Kelet-Magyarország, 1983. szeptember (43. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-25 / 227. szám

2 Kelet-Magyarország 1983. szeptember 2\ Újdonság: a diós szilva Aszalt gyümölcs Panyoláról Lassan másfél évtizede, hogy a ma már nyugdíjas Bodor Imre és felesége „ke­resett emberek” lettek Pa- nyolán. A házilag készített aszalóban, augusztus köze­pétől ég a tűz; s szárad az ízletes gyümölcs. A községben még Varga Zsigmond és Péter Imre se­gít a gyümölcsaszalásban. Panyola híres szilvatermő hely. Ma már egyre többen, nemcsak pálinkát főzetnek e termékből, de a szilvalekvár mellett, aszalványként is fo­gyasztják. A Bodor család az ÁFÉSZ megrendelésére is készít aszalt szilvát, a ber- bencei fajtából. A leszedett szilvát kasokba rakják, s a 4 részes aszaló legalsó re­keszébe teszik. A fatűz las­san ég, szinte egész nap alat­ta — a kemencében. — A gazda időközönként megte­kinti, s amint aszalódik, egy­re feljebb kerül. Amikor már a harmadik fokozatba jut, akkor kikerül a szárító­ból, hogy Bodor néni kiszed­je, a már megaszalódott sze­meket. Körtét is aszalnak, ezt különösen az idős embe­rek szeretik. Visszatérő di­vat, hogy a szilvába dióbelet tesznek, miután kiszedték a magját. Az így megaszalódott diós szilva, igazán finom cse­mege, minden évszakban. MÁR HIDEGEK AZ ÉJSZAKÁK Föld alatt jön a meleg Kicserélik az elavult vezetéket Még alig múlt el a nyár, délben még lelkívánkozik az emberről a zakó, a pulóver, mindez azonban nem feled­tetheti velünk, hogy hamaro­san kezdődik a fűtési sze­zon. Itt pedig a legnagyobb feladat megyénkben a távhő- szolgáltató vállalatra vár, melynek kollektívája seré­nyen szorgoskodott a nyál- derekán, a legnagyobb hő­ség idején is. Természetesen nem a nappal akartak ver­senyre kelni, nem is a me­leget akarták fokozni, októ­ber 15-e lebegett a szemük előtt, azaz a fűtési szezon kez­dete. A nyíregyházi vállalatnak Szabolcs-Szatmárban több mint tizennégyezer lakás fű­téséről kell gondoskodni, eb­ből Nyíregyházán tizenkét­ezer, Mátészalkán ezerkét­száz, Kisvárdán nyolcszáz, Záhonyban pedig ötven la­kás található. Ez a mennyi­ség egyébként ' félezerrel több mint a tavalyi — elég csak az örökösföldi lakóte­lepet említeni —, de néhány közület is gyarapítja az idén a távhőt igénylők számát. Visszatérve a nagy nyári munkákra, a vállalátnak a karbantartás jelentette a leg­nagyobb feladatot ebben az időszakban. Több mint száz­hatvan hőközpontot kellett ellenőrizniük, s további húsz­nál hajtottak végre korsze­rűsítést, mely az energia­takarékosságot is fokozza majd. Nyíregyházán mi is szemtanúi lehettünk a Beth­len Gábor utcai vezetékcse­rének. A vállalat szakembe­rei utolsó felvonásához ér­keztek a kétmillió forintos munkának, melynek során mintegy kétszáz méternyi szakaszon teljesen ki kell cse­rélniük az elavult vezetéke­ket. A vállalat vezetőinek ígé­rete szerint szeptember 30- ára mindenképpen alkalmas­sá teszik a rendszert az ener­gia szállítására, befedésére vi­szont valószínűleg csak ké­sőbb kerül sor. A Bethlen utcai szakasz mellett hasonló munkákra került sor az elmúlt hetek­ben a Tanácsköztársaság té­ren, az Északi alközpontban és a Piaccsarnok környékén is, de gondoskodni kellett a mintegy harminchét kilo­méter hosszúságú föld alatti vezetékrendszer karbantar­tásáról is. Itt kell elmonda­nunk még azt is, hogy az október 15-e nem szentírás, azaz, h:a előtte három napon át az átlagos napi hőmérsék­let nem haladja meg a tizen­két fokot, a