Kelet-Magyarország, 1983. augusztus (43. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-13 / 191. szám

1983. augusztus 13. Kelet-Magyarország 3 Vizsgázott az új vizsgarend Értékmérő érettségi NEMCSAK A DIÁKOK. az új érettségi rend is vizs­gázott a nyáron, amikor az 1979-től fokozatosan élet­be lépő új nevelési és okta­tási dokumentumok szelle­mében 1983-tól általánossá vált a középiskolákban a korszerűsített érettségi, amelyet az élet már sürge­tett. öt tárgyból kellett szá­mot adni a diákoknak, hogy a tartalmában és formájá­ban is megújított érettségi vizsga a korábbiaknál job­ban betöltse értékmérő sze­repét. Hogyan feleltek meg a nagyobb követelményeknek a szabolcsi diákok? Milyen tantárgyak okoztak gondot? Milyen javaslatokat juttat­tak el megfontolásra me­gyénkből az Oktatási Mi­nisztériumnak? — Szentpé- teri Zoltánt, a megyei ta­nács művelődési osztályá­nak középiskolai csoportve­zetőjét kértük meg az ösz- szegzésre. Az újszerű érett­ségi rendről elmondta: a diákok többsége jól vette az akadályokat, képesek vol­tak megbirkózni a nehe­zebb feladatokkal. Mint ismeretes, az idén a gimnáziumokban a három kötelező tárgy — a magyar, a történelem, a matematika — mellett a negyedik köte­lezően választható tárgy egy idegen nyelv volt, míg az ötödiket a fizika, kémia, biológia, földrajz tárgyak közül választhatták a di­ákok, azt, amelyet az utób­bi két évben a fakultáció keretében tanultak. ÚJDONSÁG VOLT, hogy a magyar tétel önálló nyel­vi feladatot is tartalmazott, amelynél a helyesírás mel­lett a nyelvhelyesség, a ki­fejezőkészség, a stiláris és szövegalkotó fogalmak al­kalmazása kapott komoly szerepet. Történelemből a tétel egyik része a Világné­zetünk alapjai című tárgy alapfogalmainak, összefüg­géseinek értelmezését és magyarázatát kérte szá­mon. De nagyobb jelentőséget kapott az új rendszerű érett­ségi vizsgán a gyakorlati tudás mérése is, hiszen pél­dául földrajzból nemcsak az elméleti ismeretanyagot kel­lett tudni, hanem különbö­ző gyakorlatokat is végez­tek a diákok, mint pél­dául kőzetfelismerést. For­mai változás, hogy az idén matematikából mindenki­nek kötelező volt az írásbe­li vizsga. Most pedig röviden a szá­mok: a megye gimnáziuma­iban 51 osztályban 1335 ta­nuló tett érettségi vizsgát. A végzősök közül 31-en nem kívántak érettségizni, mert megbuktak a negyedikben, vagy gyengébb osztályzata­ik miatt megelégedtek a középiskolai végzettséggel, érettségi nélkül. Az érett­ségizők közül a gimnázium­ban 20 diák bukott — néhá- nyan több tárgyból is — amely az összlétszám 1,4 százaléka, nem rosszabb a tavalyi átlagnál. A legtöb­ben matematikából, történe­lemből és a fakultatív tárgyból „verték le a lé­cet.” A szakközépiskolákban 46 osztályban 1161 diák érett­ségizett, 35-en kaptak elég­telent, ez az összlétszám 3,01 százaléka, tavaly ez az arány 5,5 százalék volt. Itt főleg a szakmai elméleti tárgyakból voltak gyenge feleletek, 21-en buktak, majd a magyar és a törté­nelem következett az elég­telenek sorában. A szakmai gyakorlat viszont a vártnál jobb eredményeket hozott. MELYEK AZ ÁLTALÁ­NOSABB, a jövőre nézve is megszívlelendő tapasztala­tok? A középiskolai csoport vezetője kiemelte: a meg­újított, nagyobb követelmé­nyeket támasztó érettségi rend jól vizsgázott, a diákok a vártnál jobb teljesítményt nyújtottak. Gond, hogy hi­ányos az önálló ítéletalko­tás, az elemzőkészség, az összefüggések keresése, a szelektivitás, a lényeglátás­ra törekvés és elég szegé­nyes. nehézkes az írásbeli és szóbeli nyelvi kifejező erő. Milyen problémákra hív­ták fel a megye oktatási szakemberei a minisztérium figyelmét? Nyugtalanságot okozott az iskolákban, hogy az ötnapos tanítási hét mi­att meghosszabbodott tan­évben még folyt a tanítás, de június 9—22. között le kellett bonyolítani az érett­ségi vizsgákat is. Az is gond volt, hogy a szakközépisko­lások összevont érettségi­felvételi vizsga szóbeli téte­lei későn (vagy egyáltalán nem) érkeztek meg. VÉGÜL SOK EGYÉB HASZNOS MEGJEGYZÉS MELLETT az is elgondol­koztató — mivel újabban a harmadik és negyedik isko­lai év jegyei alkotják a vi­hető pontszámokat — az érettségi vizsgán nyújtott teljesítmény valójában el­veszítette jelentőségét, nincs tétje. így meglehet, van még további finomítani-, igazítanivaló a mindin­kább értékmérővé váló érettségin. Páll Géza Azért a pénzért... 0 különbségei százasokban mérik — Tíz év alatt duplájára nőttek a keresetek. Igen sok erőfeszítésünk volt benne — magyarázza a szövetkezet el­nöke. — Nyolcórás munkával akkor sem érünk el két és fél, háromezer forintos fizetésnél többet, ha megfeszülünk. Pró­bálja ki, aki nem hiszi, mit jelent egész nap vasalni — ál­lítják egyöntetűen a lányok, asszonyok. Színe és fonákja ugyanez a két kijelentés. A helyszín sem változott. Fehérgyarma­ton, a Szamos menti Ruháza­ti Szövetkezetben vagyunk. A kérdés: mi lehet az oka an­nak, hogy ezen a vidéken legalább ezer forintttal keve­sebbet keresnek a nők az ipa­ri munkahelyeken, mint a megye más részeiben. Mert valljuk meg, hogy a szövet­kezet 2800 forintos havi átla­gához a begyakorlott, régi szakmunkások mellett olya­nok is kellenek, akiknek a fizetése a kétezer forint kö­rül alakul. S ilyenkor a há- nyavetinek tűnő kijelentés: „Ezért a pénzért..." ugyan­csak megfontolandó. Sokan meggondolják Különösen szembetűntek most az ellentétek, amikor az Ipari Műszergyár egy új üze­met hozott létre, magasabb fizetésekkel, vagy amikor a dráguló utazási költségek mi­att sokan meggondolják, hogy a termelőszövetkezet mellék­üzemében a néhány száz fo­rinttal kevesebb fizetés is ér annyit, mint a városi munka­hely. — Ha egy jó sorozatot ka­punk akkor egy hónapban el­érjük a háromezer forintot — bizonygatják az asszonyok. Ezt már néhány kilométer­rel odébb, a szamossályi Üj Élet Termelőszövetkezet var­rodájában hallottuk. — Valóban a szérianagy­ságtól függ, milyen teljesít­ményt érnek el az asszonya­ink — állítja Karácsony Mik­lós főkönyvelő. — S ha ki­sebb is a teljesítmény, mint a Debreceni Ruhagyárban, ahonnan a varrnivalót kap­juk, azt is beszámítjuk hoz­zá, hogy itt előbb mindenki az otthoni jószágot látja el, délután a háztartás gondja szakad rá. S annak, aki nem tanulta a varrást, a keze sem úgy áll rá. Több géphez ért Olyan mentség ez, amivel a szamossályi asszonyok is egyetértenek. Egyetlen ember van a varrodában, Ördög Jó- zsefné, aki korábban a ruhá­zati szövetkezetben dolgozott, a gyermekgondozási lejárta után választotta inkább a he­lyi varrodát. — A szakmának annyi hasznát látom, hogy én köny- nyebben átülök másik gép­annyi bevételt elérni, keve­sebb kötöttséggel. Csak túlórával? Fehérgyarmaton az idén két új üzem indult. Olyan kon­kurenciát jelentettek a ruhá­zati szövetkezetnek, a HÖDI- KÖT-nek, de a többieknek is, amelyet nehezen akarnak el­viselni. Pedig ezeknél sem fizetnek annyit, mint ameny- nyi az anyavállalat bére. Szamossályiban szovjet megrendelésre varrnak. Képünkön: Nyíri Lászlóné a készruhák minőségét ellenőrzi.