Kelet-Magyarország, 1983. augusztus (43. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-07 / 186. szám

2 Kelet-Magyarország 1983. augusztus 7. Szálló, étterem, sörbár Nyitás előtt a „Korona“ Nyíregyháza vendéglátá­sának történetében jelentős dátum lesz augusztus 20-a: ekkor fogadja a vendégeket a Korona, amelyet első alka­lommal, 88 évvel ezelőtt, 1895-ben nyitottak meg. A patinás, Alpár Ignác tervei alapján készült épület tető- szerkezetén 1979 decemberé­ben kezdtek dolgozni, 1980 júniusában pedig bezárt az étterem is, hogy hozzáláthas­sanak Nyíregyháza egyik legkedveltebb szórakozóhe­lyének rekonstrukciójához. Kívülről már hetek óta gyönyörködhetünk az épület jól eltalált színezésében, sőt a nagyméretű ablakokon azt is láthatjuk: belülről is nap­ról napra változik, formáló­dik a Korona. Megnyitásával sokat javul majd Nyíregyhá­za közétkeztetése is, hiszen konyhájában egyszerre 1500 adag ételt készíthetnek. Merőben új lesz Nyíregy­házán a Korona épületében most formálódó sörbár, ahol több fajta csapolt és üveges sör kapható majd egyszerre. Lesz finom falatok boltja, már szerelik a cukrászüzem gépsorait, amelyek a cuk- ■ rászdászerűen működő süte­ményboltot és a környező ét­termeket, presszókat is ellát­ják tortafélékkel. Az emeleten az elmúlt években még művelődési ház szerepét betöltő nagyterem eredeti szépségében helyreál­lítva várja majd a vendége­ket: a Koronának ezt a részét elsősorban kongresszusok, je­lentősebb tanácskozások, na­gyobb rendezvények otthoná­nak szánják. Mellette két kü­lönteremben gondoskodnak a SIMOGATTA, POFOZTA, HARAPTA Elfogták a nyíregyházi szatírt $ £ Már sötét volt. amikor a nyolc­éves kislány hazaindult az iskolából. A kö­zelben egy fia­talember — ne­ki bácsi — áll­dogált, majd amikor a kis­lány odaért, megszólította. A gyerek tisz­telettudóan vá­laszolt, aztán beszélgetve in­dultak el egy­más mellett. Bár nem volt még késő, a februári hideg­ben kevesen jártak az utcán, s amikor egy kivilágítatlan helyre értek, a fiatalember leült. Az addig a felnőttben bízó gyerek akkor kezdett el félni, amikor a férfi simogatni kezdte, aztán ölébe ültette és pénzt ígért, ha kap egy pu­szit. A gyerek menekülni akart, de a férfi nem eresz­tette el, hanem (amikor a kis­lány nem volt hajlandó meg­fogni a nemi szervét), pofon l ütötte. A gyerek segítségért kiabált, s szerencsére sikerült ' elmenekülni, Az eset a múlt év február 12-én történt Nyíregyházán, A család feljelentést tett a rendőrségen, de a tettes nem került elő és hosszú ideig nem is szereztek tudomást hasonló esetről. Egészen ok­tóber 23-ig. Ekkor a Kossuth utca egyik házában egy asszony liftre várás közben egy ha­talmas pofont kapott. Amikor védekezésül arcához emelte két kezét, a férfi a mellét szorongatta; szerencsére a lépcsőház bejáratához épp közeledett valaki, így a tá­madó elmenekült. A személy­leírás meglehetősen kevés támpontot adott a rendőr­ségnek, a szatír kiléte ismét homályban maradt, s ez év június 2-ig nem is érkezett bejelentés hasonló esetről. Ezen az estén egy kertes ' házban lakó asszony egyedül volt otthon és az ablak alatti ' heverőn fekve tévét nézett. A hosszúra nyúlt műsor alatt el is szundikált, s arra éb­redt, hogy egy torzonbora kinézetű férfi hajol be az ab­lakon, s egyik kezével a haját cibálja, másik kezével pedig a mellét fogdossa, aztán teste más részeit kezdi tapogatni. Az asszony kiabálni kezdett, a támadó pedig elmenekült. Június 14-én este az Ung- vár sétányon ismét egy 8 éves kislányt szemelt ki: elő­vette nemi szervét, felkapta a kislányt az ölébe, de szeren­csére három gyerek közele­dett, ezért elengedte a kis­lányt és elmenekült. Három nap múlva a Kun Béla utca egyik épületének lépcsőházá­ban harapott bele egy asz- szony