Kelet-Magyarország, 1983. szeptember (43. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-15 / 218. szám

1983. szeptember 15. Kelet-Magyarország 3 Erkölcsi magatartásból is vizsgáznak a téeszek •• Összefogással mérsékelhetők az aszálykárok \ Beszélgetés dr. Dénes Lajossal, a MÉM miniszterhelyettesével A nyár utolsó napjaira megjött ugyan a várva-várt eső, a tavasz vége óta hiány­zó csapadékot azonban már nem tudta pótolni. Ráadásul ezekben a térségekben, ahol a legnagyobb volt az aszály kártétele, a természet most is szűkkeblűén osztotta ke­gyeit. Hogyan ítélik meg az aszály utáni helyzetet a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumban? Milyen központi intézkedésekkel próbálják mérsékelni az aszály hatását, s mit ajánlanak ennek érdekében a mezőgazdasági üzemeknek? Ezek­re a kérdésekre fkértünk választ dr. Dénes Lajos miniszterhelyettestől. — Mindjárt az elején szeretném leszögez­ni, hogy az aszály a kalászos gabonafélék­nél nem okozott nagy terméskiesést. Ehhez persze rögtön hozzá kell tenni, hogy voltak károk, azok nagysága megyénként, üzemen­ként, fajtánként és táblánként is jelentős mértékben eltért, összességében azonban a kalászos gabonatermést jó közepesnek mi­nősíthetjük. S bár a tervezett kalászos ga­bona mennyiséget nem értük el, nem vár­ható olyan rossz kukoricatermés, amely meg­oldhatatlanná tenné a hazai termésből tör­ténő belső gabonaellátást. — Mindezt alapul véve az állatállomá­nyunkat veszélyeztető takarmányhiánnyal összességében nem számolunk. Ehhez persze abszolút takarékos felhasználásra van szük­ség, és arra, hogy a melléktermékek takar­mányozási célú hasznosítása minden eddi­ginél nagyobb súlyt kapjon. A Gabona Tröszt vállalatai gondoskodnak a központosított ta­karmánykészletek arányos, szükséglet sze­rinti átcsoportosításáról. A jobb termésű megyék gabonaforgalmi vállalatai állami felvásárlási áron szállítanak gabonát az aszály sújtotta megyék vállalataihoz. Az ál­latállomány takarmányellátása ily módon, a nagyüzemek saját termésével kiegészítve mindenhol biztosított lesz. Vagyis ta'kar- mányhiány miatt várhatóan sem a nagy­üzemben, sem a háztájiban nem kell csök­kenteni az állatlétszámot. Bizonyos fokú megszorítások természetesen lesznek. — Így például minden nagyüzem csak annyi kukoricát vásárolhat, amennyi az ál­latállomány alapján indokolt. Ha pedig a gazdaság saját keverőüzemmel rendelkezik, akkor az ellátási körzet állatlétszámának és az alkalmazott receptúra kukoricahányadá­nak megfelelő mennyiségű kukoricára tart­hat igényt. A gabonaforgalmi vállalatok boltjaiban gondoskodnak a háztáji gazdasá­gok takarmányellátásáról is. Azzal a különb­séggel, hogy a kis boltok nem árulnak majd szemes kukoricát. Hangsúlyozom azonban, hogy a kistermelők is vásárolhatnak kuko­ricát, de nem szemesként, hanem darálva. Ezzel a viszonteladók árfelhajtó működését szeretnénk megakadályozni. — Nem fenyeget-e az a veszély, hogy egyes, aszály nem sújtotta, jó termést el­érő tsz-ek netán túl sokat kérnek a takar­mányért? Számíthatunk-e arra, hogy most is összetartanak, s ezúttal is segíteni, tá­mogatni fogják egymást? — Jogos a kérdés. Való igaz, hogy erkölcsi felfogásból, magatartásból is vizsgáznak a szocialista nagyüzemek. Vagyis abból, hogy az esetlegesen előforduló átmeneti és helyi jellegű hiányokból nem akarnak tőkét ko­vácsolni, és egymás kárára anyagi előnyök­höz jutni. Bízunk abban, hogy nagyüzeme­ink jól bevált együttműködési formáikra és szövetkezeti mozgalmunk erejére támaszkod­va