- (Molnár Károly felvétele) hez, gyorsabban betanulok — mondja. — Egyébként darab­bér van, ki hogy dolgozik, annyit keres. A fehérgyarmati szövetke­zetben ugyancsak elmondhat­juk, hogy a végzett munka arányában keresnek. Ráadá­sul többnyire kényes export­munkán dolgoznak, nem mindegy, milyen minőséget adnak ki a kezük közül. — A termelési szintben a középmezőnyben helyezke­dünk el — hasonlít Tankóczi László elnök. — A jövedelme­zőségünk viszont kisebb, mert most készült el az új üzem­ház, ami sokba került, na­gyok a terhei. Az előző nyolc évben is a beruházás nagyon leterhelte a nyereséget, keve­sebb jutott bérfejlesztésre. Könnyű volt annak, aki válogathatott a jelentkezők közül. A városban és a já­rásban is alig akad annyi nőknek való munkahely, mint amennyien biztos keresethez akarnak jutni. Csakhogy van egy alsó határ, amelynél min­denki számolni kezd. Mert a háztájiban is lehet ugyan­Azonban a többletet száza­sokban lehet kifejezni. — Jól érzem magam itt, de a fizetésből élünk — fogal­mazza a vasaló mellett Kiss Gézáné. — Több pénzt csak akkor kapunk, ha sok túl­óránk van. Ezt azonban á család sínyli meg. Egyáltalán nem lehet biz­tos receptet adni a mai fehér- gyarmati gondokra. Hiszen igaza van annak, aki otthon a melléküzemet választja, mert azt a keveset ott is megkeresi, amit a városban kapna. Nyomós érv, hogy a ruházati szövetkezetben a to­vábbi fejlődés alapja csakis a beruházás volt. A másik ol­dalon viszont ott a tény: nem lehet megnyugodni a „gyar­mati” fizetésekben, hiszen ezek a minimális keresetek olyan feszültségeket szülnek, amelyeknek a hatása a jövő­ben mutatkozik meg igazán. Lányi Botond értékelés Ha az ember leül beszél­getni egy termelőszövetkezeti vezetővel, aligha kerülhető el a kérdés: milyen földe­ken gazdálkodnak? A válást is ismert: ennyi meg ennyi aranykorona értékű földe­ken, de a legtöbb helyen rög­tön. azt is hozzáteszik, az aranykorona már régen- nem tükrözi a talaj valós értékét Éppen ezért vált szükséges­sé az új földértékelési rend­szer megvalósítása, mely az egész országban, így me­gyénkben is két évvel ezelőtt vette kezdetét. Mint dr. Ko- tosmann Imre területi fel­ügyelőtől megtudtuk. Sza­bolcsban a földértékelési fel­adatok az előírásoknak meg­felelően haladnak. Hatalmas munka vár a megyei földhi­vatal szakembereire, akik dicséretes összhangban dol­goznak az érintett mező- gazdasági nagyüzemek kép- . viselőivel. De mi is változik 1985-től, a vizsgálatok befejeztével? Az új értékelési rendszer a talajok genetikai osztályo­zására épül, figyelembe véve fizikai, kémiai tulajdonsá­gait,- a talaj minőségét, de a domborzati és az éghajlati té­nyezők hatását is számításba veszik. A munka nagyságára jellemző, hogy a helyszíni mintaterek értékelésén kí­vül el kell végezni a talaj­minták laboratóriumi vizs­gálatát, az értékelendő terü­letek helyszínelését, egyez­tetését, de szükség van a földértékelési térképek; ki­dolgozására. valaminta, gé­pi' fieldolgoZashttz's*1 alapbf- zonylatok elkészítésére is. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy megyénkben, különösen a Tisza mentén, az Ecsedi-láp környékén, de még a Nyírség egyes ré­szein is rendkívül magas a talajvíz szintje, mely roppant- mód megnehezíti az eredmé­nyes gazdálkodást. Ez ugyan mint befolyásoló tényező nemigen szerepel majd az egytől százig terjedő, új, pontozásos rendszerben, de a most kidolgozandó közgaz­dasági értékelésnél figyelem­be veszik. S ezzel a koráb­binál jóval reálisabb értek rendszer alapján dolgoztá­nak majd gazdaságaink. M it csinál a vállalatve­zetés, ha beszűkülnek a piacok, ha fokozó­dik a konkurrencia, ha nö­vekszik a reklamciók szá­ma, ha fizetési mérleghiány lép fel, ha az eladatlan ter­mékektől roskadoznak a raktárak? Megpróbál úrrá lenni a nehézségeken. Kor­szerűsíti a technológiát, jobb, versenyképesebb ter­méket állít elő, újabb pia­cokat keres, esetleg sze­mélycseréket hajt végre. Nem igaz? Nem akarok dicsekedni, de a mi vállalatunk, az Ál­talános Szerelőgyár egészen új, hazánkban még nem al­kalmazott I. ódszerrel igyek­szik legyűrni a gondokat. — Keresni kell egy mű­szakilag és közgazdaságilag is kiválóan képzett kádert, s ahogy a kalandfilmekben szokás, majd a veszélyhely­zetekben ő helyettesíti a vállalat vezetőit — mondta egy szép nap az igazgató. Nem akarom a szót sza­porítani. Rám esett a vá­lasztás. Január óta én va­gyok az igazgató, a műsza­ki és a gazdasági igazgató­helyettes dublőré, igaz, nem kell robogó autóból, égő ház emeletéről kiugranom, vág­tató lovon, helikopterről le­lógó kötélen különböző mu­tatványokat csinálnom, de azért van elég dolgom Vállalatunk hathatós se­gítségével épült óvoda ün­nepélyes átadása — az ava­táson részt vesz a teljes vál­lalatvezetés. Mi lesz velünk, csődbe megyünk? címmel gazda­ságpolitikai beszélgetés a Dublőr lettem Hogy dolgozunk? A rázós helyekre engem küldenek, helyettük nekem kell helyi- állnom. Persze eligazítanak, hogy mit mondjak, hogyan viselkedjem, de a munka neheze az anyém. Kezdet­ben előfordult, hogy nem hallgattam rájuk, s botrány támadt, de azóta már sokkal rutinosabb vagyok, és sok érdekes kunsztot ismerek. íme, néhány példa mun­kamegosztásunkról. A vállalati negyedéves mérleg alakulásáról beszá­moló a főhatóságnál — tart­ja a vállalati dublőr. vállalat szakszervezeti ak­tivistáival — a feltett kér­désekre válaszol a dublőr. Műszaki író-olvasó talál­kozó a kultúrteremben — bevezetőt mond az igazgató műszaki helyettese. Balesetvédelmi szemle a munkahelyeken — az ága­zati szakszervezeti ellenőrt a dublőr tájékoztatja.. öttagú vállalati küldött­ség Tirana—Teherán—Űj- Delhi—Santiago útvonalon piackutató körútra indul a gazdasági igazgatóhelyet­tes vezetésével. Vásárlói reklamációk alap­ján regionális eszmecsere a vásárlókkal Szigetszentmik- lóson — az ankétot a dub­lőr vezeti. A fentiekből világosan ki­tűnik, hogy mennyi veszély- helyzetben kellett helytáll- nom. Foglalkoztam például a munkaidőben italozókkal, a gyesről visszatért kisma­mákkal, az órabéremelés­sel, a normaszigorilással, a hazai piackutatással, a se­gélyezéssel, hogy csak né­hány nehéz munkát említ­sek. Apropó! A napokban ér­tékelték az elmúlt félévi munkát. Megállapították: beszűkültek a piacok, nö­vekszik a mérleghiány, ter­mékeink a kutyának sem kellenek. H ogy mit döntött a vál­lalatvezetés a helyzet láttán? Meghatároz ■ ták a tennivalókat, köztük azt, hogy fokozottabban se­gítik az én munkámat is. Hogyan? Elsején belép a második dublőr! Kiss György Mihály Volt egy tücsköm V olt egy tücsköm. Dupla falú sátram közt élt tizenkét napig. Muzsikált szor­gosan. Ha megpöc­költem a ponyvát, odébb­ment, s ott folytatta. Felmuzsikálta az égre a holdat. Szorgos he­gedűszavára kövére- dett estéről estére. Vé­gül ott lebegett az égi borbélytányér az égen. Odamuzsikálta a csen­det. Amikor elhallgatott, hogy erőt gyűjtsön, olyat hallottam, arnit már ré­gen. Csendet. Csendet. Csendet. Kimuzsikálta az er­dőből az illatot. A bod­záét, a diólevélét, a bük­könyét, a sóskáét, a fű­zét, s mellé ráadásnak a Tisza fövényéét. Belemuzsikálta a fü­lembe az álmot. A nyu­godt éjszakát. A csen­den átszűrődő Tisza sú- sogásl. A terel és időt áthágó álmodozást. Átmuzsikálta az éj­szakát, amúgy jól mula­tósán. Odacsalta tár­sát, ketten is bazseváltak Istenadta művész volt a tücsköm. Előmuzsikálta az er­dőből a rókát. A felgaly- lyazó fácánt. A gáton búvó foglyot. A büszke- röptű gémet. Táncraper- dült a világ. összemuzsikálta környék bogarát, zűr mögőt, ä csípőt, a bérré - gőt, az ugrót. Csak hangya nem jött. Rámuzsikálta a vá­gót a rétre. Az ágra madarat, az égboltra felhőt, a felhőre a fér. sátramra az árnyat, v rázsló volt a tücskön Szétmuzsikálta a hart, a villámlást, a ■ gést, a távoli har~ szót, a vonatfüttyöt, volt az úr, az ő he: je. Visszamuzsikálíz lém a békét; a h.ív- világba, a cser..:... álomba'; vis-, amn-/» kálta az illatot, n ’ a szerelmet Volt euy tücsk csúzáskor ten; ugrott vjszá a egy iücskom. nyár. Hová zsika? (burger

Next

/
Thumbnails
Contents