fenekébe, július 26-án délelőtt az Északi Alközpont­ban lévő minigarzonok kör­nyékén tépte le egy kislány szoknyáját és bugyiját. Jú­lius 29-én pedig a Május 1. tér egyik tízemeletes házának lépcsőházában kezdett fog- dosni egy asszonyt, de a sikí- tástól megijedt és elmene­kült. A kezdetben ritkábban, az utóbbi időben azonban egyre gyakrabban és szemérmetle­nebbül támadó szatir tettei­nek híre kelt, s városszerte egyre nagyobb félelmet oko zott a lányok, asszonyok és a leánygyermekek között. Sze rencsére az egyik megtáma­dott pontos személyleírást adott róla, s legutolsó tárna dása után három nappal a rendőrség őrizetbe vette Nagy Károly 28 éves Nyír­egyháza, Fürst Sándor utcai segédmunkást. Naggyal már általános is­kolás korában is baj volt: hetedikes korában egyik ta­nárnőjéről írt becsületsértő szavakat a járdára, hat éve a mostanihoz hasonló módon támadott meg valakit, de ak­kor garázdaság miatt büntet­ték meg, s nemrég a katona­ságtól is hasonló okok. miatt szerelték le. Nagy Károly most előzetes letartóztatásban várja ügyé­nek tárgyalását. Fényképét azért közöljük, hogy akit megtámadott, de nem tett el lene feljelentést, most a Nyíregyházi Városi-Járási Rendőrkapitányságon pótol­hatja azt. Balogh József Jósa-emlékbizottság alakult A jövő év november 30-án emlékeznek meg megyénkben Jósa András születésének 150. évfordulójáról, melynek mél- ■ tó megünneplésére a nevét viselő megyei kórházban és rendelőintézetben emlékbi­zottság alakult. A Jósa-emlékbizottság már el is készítette programját, melyben vetélkedő, tudomá­nyos emlékülés, Jósa-dom- bormű avatása, emlékplakett kiadása a múzeummal közö­sen, pályázat meghirdetése kaptak helyet. A jubileumi pályázatot felemelt összeggel és nagyobb számú pályadíj- jal hirdetik meg, mint a ko­rábbi években. Az évforduló­ról a kórházi évkönyvben is megemlékeznek, illetve Jósa- emlékszámot is kiadnak. A rendezvények többsége a jövő évben lesz, de a vetél­kedőre már ez év végén sor kerül. Hasonlóan már az idén hozzálátnak az állandó orvos- történeti gyűjtemény létreho­zásához, melyet a kórház új épületének tanácstermében helyeznek majd el. Előzmények már vannak; a kórház fennállásának 75. év­fordulóján 1974-ben „Orvos­történeti mozaikok Szabolcs- Szatmár megyéből” címmel a tanárképző főiskola aulájá­ban, 1981-ben pedig „Nyír­egyháza kórházainak törté­nete” címmel a megyei könyvtárban rendezett kiállí­tást dr. Fazekas Árpád főor­vos, a megye orvostörténeti emlékeinek kutatója. A Jósa-jubileum jó alkal­mat kínál egy állandó orvos- történeti gyűjtemény kialakí­tására, melyhez szakmai se­gítséget a megyei Jósa And­rás Múzeum és a budapesti Semmelweis Orvostörténeti Múzeum munkatársai adnak. Az emlékbizottság által ki­adott felhívás a kórház há­romezer dolgozóját kéri fel, aki csak teheti, gyarapítsa a meglévő gyűjteményt. Az adomány lehet: régi fénykép, nyomtatvány (meg­hívó, gyászjelentés), régi re­cept, patikai edény (tégely, üveg, címke), könyv, műszer stb. A felajánlott emléktár­gyakat az emlékbizottság titkárához, dr. Fazekas Árpád főorvoshoz juttathatják el a kórház dolgozói, illetve mind­azok, akik ilyen tárgyakkal rendelkeznek. Ka tasztrófapoata Tengerből mentett levelek A bélyegkiállítás látogatói megiiletödötten. többen kissé borzongva állnak egy külö­nös gyűjtemény előtt. A be­keretezett üveglap alatt sza­kadozott, megpörkölődött, né­hol vérfoltos, vagy a víztől, olajtól elmosódott, a'lig kibe­tűzhető címzésű borítékok láthatók. Felirata: Kataszt­rófaposta. Ez az aerofilatélia egyik ága repülőgép-, hajó- vagy vasúti szerencsétlenségből megmentett leveleket tartal­maz. A küldemény az ese­ményre utaló bélyegzőt kap­ja vagy ilyen szövegű ragje- gyet. A nagyon megviselte­ket külön borítékba teszik, és