Kelet-Magyarország, 1983. szeptember (43. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-15 / 218. szám

2 Kelet-Magyarország 1983. szeptember 15. MEGYEI IAP0KBAN OLVASTUK Holstein-friz bocik óvodája Egy évtized alatt húszezernél több holstein-friz szarvasmar­hát importáltunk tengeren túlról, s gazdaságaink igen jó eredményt értek el tartásukban, a szaporulatban és a tej­termelésben. Ennek köszönhető, hogy a holstein-friz-szövet- ség első világkongresszusának hazánk adott otthont. A részt vevő szakemberek a Gödöllői Agrártudományi Egye­tem Nagydombosi Tangazdaságát tekintették meg ebből az alkalomból. Képünk a „bocióvodában’’ készült. (MTI fotó — Szabó Sándor felvétele — KS) Kabinet után iskolabolt Korszerű kereskedelem-nem tankönyvből A gyakorlatban sajátíthat­ja el a kereskedelmi tanuló, miként foglalkozzon a vevők­kel, hogyan szeletelje géppel a felvágottat, megtanul esz­tétikus díszcsomagot összeál­lítani, turmixitalt kever, de még a grillcsirke sütésének csínját-bínját is megismeri. S az sem mindegy, hogy milyen finom kávét főz a presszógé­pen. Minderre Nyíregyházán, a kereskedelmi szakmunkás- képző tanulóinak nyílik le­hetősége, miután felavatták a Marx téri ABC-áruház mel­lett épült oktatási kabinetet. A Belkereskedelmi Miniszté­rium a szakmunkásképzés támogatására, az egész kabi­net felépítéséhez és felszere­léséhez szükséges 2,3 millió forintot megadta a megyének és a SZÁÉV fél év alatt fel­építette a kabinetet. Ami lényegében egy ABC- áruház, a szükséges darálók­kal, gondolákkal, csomago- lókkal felszerelve, s a leendő kereskedők itt gyakorolhat ják a gépek kezelését, tisztí­tását, az áruismeretet és mindazt, amit egy modern kereskedelmi boltban szüksé­ges tudni a tanulónak. A ka­binetet tanári szobákkal, szo­ciális helyiségekkel tették korszerűbbé. A 190 négyzet- méteres létesítményben az idei tanévben kezdik meg a szakmunkástanulók képzését. Az elméleti tudnivaló meg­szerzése mellett a kereskedő­tanulók „igazi” boltban is ta­lálkozhatnak a vásárlókkal. Az élelmiszer-kiskereskedel­mi vállalat a kabinet mellett lévő Marx téri ABC-áruházat jelölte ki úgynevezett tan­boltnak, s az idei szeptember­től találkozhatnak majd itt a vevők a tanuló feliratot vi­selő kereskedőjelöltekkel. Az eredményes .gyakorlati okta­tás érdekében az ÉKV bőví­tette a hagyományos eladó­helyek számát, s így minden tanuló felügyelet mellett mérhet, csomagolhat, ütheti be az árakat a pénztárgépen S hogy még több oldalát is­merjék meg a korszerű ke­reskedelemnek, a vállalat eb­ben az ABC-ben is még e hó­nap végéig grillcsirkesütést, kévéfőzést és díszcsomagolást valósít meg. Itt gyakorolhat­ják a fagylalt és a turmix készítését és adagolását is A tanboltban a szakmun­kástanulók ismerkednek szakmával, a kereskedelmi szakközépiskolásoknak azon­ban hamarosan egy iskolabol­tot hoznak létre. A Belkeres­kedelmi Minisztériumhoz hamarosan benyújtja az ÉKV azt a pályázatot, amelynek révén 300 négyzetméter alap- területű boltot alakítanának ki a kereskedelmi szakközép- iskola udvarán. Az iskolabolt a szakközép- iskoláé lesz, de az üzemelte­tést az ÉKV látja el, s így a lakossági ellátást is számot­tevően javíthatják Nyíregy­háza adott körzetében. A vár­hatóan 1984 végéig átadásra kerülő vegyesboltban az élel­miszerek mellett csecsemő- és felnőttruházati, papír- és háztartási árukat • s edénye­ket tartanak majd. (tk) ŐSZI KIKERICS Vadon élő védett növé­nyeink eszmei értéke tö­venként (szálanként) 500- tól 3000 forintig terjed. Ezek közé tartozik a kike­rics is, amelynek sok szép faja van, s található meg hazánkban is. Legnagyobb elterjedésű faja a nemzetségnek az ókor óta jól ismert őszi kikerics, ami megtalálható Sóstón is. Kisázsiából származik, ott a kikericseknek ma is sok szép faja terem. Egy bizonyos, az, hogy a Sóstó kertjeiben megje­lent az őszi gyönyörű ki­kerics, kinyitotta szirmait, s ez már az ősz tagadha­tatlan jele. Virágzásával az elmúlást köszönti. Szép nagy virágai vannak, ma­gasságuk eléri a 15—20 cm-t, telt virágú formái, valamint keleti fajokkal képzett, nemesített fajtái a kertekben kedveltek, Sós­tón pompáznak. A virágok halványabb vagy sötétebb rózsáslilásak, s némelyik őszi kikerics a kúszó juni- peruszok tövében fedezhe­tő fel. Látványuk a ter­mészetkedvelőknek igazi különlegesség. (f.) ÜJ LATKÉP Nyíregyházán az Iskola utca felől. (Elek Emil felvétele) DRÁGÁBB BEUTALÓK — KÜLÖNTÁMOGATÁS AZ ALACSONY JÖVEDELMŰEKNEK Változások a SZOT-iidültetésbei Kiosztották a szakszervezeteknek az 1984. évi iidülőjegyeket A SZOT a jövő évi közel négyszázezer beutalójegyet kedden — taglétszámuk ará­nyéiban — kiadlta az iparági­ágazati szakszervezeteknek. Az üdülőjegyeket a szak- szervezeti központok előre­láthatóan novemberig továb­bítják az alapszervezetekhez. 1984. január 1-ítől az üdü­léssel kapcsolatban többvál­tozásra kerül sor. 1981 óta a szolgáltatások, az élelmiszerek és az energia árában bekövetkezett válto­zások jelentősen növelték az üdülési költségeket is, ezért szükségessé vált a térítési díjak differenciált, átlagosan" 24 százalékkal történő fel­emelése. Változatlan marad a gyermekszanatóriumi be­utalás, valamint a kisbabás üdültetés térítési díja és to­vábbra is ingyenes a csalá­dos beutalásnál a harmadik és a további gyermek üdülé­se; valamint a szak-munkás­tanulók gyógybeutalása, és az állami gondozottak üdülése is. Az eddigi három komfort- fokozat helyett 1984. január 1-től az üdülők négy kategó­riába tartoznak, az I. osztá­lyú üdülők közül 24 épület — az I. osztályú szintet megha­ladó minőségű szolgáltatá­sok alapján — 1/a kategó­riába kerül. A rászorulók támogatásá­ra a SZOT — ugyancsak tag­létszám arányában — első ízben adott ki összesen 25 ezer darab 200 forintos utal­ványt a szakszervezeti köz­pontoknak. A családos beutalók jövő­re már igazodnak a nyári szünidő tartamához, ezért az eddigi hat helyett öt turnus­ra szólnak, amelyekben ösz- szesen 73 ezren üdülhetnek. Az év többi hónapjaiban to­vábbi 70 ezer dolgozót érin­tő házaspári beutaló ad lehe­tőséget arra, hogy a szülő vagy a nagyszülő gyermek­kel üdüljön. A házaspári be­utalóval rendelkező szülők­nek ezt a szándékukat előze­tesen kell jelezniük az üdü­lővezetésnek és erre vissza­igazolást is kapnak. Tizen­hatezerrel nő a gyógyüdülőbe szóló beutalók száma. Ez az üdülési forma a tavaszi és a téli szünetekben gyermekek­kel is igénybe vehető. A nyá­ri. szünidőben 24 ezer, a tanévben hétezer általános iskolás részére biztosítanak üdülési lehetőséget a SZOT gyermeküdülői. A belföldön üdülőket jö­vőre már a csoportonként több mint ezer fő elhelyezé­sére kibővített balatonszépla­ki Ezüstpart üdülő és a kor­szerűsített hajdúszoboszlói Béke gyógyüdülő, valamint a soproni Csepel üdülő is fo­gadja. Változatlanok a külföldi