Kelet-Magyarország, 1983. szeptember (43. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-24 / 226. szám
1983. szeptember 24.^ KM HÉTVÉGI MELLÉKLET A határőrök múzeuma Néhány fegyver a gazdag gyűjteményből. (Elek Emil felvétele.) H áromvitrines múzeumként emlegették alapítása után a nyírbátori határőrök csapatmúzeumát. Azóta sok év telt el, és a látogató azonnal megállapíthatja, hogy nem nyom nélkül. Lelkes pártfogók segítségével olyan anyagot gyűjtött össze Fekete Lajos nyugalmazott alezredes, amire méltán büszke. Hatalmas, egész falat betöltő térképen akad meg először a belépő szeme. Az 1944- es, 1945-ös felszabadító csapatmozdulatok iránya, a szovjet csapatok mellett németek ellen harcba induló demokratikus magyar hadsereg első egységeinek útvonala olvasható le róla. A nyírbátori határőrkerület elődje, a nagylétai 21. határvadász század az ideiglenes nemzeti kormány által toborzott 6. gyaloghadosztály kötelékében szolgált. Az önkéntesekből álló egység a III. Ukrán Front parancsnoksága alatt részt vett Ausztriában német SS-alakulatok valamint magyar nyilas ' bandák felszámolásában. A kapituláció után itthon segítettek a mezőgazdasági területek aknamentesítésében, közintézmények őrzésében. A nyitó tablókon a Báthori családról és a kétszer született város, Nyírbátor történetéről vallanak a fényképek, dokumentumok. A törökök az osztrákok ellen indított szabadságküzdelmek értékes ereklyéi sorakoznak ezután. A tarpaiak adományozták a csapatmúzeumnak Esze Tamás zászlójának másolatát. Regényes története van az árvízből megmentett, Kossuth Lajos családját ábrázoló nyomatnak. Egy ritka levél Bem tábornok kézvonását őrzi. A falon keretben függő végelbocsátó nyilatkozat 1895-ös keltezésű, mely szerint Géresi Lajos huszár tizenkét évet és három napot becsülettel leszolgált. Az első magyar proletárhatalom, a Magyar Tanácsköztársaság megyei védelmezőinek állít emléket a következő vitrin. A „8 órai újság” 1919- es március 23-i száma első oldalon hozta az új kormány névsorát. Becses ereklye a vásárosnaményi direktórium zászlója, amely túlélte az ellenforradalom viharos esztendeit. 1945 tavaszán vették elő rejtekhelyéről, és őrzői a helyi földosztó bizottságnak ajándékozták, annak jelképeként, hogy a 19-ben vereséggel végződött harc a felszabadulással újrakezdődött. A munkásmozgalmi dokumentumok között több igazolvány, párttagsági könyv is található. Az egyik legrégebbit — egy vasas szakszervezeti tagsági könyvet — 1902-ben állították ki Jancsó Imre nevére. Fia követője lett apjának: a második világháború alatt partizánként küzdött a fasiszták ellen. A határőrség megszervezése^ is jól nyomon kísérhető a nyírbátori csapatmúzeumban. Behívójegyeket, régi igazolványokat, szabályzattervezeteket, a demokratikus rendőrség megalakításáról szóló iratokat szemlélhet a látogató. A határőri munka egyik fontos területe a határforgalom irányítása, ellenőrzése. A kiképzést is segíti az ezzel foglalkozó rész, aminek anyagában a nyomor elől a századfordulón Amerikába vándorolt magyarok hazaküldött leveleit, pénzjegyeit is elhelyezték. Gazdag a különböző korból származó pénzek, fizetési eszközök gyűjteménye is. A múzeum szobáját kettéosztó vitrinsorban egykori és napjainkban rendszeresített egyenruhák tekinthetők meg. A fegyverek külön érdeklődésre tarthatnak számot. A szépen díszített, munkált kard Mária Terézia korából való. De akad Itt huszárkard, első világháborús pisztoly és