Kelet-Magyarország, 1983. szeptember (43. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-08 / 212. szám
4 Kelet-Magyarország 1983. szeptember 8. Befejeződött a KGST V.B. ülése Moszkvában szeptember 5— ni. A testület áttekintette a 6-án megtartotta 107. ülését gazdasági és tudományos-mű- a Kölcsönös Gazdasági Segít- szaki együttműködés más ség Tanácsának Végrehajtó kérdéseit is. Bizottsága. A végrehajtó bizottság üléA végrehajtó bizottság ülé- sét a barátság és az elvtársi se befejezte azoknak az anya- kölcsönös megértés légköré- goknak az előkészítését, ame- ben tartotta meg. lyeket a KGST küszöbönálló Marjai József szerdán visz- ülésszakán fognak megvitat- szaérkezett Budapestre. Már egy hete sztrájkolnak a brüsszeli köztisztasági hivatal dolgozói. Képünkön: halmokban áll a szemét a belga (óváros utcáin, terein az elhúzódó bérviták miatt. Szerdán ismét kiújultak a harcok a libanoni főváros egyes kerületeiben, tüzérségi támadások érték a muzulmánok lakta negyedeket. Képünkön: a libanoni kormánycsapatok egyik őrállása Bejrút belvárosában. A választási rendszer továbbfejlesztése (Folytatás az 1. oldalról) községekben megválasztott tanácstagok lesznek a tagjai. Dr. Petrik Ferenc végezetül leszögezte: ez a törvény- javaslat jelenlegi formájában is kollektív munka eredménye. A társadalmi viták, az ezeken elhangzó észrevételek, álláspontok azonban hozzájárulhatnak tartalmának további mélyítéséhez, demokratikus elemeinek erősítéséhez. S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára felszólalásában rámutatott: a szocialista demokrácia fejlesztésében már eddig is számottevő eredményeket értünk el, de a továbblépés, vívmányaink megőrzése szükségessé teszi, hogy az állampolgárok minél több közügyben kifejthessék véleményüket. álláspontjukat. Az eddigi tapasztalatok is azt igazolták, hogy igazi sikerek csak akkor születhetnek, ha az emberek megértették, milyen célok érdekében kívánják mozgósítani őket. E célok kijelölése sem nélkülözheti az egyén szempontjait, érdekeit: csak akkor érzi magáénak a feladatot, ha annak szükségességéről, jelentőségéről meggyőzték, s e célok — végső megfogalmazásukban — tartalmazzák az ő elgondolásait, nézeteit. E törvényjavaslat még nem lezárt dokumentum — hangsúlyozta: az illetékesek nemcsak várják, de igénylik is az állampolgári álláspontokat. Annak érdekében, hogy mind többen fejthessék ki véleményüket, a pénteki lapokban közzéteszik a törvényjavaslat szövegtervezetét. Dr. Markója Imre igazságügy-miniszter felszólalásában elmondta: — népképviseleti testületek tevékenységében számottevő a fejlődés, döntéseiket élénk és érdemi viták előzik meg. Jó példaként említette az országgyűlés bizottságainak tanácskozásait, de azt nem titkolta, hogy némely testület munkájában még előfordulnak formalitások, amelyek általában a nem megfelelő előkészítéssel is összefüggnek. A jogalkotás tehát a tartalmi elemek erősödéséhez, a formalitások kiküszöböléséhez is jobb feltételeket kíván teremteni. Pozsgay Imre zárszavában megállapította: szocialista demokráciánk megerősítésének, továbbfejlesztésének legfőbb haszonélvezői maguk az állampolgárok lesznek. — Az ő tudatos hozzájárulásuk, észrevételeik nélkül nem érhet el kellő eredményeket a most kezdődő eszmecseresorozat. Felelősségteljes megbízatást vállaltak a felkért vitavezetők is: szabad teret kell engedni a kibontakozó nézetek ütközésének. Hiszen a választási rendszer kapcsán természetesen egyéb témák is felvetődhettek. S ez így helyes: az új választási jogszabály összefügg ugyanis közéletünk egészének demokratizmusával is. Az ezzel kapcsolatos véleményekről sem mondhatunk le, már csak azért sem, mert a demokrácia, a vele járó jogok gyakorlása nem szűkíthető le egyetlen kiemelt alkalomra — hangoztatta. A társadalmi méreteket öltő viták tehát arra is hivatottak, hogy általuk tovább erősödjön, szilárduljon a szocialista nemzeti egység; az állampolgárok társadalmunk iránti elkötelezettsége mélyebb gyökereket eresszen — mondotta Pozsgay Imre. flz igazság az életnél is többet ér Julius Fucik halálának 40. évfordulójára N incs régebbi, mint egy tegnapi újság. Nincs múlandóbb, mint a hírlapírók bármilyen feltűnést keltő, de mégis tiszavirág életű alkotásai. Az újságok alkotóinak dicsősége is múlandó. És mégis: az újságírásnak is vannak halhatatlanjai. Ereklyeként őrzik azt a jegyzőkönyvet, amely a náci Németország fővárosában, 1943. augusztus 25-én készült, s amely a 8a J 91/43g és a I H 218/43 ügyiratszámokat viseli. Az úgynevezett „népbíróság” 1. számú — értsd: legvérszomjasabb tanácsának — nyilvános tárgyalásáról készült. Elnökként jelen volt dr. Freister, aki magától Hitlertől kapta az eligazítást az „igazságszolgáltatáshoz”. (A magyar nézők őt megismerhetik a mozikban éppen most vetített Titkos birodalmi ügyek című filmből, ő tárgyalta a Führer-ellenes ösz- szeesküvést is.) Az elsőrendű vádlott, akinek abban a „megtiszteltetésben” volt része, hogy ilyen prominens jogtipró jogász elé került: Julius Fucik szerkesztő, Prága XIX., született 1903. február 23-án Prágában. A tárgyalás szemtanúja, Liduska Plachá Fucik helytállásáról : „Személyi adatainak megállapítása után megkérdezték, miért vonult illegalitásba, hiszen, úgy mondták, semmi baja sem lett volna. Emlékszem, hogyan mosolyodott el Jula erre a kérdésre és hogyan felelt ő is kérdéssel: „Miért nem élnek már sokan azok közül a társaim közül, akiket rögtön a megszállás napján tartóztattak le, vagyis akkor, amikor még semmit sem követhettek el a birodalom ellen?” Erre, persze, nem kapott választ. A második kérdés így hangzott: Miért dolgozott a birodalom ellen, amikor a történelem bebizonyította, hogy Cseh- és Morvaország mindig a Nagynémet Birodalom része volt? Jula végigsimította a sza- kállát, ahogy mindig szokta, ha ő vagy más egy jó tréfát mondott, s így felelt: „Uraim, hiszen önök maguk is tudják, hogy ez hazugság, szemtelen hazugság! önök úgy forgatják ki a történelmet, ahogyan éppen szükségük van rá.” A bíró ezután azt kérdezte tőle, miért kommunista. Erre Jula beszélni kezdett. Beszélt a Szovjetunióról, a Szovjetunió erejéről és legyőzhetetlen voltáról, a fasizmus elkerülhetetlen vereségéről. „Az önök ítéletét most fel fogják nekem olvasni. Előre tudom, így hangzik: „Halál az emberre!” De én már régen ki- mondtam az ítéletet önök felett: „Halál a fasizmusra! Az élet — az emberé! A jövő — a kommunizmusé!” Oly korban nevezte a hazugságot hazugságnak, az igazságot igazságnak, amikor ez fejvesztéssel járt. Arra is ítélték. Másként nem tudták megakadályozni, hogy ez a kemény, ragyogó tollú, tisztán látó, akkor alkotó ereje teljében lévő, negyvenesztendős férfi ne hirdesse tovább azt az eszmét, amely egész életét betöltötte. A Rudé Pravo munkatársa volt a hitlerista megszállásig, az illegális lap szerkesztője Csehszlovákia náci megszállása után. Szervezte az ellenállást. A Gestapo hatalmas apparátussal üldözte, amíg nyomára jutott. És aztán másfél éven át kínozták. Nem törték meg. A börtönben — egy bátor, tisztességes cseh őre segítségével — szeretett hivatásának hódolt. Riportot irt. így jelent meg a felszabadulás után a Riport az akasztófa tövéből. (Magyarul az első kiadásainak Üzenet az élőknek volt a címe.) A pank- ráci börtönben írt beszámoló megrázó és örökre olvasandó egy korról, amelynek nem szabad megismétlődnie. Erre figyelmeztet a nagy riporter utolsó riportjának utolsó szavaival is: „Emberek, szerettelek benneteket. Legyetek éberek!” Ez a figyelmeztetés mindenkinek szól. De elsőként és elsősorban azoknak, akiknek tisztük és hivatásuk a toll forgatása. Akik az újságcsi- nálás nagyszerű, de nagyon nehéz — mert felelősségteljes — mesterségét folytatják. Ébernek kell lennünk, mert nagy a mi felelősségünk. Julius Fucik neve fogalommá vált. Műve a megváltozott körülmények között is tovább él. Kivégzésének napja — 1943. szeptember 8-án vették fejét Berlin-Plötzen- seeben — a haladó újságírók nemzetközi szolidaritásának napja. P. I. .............. ..