Kelet-Magyarország, 1983. szeptember (43. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-08 / 212. szám

1983. szeptember 8. Kelet-Magyarország 3---------------------------------------------------------------------------­­Vetőmag és többlet MÉG ALIG HOGY EL­KEZDŐDÖTT AZ ARATÄS, néhány jó szakember máris levonta azt a tanulságot, ami okulásként szolgálhat az őszi kalászosok idei ve­téséhez. Ez mindenekelőtt a fajtára és a vetőmag minő­ségére vonatkozik. Többek véleménye, hogy a csapa­dékszegény telet, az aszá­lyos tavaszt a magyar búza­fajták közül leginkább a martonvásári 8-as bírta, ez­zel szemben az MV—4-es és még néhány fajta várako­záson aluli termést adott. Azt sem hallgatták el, hogy a táblaátlagoknál — függet­lenül a csapadékhiánytól — azt is lemérhették, milyen fokozatú mag került a talaj­ba. A legkevesebb termést azok a vetőmagvak adták, amelyek ki tudja hányad­szor kerültek ismét közter­mesztésbe. Döntő tehát, hogy a szaporítóanyag első, másod- vagy harmadfokú legyen. Mondták az aratáskor az agronómusok azt is, hogy az aszály miatt helyenként megszorult a kalászokban a szem, sok az aszott, töppedt búza. így igaz. Mégis, en­nek ellenére is sok helyütt hagytak vissza újra vetésre ezekből a magokból. Oka a takarékosság. ÜGY OKOSKODNAK;a saját szaporítóanyag ol­csóbb, nagy pénzeket lehet megtakarítani, hiszen az ön­költségi ár és a vásárolt ve­tőmag ára között van némi különbség. Van azonban kü­lönbség a csíraképességben is, a búza ellenállóképessé­gében is és a jövő év termé­sét meghatározó egyéb té­nyezőkben. Hol van tehát a takarékosság? Mert ha a normáltól több szemet is vetnek — csíraképességtől függően —, ez korántsem biztosíték arra, hogy így is meglesz a hektáronkénti 3,6—4 tonnás átlag. Inkább 2,5—3 tonnára lehet számí­tani. Ez tehát a vetőmagkér­dés és ehhez járul a táp­anyag- és növényvédelem. Máriapócsi kombájnosok mondták, hogy vendégara­tásban olyan táblában is voltak, ahol csak itt-ottvolt búza, de gaz töméntelen mennyiségben. Véleményük szerint abban a gazdaság­ban nemcsak a vetőmag minőségén takarékoskod­tak, de a műtrágyára és a növényvédő szerre is keve­set áldoztak. Jogos a kom­bájnosok kérdése: akkor miért vetettek? Sem jó mag, sem elegendő tápanyag, sem pedig növényvédelem, ez bizony felesleges mun­ka, már ami a talaj műve­lés, a betakarítás és az egyéb költségeket illeti. MI AZ ELLENVETÉS a szomórú, de igazi tények­kel szemben? Az, hogy a termelés költségei — gépek és kemikáliák árai — nagy­mértékben növekedtek, ez­zel szemben a felvásárlási árak éppen csak elmozdul­tak a tíz évvel ezelőtti po­zícióból. Ez is igaz. De te­gyük gyorsan hozzá, hogy ezt a tényt soha senki nem tagadta. Volt viszont kérés, sőt követelmény, miszerint a mezőgazdasági termelés­nek is feladata, hogy iga­zodjék a megváltozott gaz­dasági körülményekhez, ter­meljen hatékonyabban, ta­karékosabban és gazdasá­gosabban. Ne kevesebbet, de többet termeljen a meg­kívánt alapon. Lehetséges ez? Természetesen. Van a megyében jó pár termelőszövetkezet — 500­tól 1000 hektáros búzater­mő területig —, ahol büsz­kén ki merik jelenteni: a kalászosok termesztése a szigorúbb feltételek mellett is jövedelmező. Miért? Mert ők korszerű technológiával és technikával dolgoznak és ennek a hatékonyságát nö­velik, ennek alkalmazása közben takarékoskodnak, úgy, hogy