Kelet-Magyarország, 1983. szeptember (43. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-08 / 212. szám
Kelet-Magyarország 1983. szeptember 8. Tiszavasvári Újjáalakított szálloda Tiszavasváriban 1958 óta üzemel szálloda. Kezdetben nyolc szoba állt a vendégek rendelkezésére. Sok külföldi átutazó vendég is felkereste már. A szállodához tartozó teraszon hangulatos zene és természetesen ízletes, speciális ételek is várják az ínyenceket és a szálloda lakóit. A tiszalöki és a tiszavasvári szövetkezetek egyesülésével — a megnövekedett létszám miatt — irodákat alakítottak ki a szállodai szobákból. E- a gond azóta megoldódott. A Tiszavasvári és Vidéke Áfész idén több mint 400 ezer forint értékben saját építőbrigádja kivitelezésében felújította a szállodát, melyben jelenleg hét kényelmesen berendezett szoba, fürdőszoba várja jövendő lakóit. Az újjáalakított létesítményt szeptember 3-án nyitották meg, s újra fogadja vendégeit a vasvári szálloda, (tárnái) Több, mint félmillió vendég Nyíregyházán Strandzárás rekordok nélkül Nem döntött rekordot a hosszan tartó, igazán strandolásra alkalmas kánikulai meleg nyár a szabolcs-szat- mári strandokon. Annak ellenére, hogy több helyen a Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat kezelésébe került a tanácsi strand és új medencék is épültek, a tavalyinál kevesebb vendég kereste fel a fürdőhelyeket. A szeptember 4-i zárás után végzett gyors felmérés szerint — a hideg és meleg, valamint a tisztasági fürdőket is számba véve — eddig .mindössze 820 ezer jegyet adtak ki ebben az évben Nyíregyházán, Tiszavasváriban, Kisvárdán, Vásárosna- ményiban, Csengerben, Mátészalkán, Nyírbátorban,' Nagykállóban és Fehér- gyarmaton — belekalkulálva a vállalati üdülők strandlátogatóit is. Tavaly ennél jóval több fürdőzőt látott vendégül a vállalat. Az ok egyelőre ismeretlen. Valószínű, hogy a nagy meleg miatt az emberek szívesebben látogatták a folyóparti strandokat, a nagyobb, természetes vizeket, többen utaztak külföldre, a tengerekhez, de minden bizonnyal hozzájárult a belépőjegyek árának emelése is. Az elmúlt évben például sorba álltak a nyíregyházi fürdőben soláriumra várva, az idén már megszűnt a várakozás, bármikor igényibe vehették az érdeklődők. Egyedül a nyíregyházi, sóstói park- és tó- fürdő forgalma volt nagyobb a tavalyinál, természetesen a vidéki fürdők rovására. A tavifürdő forgalma például júliusban meghaladta a 17 ezret. Nyíregyházán, illetve Sóstón továbbra Is nyitva tart még a melegvizes és a 25 méteres úszómedence. Az ötven méteres úszómedence jelenleg . csak karbantartás miatt nem üzemel. Utána ezt is feltöltik vízzel. Folyamatosan látogathatók az úgynevezett tisztasági fürdők. (t. á.) Az Idei úttörőóv feladatai Sárkányrepítő pajtások Az idei nyáron az úttörőtáborokban a járási, városi, kerületi táborokban, valamint az úttörőcsapatok önálló táborozásain 250—300 ezer tanuló töltötte játékkal, pihenéssel a szünidő napjait. Az úttörőcsapatok tartalmas, mozgalmas évet zárhattak le a nyári táboroztatással. Az 1983/84-es úttörőév programját a hagyományoknak megfelelően, mégis több újszerű elemmel gazdagítva Közművelődés a gazdaságban N em véletlen, hogy mind gyakrabban kerül egymás mellé a két fogalom: művelődés és gazdálkodás. Ha az összefüggés az esetek többségében inkább közvetett, mégis mind több gazdálkodó szerv teszi mérlegre, mit kell tenni házon belül a szakmai és általános műveltség ügyében, hogy a termelési feladatokat sikeresebben teljesíthessék. Ezekről volt szó a megyei közművelődési