üdülési lehetőségek, 1984- ben összesen 43 útvonalon ti­zenegy országra terjednek ki, amelyeket 18 500 felnőtt be­utalt vehet igénybe. Az üdültetés részletes sza­bályait a Szakszervezeti Ér­tesítő szeptemberi számában megjelenő szakszervezeti kedvezményes üdültetés sza­bályzata tartalmazza. (MTI) Felhívom szíves figyelmü­ket a Kelet-Magyarország 1983. szeptember 11-i számá­nak 7. oldalán található szám­tani „baki”-ra. A legtöbb újságolvasó sze­me hamar átsiklik az apró betűkkel szedett, szokatlanul nagy szám felett. De ha va­laki megáll és kiszámítja a terület nagyságát, hamar rá­jön, hogy az mindössze fél négyzetkilométer, tehát kö­rülbelül akkora, mint a ta­nárképző főiskola kerítés ál­tal határolt területe. Nyilvánvaló, hogy ekkora terület meteorológiai viszo­nyainak észleléséhez nem szükséges egy 33 milliós léte­sítmény. De valójában mek­kora lesz a napkori obszer­vatórium hatóköre? Félmillió négyzetkilométer? Ez majd­nem akkora, mint Magyaror­szág, Románia, Csehszlovákia és Ausztria együttes területe Túlságosan nagynak tűnik. • Félmillió hektár, azaz öt­ezer négyzetkilométer? Kö­rülbelül megyénk területe. Ez pedig nagyon kicsiny. Fenti kérdésre a valószínű helyes választ a cikk sorai között ta­lálhatjuk meg: Ha ugyanis a napkori lé­tesítmény a Szentgotthárdon és Ferihegyen már meglévő obszervatóriumokkal együtt „átfogja az országot”, akkor a cikkben bemutatott léte­sítményre hazánk keleti har­mada, tehát körülbelül a Ti­szántúl területe jut. Hazánk harmadrésze pedig majdnem teljes pontossággal harminc­egyezer négyzetkilométer. Mindezek csupán egy újság­olvasó spekulációi. A baki viszont nem spekuláció, ha­nem tény. Dr. Mohos József Nyíregyháza MEGJEGYZÉSÜNK: köszön­jük olvasónk figyelmeztetését, a „baki” — tény: a szövegből ki­maradt a „kilo” szórész, tehát félmillió négyzetkilométerről van szó. Ez valóban soknak tű­nik, de utólag újra informálód­va megtudtuk: elméletben a be­rendezések erre alkalmasak le­hetnek, s minthogy később ter­mészetesen nemzetközi együtt­működésben is hasznosíthatják az obszervatóriumok láncát, szükség lehet a nagyobb terüle­tek „átfogására”. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Új termékkel igyekszik új piacokat szerezni a Szentlő- linci Állami Gazdaság és a Csongrád megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Válla­lat. Szegeden javában tarta­nak a kísérletek, hogy már idén eladhassák a burgonya- pehelyből készülő pogácsa- és lángospor-különlegességet, majd jövőre a gombóc- és le­vesporral is jelentkezhesse­nek. Mindehhez az alapanya­got, a burgonyapelyhet a Szentlőrinci Állami Gazdaság vajszlói feldolgozó üzeme szolgáltatja. Nincs probléma az alapanyaggal és alaposan felkészültek a szegedi, speci­ális receptúrák szerint dolgo­zó szakemberek is. Bíznak ab­ban, hogy megnyerik a hazai fogyasztók tetszését. Ennek egyik alapja, hogy a szegedi­ek Unikorn újdonságcsaládja alig két hónap alatt befutott, így kelendő a kimondottan szegedi specialitás, a krump­lis tésztapor. BÉKÉS MEGYEI népújság Az aszályos időszakra és a szárazság kártételeire tekin­tettel igen nagy jelentősége van annak, hogy a megter­melt takarmányfeleslegek minél hamarabb oda kerülje­nek, ahol most különösen nagy szükség van rájuk. Eb­ből kiindulva a termelőszö­vetkezetek megyei szövetsége kezdeményezte a szénapiac megteremtését és élénkítését. Felhívására