segítik egymást. Annál is inkább szük­ség van erre, mert az állami szervek igye­keznek ugyan az aszály okozta károkat csök­kenteni, azok egész terhét azonban átvál­lalni nem tudják ... — Alapelv, hogy az aszály miatt kialakult kedvezőtlen pénzügyi helyzet -nem veszé­lyeztetheti sem a folyamatos üzemvitelt, sem pedig a jövő évi termés megalapozását. E fontos követelmény teljesítése érdekében a pénzügyi kormányzat egy sor olyan in­tézkedést hozott, amelyek jelentős mérték­ben enyhítik az aszálykárt szenvedett üze­mek pénzügyi gondjait. Azok az üzemek például, amelyek az előző három év átlagá­hoz képest kalászos gabonából, kukoricából és egyes kapásnövényekböl az aszály miatt 25 százalékkal kevesebb termést tudtak be­takarítani, földadókedvezményben részesül­hetnek. — Sőt, a különösen súlyos esetekben, ame­lyekre természetesen ugyancsak kitér a jog­szabály, teljes egészében mentesülhetnek a földadó fizetése alól. Jelentős kedvezmény az is, hogy az aszálykárt szenvedett üzemek kérhetik hitelvisszafizetési kötelezettségeik átütemezését. Azoknál a gazdaságoknál pe­dig, amelyek az aszály miatt az év végén veszteségesek lesznek, az illetékes szervek gyorsított módon, szanálás nélkül rendezik a pénzügyi hiányt. — Összegezve, milyennek ítéli az aszály sújtotta tsz-ek hangulatát? — Ami a hangulatot illeti, az üzemek­ben járva azt tapasztaltam, hogy az aszály­károk enyhítésére hozott központi intézke­dések ismertté válása után enyhült a kez­detben észlelhető bizonytalanság. A károk felmérése során sok helyütt az is bebizonyo­sodott, hogy többen borúlátóbban ítélték meg saját helyzetüket, mint amilyen az va­lójában. — Mit tart most a legfontosabb teendő­nek, mire ügyeljenek leginkább? — Napjaink legfontosabb teendői nyilván az őszi munkák. Ennek kapcsán és egyéb­ként is azt ajánljuk a károsult téeszeknek, hogy — amennyiben a tervbevett kukorica- termést már nem tudják betakarítani —, te­gyenek meg minden tőlük telhetőt azért, hogy forintértékben érjék el, de legalább közelítsék meg eredeti tervüket. Jól átgon­dolt. következetes takarékosságra szeretnénk kérni minden téeszt, tehát nemcsak az aszálykárosultakat. — Hangsúlyozom, hogy értelmes takaré­kosságról van szó, nem pedig arról, hogy ne rendeljék meg a szükséges műtrágya­mennyiséget. összegezve a teendőket, már most, az őszi munkákat fel kell használni a termelőalapok megőrzésére, a gazdaságok helyzetének stabilizálására, a jövő évi jó termés megalapozására. Ezt kívánja a tés- szektől mind a tagság, mind pedig az or­szág érdeke. B. K. Záhonyi tapasztalatok A MEZŐGÉP VÁLLALAT NYÍRTELEKI GYÁREGYSÉGÉBEN az idén 800 különböző tí­pusú tartálykocsit gyártanak. Jelenleg a DETK—15-ös típusból havonta nyolcvan készül. (Jávor László felvétele.) Á felkészült bizalmi Pártcsoportok a pártmunka megújulásáért Pártcsaportok javasolták, hogy a ji záhonyi állomás négy j pártszervezetéhez tartozó JKISZ-szervezetek tevékenységét taggyűlésen vitassák meg, mert úgy ítélik meg, a fiatalok kö­rében nagyfokú érdekte­lenség, passzivitás tapasz­talható. Nem megfelelő az ifjúsági szervezetek szer­vezettsége sem, s nem fej­tenek ki aktív tevékenysé­get a KISZ-szervezetek népszerűsítése érdekében a KISZ-en kívüli fiatalok között. A pártcsoportok kezdemé­nyezését meghallgatták az alapszervezetek vezetőségei, s amilyen gyorsan lehetett, na­pirendre tűzték a témát a taggyűlésen, s változtattak is. Ennek eredménye, hogy az utóbbi hónapokban javult a KISZ-szervezetek szervezett­sége, néhány helyen vezetők cseréjére