Kelet-Magyarország, 1983. augusztus (43. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-13 / 191. szám
1983. augusztus 13. Kelet-Magyarország 3 Vizsgázott az új vizsgarend Értékmérő érettségi NEMCSAK A DIÁKOK. az új érettségi rend is vizsgázott a nyáron, amikor az 1979-től fokozatosan életbe lépő új nevelési és oktatási dokumentumok szellemében 1983-tól általánossá vált a középiskolákban a korszerűsített érettségi, amelyet az élet már sürgetett. öt tárgyból kellett számot adni a diákoknak, hogy a tartalmában és formájában is megújított érettségi vizsga a korábbiaknál jobban betöltse értékmérő szerepét. Hogyan feleltek meg a nagyobb követelményeknek a szabolcsi diákok? Milyen tantárgyak okoztak gondot? Milyen javaslatokat juttattak el megfontolásra megyénkből az Oktatási Minisztériumnak? — Szentpé- teri Zoltánt, a megyei tanács művelődési osztályának középiskolai csoportvezetőjét kértük meg az ösz- szegzésre. Az újszerű érettségi rendről elmondta: a diákok többsége jól vette az akadályokat, képesek voltak megbirkózni a nehezebb feladatokkal. Mint ismeretes, az idén a gimnáziumokban a három kötelező tárgy — a magyar, a történelem, a matematika — mellett a negyedik kötelezően választható tárgy egy idegen nyelv volt, míg az ötödiket a fizika, kémia, biológia, földrajz tárgyak közül választhatták a diákok, azt, amelyet az utóbbi két évben a fakultáció keretében tanultak. ÚJDONSÁG VOLT, hogy a magyar tétel önálló nyelvi feladatot is tartalmazott, amelynél a helyesírás mellett a nyelvhelyesség, a kifejezőkészség, a stiláris és szövegalkotó fogalmak alkalmazása kapott komoly szerepet. Történelemből a tétel egyik része a Világnézetünk alapjai című tárgy alapfogalmainak, összefüggéseinek értelmezését és magyarázatát kérte számon. De nagyobb jelentőséget kapott az új rendszerű érettségi vizsgán a gyakorlati tudás mérése is, hiszen például földrajzból nemcsak az elméleti ismeretanyagot kellett tudni, hanem különböző gyakorlatokat is végeztek a diákok, mint például kőzetfelismerést. Formai változás, hogy az idén matematikából mindenkinek kötelező volt az írásbeli vizsga. Most pedig röviden a számok: a megye gimnáziumaiban 51 osztályban 1335 tanuló tett érettségi vizsgát. A végzősök közül 31-en nem kívántak érettségizni, mert megbuktak a negyedikben, vagy gyengébb osztályzataik miatt megelégedtek a középiskolai végzettséggel, érettségi nélkül. Az érettségizők közül a gimnáziumban 20 diák bukott — néhá- nyan több tárgyból is — amely az összlétszám 1,4 százaléka, nem rosszabb a tavalyi átlagnál. A legtöbben matematikából, történelemből és a fakultatív tárgyból „verték le a lécet.” A szakközépiskolákban 46 osztályban 1161 diák érettségizett, 35-en kaptak elégtelent, ez az összlétszám 3,01 százaléka, tavaly ez az arány 5,5 százalék volt. Itt főleg a szakmai elméleti tárgyakból voltak gyenge feleletek, 21-en buktak, majd a magyar és a történelem következett az elégtelenek sorában. A szakmai gyakorlat viszont a vártnál jobb eredményeket hozott. MELYEK AZ ÁLTALÁNOSABB, a jövőre nézve is megszívlelendő tapasztalatok? A középiskolai csoport vezetője kiemelte: a megújított, nagyobb követelményeket támasztó érettségi rend jól vizsgázott, a diákok a vártnál jobb teljesítményt nyújtottak. Gond, hogy hiányos az önálló ítéletalkotás, az elemzőkészség, az összefüggések keresése, a szelektivitás, a lényeglátásra törekvés és elég szegényes. nehézkes az írásbeli és szóbeli nyelvi kifejező erő. Milyen problémákra hívták fel a megye oktatási szakemberei a minisztérium figyelmét? Nyugtalanságot okozott az iskolákban, hogy az ötnapos tanítási hét miatt meghosszabbodott tanévben még folyt a tanítás, de június 