fűtés már ko­rábban elkezdődik. Bangitafa a Bessenyei téren Mivel keresik meg a könyvtári olvasószolgálatot? Családfa másológépről Balkezességhez jó tanács Mikor volt az első magyar lóverseny? Melyik külföldi pénzen látható Michelangelo képe? Mi a titka a bűvös kockának? Ki volt a Karthá­gót leromboló római csapat vezére, mikor volt az ese­mény és milyen város talál­ható ma Karthago helyén? Hogyan „gyógyítható” a bal­kezesség? Még sorolhatnánk a kérdé­seket, amelyekkel a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár olvasószolgálatához naponta fordulnak az érdeklődők. Az olvasószolgálathoz fordulók többségének tanulmányai­hoz szükségesek a különbö­ző adatok, tények, forrásmun­kák, de jócskán jönnek olya­nok is, akik eredményesen akarnak szerepelni a szelle­mi vetélkedőn, rejtvényt fej­tenek, " vagy éppen fogadást kötöttek és a könyvtárostól várják a döntést. A megyei könyvtár úgynevezett fel­nőtt-terében öt tájékozódási ponton összesen huszonnégy könyvtáros segít az olvasók kérdéseinek megválaszolásá­ban. Volt olyan lelkész, aki egy kétsoros Illyés-idézet miatt több alkalommal megkereste az olvasószolgálatot, nem em­lékezett, melyik műben sze­repel. Volt olyan olvasó, aki két-három éve egy, az új­ságban megjelent hirdetést keresett, amelyben egy ame­rikai magyar érdeklődik ma­gyarországi rokonai iránt. A könyvtárosok csaknem fél­éves búvárkodással megtalál­ták a keresett hirdetést. Zselinszki Lászlóné könyv­táros elmondta, hogy a ko­rábbi években nem vezettek nyilvántartást a különböző — olykor meghökkentő — kér­désekről és azokról a forrá­sokról, amelyekben a vála­szok találhatók. Most’ min­den kartonra kerül, mert ha­sonló témáknál megkímélik magukat a keresgéléstől és az olvasó is hamarabb kap vá­laszt. Létezik egy országos könyv­tári szolgáltatás is, melynek gazdája a szombathelyi me­gyei könyvtár, tagja vala­mennyi megyei könyvtár. Ez az irodalomkutatóknak nyújt segítséget, hozzájuttatva őket a kívánt forrásmunkákhoz az ország bármely pontján. Megkeresik persze kurió­zum ügyében is az olvasó- szolgálatot — mondta Gubicz Pálné könyvtáros —, aki a helytörténeti témák gazdája. Sokan, főleg külföldön élő magyarok — Amerikából, Ausztráliából — személyesen és levélben, családfájuk iránt érdeklődnek. S mivel a könyvtárnak másológépe is van, minimális ellenszolgálta­tásért a kért dokumentumról másolatot is készítenek. P. G. Sokan látjuk, mégis elme­gyünk mellette, pedig szép habitusával, különleges rán­cos leveleivel, fehér, tavasz- szal nyíló virágaival ott pom­pázik a nyíregyházi Besse­nyei téren a szobor szomszéd­ságában. Ez városunk legnagyobb és legszebb Bangitafája (Vibur­num ritidophyilum) amelyet több mint tíz évvel ezelőtt ültetett e helyre Czegle Lász­ló, a Nyíregyházi Közterü­letfenntartó Vállalat ker­tészeti ágazatának vezetője még kezdő kertészként. A Bangitafa ritkaság a Nyírségben. Örökzöld, mely­nek az értékét növeli, hogy míg más örökzöld cserjék erős télen elfagynak, ez nem szenvedett eddig károsodást. Fiatal egyedei ma már meg­találhatók a város különbö­ző parkjaiban, Jósavárosban, Sóstón és a magánkertekben is. (elek — farkas) Szabolcsi úttörők Zánkán Péntek reggel indultak kö­zel 1 hónapos pihenéssel egy­bekötött képzésre megyénk­ből azok a jelenleg hatodik osztályos úttörők. akik a csapatoknál, mint gyermek­vezetők dolgoznak. A megyei őrsvezetőképzőn az alapokat megszerzett pajtások — közel 200 szabolcsi — október 20- án érkeznek vissza