-»—-I. i f ^ ÉVFORDULÓK: Bulgária nemzeti ünnepén | m- jnnepet ül szeptember 9- gj én a bolgár nép, a I szabadság ünnepét, j Harminkilenc esztendővel I ezelőtt, 1944. szeptember 9- I én a kommunista párt ve- I zette Hazafias Front anti- I fasiszta, haladó erői, a szovjet hadsereg segítségével megdöntötték a burzsoá bolgár államot és a maguk kezébe vették a hatalmat. A I népi felkelés győzelme a I monarcho-fasiszta dikitatú- I ra felszámolását jelentette Bulgáriában. Az eltelt 39 év alatt a dolgos bolgár nép szocialista építőmunkája ez ország történetében példát- I lan fejlődést hozott: BulI gária elmaradott mezőgazdasági országból korszerű 1 ipari-agrár állammá vált. | Jellemző, hogy míg régen a f bolgár export szinte kizá- j rólag mezőgazdasági cik- ! kekre korlátozódott, ad- | dig ma a kivitel csaknem . felét gépek és termelőesz- > közök teszik ki. Százezer ] tonnás hajók, korszerű ? elektromos targoncák, vil- i lanymotorok és fémforgá- 5 csoló gépek tömege kerül S ki a gyárakból, i A Bolgár Népköztársaság a i KGST és a Varsói Szerző- 1 dés tagjaként aktív, kö- ; vetkezetes békepolitikát ^ folytat. Mindent elkövet, | hogy a Balkán félsziget a 3 béke és a jószomszédi kap- 1 csolatok területévé váljon, küzd a térség fegyvermentes övezetté alakításáért. Az ország külpolitikája az enyhülés eredményeinek megőrzését, a népek közötti jobb megértést, az általános és teljes leszerelés célját szolgálja. A magyar és a bolgár nép barátsága történelmi hagyományokon nyugszik. A két ország állami, társadalmi és tömegszervezetei szoros kapcsolatban állnak egymással, kapcsolataink eredményesen fejlődnek az élet minden területén. Todor Zsivkov és Kádár János megbeszélései mindenkor fontos állomásai a népeink, országaink közti együttműködés elmélyítésének. így volt ez Kádár János 1979-es bulgáriai és Todor Zsivkov legutóbbi júniusi látogatása során. Ez utóbbi találkozó jelentőségét az is emelte, hogy épp 35 évvel ezelőtt írták alá hazánk és Bulgária barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményét, amely új alapokra helyezte és még szorosabbra fűzte országaink hagyományos baráti kapcsolatát. N agy nemzeti ünnepén szívből köszöntjük a testvéri bolgár népet. Kívánjuk, hogy érjenek el újabb sikereket a szocialista építésben, hazájuk további felvirágoztatásában. Korea 35 éve H armincöt évvel ezelőtt szeptember 9-én kiáltották ki a Koreai Népi Demokratikus Köztársa- : ságot. Évszázados áldozatos • küzdelem vezetett el a népi Korea létrejöttéhez. Századunk első éveiben a japán : hódítók igázták le az országot. A második világháború ' során északról a Szovjet- t unió, délről az Egyesült Ál- , lamok hadserege segítségével felszabadult Korea. A ! szövetséges országok külügyminisztereinek 1945 decemberében Moszkvában • tartott értekezletén elhatá- ; rozták, hogy az országban i ideiglenes, demokratikus kormányt alakítanak. Ennek működését azonban a félszi- ! get déli részén az amerikai csapatok megakadályozták. Északon viszont földosztást hajtottak végre, államosítot- ; ták az ipart és a bankrend- ' szert. Az amerikaiak 1948- ■ ban formálisan is kettésza- i kították az országot, amikor ‘ Szöulban megalakították a ‘ Koreai Köztársaságot. En- , nek válaszlépéseként kiál- ; tották ki a KNDK-t, amely * ellen az amerikaiak és szöuli bábjaik 1950-ben fegy- ; veres agressziót indítottak. ] A demokratikus Korea népe ; azonban a szocialista országok segítségével, hősies harcban megvédte függetlenségét. Azóta az ország teljesen újjáépült. Nagyarányú gazdasági-társadalmi ' változások történtek. A KNDK gazdag ásványkincseire támaszkodva jelentős iparfejlesztést hajtott végre, a szocialista mezőgazdaság pedig lehetővé tette, hogy az ország a főbb gabonatermékekből önellátóvá váljon. Az évtizedek során a népi , Korea fejlett ipari-agrár or- !* szággá vált. A Koreai Munkapárt 1980-ban tartott VI. kongresszusa újból indítvá- , nyozta a két Korea békés és demokratikus egyesítését. A 40 ezer amerikai katona jelenlétére támaszkodó szöuli rendszer azonban mindmáig elutasítja a KNDK sorozatos javaslatait. H azánk népe a világ haladó közvéleményével együtt határozottan támogatja a két országrész megosztottságának felszámolását. Nagy nemzeti ün- } népén köszöntjük a KNDK népét és kívánjuk, érjen el további sikereket a szocialista építőmunkában és mielőbb valósuljon meg Korea békés, demokratikus egyesítése. RENDKÍVÜLI AKCIÓ, ALKALMI VÉTEL — RENDKÍVÜLI AKCIÓ, ALKALMI VETEL Nyúl comb Nyúl gerinc NSZ. GIGANT KAKAS 22 Ft/kg 84 Ft/kg helyett 50 Ft/kg Nyúl eleje 78 Ft/kg helyett 50 Ft/kg Egész nyúl ZÚZOTT CSONT: ÜJ ÁR 7 Ft A BALMAZÚJVÁROSI LENIN MGTSZ ÜJ CSEMBGEÁRÜHÁZÁBAN 38 Ft/kg helyett 30 Ft/kg 42 Ft/kg helyett 35 Ft/kg