9—22. között le kellett bonyolítani az érettségi vizsgákat is. Az is gond volt, hogy a szakközépiskolások összevont érettségifelvételi vizsga szóbeli tételei későn (vagy egyáltalán nem) érkeztek meg. VÉGÜL SOK EGYÉB HASZNOS MEGJEGYZÉS MELLETT az is elgondolkoztató — mivel újabban a harmadik és negyedik iskolai év jegyei alkotják a vihető pontszámokat — az érettségi vizsgán nyújtott teljesítmény valójában elveszítette jelentőségét, nincs tétje. így meglehet, van még további finomítani-, igazítanivaló a mindinkább értékmérővé váló érettségin. Páll Géza Azért a pénzért... 0 különbségei százasokban mérik — Tíz év alatt duplájára nőttek a keresetek. Igen sok erőfeszítésünk volt benne — magyarázza a szövetkezet elnöke. — Nyolcórás munkával akkor sem érünk el két és fél, háromezer forintos fizetésnél többet, ha megfeszülünk. Próbálja ki, aki nem hiszi, mit jelent egész nap vasalni — állítják egyöntetűen a lányok, asszonyok. Színe és fonákja ugyanez a két kijelentés. A helyszín sem változott. Fehérgyarmaton, a Szamos menti Ruházati Szövetkezetben vagyunk. A kérdés: mi lehet az oka annak, hogy ezen a vidéken legalább ezer forintttal kevesebbet keresnek a nők az ipari munkahelyeken, mint a megye más részeiben. Mert valljuk meg, hogy a szövetkezet 2800 forintos havi átlagához a begyakorlott, régi szakmunkások mellett olyanok is kellenek, akiknek a fizetése a kétezer forint körül alakul. S ilyenkor a há- nyavetinek tűnő kijelentés: „Ezért a pénzért..." ugyancsak megfontolandó. Sokan meggondolják Különösen szembetűntek most az ellentétek, amikor az Ipari Műszergyár egy új üzemet hozott létre, magasabb fizetésekkel, vagy amikor a dráguló utazási költségek miatt sokan meggondolják, hogy a termelőszövetkezet melléküzemében a néhány száz forinttal kevesebb fizetés is ér annyit, mint a városi munkahely. — Ha egy jó sorozatot kapunk akkor egy hónapban elérjük a háromezer forintot — bizonygatják az asszonyok. Ezt már néhány kilométerrel odébb, a szamossályi Üj Élet Termelőszövetkezet varrodájában hallottuk. — Valóban a szérianagyságtól függ, milyen teljesítményt érnek el az asszonyaink — állítja Karácsony Miklós főkönyvelő. — S ha kisebb is a teljesítmény, mint a Debreceni Ruhagyárban, ahonnan a varrnivalót kapjuk, azt is beszámítjuk hozzá, hogy itt előbb mindenki az otthoni jószágot látja el, délután a háztartás gondja szakad rá. S annak, aki nem tanulta a varrást, a keze sem úgy áll rá. Több géphez ért Olyan mentség ez, amivel a szamossályi asszonyok is egyetértenek. Egyetlen ember van a varrodában, Ördög Jó- zsefné, aki korábban a ruházati szövetkezetben dolgozott, a gyermekgondozási lejárta után választotta inkább a helyi varrodát. — A szakmának annyi hasznát látom, hogy én köny- nyebben átülök másik gépannyi bevételt elérni, kevesebb kötöttséggel. Csak túlórával? Fehérgyarmaton az idén két új üzem indult. Olyan konkurenciát jelentettek a ruházati szövetkezetnek, a HÖDI- KÖT-nek, de a többieknek is, amelyet nehezen akarnak elviselni. Pedig ezeknél sem fizetnek annyit, mint ameny- nyi az anyavállalat bére. Szamossályiban szovjet megrendelésre varrnak. Képünkön: Nyíri Lászlóné a készruhák minőségét ellenőrzi.- (Molnár Károly felvétele) hez, gyorsabban betanulok — mondja. — Egyébként darabbér van, ki hogy dolgozik, annyit keres. A fehérgyarmati szövetkezetben ugyancsak elmondhatjuk, hogy a végzett munka arányában keresnek. Ráadásul többnyire kényes exportmunkán dolgoznak, nem mindegy, milyen minőséget adnak ki a kezük közül. — A termelési szintben a középmezőnyben helyezkedünk el — hasonlít Tankóczi László elnök. — A jövedelmezőségünk viszont kisebb, mert most készült el az új üzemház, ami sokba került, nagyok a terhei. Az előző nyolc évben is a beruházás nagyon leterhelte a nyereséget, kevesebb jutott bérfejlesztésre. Könnyű volt annak, aki válogathatott a jelentkezők közül. A városban és a járásban is alig akad annyi nőknek való munkahely, mint amennyien biztos keresethez akarnak jutni. Csakhogy van egy alsó határ, amelynél mindenki számolni kezd. Mert a háztájiban is lehet ugyanAzonban a többletet százasokban lehet kifejezni. — Jól érzem magam itt, de a fizetésből élünk — fogalmazza a vasaló mellett Kiss Gézáné. — Több pénzt csak akkor kapunk, ha sok túlóránk van. Ezt azonban á család sínyli meg. Egyáltalán nem lehet biztos receptet adni a mai fehér- gyarmati gondokra. Hiszen igaza van annak, aki otthon a melléküzemet választja, mert azt a keveset ott is megkeresi, amit a városban kapna. Nyomós érv, hogy a ruházati szövetkezetben a további fejlődés alapja csakis a beruházás volt. A másik oldalon viszont ott a tény: nem lehet megnyugodni a „gyarmati” fizetésekben, hiszen ezek a minimális keresetek olyan feszültségeket szülnek, amelyeknek a hatása a jövőben mutatkozik meg igazán. Lányi Botond értékelés Ha az ember leül beszélgetni egy termelőszövetkezeti vezetővel, aligha kerülhető el a kérdés: milyen földeken gazdálkodnak? A válást is ismert: ennyi meg ennyi aranykorona értékű földeken, de a legtöbb helyen rögtön. azt is hozzáteszik, az aranykorona már régen- nem tükrözi a talaj valós értékét Éppen ezért vált szükségessé az új földértékelési rendszer megvalósítása, mely az egész országban, így megyénkben is két évvel ezelőtt vette kezdetét. Mint dr. Ko- tosmann Imre területi felügyelőtől megtudtuk. Szabolcsban a földértékelési feladatok az előírásoknak megfelelően haladnak. Hatalmas munka vár a megyei földhivatal szakembereire, akik dicséretes összhangban dolgoznak az érintett mező- gazdasági nagyüzemek kép- . viselőivel. De mi is változik 1985-től, a vizsgálatok befejeztével? Az új értékelési rendszer a talajok genetikai osztályozására épül, figyelembe véve fizikai, kémiai tulajdonságait,- a talaj minőségét, de a domborzati és az éghajlati tényezők hatását is számításba veszik. A munka nagyságára jellemző, hogy a helyszíni mintaterek értékelésén kívül el kell végezni a talajminták laboratóriumi vizsgálatát, az értékelendő területek helyszínelését, egyeztetését, de szükség van a földértékelési térképek; kidolgozására. valaminta, gépi' fieldolgoZashttz's*1 alapbf- zonylatok elkészítésére is. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy megyénkben, különösen a Tisza mentén, az Ecsedi-láp környékén, de még a Nyírség egyes részein is rendkívül magas a talajvíz szintje, mely roppant- mód megnehezíti az eredményes gazdálkodást. Ez ugyan mint befolyásoló tényező nemigen szerepel majd az egytől százig terjedő, új, pontozásos rendszerben, de a most kidolgozandó közgazdasági értékelésnél figyelembe veszik. S ezzel a korábbinál jóval reálisabb értek rendszer alapján dolgoztának majd gazdaságaink. M it csinál a vállalatvezetés, ha beszűkülnek a piacok, ha fokozódik a konkurrencia, ha növekszik a reklamciók száma, ha fizetési mérleghiány lép fel, ha az eladatlan termékektől roskadoznak a raktárak? Megpróbál úrrá lenni a nehézségeken. Korszerűsíti a technológiát, jobb, versenyképesebb terméket állít elő, újabb piacokat keres, esetleg személycseréket hajt végre. Nem igaz? Nem akarok dicsekedni, de a mi vállalatunk, az Általános Szerelőgyár egészen új, hazánkban még nem alkalmazott I. ódszerrel igyekszik legyűrni a gondokat. — Keresni kell egy műszakilag és közgazdaságilag is kiválóan képzett kádert, s ahogy a kalandfilmekben szokás, majd a veszélyhelyzetekben ő helyettesíti a