bizottság legutóbbi ülésén, ahol beszámoló hangzott el a Balkányi Állami Gazdaságban végzett közművelődési tevékenységről. Az írásos és a szóbeli beszámoló jócskán felkeltette a bizottság tagjainak érdeklődését, ez egyben utalt a beszámoló jó és gyenge pontjaira. A vitában részt vevők, köztük az Országos Közművelődési Bizottság elnöke és titkára hívta fel a gazdaság szakmai vezetőinek figyelmét, alkossanak hitelesebb képet arról, milyen műveltségbeli követelmények szükségesek a mind komolyabb termelési feladatok ellátásához. A gazdaság szakmai vezetőinek nem kell profinak lenni a művelődésben is, de nem lehetnek amatőrök olyan értelemben, hogy tudniuk kell művelődési igényt támasztani és azok kielégítését a lehetőségekhez mérten segíteni is. Külön hangsúlyozták a vitában részt vevők, hogy jobban kell építeni a gazdaságban meglévő szellemi tőkére, az ott dolgozó értelmiségiek munkájára, s figyelni a fiatal szakemberek tudásának maximális kamatoztatására. A szellemi erők mozgásterét szükséges megteremteni a gazdasági vezetőknek. Azaz nem nekik kell átvenni a népművelők szerepkörét, nem helyettük kell elvégezni a közművelődési tennivalókat, hanem igényt támasztani és lehetőségeket teremteni a munkahelyen belüli és kívüli művelődésre. A vita legfőbb tanulsága az volt, hogy a gazdasági vezető felelősségéhez hozzátartozik az is, milyen az általa irányított munkahelyen a közművelődés állapota. (P) hirdették meg. Továbbra is csak a cselekvési irányokat és nem a konkrét programokat határozták meg az úttörőcsapatok számára. A csapatok idén azt is maguk dönthetik el, milyen jelmondatot tűznek maguk elé követendő célként. Újdonság, hogy az úttörőévet szakaszokra bontották, amelyek az 1983/84-es év kiemelkedő eseményeihez kapcsolódnak. Az első új szakasz augusztus 29-től december 12-ig tart, amikor a környezet szebbé tételét, az időskorúak életkörülményeinek javítását szolgáló társadalmi munkaakciókat helyezik előtérbe. Ennek az időszaknak a végén tartják Miskolcon az ifjúvezetők országos konferenciáját. A második szakasz december közepétől 1984. május 24-ig tart, ekkor az úttörőközösségek csapathagyományaik szerint tisztelegnek történelmi múltunk jeles eseményei, a hazáért harcolók emléke előtt. A harmadik szakasz 1984. májusától augusztus 20-ig, az úttörőnyár végéig tart. Az idei első nagyobb rendezvényt szeptember 10-én, szombaton — rossz idő esetén másnap — tartják a hűvösvölgyi nagyréten: sárkánykészítő és -repítő versenyt hirdettek a népművelési intézettel közösen. Mozimúzeum. Nemcsak a rendhagyó szókapcsolás hívta fel magára a figyelmet Kaposvárott a közelmúltban odalátogató fehérgyarmati úttörők körében. A város legszebb pontján, a Szabadság parkhoz érkező vendégnek azonnal szembetűnik, a már- már műemléknek számító eklektikus gyülekezeti ház épülete. A kivüilről egynek látszó közművelődési intézmény bent három részre tagozódik. A földszinten film- adattár és egy 107 személyes vetítőterem várja az érkezőket. Az emeleten őskori, sőt hősikori felvevőgépek és vetítőgépek sorakoznak a tá rolókban, amelyeknek mindig sok nézőjük van. (m. k.) Válasz cikkünkre Galambhús A Kelet-Magyarország 1983. augusztus 26-i „King Tyúkodról” című cikkével kapcsolatban az olvasók megfelelő tájékoztatása érdekében az alábbi észrevételeket tesszük: Gyermekgyilkos a bíróság előtt Balogh Aladár nyírlugosi lakos 1977-ben kötött házasságot, s 3 gyermeke született. Az J981. április 7-én született Aladár koraszülött volt és mivel elhanyagolt körülmények között édtek, ezért csecsemőotthonban helyezték el, ahonnan 1982. május 26-án hazavitték. Az italozó vádlott a kiskorú gyermeket több alkalommal megverte, emiatt felesége a községi védőnőhöz, majd pedig a helyi tanácshoz fordult segítségért. 1982. november 6-án Ba- loghékhoz vendégek érkeztek, pálinkáztak, s Balogh Aladár csaknem berúgott. Ebéd után felesége elment otthonról, s magával vitte legkisebb gyermekét is. Balogh a buszmegállóig kísérte, hazafelémenet két liter bort vásárolt, amit otthon megforralt. Újabb vendégeivel meg- thták, s amikor azok is távoztak, Balogh egyedül maradt Aladár nevű gyermekével. Egy idő múlva a gyermek inni kért. A vádlott bort adott neki, mondván: megfázott, a bor jót fog tenni neki. Rövid idő múlva észrevette, hogy a gyermek maga alá székelt. A gyermek sírni kezdett; ekkor Balogh felkapott a földről egy karódarabot, s nagy erővel kétszer a gyermek testére ütött. Ezektől az ütésektől több belső szerv szétszakadt, megsérült, s a gyermek rövid idő múlva meghalt. Az idejében alkalmazott orvosi segítség sem tudita volna a halálos kimenetelt elhárítani. A megyei bíróság Balogh Aladárt különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésben mondta ki bűnösnek és főbüntetésül 14 évi szabadság- vesztésre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság az I. fokon kiszabott büntetésit helyben hagyta. Az ítélet jogerős. Dr. Palotás Károly ügyész A HUNNIACOOP 1981/82. években komoly erőfeszítéseket tett, hogy megyeszerte gazdaságossá tegye a húsgalamb-felvásárlást és -feldolgozást. Próbálkozásaink, sajnos, nem vezettek eredményre, mivel az egész fel- vásárlási körzetben községenként csupán 30—50 húsgalambot sikerült felvásárolni és ezt is csak szezonális jelleggel, 50—60 százalékban II. osztályú minőségben. Meg kell azonban említenünk, hogy egyedül ott folyt komolyabb galamb tenyésztés, ahol a tyukodi tsz integrált, nevezetesen Mátészalka, Fehérgyarmat és Tyúkod térségében. Sajnos azonban rájuk is a szezona- litás volt a jelemző: csak tavasztól őszig tenyésztettek, télen nem. Komoly gond volt a termelők- vágógalamb-jelentésével, mivel az áttételesen a tyukodi gesztoron érkezett el hozzánk. A kisebb-na- gyobb nehézségek kiküszöbölése után a helyzet javult, de ez az igazi problémát nem szüntette meg. Nevezetesen igen nagy területről, Szabolcs-Szatmár megyéből és a Bodrogközből átlagosan 300 galambot vásároltunk fel hetente úgy, hogy a legrövidebb túrajáratunk is 420 kilométer volt. így talán érthető, hogy hajnali háromkor miért zörgettünk be galambért? A veszteséget — ami csak a beszállítási költségek tekintetében is évi 150—160 ezer forint —, fokozta, hogy a feldolgozott vágógalambkészleteinket kereslet- hiány miatt nem tudtuk értékesíteni. A galambnak ugyanis nincs sem belföldi, sem exportpiaca. S hogy miért? Erre nagyon egyszerű a magyarázat. Egy kilogramm első osztályú vágógalamb felvásárlási ára 105—110 forint. Feldolgozása teljes mértékben kézi erővel történik, a kihozatal pedig átlagosan 55 százalék. A fentiek és egyéb tényezők figyelembevételével rendkívül magas az önköltség, 1983. első félévében például meghaladja a 200 forintot. Ez tehát — a 6 százalékos nagykereskedelmi haszonkulcs figyelembevételével — azt jelenti, hogy a vásárlónak Pick-sza- lámi árat kellene fizetnie 1 kilogramm feldolgozott galambért. Ezek után az is érthető, hogy a környéken egyedül Balmazújvárosban foglalkoznak előhűtött húsgalamb-forgalmazással. A fentiekből tehát megállapítható, hogy lehetőségeink igen-igen korlátozottak. Ezért döntöttünk úgy, hogy függetlenül a galambok osztályba sorolásától 4 kilogrammonként 6 forint szállítási költségtérítés mellett arra kérjük partnereinket, hogy heti ütemezés szerint a megtermelt Vágógalambot szállítsák be a nyíregyházi telephelyünkre, vagy a kisvárdai feldolgozóba. Véleményünk szerint eljárásunk maximálisan korrekt. Fazekas Tibor igazgató HUNNI ACOOP Szabolcsi Baromfifeldolgozó és Értékesítő Közös Vállalat Kis- várda HÍRflnH A Magyar Ifjúság augusztus 19-i számában KÉTSZER SZÜLETETT VAROS címmel Dési Péter Nyírbátorba kalauzolja az olvasót. Történelmi adatokat, mai beszélgetéseket felhasználva bemutatja, hogyan lett kétszer is várossá a település, milyen fejlődésen ment át. Majd megállapítja, hogy manapság a város vezetői sok mindenben vitáznak, de abban viszont most is egyetértenek, hogy a várost nemcsak a falakban, hanem a fejekben is fel kell építeni. S hogy a nyírbátoriak magukénak érzik a várost, mutatja a tíz év alatt 68 millió forint értékben végzett társadalmi munka. Az egy főre jutó érték a megyei átlag fölött van; míg ez a szám 1973-ban 115 forint volt, most 719 forint. Mi lesz a kétszer született város jövője — teszi fel a kérdést az újságíró. A városatyák az ezredfordulóra sem akarják Nyírbátort 20— 25 ezres kisvárosnál nagyobbra duzzasztani. A munkahelyek, az intézményhálózat korszerűsítésén túl elsősorban a keleti országrész egyik sajátos hangulatú kulturális központjává kívánják fejleszteni. Ehhez minden előfeltétel adott. MŰEMLÉKVÉDELEM A műemléki albizottságok XII. országos konferenciáját legutóbb megyénkben rendezték meg. Ebből az alkalomból a Műemlékvédelem idei 2. száma több Szabolcs- Szatmárról szóló tanulmányt közöl. Entz Géza tömör kis tanulmányában elemzi az Alföld északkeleti szegletén elterülő tájak sajátosságait. Hangsúlyozza: „A különleges földrajzi és történeti helyzet Szabolcs megyének és környékének az Alföld többi részétől eltérő történeti és művelődési fejlődést tett lehetővé. Sok tekintetben védelmet is nyújtott ez. Szinte észrevétlenül sok mindent megőrzött, ami máshol elenyészett.” Arról is Entz Géza tájékoztat, hogy a Szabolcs megyei műemléki topográfia kéziratának száznegyven ívnyi szövege már nyomdakész állapotban van, s megjelenésre vár az Akadémiai Kiadónál. Egy alakuló nemzeti emlékhely: Szabolcs címmel Németh Péter régész, megyei múzeumigazgató írt rövid tanulmányt. A megye névadó településéről szólva, írásának legfontosabb fejezete a részben feltárt hatalmas földvárkutatási eredményeiről írott beszámolója. Németh Péter nem találta nyomát a korábban feltételezett Árpádkori épületeknek, „azonban a mindenütt fellelhető vékony Árpád-kori kultúrréteg igazolták a földvár ideiglenes lakottságát”. E tények alapján a szerző feltételezi, hogy magának a várnak csak a hadiesemények alkalmával volt szerepe. BIOGAUSALVANA tápanyagok ötféle tápszert és kilencven fajta takarmányadalékot állít már elő a BiogaJ Gyógyszergyár az NSZK-beli Salvana-céggel folytatott kooperáció keretében. A tápanyagok — helyes felihasználás esetén — jelentősen hozzájárulnak a takarmányozási költségek csökkentéséhez. Ehhez kedvező feltételeket teremt az iparszerű hústermelést szervező közös vállalattal kialakított együttműködés. A felhasználók a reoepteket adottságaikhoz alakítva kapják meg, folyamatos szaktanácsadással kísérik figyelemmel a takarmányozási technológia betartását. Egyes gazdaságokban a melléktermékek gazdaságos felhasználására egyedi takarmányozási technológiát is kialakítanak.