lakóhe­lyükre. A sok-sok élmény és mozgalmi tapasztalat mellett a legkorszerűbb módszerek­kel, természetesen az iskolai törzsanyagot is elsajátítják Zánkán, az úttörővárosban. Színházi díszletraktárnak is becsületére válna, olyan pél­dás rendetlenséget talált az ellenőr a nyíregyházi vásár- csarnok egyik standja előtt. Kollár György csoportvezető először a rendre hívta fel a magánkereskedő figyelmét, mégsem járja, hogy még a cégtáblát is teleaggatja ruhá­val. De ez még semmi, ha­nem a létrát a stand elé ál­lítja, a távolabb lévő asz­talt is telerakta holmikkal. Először 50 forintos helyszíni bírsággal megúszta a keres­kedő, ám a következő alka­lommal hasonló kép fogadta az ellenőrt. A kétszeresére nőtt bírságot azonban sem­miképp nem volt hajlandó kifizetni az illető. Nem az említett magán- kereskedő az egyedüli, akivel meggyűlik a baja a hatóság­nak. A csarnok déli oldalán a butikok környéke zsúfolt, rendezetlen benyomást kelt. Három magánkereskedő el­len is indítottak szabálysér­tési eljárást, s valamennyien ezer-ezer forintos büntetést kaptak. Még egy fehér csí­kot is meszeltek egy méterre a stand elé, de egyelőre nem mindenki veszi figyelembe az előírásokat. Inkáhb kifi­zeti a bírságot, s marad min­den a régiben. Kvarcóra feketén Létra a stand előtt A tanács piacirodájának el­lenőrei a legkevesebbszer az iparosokkal kerülnek össze­ütközésbe. Rendszerint idős mesterek viszik ki a portéká­jukat a piacra, s nekik még a vérükbe ivódott a keres­kedés, az árusítás tisztelete. Ha kell, az első figyelmezte­tő szóra teszik, amit az el­lenőr mond. Nem úgy a Sony kazettát, kvarcórát, elemet, zsebszá­mológépet árusító külföldiek és viszonteladók. Hihetetle­nül nehéz nemcsak az ellen­őröknek, hanem időnként a karhatalomnak is „szót érte­ni” velük. Rendszerint egy­két darabot hoznak ki a tás­kában, s az igazi üzleteket nem a piactéren bonyolítják hanem a vevőt elviszik egy közeli házba és ott tárul fel igazán a kínálat. A jogosulatlan kereskedés egyébként is gyakran von maga után bírságot. Nem rit­ka, hogy valaki otthon meg­varr tíz—húsz otthonkát és a piacon a karjáról árusít­ja. Hiába magyarázza az el­lenőr, hogy ez engedély nél­küli ipari tevékenység és ugyancsak szabálytalan, ha kiskereskedést folytat papír nélkül — gyakorta pusztába kiáltott szavak. Pedig alig néhány napja, hogy a hely­színi bírságok összegét fel­emelték, száztól ötszáz fo­rintig szabhatnak ki az ellen­őrök ilyen címen büntetést. Rendszerint nem a legmaga­sabb tétellel kezdik, de ami­kor kétszer-háromszor kell ugyanazért figyelmeztetni valakit a piacon, talán a na­gyobb büntetés megteszi a kívánt hatást. — Nem hálás feladat el­lenőrnek lenni'— említi Kol­lár György. — A helyszíni bírság helyett igyekszem szép szóval elérni ugyanazt az eredményt. De különösen a tisztaság, a környezet eszté­tikája ellen vétenek sokan, amit a hatóság erejével is védeni kell. T. K Heti bosszúságunk Murci Mit dicsekedjek: rossz h' tem volt. Hétfőn kivételesen s etnem kellett valahová, de ; istennek sem tudtam haladr mert Nyírturán épp a legn; gyobb kanyart jelölték ki buszmegálló helyéül, és ki tu- ja, hányunknak kellett ott ro tokolni, míg a busz el nem i: dúlt. , Kedden egy jármű mellt fekvő biciklis késztetett me állásra. Hirtelen egy cserbe hagyó gonosz autós képe jele meg lelki szemeim előtt, azt? rosszullétre gyanakodtam, mielőbb pulzusát megtapogc tam volna, a szája előtt rö ködő muslicák árulták el, ho; az előszüret, a murci lehet felborulás oka. Mit tesz a véletlen, szerd; reggel a Falurádió músoráb, hallottam, hogy az egri E| Csillagok Termelőszövetkez ezer hektáron termel szőlőt, a borforgalmi a must árát ú állapította meg, hogy ha a t valyihoz azonos mennyiség adnak át, alig kapják meg tavalyinak a fele összegét. Pedig a must most csak jo lehet. Ezt csütörtökön tudta meg, amikor egy írás arról i formált, hogy borkészítés csak a tizennégy százaiékr cukrot tartalmazó szőlőt let felhasználni, tavaly még a zenhárom százalékost is let tett. Még valami nagyon érdeke: is megtudhattam, azt, hogy mustot, illetve a bort csak sz lőből lehet előállítani. Az rr meg sem lepett, hogy tilos cukrozás, mert ez hamisít; nak minősül. Pénteken tóvá olvastam a már említett ír: és azt is megtudtam, hogy nt szabad a mustba például otel vagy kurucvért - tenni, m ezek színezik és ez is hami tásnak számít, s nem szabad ecetes bort az újjal házasíta de hogy vizet sem szabad b tenni, arról nem szólt a fán Estére azért már teljes nyugodt voltam és elárult tóm: nálunk nem lesz minőst rontás. A tavalyi ecetest r megittuk, az otellót is leszt tűk, hogy a nagyszüretig haljunk szomjan. És hétfő < eszünkbe sem jut, hogy a b< ba cukrot tegyünk. Még a ( kortartót is sóval töltött meg. B. Mellesleg Nyertünk az elmúlt éjjel. Hogy mit ny hét az ember egyetlen éjs: ka? Akad ~ aki kártyaasztal; ül és bankot nyer. Van aki bárasztalnái ül, ő legfeljebb pasztalatot nyer, amiért a h nali zárórakor így keser* ,,Bár ne jöttem volna bárba Tudniillik jobbára a számla zetésekor derül ki mind hogy az a búzavirágkék szei szőke hajadon nemcsak csin hanem nagyon drága is. Mi kihagytuk a bárt az éj mégis nyertünk. Időt nyertül Ha hiszik, ha nem, egy tel órát nyertünk, csakúgy, m annyi ember ezen a szepte bér végi csendes éjszakj Nulla órakor történt meg ac da, amikor segítségként hón alá kaptam a hokedlit, és gigjártam valamennyi órát lakásban, ágaskodva vissza kérni a mutatót, ráállni az időszámításra. Mellesleg nagyon ránk f már ez a nyereség. Hiába tózunk, lottózunk, sehol se mi. Mármost ha igaz, hogy idő pénz, akkor ezen az éjs kán úgy nyertünk, hogy n is ikszeltünk, mégis bejött telitalálat. Mondta is életem párja í álmában, hogy most aztán v re kialudhatjuk magunk mert ha az óra csörögne, ; kor hét helyett még csak i van. Annyira azért nem v álmos, hogy el ne sorolta v na, mi mindenre jó ez az < óra vasárnap. Mert mióta s bad szombat van, azóta gyünk csak igazán rabok. M mint a háztartás rabjai. M ott a heti szennyes, meg nagytakarítás és az ablakot meg kellene már tisztítani, kertet is eszi a gaz, rendet k lene tenni a garázsban is, legalább át illenék meszelte a konyha meg az előszoba p ionját tél előtt. És mindez rí csak a kezdet! Marad bőven ’ sárnapra is, különösen ha embert a rokonság szűre szólítja, vagy elmegyünk t sadalmizni szombaton. Vas nap aztán még több a teen mert akkor illik főzni egy ti tességes ebédet. Rohanj a pi, ra, mert a karfiolról megfeli keztél. A ruha is beszára amit előző nap mostunk, ki k lene vasalni és a gyerek s tanulta meg még a verset, különben lehet hogy eljönr Ikszék, sütni kellene egy tésztát. De semmi baj! Ma egy ó val hosszabb a nap, időmül mosok lettünk. ,,Azért n< szükséges olvasnod a Népsp tot az elejétől a végéig, úg mindig csak vereségről szól.' Szerintem közép-európai i( számítás ide. óraigazítás o« már előre sejtem, hogy mi i után is időzavarban szen\ dünk. (angyal)

Next

/
Thumbnails
Contents