feleslegesen nem költenek. Spórolni, üzemanyagot, vegyszert, gépalkatrészt és munkaráfordítást megtaka­rítani csak ott lehet, ahol mennek a gépek, ahol mű­trágyáznak és vegyszerez- nek, egyszóval ahol szak­szerűen és korszerűen dol­goznak. Az álló gép, a ki nem szórt műtrágya, az el nem vetett jó vetőmag egyenlő az áltakarékosság­gal, önmagunk és a világ becsapásával. RÖVIDESEN ŰJRA VE­TÜNK, mert a földművelés szakadatlan folyamata úgy kívánja. Ki-ki gondolja át, hogyan szánt, mit vet, mennyi tápanyagot ad visz- sza a földnek. A jó gondo­lat, a helyes döntés az. lesz, ha szükségszerű eszközfel­használással mindenütt tö­rekednek a jövedelmezőbb többlettermelésre. S. E. V B úcsút int az ősz a nyár­nak ... így kezdődik az a dal, amelyet Murzsa Bertalan, a Vásárosnaményi ÁFÉSZ zenekarvezetője im­már harminc éve csaknem minden este eljátszik. Ked­venc nótáját legtöbbször nemcsak játssza, énekli is. S a három évtized alatt hány vendég kedvenc nótája kelt szárnyakra vonóján? Ki tud­ná összeadni? Jókedvű és bánkódó beregieknek, mesz- sziről jött alkalmi vendégek­nek, neves személyiségeknek is teremtett igazi mulatságot. Zenekarával sorra-rendre nyerte a megyei versenyeket, szép muzsikája elhangzott szerte az országban, sőt ha­tárainkon túl is. Még négy év a nyugdíjig. Még négy évig tapsolhatnak neki azok, akik kedvüket lelik príma zenéjé­ben. A cigányzenét talán hama­rább felfogta értelme, mint az emberi beszédet. A pará­nyi nyírmadai otthonban ap­ja gyakran gyakorolt, hogy mint alkalmi zenész megke­resse a kenyérrevalót. Aztán az öreg jó sorsa 1938rban Debrecenbe vitte a családot. A Fehér galambhoz címzett vendéglőben esténként apró gyerekként hallgatta apja muzsikáját. Tanult az apjá­tól, majd nyolc hónapig egy fogadott zenetanártól is. Ké­Á prímás sőbb, már felnőtt korában egy nyíregyházi karmester csiszolta tudását, a műsor- szerkesztés, a viselkedés „tu­dományába” is bevezette. Cigányzenésznek vallja ma­gát, de a klasszikus számok eljátszásának is mestere. A nehéznek számító Pacsirtát és a sok szép Palotást oly tö­kéllyel játssza, hogy ezzel ki­vívta neves szakemberek el­ismerését is. Huszonnyolc éve annak, hogy a Vásárosnaményi az őszi rozsot Megkezdték az őszi rozs vetését a nyírma­dai Béke Termelőszö­vetkezetben. Az egyik 17 hektáros táblában két vetőgép dolgozik. Az eső után két traktor húzza a vetőgépet a la­za talajon. (Elek Emil felvétele) NŐK - A PÁLYA ELEJÉN Marika hazajött Pestről Esztendőnként százával állnak munkába megyénkben a pályakezdő fiatalok. Szép számmal vannak közöttük nők is, akikre az elhelyezkedés, beilleszkedés tennivalói mel- lett sokszor a család ellátása is hárul. Három nőt kérdeztünk meg arról: hogyan sike­rül megküzdeniük a pályakezdés gondjaival? Húsexport Szálkáról Hét évvel ezelőtt társulásos alapon alakult meg a máté­szalkai tangazdaság húsüze­me. Az elsődleges cél a város hússal, húskészítményekkel való ellátása volt. Az eltelt időszak alatt ezt a feladatot állandóan javuló ellátással teljesítette az üzem. Tavaly először már exportra is ter­meltek, 380 tonna bőrös fél sertést küldtek szállítmánya­ikkal külföldre. Az idei esz­tendőre a belföldi ellátás szintentartása mellett 490 tonna fél sertés az exportterv. Ezt a mennyiséget már az el­ső fél évben majdnem teljesí­tette az üzem, hiszen június