jelentkeztek azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek jelentős mennyiségű lucernát vagy gyepszénát tud­nak átadni saját szükségletei­ken felül partnergazdasága­iknak. Az elkészült összesí­tésből kiderül, hogy 10 me­zőgazdasági üzem 54 tonna lucernát és gyepszénát kínál eladásra az állattartó nagy- és kisüzemeknek. A tárgyalóteremből [Támadás a buszmegállóban Kötekedő természetű em­bernek ismerik Balkányban és különösen a Petri-tanya környékén Múlik Mihályt és öccsét, Múlik Sándort, hiszen az idősebbik testvért egyszer emberölés kísérlete, a fiata­labbikat garázdaság miatt ítélték el. A két Múlik a múlt év no­vember 10-én este bekocsiká- zott a faluba szórakozni. Zárórakor kimentek a kocsi­hoz, de mielőtt beültek vol­na, odament hozzájuk K. Pé­ter, aki a Petri-tanyához kö­zeli Nádaspusztán lakik, s megkérdezte: nem vinnék-e őt is magukkal, mert lekéste az autóbuszt. Mulikék meg­ígérték, hogy elviszik, de még beszélgetni akarnak egy kicsit, majd szólnak indulás előtt. K. Péter megnyugodva ment oda egy beszélgető tár­sasághoz, hogy eltöltse az időt. Néhány perc múlva oda­ment hozzájuk Múlik Sándor és minden ok nélkül szidni kezdte K. Pétert, majd ami­kor szólni mert, hogy ne szidja az anyját, egyszerűen leütötte. A két Múlik kocsiba szállt, elindultak hazafelé, de rövid idő múlva visszatértek és a buszmegállóban várakozó K. Pétert újból a földre verték és összerúgdosták. Amikor már magatehetetlenül feküdt a földön, ismét magára hagy­ták és hazamentek. Szeren­csére épp akkor járt arra egy mentő, beszállította K. Pétert a kórházba, ahol megállapították, hogy eltört az orra és bevérzett a szeme is. A nyomozáskor még őszin­te tanúk közül ketten a tár­gyalás idejére már sok min­dent „elfelejtettek”, Mulikék is tagadták, hogy bántották volna K. Pétert, de a többi tanú — és a már említett két tanú rendőrségen tett — vallomása alapján a Nyírbá" tori Járásbíróság Múlik Mi­hályt — mint különös visz- szaesőt — 8 hónap, Múlik Sándort — mint visszaesőt — hét hónap börtönre ítélte, mellékbüntetésül pedig két- két évre eltiltotta őket a köz­ügyektől. Az ítélet nem jog­erős. PETŐFI NÉPE A Kiskunsági Nemzeti Park kondortói ornitológustábo­rában, ahol tájromboló lenne az elektromos légvezeték­hálózat kiépítése, a természe­tes elemeket fogták munkára. Szélkerék működteti a csőku­tat, tölti fel a pusztai zuha­nyozó tartályait vízzel, amit napkollektorok melegítenek. A hat tartály egyszerre 1200 liter 50—60 fokos fürdővizet szolgáltat az itt táborozó ha­zai és külföldi madármegfi­gyelőknek, önkéntes madár- gyűrűzőknek. A felállított napkollektor rendszeres hasz­nálat mellett éjjel-nappal melegen tartja a fürdővizet. CSONGRÁD MEGYEI HÍRLAP Az ország egyedüli kútmú- zeuma a közelmúltban nyílt meg Orosházán. A páratlan érdekességű létesítménynek a 18 méter magas víztorony ad otthont. A szocialista bri­gádok által kicsinosított he­lyiségben festmények, rajzok, tablók és eredeti tárgyak mu­tatják be a kútásó és -fúró eszközöket. Látható itt gö- dörkút, melyet belülről vesz- szőfonattal béleltek, deszkáz- ták, később pedig téglázták Az ásott kutak közül a gé- meskút és a kerekes kút mu­tatja, hogyan nyerték nem is olyan rég az ivóvizet A fém- kutak között található szi vattyú, kanalas, lendkerekes korona és szárszivattyús meg oldású. v,>V. _ 0- -V- _ muris. / visszi:n^ef BAKI

Next

/
Thumbnails
Contents