felszabadulás utáni puska, golyószóró is. Fekete Lajos büszkén mutatja azt az 1905- ben készült Winchestert, amelynek tusába volt gazdája ezüst szögekkel jelölte meg. milyen és hány vadat lőtt meg. Kegyelettel őrzik az 1956-os ellenforradalom során elesett katonák emlékét. Akkor ősz- szel a nyírbátori határőrök karhatalmístákkat együtt Debrecenben a Hajdú-Bihac megyei pártbizottságot védték. A szomszédos megyéhez való kötődés bizonyítéka az a csapatzászló, amit 1949 júliusában a debreceni hajlítottbútorgyár adományozott az egységnek. Mellette a másikat néhány éve a nyírbátori növényolajgyár kollektívájától vehették át a határ őrei. A gazdag helytörténeti, katonatörténeti bemutatót nemcsak a szolgálatot teljesítő határőrök ismerhetik meg. Előzetes bejelentéssel, a határőr- kerület parancsnokának engedélyével fogadnak látogatókat. A vendégkönyv bejegyzései szerint a közelmúltban jártait a csapatmúzeumban a kálló- semjéni őrsvezetőképző tábor lakói, az országos pályaválasztási tábor résztvevői, a fővárosból a politikai főiskola hallgatói. Az összegyűjtött rendszerezett történeti anyag ilyen módon segítheti a hazafias nevelést, múltúnk teljesebb megismerését. Reszler Gábor ------------------------------------------------------------------------Kovács József: Kilencedik zsoltár Figula Istvánnak Tiszadob: lágyszavú kastély meg nagy-távlatú Kép, nyerítő zöld lovak otthonunk oldalában, akácok, sebesült tiszafák. nyírott sörényű növény-ménesek oltalmazzák álmunk: mert otthonunk távlata káprázat helyett a végleges ragyogás, megmaradni mint a haza Európa közepén, orcánktól világos horizonton verdeső madár szárny-falu: kinyújtva is lélekziink tisztán, nehogy kőbaltát emelhessen egymásra magzatvíz-lucskosan a kéz! <__________________________________________________> vizek ajándékából nem esett a hadak útjába, megkímélte a hódoltság. Míg az Alföldön s Szatmár más részein is falvak százai pusztultak el, addig itt ugyanazok a helységek szerepelnek, mint az Árpádok korában. Legfeljebb odébb mosta őket a víz. Török, tatár ritkán járt erre, a néphagyományok megmaradtak, a népanyag lényegileg nem változott. A küzdelmes sors kifejlesztette a nép önérzetét, demokratizmusát, s egy kisne- mesi színekkel átitatott, gazdag népi kultúrát is kifejlesztett. S mivel Erdély, a Felvidék s az Alföld között fekszik, kultúráját felvidéki, erdélyi színek is gazdagítják. Tánca a kalotaszegi legényesnek bizonnyal rokona, dalainak egy részét csak Gyergyóban énekelhetik. szebben; paticsos falú templomai a középkort őrzik. Fatornyai Nagybányán keresztül Kalotaszeggel tartják a kapcsolatot; háza. udvara, berendezése a Székelyfölddel; a bötoényi paplányok varrottasain román motívumok váltakoznak magyar díszítőelemekkel. Utasemberei Kolozsvárt, Zilahot, Beregszászt és Munkácsot járták. Az alföldiek nyíltsága, keménysége és az erdélyiek szí- ve-lelke jellemzi az egész népet ... Hagyományait a század elején még szinte érintetlenül őrizte. A lakosság télen- nyáron rengeteg alkalmat talált a közös szórakozásra. Télen az egész falu ifjúsága együtt sifcanyózik a befagyott Tiszán, nyáron templomba jövet Bújj, bújj, zöld ággal haladnak a falun végig. s a kertek alatt ott mé- táznak a felnőttek is. A karácsonyi kántálást, a húsvéti ihímesszedést és a pünkösdi köszöntést minden szatmári gyerek végigcsinálja még ma is. Nyáron a harmadik faluba is átjárnak a legények — könnyen tehetik, hisz a falvak oly közel-vannak, hogy áthallátszik a galamb búgása is —, a dörzsölőkből és fonókból lányok és legényék közös nótája száll a csillagos éjszakába. Talán sehol jobban mulatni, szebben udvarolni nem tudtak magyar földön, mint a régi Szatmárban. Az itt járt tánc, a csárdás, az ugrás. különös dinamikájú és pompájú; a kállai kettős, a tunyogmatolcsi leánytánc, a tyukodi legényes és páros ad ízelítőt belőlük. Nem jobbágytáncok, kisnemesi-pa- raszti vonások ötvöződnek bennük. Kaffka Margitot hadd idézzük, a hites tanút, az egykori szatmári lányt: „Sehol a föld kerekén nem tudják olyan szép megját- Szással. lendülőn. búsan, szi- lajon és parádésan élni a szerelmet, mint erre mifelénk tudták hajdanában ... Sehol annyi színe, illata nincs a szónak, nincs annyi hátmegette. ha kurtán és jelentőséggel. ezer fojtott érzéssel kipattan, sehol nem rejtezik olyan szép gőgbe a bánat, sehol az emberek úgy egy életet áldozni nem tudnak egy-egy percnyi felül- maradásért. úgy. mint inakkor az ősi nádvidék, a meg- bolygabatlan nádak, a ná- dak-erek kerítette tájon .. Kaffka Margit régi szatmári urakról emlékezik itt; Móricz Zsigmond édesapjáról. az egykori parasztle- gényről írta meg, milyen frissen, könnyeden „hetyke, dacos és fordulatos” stílusban tudott beszélgetni és mondani el úgy történeteit, hogy azonnal le lehetett volna írni novellának. Azt meg minden Tiszahá- tat ismerő ember tudja, hogy csupa ritmus, csupa dal az itt élő nép. Ha valahol, itt valóban ..nótát ver a csizmám sarka”. Százszor és újra kezdik á Megöltek egy legényt, A csikósok, a gulyások kedves dallamát. Éjfélkor még nincs vége. csak kezdete a táncnak... Jó helyre ment át Móricz Zsigmond népmesét és nótát gyűjteni. Akkor még a százaid eleji Szatmárban. dalok és balladák is születtek ... Mert nemcsak dalolt ez a parasztság; éhezett is és lázadozott is, és százával kényszerült hajóra szállni. A láp környékén a Károlyi grófokat szidják. Gaurán parasztok kaszabolják össze a fegyveres csendőröket, s több helyen leteszik aratáskor a kaszát. A nótagyűjtésre indult Móricz Zsigmond ezzel a paraszti világgal is ismerkedni kényszerült. A mesék, amelyeket gyűjtött, Királyfi Kis Jánoskáról. Napéjszak városáról, csupa szép dolgokról, merész vágyakról, boldogságot elérő emberekről szóltak; a mesélők csupa nyomorultak. Életükben szakadékok, tragédiák meredeznek. Az irodalmi motívumokat kereső, balladát szülő pillanatokra váró népköltésgyűjtőt az élet véres és tragikus dolgokra figyelmezteti. Népszemléletének változását ma - ■ ga is megírta: „A falu gyönyörű volt, a szemem gyönyörködött benne. Sík és termő mezők, a nyári sürgés-forgás, a daloló vidám fiatalság. Magam is fiatal voltam és elmondhatatlan boldognak éreztem magam, hogy alkalmam van ezen a ragyogó, boldog világon sétálni...” M óricz sohasem sajnálta és ítélte feleslegesnek szatmári gyaloglásait, ezt tartotta egyetemének . .. Szatmár maradt a legnagyobb nevelöiiskolája .. . itt tanult látni, megismerni a parasztot, az életet, s a szatmári élmények alapján közel hajolni „könnytelen fájdalommal. fájó szeretettel és szerető haraggal” a kapás magyarhoz. A kisemberhez, a zsellérekhez és nincstelenekhez. Szatmári útjain érezte meg: minden irodaiamnál fontosabb és gazdagabb a/ élet. s a legkwneríthebetlé • nebb téma a szegénység. Mindaddig, míg teljesen meg nem szűnik ... „ A Kelet-Magyarország tárlata Czinder Antal érmai +++++++++++++++++++++++++++++-I-++ Alamizsnát osztó Vaesoraidő Mátyás király