végéig már 440 tonna hús ke­rült exportra. Muszlinruha Gyarmatról Különleges feladatot vál­lalt magára a fehérgyarmati Szamos- menti Ruhaipari Szö­vetkezet kollektívája. Max Schröder nyugatnémet keres­kedő 600 tételes — már ősz­re készülő — női ruha szál­lítására kötött megállapodást. A muszlinruhák gyártásánál a nyugatnémet üzem techni­kusa Fehérgyarmaton segéd­kezik. Nemcsak a terítésben, de a különleges megmunká­lást igénylő varrásnál és va­salásnál is sokat jelent a tapasztalt szakember segítsé­ge. Az első szállítmányról kedvező volt a partner véle­ménye, s így várhatóan ez az NSZK-cég is állandó vevő­je lesz a fehérgyarmatiak­nak. ÁFÉSZ, illetve annak jog­elődje szerződtette. Azóta ez áll a munkakönyvében: ze­nekarvezető. Köznyelven prí­más. Egyenrangú tagja a szö­vetkezetnek, a szakszervezet védi az érdekét. Többször ka­pott elismerést a szövetkezet­től, sőt a SZÖVOSZ-tól is. S hányszor meg hányszor ré­szesült abban az elismerés­ben, hogy visszatapsolták. A MÉSZÖV által rendezett megyei versenyeken zeneka­rával többször került az első helyre. Egy országos verse­nyen negyedik lett a Murzsa- zenekar. A Szovjetunióban, Csehszlovákiában és Lengyel- országban kirobbanó sikert aratott. Kedvvel énekelt kí­séretében Bangó Margit, Ko­vács Apollónia és Solti Ká­roly is. Á két fia szintén zenész, tánczenész. Az egyik Máté­szalkán, a másik Mándokon játszik modern hangszeren. A két fiatalember a hegedűt ke­vésbé kedveli. Megszakad a dinasztia? Murzsa Bertalan kedvenc nótájában ez áll: „Utánunk is újak jönnek, örök sorsa ez az életünknek.” Vajon jönnek-e újak Murzsa Bertalan után? Vajon a kö­vetkező évtizedekben ki lesz a prímása a naményi étte­remnek? Nábrádi Lajos Diplomával, kisvárosban Az iskolapadtól munka­helyéig, a Minőségi Cipő­gyár nyírbátori gyáregységé­nek modellériájáig egyenes útja volt Vékcmyné Tóth Má­riának. A cipőipari szakkö­zépiskola befejezése után egyből felvették a könnyű­ipari műszaki főiskolára, Budapestre. Utána Nyírbá­torban helyezkedett el. — Nagyon szerettem a fő­várost. Jó volt a társaság, no meg ott isimertem meg a fér­jemet is. Ügy terveztük, hogy Pesten telepedünk le. Sajnos ott nagyon nehéz lakáshoz jutni, ezért választottuk Nyír­bátort. Marika hazajött, hiszen Nyíribátor környékén cse­peredett fel. Már harmadik éve dolgozik a cipőgyárban. Kezdetben műszaki modelle­ző volt, majd technológus. Márciustól a modelléria ve­zetője. — Fő feladatunk a model­lek tervezése, műszaki előké­szítése. Tizenkilenc ember munkáját irányítom, s ez nem kis felelősség. A házaspár sok szempont­iból jól járt, hogy ezt a vá­rost választotta. Tavaly ta­vasszal lakást kaptak. Anya­gilag megtalálták a számítás- sukat, s közel Iáknak csa­ládjukhoz. — Legnagyobb gondunk, ihogy még nem alakult ki ba­ráti körünk. Hiányzik a pesti nyüzsgés is. Nagyon kevés lehetőség kínálkozik szóra­kozásra. A város egyetlen mo­zijában minden filmet meg­nézünk. Ha időnk engedi be-bejárunk Nyíregyházára is színházba, egy-egy érdekesebb programira. Együtt a munkásnőkkel Valamivel nehezehb a Szűcs Mariamia helyzete, akivel a Divat Ruházati Vállalatnál ta­lálkoztunk. Bejáró. Reggel 6-kor csörög az óra az ágya mellett, s este fél 7 körül ér haza Nyíregyházáról Kótaj- ba. — A főiskola után több le­hetőség között választhattam. Hívtak fővárosi gyárakba is. Mivel nem