vállalat vezetőit — mondta egy szép nap az igazgató. Nem akarom a szót szaporítani. Rám esett a választás. Január óta én vagyok az igazgató, a műszaki és a gazdasági igazgatóhelyettes dublőré, igaz, nem kell robogó autóból, égő ház emeletéről kiugranom, vágtató lovon, helikopterről lelógó kötélen különböző mutatványokat csinálnom, de azért van elég dolgom Vállalatunk hathatós segítségével épült óvoda ünnepélyes átadása — az avatáson részt vesz a teljes vállalatvezetés. Mi lesz velünk, csődbe megyünk? címmel gazdaságpolitikai beszélgetés a Dublőr lettem Hogy dolgozunk? A rázós helyekre engem küldenek, helyettük nekem kell helyi- állnom. Persze eligazítanak, hogy mit mondjak, hogyan viselkedjem, de a munka neheze az anyém. Kezdetben előfordult, hogy nem hallgattam rájuk, s botrány támadt, de azóta már sokkal rutinosabb vagyok, és sok érdekes kunsztot ismerek. íme, néhány példa munkamegosztásunkról. A vállalati negyedéves mérleg alakulásáról beszámoló a főhatóságnál — tartja a vállalati dublőr. vállalat szakszervezeti aktivistáival — a feltett kérdésekre válaszol a dublőr. Műszaki író-olvasó találkozó a kultúrteremben — bevezetőt mond az igazgató műszaki helyettese. Balesetvédelmi szemle a munkahelyeken — az ágazati szakszervezeti ellenőrt a dublőr tájékoztatja.. öttagú vállalati küldöttség Tirana—Teherán—Űj- Delhi—Santiago útvonalon piackutató körútra indul a gazdasági igazgatóhelyettes vezetésével. Vásárlói reklamációk alapján regionális eszmecsere a vásárlókkal Szigetszentmik- lóson — az ankétot a dublőr vezeti. A fentiekből világosan kitűnik, hogy mennyi veszély- helyzetben kellett helytáll- nom. Foglalkoztam például a munkaidőben italozókkal, a gyesről visszatért kismamákkal, az órabéremeléssel, a normaszigorilással, a hazai piackutatással, a segélyezéssel, hogy csak néhány nehéz munkát említsek. Apropó! A napokban értékelték az elmúlt félévi munkát. Megállapították: beszűkültek a piacok, növekszik a mérleghiány, termékeink a kutyának sem kellenek. H ogy mit döntött a vállalatvezetés a helyzet láttán? Meghatároz ■ ták a tennivalókat, köztük azt, hogy fokozottabban segítik az én munkámat is. Hogyan? Elsején belép a második dublőr! Kiss György Mihály Volt egy tücsköm V olt egy tücsköm. Dupla falú sátram közt élt tizenkét napig. Muzsikált szorgosan. Ha megpöcköltem a ponyvát, odébbment, s ott folytatta. Felmuzsikálta az égre a holdat. Szorgos hegedűszavára kövére- dett estéről estére. Végül ott lebegett az égi borbélytányér az égen. Odamuzsikálta a csendet. Amikor elhallgatott, hogy erőt gyűjtsön, olyat hallottam, arnit már régen. Csendet. Csendet. Csendet. Kimuzsikálta az erdőből az illatot. A bodzáét, a diólevélét, a bükkönyét, a sóskáét, a fűzét, s mellé ráadásnak a Tisza fövényéét. Belemuzsikálta a fülembe az álmot. A nyugodt éjszakát. A csenden átszűrődő Tisza sú- sogásl. A terel és időt áthágó álmodozást. Átmuzsikálta az éjszakát, amúgy jól mulatósán. Odacsalta társát, ketten is bazseváltak Istenadta művész volt a tücsköm. Előmuzsikálta az erdőből a rókát. A felgaly- lyazó fácánt. A gáton búvó foglyot. A büszke- röptű gémet. Táncraper- dült a világ. összemuzsikálta környék bogarát, zűr mögőt, ä csípőt, a bérré - gőt, az ugrót. Csak hangya nem jött. Rámuzsikálta a vágót a rétre. Az ágra madarat, az égboltra felhőt, a felhőre a fér. sátramra az árnyat, v rázsló volt a tücskön Szétmuzsikálta a hart, a villámlást, a ■ gést, a távoli har~ szót, a vonatfüttyöt, volt az úr, az ő he: je. Visszamuzsikálíz lém a békét; a h.ív- világba, a cser..:... álomba'; vis-, amn-/» kálta az illatot, n ’ a szerelmet Volt euy tücsk csúzáskor ten; ugrott vjszá a egy iücskom. nyár. Hová zsika? (burger