is sor került. Ha baleset történik Ugyancsak a pártelet ki­sebb sejtjei jelezték, hogy Fényeslitkén a MÁV-nál a baleseti helyzet nem meg­nyugtató. Javasolták, vizsgál­ják meg. Informálták a párt­csoportok az üzemi pártbi­zottságot és az alapszerveze­tet arról is, hogy a pálya- fenntartási főnökség területén olykor eltussolják az üzemi baleseteket. Ez megengedhe­tetlen, felzúdulást vált ki. így került terítékre pártfóru­mon az ügy, s történt érdemi intézkedés. Csupán e néhány példa is igazolhatja: rendkívül fontos szerepük van a pártcsopor­toknak a pártéletben, a kap­csolatteremtésben, a valóság­hű informálásban, a párttag­ságot, de az egész környeze­tet érintő és érdeklői!) gon­dok feltárásában, igazságos megoldásában. A záhonyi át­rakókörzet területén működő pártbizottság felügyelete alatt 5 pártvezetőség, 28 aiapszer- vezet tevékenykedik, s a több mint 1000 párttag 122 párt­csoportban fejti ki tevékeny­ségét. Megbecsült párttagok Nem lehet kitűnő bizonyít­ványt kiállítani mind a 122 pártcsoport munkájáról. Nagy a szóródás. Gerőcs István, az üzemi pb titkára elmondta: a pártmunkában remélhető megújulás elsősorban a párt­bizalmiak felkészültségétől, tevékenységétől, megújulásá­tól függ. E tény felismerése eredményezte, hogy néhány pártszervezetünkben már sor került a régi, megújulni nem tudó pártcsoportbizalmi fel­mentésére, újak megbízatásá­ra. Olyan fiatal, politikailag képzett, szakmailag is elis­mert párttagok kerültek e tisztségekbe, akik példamuta- tóak, képesek jó kapcsolatte­remtésre, objektív tájékozta­tásra és szószólói a párthatá­rozatoknak. Csorba Józsefné, a gépesí­tett rakodási főnökség terüle­tén működő I-es alapszerve­zet titkára mondta el, hogy náluk öt pártcsoport tevé­kenykedik és vezetőiket min­den vezetőségi ülésre meghív­ják. Ez fontos, mert kétha­vonta van taggyűlés. A párt­élet viszont nem szünetelhet eközben sem. Lényeges, hogy a pártinformáció eljusson ab­ban az időben is minden em­berhez az adott területen. Eb­ben fontos szerepük van a bi­zalmiaknak, s nem röstellik azokat felmenteni e tisztségé­ből, akik ilyen vagy olyan okok miatt nem tudják vagy nem képesek ellátni e fontos pártmegbízatást. Kihasználni a munkaidőt Szeptember 16—18.: Mező­gazdasági termék­bemutató Az AGROKER, a mezőgaz­dasági főiskola kertészeti árudája, a Gyümölcs-Dísznö­vény Termesztési, Fejlesztési Vállalat újfehértói állomása és a kertbarátklubok közre­működésével nyílik termék- bemutató kiállítás Nyíregy­házán, a Megyéi és Városi Művelődési Központ Lenin téri épületében szeptember 16-án, 10 órakor. A kiállítás szeptember 18-ig lesz nyitva, s három napon át, 10 órától 18 óráig tekinthetik meg az érdeklődők. annak tévhitek, ami­ken csak mosolyog az ember. Hogy azért van az a sok természeti csa­pás, mert az űrhajósok meg­bolygattak valamit a csilla­gok között; sokáig beszédté­ma volt a karonfogva tipegő, fejkendős nénikék között, templomból hazafelé jövet. Vannak aztán olyan, tévhitek is, amelyek ugyancsak ve­szélyesek. mert valami fontos igazságot fednek el, meg­akasztják a gondolatot, meg­állnak egy tetszetős magya­rázatnál, amit aztán min­denki fúj nyakra-főre, ahe­lyett, hogy gondolkodni kez­dene, s esetleg rájönne, hogy a tévhitek közt is egy igen szépen fejlett, fajtájára jel­lemző példánnyal áll szem­ben. Ilyen például az a köny- nyen ki,mondott vélemény is, ha a hazai bérviszonyokról esik szó valami társaságban, hogy: bezzeg nyugaton tud­nak dolgozni az emberek, Ci- garettaszünetet is meghatá­rozott időnként