akartam a fél fi­zetésemet albérletre költeni, ezért hazajöttem. Szabolcs megyéből négy ajánlatot is kaptam, úgy látszik, kelendő a könnyűipari műszaki főis­kola diplomája. Azért dön­töttem a DIRUVÁLL mel­lett mert tetszik a műn Ica, s ez volt a legközelebb a lakó­helyemhez. Mariann fél év alatt meg­ismerte az egész üzemet: va­lamennyi részlegben dolgo­zott. Egy ideig együtt szabott, varrt a munkásnőkkel. — Ez a fél év sokat jelen­tett. Közelebb kerültem az itt dolgozókhoz, mintha egy­ből íróasztal mellett kezd­tem volna. Más szempontból is szerencsés volt a kezdet A vállalatnál egy nagy átszer­vezés kellős közepébe csöp­pentem. Ebben magam is részt vettem már, hiszen az ügyvitel és a szalagmunka szervezése a területem. Ez idő alatt többet tanultam a gyakorlatban, mint a főiskola évei alatt. Mariann Nyíregyházán is­merkedett meg a vőlegényé­vel. Október 1-én lesz az es­küvőjük. Egyelőre a fiú szü­leinél laknak majd, de sze­retnének minél előbb sa­ját otthonhoz jutni a város­ban. Fodrászból telepvezető Nem mondható szokvá­nyosnak a Szakács Istvánná életútja. Eredetileg fodrász. Később leérettségizett, elvé­Üj termékkel: energiata­karékos, kondicionált sze- mestermény-tárolóval jelent­kezett a hazai piacon az Űj- fehértói Építő- és Faipari Szövetkezet. A tároló szaba­dalmát az Alkotó Ifjúság Egyesülés közvetítésével vá­sárolták. Egyelőre a prototí­pus készült el Üjfehértón, s a napokban mutatják be a gabonaforgalmi és malom­ipari vállalat nyíregyházi te­lepén. Az új termék — amely gezte a gyors- és gépíróisko­lát Egy darabig titkárnő is volt Mivel úgy gondolta, hogy a gyermeknevelés és a háztartás mellett még min­dig van energiája a tanulás­ra, beiratkozott a könnyűipa­ri műszaki főiskolára. — Véletlenül ismerkedtem meg a vonaton a Budapesti Bőrdíszmű Szövetkezet szak­tanácsadójával Ö ajánlotta, hogy helyezkedjek el a szö­vetkezetnél. Félig-meddig el is felejtettem ezt a beszélge­tést, mikor megkerestek, s állást kínáltak a szövetke­zetnél. Szakácsné, aki mindig szí­vesen vállalkozott új, nehéz feladatokra a nagykállói te­lep vezetője lett így — húsz­éves munkaviszonnyal a há­ta mögött — ismét pályakez­dőnek számít Ö indította meg a munkát a telep új csar­nokában, az ő irányításával tértek át a szalagrendszerű termelésre. — Tavaly 53 milliós ter­melési értéket értünk el. Évente félmillió terméket gyártunk: most például tás­kákat exportra, aztán tolltar­tókat, kulcstartókat, mappá­kat hazai piacra. Százkilencven ember irá­nyítása, sokmilliós termelés szervezése nem könnyű fel­adat. Mindezt úgy, hogy Sza­kácsnő nap mint nap kijár Nyíregyházáról Nagykállóba. — Sőt most újra tanulok is: vezetőképzőre járok. Idő­vel a szakosítót is szeretném elvégezni. Nem azért válla­lom a tanulást, mert szaka­datlanul bizonyítani aka­rok. Ékre egyszerűen szük­ség van, ha nem akarok be­szűkülni ... Házi Zsuzsa olcsó, s gyorsan szerelhető — sokat enyhíthet a szemester- mény-tárolás gondjain. Tíz­től százhatvan köbméteresig többféle méretben vállalják a tároló készítését az újfehér­tóiak. A termék ára — nagy­ságától függően — 30-tól 100 ezer forintig terjedhet. So­rozatgyártását ez év negye­dik negyedében kezdik meg, s az idei kukoricaszezonban akár szállítani is tudnak be­lőle. Energiatakarékos tároló

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents