Kelet-Magyarország, 1983. szeptember (43. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-18 / 221. szám
1983. szeptember 18. Kelet-Magyarország 3 A főtitkár nyilatkozik: A fertőzések komplex munka A Magyar Infektológiai Társaság nyíregyházi vándorgyűlésén alkalom adódott arra, hogy Budai József professzornak, a társaság főtitkárának néhány kérdést tegyünk fel a fertőző betegségekkel kapcsolatban — Hazánkban a járványhelyzet rendkívül kedvező — kezdte nyilatkozatát Budai József —, elmondhatjuk, hogy azok a korábbi betegségek, melyek járványosán jelentkeztek, lényegében megszűntek. A diftéria, a gyermekbénulás, a tífusz szinte kizárólag azok körében fordul elő, akik valamilyen módon kibújtak „a kötelező védőoltásokból. Joggal merül fel a kérdés: van-e ezek helyett más, veszélyes fertőzés? Itt említhetném a tudományos ülés témájaként is szerepelt Gram-negatív fertőzést. Ez mikrobiológiai fogalom, egy ‘baktériiumcsoportot jelent, s lényegében egy viszonylagos kórokozót fed. Mit értünk ez alatt? A Gram-negatív fertőzés elsősorban ott jelentkezik, ahol a szervezet természetes ellenállóképessége csökkent. így koraszülötteknél, csecsemőknél, öregeknél, súlyos balesetet szenvedetteknél, sokszor műtötteknél, alkoholistáknál fordul elő. E témakörhöz tartozik az is, hogy a nyakló nélkül fogyasztott antibiotikumok olyan rezisztenciát alakítanak ki, amely csak az antibiotikumok második, harmadik generációjával küzdhetők le. Ezek a körülmények teszik aktuálissá, hogy ezzel a problémakörrel foglalkozzunk. m Sokat hallunk manapság arról, hogy a kórházi fertőzések Is gondot okoznak. Sokszor említik, hogy többen halnak meg fertőzés miatt, mint eredeti betegségük következményeként. A kórházi fertőzés ténykérdés. Elég ha arra gondol, hogy egy súlyosan sérültbe mondjuk hány csövet helyeznek. Vagy, hogy másképpen is hány helyen szakítják meg a természetes védőbqrkot. A baktériumok a levegőben vannak. Ehhez járul még az is, hogy a kórházi látogatások alkalmával a hozzátartozók is behurcolják a fertőzési lehetőségek egész sorát. így aztán a legyengült szervezet, melynek az ellenállóképessé- ge minimális, áldozatul eshet a hiányos személyi higiénének, a védtelenségnek. Lényegében a legtöbb fertőzés megelőzése érdekében az emberek sokat tehetnek. Először is kímélni kell a legyengült hozzátartozót azzal is, hogy nem fertőzzük. Ijesztő hatása van az alkoholizmusnak, ami roncsolja a szervezetet. De említem újra a mértéktelen és indokolatlan antiíbio- tikum-fbgyaszást is, aminek beláthatatlan következményei lehetnek, s végül a személyi higiéné fontosságát. 9 A társaság vándorgyűlésén résztvevők a gyógyításról beszéltek. Van-e lehetőségük és közük ahhoz, hogy a megelőzés nagyobb szerepet kapjon? — Az itt jelen volt orvosok többsége a gyógyító munkában vesz részt. Tehát mi a következményekkel találkozunk. Ez viszont nem jelenti azt, hogy magunkra maradva dolgozunk. A fertőző betegségekkel kapcsolatos minden teendő komplex feladatként jelentkezik. A közegészségügyi és járványügyi szolgálat, a mikrobiológus, a fertőző beteget gyógyító orvos csak együtt tud eredményt elérni. S hadd tegyem hozzá: kell a szakmai hírszerzés is. Ha nem tudunk azonnal információt kapni arról, hogy hol, mi, milyen szinten jelentkezik, akkor a késlekedésből baj származhat. Csak a csapatmunka lehet sikeres, ezért is referáltak együtt gyakorló orvosok, kutatók, járványügyi szolgálatban dolgozóik a nyíregyházi vándorgyűlésen is. 9 Siker vagy sikertelenség. Ez izgatja az embert. Vajon mivel szemben tehetetlen ma a fertőző betegséget gyógyító orvos? — Az influenzával. Ha jön, akkor végigrohan a világon. Nem sok eredményt tudunk felmutatni az ellene vívott küzdelemben. Jelentős gon-- dot okoz számunkra a fertőző májgyulladás, a szalmo- nellás fertőzés. Mint az imént is szóltam: ezekben az esetekben is roppant jelentőségű az, hogy miként viselkednek az emberek, mit tesznek ok saját egészségük, a megelőzés érdekében. S ha erősíthetem a munkánk komplex jellegét, akkor hadd tegyem ide fontos tényezőként az embert, aki helyes életmódjával egyik faktor abban, hogy kivédhessük a fertőzéseket. Bürget Lajos A paládiak új esélye Küzd a sanyarú talajjal a gép... Pocsolyából termőföld — Lézer nézi az irányt — Az országhatár mellett apró- gyöngyszemekből fűzött lánc: Milota, Tiszabecs, Magosliget, Uszka, Kispalád, Botpalád ..., két dolog közös bennük: híresen szép kis falvak, és kevés kivételtől eltekintve gyalázatosán rosszak a földjeik. Nemrég azonban nagyon bíztató reménysugár villant meg az itt gazdálkodó termelőszövetkezeteknek: végre hozzájuk is elért a térségi melioráció. A változás ígéretét a botpaládi Új Barázda Tsz-ben tanulmányoztuk. Arany-e a korona? n Mihálka András elnökkel és Bányai Bálint főagronó- mussal rögtön a határba indultunk, mert amint elmondták, minden szónál többet ér a látvány. A kevéske jól termő dombos részeken érthető módon maga a falu települt. Ahogy a szabad mezőre értünk, egyre satnyult a kukorica, itt-ott már az igénytelen gyep is alig élt meg. — Ez a föld itt négy és fél aranykoronás — vesz a kezébe az elnök a fűcsomók közül egy marék meghatározhatatlan színű és halmazállapotú — jobb szó nincs — talajt. — Kétlem, hogy itt arany termett volna valaha is, talán még korona sem. Ez a csenevész giz-gaz még hat mázsa szénát sem ad, ami tulajdonképpen pusztán a talaj védő gyepnek felel meg, és mégis szántóként szerepel. A vízkárunk rendszeresen öt- hat millió forint. Egy olyan makacs vízzáró réteg van az egész határ alatt, amely lehetetlenné teszi még a talaj- életet is. Itt csak egy gyökeres változás segíthet. Magad uram... __ha szolgád nincs, tartja a közmondás. A paládiak éppen pénznek voltak híján, amikor az átfogó terep- ét vízrendezés került szóba. Igaz, hogy az állam bölcs módon 90 százalékos támogatásban részesíti ezt a munkát, de itt még a maradék előteremtése is nehézségekbe ütközött a korábbi eredménytelen évek után. A tavaszi kezdés feltétele volt, hogy a megszüntetendő fasorokat ki kell irtani, hogy a gépek akadálytalanul mozoghassanak. Kimérték a tagságra: ki húsz, ki harminc métert kapott, kivétel nélkül, még a vezetők is. Természetesen egyenlő arányban haszonfát, és értéktelen cserjét. Sivitott a fűrész, csattogott a balta, és a határidőre min- ■ dennel elkészültek. Egy fillér költség nélkül. Azóta már kihúzták az árkokat, dolgozik a tizenhat- millió forintos lézerirányítású csőfektető, pontosabban dolgozgat, mert a kivitelező kecskeméti meliorációs társaság méregdrága berendezése többet áll, mint működik, de azért napról napra változik a paládi határ. ÁtváltOKÓS két lépcsőben — Hihetetlen szám — mondja a főagronómus, de nálunk az árbevételnek mindössze öt százalékát adja a szántóföldi növénytermesztés. Dehát mit is lehetne várni ilyen földtől. Nézze azt a nyárast — mutat a közeli erdőre — húszéves, és nem lehet kivágni, olyan