a szo­kottnál nagyobb tartalékot kellett képezni. Az őszi vetésű takarmány- növények és évelő pillangó­sok magvainak kiszállítása is megkezdődött, 28,2 tonnát értékesítettek eddig vörös­heréből, fehérheréből, fű­keverékekből, szöszös és pannon bükkönyből, vala­mint őszi káposztarepcéből. A téli legelőkhöz, a takar­mánykeverékekhez további bőséges készlet áll rendelke­zésre. Megkezdték a lakosság tasakos vetőmaggal történő ellátását. Az ÁFÉSZ és egyéb boltok eddig 1 millió 600 ezer tasakra küldték be megrendelőjüket, ami fél­millióval kevesebb a tava­lyinál. A csökkenés oka részben az, hogy tavaly már jelentős mennyiségű kétéves garanciaidejű tasakot szállí­tottak ki, és az még most is értékesíthető, a másik ok pedig, hogy a szerződéses üzemeltetésre átadott boltok egy része egyáltalán nem akar vetőmagot árusítani. A hajtatási zöldségmagvakat valamennyi megrendelőnek kiszállítják októberig, az összes többit pedig január közepéig. A vállalat újdon­sága, hogy a nyíregyházi mintabolt után decemberig hasonlót nyitnak Mátészal­kán is. (és) ■I [Kelet- 2B Magyarország 8 XL. évfolyam, 213. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1983. szeptember 9., péntek Sikerült megőrizni Helsinki szellemét Várkonyi Péter beszéde a madridi értekezleten Csütörtökön második munkanapjába lépett a madridi találkozó külügyminiszteri szintű zárószakasza. A délelőtti ülésen elnöklő Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere el­sőnek hazánk külügyminiszterének, dr. Várkonyi Péternek adta meg a szót.

Next

/
Thumbnails
Contents