tartanak és ha ott valakinek elszakad a derékszíja, inkább hagyja le­esni a nadrágját, de dolgozik tovább. így persze lehet ke­□ resni. Megfizetik őket. de meg is követelik a hajtást. Nálunk meg, — folytatódik ez a nem könnyen becser­készhető féligazság — a kő­művesek söröznek az állvá­nyokon a lakatosok tojás­rántottát sütnek a kovácstű­zön és általában mindig, mindenki kávézik, kártyázik, fodrászhoz jár, vagy kiter­jedt szerelmi levelezést (vagy ami a népgazdaságnak még rosszabb: telefonjait) bonyo­lítja le, munkaidő alatt. Van ebben igazság? Ter­mészetesen. Mint minden fél­igazságban. Ezért rendkívül veszélyes. A hazugság köny- nyedén tetten érhető, de ami­nek a fele igaz, annak a má- isik felét végig kellene gon­dolni. Az ember természeténél fogva szeret dolgozni. (Meg­szokta már, hiszen amióta a fáról leszállít, ezt teszi — mondhatnák a szkeptikusok. Tény az, hogy nem létezik még nem biztos, hogy semmit se tesz vagy ami még fon­tosabb: nem biztos, hogy azért nem dolgozik. mert nem szeret, vagy lusta. Va­jon hallottunk-e már olyan bányászokról, akik munka­időben a föld alatt kártyát vettek elő és körbeülték a felfordított csillét, hogy tíz­húszas alapon ultizni kezd­jenek. Meghökkentő híradás lenne egy ilyen, és az embe­rek évekig beszélnének róla. De a bányászok nem tesznek ilyet, mert ott van a szén, ott van a légkalapács és ott van a szállítószalag, ami folya­matosan a felszínre viszi munkájuk eredményét. Ismertem egy szakszerve­zeti vezetőt, aki soha nem azt kérdezte — miért nem dolgoznak? — ha ülve talált egy brigádot valahol, hanem azt, hogy — mi nincs már megint? Ekkor aztán el­mondták neki az emberek — ő közéjük ült, s bólogatott, — hogy reggel hat órára ígérte a tipliket az asztalosüzem, amiket be kellene ültetni a falba, de nem is baj, hogy nem hozta, mert a gipszet se hozták, amivel be kellene dolgozni. — Vakolóláda van, amibe megkevernék? — kér­dezte ilyenkor az ismerősöm. — Igen van — mondták a munkások. — Azon ülünk. így tanultam meg, ennél a vállalatnál azt a mondást is, hogy: nálunk ha vödör van, víz nincs, ha víz van, vödör nincs, ami nem tévesztendő össze azzal a mondással, hogy: ha az isten lovat adott, nyerget is ad hozzá. Mert nem ad. Nekünk magunknak kell megszerveznünk a nye­regkészítő ipart. És ez még mindig nem a teljes igazság, legfeljebb a háromnegyede. Tovább kell gondolkodni rajta. Mester Attila Nemrégiben került a fiatal Fülöp Andrásné ilyen poszt­ra. Ebből profitált a pártveze­tőség, hiszen KISZ-vezetőségi tag is. Segítségére volt a párt­vezetőségnek a fiatalok köré­ben végzett politikai munká­ban. Neki is érdeme, hogy az utóbbi hónapokban arra rá­termett, képzett fiatalembe­rek kérték felvételüket a páti­ba. Ügy ítélik meg, hogy nem­csak a pártépítésben tapasz­talható a megújulás az új pártbizalmi munkája révén, hanem a gazdaságpolitikai munka segítésében is. Kezde­ményezte ez a pártcsoport, hogy sürgősen vizsgálják meg a szocialista munkaverseny- nyel kapcsolatos munkát, ér­tékelést, mert itt tapasztaltak mulasztásokat, s figyelmez­tettek arra, mit kellene tenni a munkaidő jobb kihasználá­sa érdekében is. Lényeges, hogy megfogad ják a pártcsoportok tanácsa­it, reagáljanak jelzéseikre, hasznosítsák javaslataikat a pártszervezetek a határozatok előkészítésében. Farkas Kálmán nagyobb büntetés, mint ha valakit semmittevésre ítél­nek. (Lásd a középkori vár­börtönöket, a magánzárká­kat.) De nem is ez itt a lé­nyeg, hiszen ha valaki egy munkahelyen nem dolgozik,

Next

/
Thumbnails
Contents