csenevész. Már legalább combvastagsá- gúaknak kellene lenniük a törzseknek. Nem bírja a „lábvizet” még a nyár sem. Ezen segít a két lépcsőben végrehajtandó melioráció az Űj Barázdában. Sok új barázdát húz majd a mélylazító keresztben a dréncsövekre, áttörve a vízzáró réteget. Ha megszabadulnak az átkos pocsolyáktól, nem lesz ugyan zsíros bőtermő földjük, de legalább megmarad, ami megterem, és. végre tervezve lehet gazdálkodni. Mert bár létesítettek melléküzemeket, a termelés alapjának változatlanul a földet tartják. (ésik) VANNAK, AKIK KRITIZÁLNÁK, VANNAK, AKIK SIRÁNKOZNAK, DE A LEGTÖBBEN TENNI AKARNAK. Lefelé folyik... H|^|Ä H pgy mi lesz itt nálunk a feladata? Elmondom kedves fiatal kollégám. Brigádokait kell patronálnia, különös tekintettel la kulturális vállalásra. Ismeri maga la francia impresszionistákat? — Igen. Rémlik egy kevéssé. De azért utána kell néznem. > — Nézzen. ,Ehhez természetesen időt biztosítunk. Azután pedig, hogy felkészült, bemegy a műszak végén, mondjuk a TMK- brigádhoz, és azt mondja: mindenki üljön le, ahová tud. Bemutatkozni nem kell, majd a bizalmi bejelenti, hogy tőlünk jött. Csak közvetlenül viselkedjék, ez nagyon fontos. Mondhatja iazt is, hogy: helyezzék kényelembe magukat száktársaim. (A szakikáim már nem járja. Az anno dacumal is túlzás volt.) Azt is mondhatja, hogy: tegyék fel nyugodtan fáradt lábaikat az esztergapadra, és dőljenek hátra, iha ez jólesik. Ha mindez megtörtént, bejelentheti, hogy előadást fog tartani a francia impresszionizmusról. Na most, ha .nem repül el ebben a pillanatban egy kalapács a füle mellett, akkor nyert ügye van. Elkezdheti az előadást. Csak arra ügyeljen, hogy kívülről mondja a szöveget. — Ezt nem értem. Miért ne olvashatnám? Esetleg bizonyos dokumentumokkal is illusztrálva. — Mert ha olvas, vagy a dokumentumok közt lapozgat, nem tudja folyamatosan szemmel tartani a hallgatóságot. — Erre miért van szükség? — Mert nemcsak kalapács van egy TMK- műhelyben, jhanem franciakulcs is, ami szintén súlyos szerszám. — Rendben van. Megtanulom a szöveget. Csak azt nem tudom. miért kell minden áron az impresszionistákról beszélnem. Beszélgethetnénk például ia televízió múlt heti műsoráról, kinek mi tetszett, vagy a házikertekben termeszthető szőlőfajtákról, meg ami közben szóba jön, mert iaz ember akkor beszélget a legnehezebben, ha avem érdekli a téma. — Meg ha már menne hazafelé. Ugye ezt akarta mondani kedves tapasztalatlan, ifjú kollégám? Az ilyesmiről szó se lehet. Először is van egy munkaterv, azután, ami a legfontosabb: miféle vállalás az, ami érdekli az embereket, ami örömet okoz nekik. Hol van akkor az erőfeszítés? — Különös tekintettel la kulturális vállalásra ... — Ne vicceljen fiatalember, inkább a francia impresszionizmusban mélyedjen el, mert arról kell előadást tartania. — Bocsánat, azok ia kimutatások, ha meg szabad kérdenem, amiket lapozgatni tetszik, mit tartalmaznak? — Ó. ez -nem lényeges. A temetői parcellákról készültek, ahova virágot kell időnként vinnünk. — És kik nyugosznak gzekben a parcellákban? — Akik nem tudtak idején elhajolni a franciakulcs elől. Mester Attila Mint a vízmérce, úgy jelzi a föveny az apadást (Fotó: Bürget) a Tiszai s az utóbbi időkben szinte már nem is folyik, csak csordogál. Az ok kézenfekvő: régen volt ennyire alacsony a vízállás mint ezen a nyáron, s ennek oka szintén ismert: régen hullott oly kevés csapadék, mint mostanában. S ha esett is nem jó helyen, nem a Kárpátokban, a Tisza vízgyűjtőterületén. Ami jó volt az üdülőknek, az — közismerten — nem jó a mezőgazdaságnak és nem jó a folyók, vizek gazdájának, a vízügyi igazgatóságnak. Mert az alacsony vízállás miatt a nagyobb terhet bíró vontatók útnak sem indulhatnak a megfeneklés veszélye nélkül, s a kisebb hajók irányítóinak is igencsak résen kell lenniök, hogy járműveiket biztonsággal elkormányozzák. Az alacsony vízállás miatt aztán sok anyag és gép nem juthat el rendeltetési helyére, s így, például a partépítés igencsak akadozik. A kevés víz — mondták a vízügyi igazgatóság szakemberei — önmagában nem rendkívüli esemény, de az, hogy ily tartós legyen az apály, már szokatlan dolog. Mert tavaly decemberben Ti- szabecsnél mínusz 194 centimétert is mértek, ami lényegesen több, mint a most, szeptember 16-án mért mínusz 150 centiméter, de idén a mínusz száz centiméter eddig még mindig mérhető volt. A mederteltség értéke pedig mindenütt öt-tíz százalék között mozog. Végül, a jobb érthetőség kedvéért két sokat hallott, ám talán kevéssé értett fogalom magyarázata. A mínusz 150 centiméteres vízállás azt jelzi, hogy a múlt században egy igen alacsony vízálláskor a vízmértéken jelölt 0 ponthoz képest több, avagy'kevesebb víz van a mederben. A mederteltség pedig az eddig mért legnagyobb és legalacsonyabb vízállás közti különbség százalékban kifejezve. S. Z. Ezért kérdeztük Balogh Bélát, a csarodai Új Élet Termelőszövetkezet elnökét, amikor a jó búzatermés megalapozásáról beszélgettünk: Tud jobbat — Talán egy öt-hat tonnás gazdaságot kellene megkérdezni. A mi átlagunk éppen csak meghaladta a három tonnát hektáronként. — Beregben ez már figyelemre méltó, hiszen errefelé egyáltalán nem ritkák a sokkal gyengébb eredmények. — Ennek ellenére sem vagyunk elégedettek, és hiába hátráltat bennünket a természet, magunkban keresve a tartalékot, feltétlenül szeretnénk elérni legalább a megyei átlagot. — Nem kis cél. — De megvalósítható. Ennek érdekében szinte mindennap ösztönözzük az embereket. Arra törekszünk, hogy a gépparkunk a rendelkezésre álló időt lehetőleg teljesen munkában töltse. Az a traktoros, aki egymás után hat napon teljesítette a normáját, a hetediken 500 forint prémiumot kap nagy, 300-at kis gép esetén. — És ha a harmadik napon esőzik? — A felszáradás után nyújtott műszakban behoz— Nem hajtják túl a gépet? — Karbantartásra áta. lányt kapnak, a műhelyben töltött időre pedig nem fizetünk. Az az érdekük, hogy a traktor jó műszaki állapotban legyen. — A nagy hajtás a munka rovására mehet. — A szakembereink, és én magam is ott vagyunk a gépek nyomában, állandóan ellenőrizzük, hogy úgy alakul-e a talajállapot, ahogy az adott munka jó elvégzése után várható. Egyébként is érdekeltek a minél jobb ve. tőágy előkészítésében, mert jó kelés csak akkor várható a prémiummal együtt. — A vetést pedig igazán nem szabad elsietni. — Mi több, nem is érdemes a vető traktorosnak, hiszen a bérének több mint egyharmada elúszhat, ha sorhiány, vagy rossz fordulás tarkítja a kikelt búzát, ha nincs meg a kellő tőszám, ha kicsi a vetésmélység. — Egy kissé erős ez a szankció. — De nagyon hatásos. Tavaly a vetésben részt vevők többet kimentek megnézni munkájuk eredményét, mint mi, és végül közösen minősítettük. Nem volt vita. Pedig akadt bizony, aki hiába várta, hogy hektáronkénti 15 forintos vetési díjból a benttartott hatot is megkap- j ja. Az idén biztos gondo- ‘ sabb lesz. Esik Sándor