a posta ezen igazolja a kései kézbesítés okát. A MEGPÖRKÖLT BORÍTÉK A szomorúan érdekes ese­tek közül való, amikor a bu- d a pest—bécsi vonalon 1918. június 13-án Ausztriában le­zuhant egy repülőgép. Két pilótája szörnyethalt. Ugyan­ezen a járaton nyolc nappal későhb 150 méter magasból zuhant le gép. A postazsákok tartalmából mindkét esetben alig néhány darabot sikerült megtalálni, és a címzetthez eljuttatni. Algírban a légipos­tajárat gépét 1927. március 21-én érte végzetes szeren­csétlenség: lezuhant és el­égett. A rajta lévő postai küldemények egy részét ki­mentették a lángokból, és a katasztrófára utaló szövegű bélyegzővel továbbították. A Batávia—Hollandia kö­zött holland gép bonyolította le a légiközlekedést; s 1935- ben a bushiiri repülőtéren a felszállás után lezuhant és Egy tömeges megbetegedés nyomán A hashajtó paprikás csirke Mint arról beszámoltunk: júli­us 28-án délelőtt a Szabolcs me­gyei Állami Cpítőipari Vállalat üzemi ápolónője jelentette a Nyíregyháza városi közegészség­ügyi-járványügyi szolgálatnak, hogy a SZAÉV mintegy hatvan dolgozója hasmenéses megbetege­désre panaszkodik. A városi közegészségügyi-járványügyi szolgálat azonnal a helyszínre vonult. A vizsgálat során vala­mennyi beteget kikérdezett, akik elmondták: július 27-én délben a SZAÉV Nyíregyháza örökösföldi építkezésén levő üzemi étkezdé­jében paprikás csirkét fogyasz­tottak galuskával, s a betegség tünetei mikor jelentkeztek. A vizsgálatokban részt vettek a me­gyei KÖJÁL és a vállalat illeté­keséi is. Mit állapítottak meg? — ez alkalommal erről érdeklődtünk. Benczúr Lajos, a SZAÉV mun­kásellátási osztályának vezetője: — Az ételeket az Alföldi Ven­déglátó Vállalat Nyíregyháza, Tünde utcai konyhájáról szállí­tották az építkezésre. A „gya­nús" paprikás csirkéből, galus­kából 161-en ettek, de közülük hatvanegyen betegedtek meg. Emiatt négy dolgozó 3 napig volt táppénzen. A Tünde utcai főző-, valamint az örökösföldi tálaló- konyhában mindent, illetve a szállító gépkocsit is fertőtlenítet­ték. Dr. Réthy Mária, állami köz­egészségügyi felügyelő, megyei KÖJÁL: — Az ételminták és a dolgozók szűrővizsgálata alapján megálla­pítottuk, hogy a — szerencsére enyhe lefolyású — hasmenéses megbetegedést a nagy hőség, a nem megfelelő szállítási, tálalási és közegészségügyi körülmények miatt gyorsan elszaporodó kór­okozók okozták. A betegek kö­zül senki sem került kórházba. Az ilyen és a hasonló esetek el­kerülése érdekében mind a fő­ző-, mind a tálalókonyhában megtették a szükséges intézkedé­seket, csakúgy, mint az ételek szállítási feltételeinek javítása terén. A konyha dolgozói és a szállí­tószemélyzet bizonyosan ezúttal is mindent ugyanúgy csináltak, mint máskor, azonban míg eddig nem történt baj, most „hopp” egy nap, és mennyi „hercehurcának" voltak kitéve. A dolgok alakulá­sában valószínűleg az is közre­játszhatott. hogy az ebédet né­hány órával előbb elkészítették, mint azt az építkezésre szállí­tották. az emberek elfogyasztot­ták volna. Tehát azon igyekeztek — mint máskor —, hogy a dolgo­zóknak időben megérkezhessen a friss főtt étel. De a gyorsaság mellett is vigyázni kell! Különö­sen egy vállalati konyhán, ahol több százan, ezren esznek . .. Dicséret illeti a SZAÉV üzemi ápolónőjét, illetékeseit, mert mi­helyt értesültek a problémáról, azonnal megtették . a szükséges intézkedéseket-, melynek része volt a közegészségügyi szolgálat értesítése is, azaz a gondokat nem igyekeztek vállalaton belül „elmismásoini". (cs. gy.) Heti bosszúságunk Betét Ha arról írtad ezt a bosszú­ságot, hogy valahol nem vált­ják vissza az üveget, már dobom is a szemétkosárba — mondta szerkesztőm, amikor kezébe vette a kéziratot. Míg megnyugtattam, hogy szó sincs üvegbetétekről, magam­ban azon kuncogtam: már nem volt rossz bolt ezt a cí­met adni, eggyel több ember­nek okozott bosszúságot a betét. Most már elárulom: a gyermekágybetét. Amolyan legénybúcsúfélére voltam hivatalos a héten. Igaz, barátomnak már tavaly bekötötték a fejét, tehát nem is volt már olyan nagylegény, de az elmaradt búcsút akar­tuk pótolni, míg felesége kórházban várta a csemetét. Kibontottuk az első üveggel, de a koccintás előtt barátom a szekrényhez invitált és mu­togatni kezdte: mi mindent vettek már a picinek. Kibon­tottuk a második üveggel, ek­kor meg a majdani gyermek­szobába hívott, s büszkén mu­tatott gyermeke későbbi rab­ságának színhelyére, a rácsos gyermekágyra. Csak azt nem értem —, mondta lehangolva —, hogy az ördögbe csinálhattak a 117 centis ágyba 110 centis beté­tet, egyáltalán mivel kellene kitölteni ezt a hét centis he­lyet, amely később — ha a gyerek már lépegetni fog — balesetveszélyes is lehet. — Rakd körül valamilyen ronggyal, győzködtük hárman is, aztán azzal próbáltuk vi­gasztalni, hogy ráér még né­hány hónapig a megoldáson töprengeni, de továbbra sem értette: miért nem olyan be­tétet gyártottak, amelyik ki­tölti az egész gyermekágyat. Mert nem ugyanaz a cég készíti, hoztuk elő az újabb érveket, és hogy szemléletes példával éljünk — meg hogy figyelmeztessük is házigazdái mivoltára —, a pohár és a benne levő ital példájára hi­vatkoztunk, mert ugye az is azért nincs soha tele, mert nem az adja a konyakot, aki a poharat gyártja. Ez az érv sem hatott, csak az, amikor valakinek eszébe jutott: nem a betét kicsi, ha­nem az ágy nagy. B. J. Mellesleg Meztelen igazság, hogy szűkebb pátri­ánkban is egyre többen mez­telenkednek. Mint az elmúlt napokban két ízben is olvas­hattuk e lap hasábjain, egy­néhány szégyentelen ember nem átalkodik fényes nappal pucérkodni a tiszai strando­kon. Láttak ilyen ádámkosz- tümös egyént Gergelyiugor- nyán, legutóbb pedig a tisza- löki üdülőnegyedben tűnt fel egy magamutogató. Mellesleg felfoghatjuk a dolgot úgy is: lám, lám, az új hóbort, a nudizmus immáron nálunk is hódít. Csakhogy nem egészen így áll a dolog, hiszen 'amíg a tengerparti világhíres üdülőkben elkerí­tett helyen flangálnak anya­szült meztelenül a nudisták, addig a Tisza-parton néhány feltűnni vágyók a békés és szemérmes strandvendégek között keltenek megbotrán­kozást. Nem tagadom, bár magamról aligha képzelem el, hogy valaha is törzsvendég lennék majd egy ilyen intéz­ményben, ennek ellenére én is kíváncsian olvastam eddig a különféle híreket a nudiz­musról. Innen tudom, hogy egyesek nem csupán egészségesnek, de kívánatosnak is tartják a mezítelenséget. Mint mondják, ez állítólag jótékony hatással van az ember jellemére is: a nudisták amikor levetik leg­intimebb darabjaikat is, ak­kor teljesen egyformának ér­zik magukat. Miután én ezt az érzést még nem tapasztal­tam, kétkedve fogadom az ál­lítást. Igaz ugyan, hogy egy ilyen elkülönített strandon nem li­citálhatnak például a nők az­zal, kinek van drágább és merészebb fürdőruhája, de már bocsánatot kérek: az uj­junk sem egyforma, miként lehetne hát egyforma vala­mennyi nő az ilyen helyen. Előnyök és hátrányok tekin­tetében nyilvánvalóan van némi eltérés, hogy a mell- és a csípőbőséget már meg se említsem. Férfiak esetében is nyomban kilátszik a lóláb, akarom mondani, szembetű­nik a különbség, hiszen ahány ember, annyi féle ... Megint csak mellesleg vet­ném közbe: mélységesen egyetértek azokkal, akik nem kérnek az ilyen látványból a nyilvános strandokon. Bár sok esetben nem árt, ha a mezte­len valóságot nem homályo- sítja el szemünkben semmi, azért ezt sem kell túlzásba vinni. Különben is, gyakorta tapasztalni, hogy egyesek azt takargatják, amit valami oknál fogva nem akarnak a más orrára kötni s azt tár­ják a világ elé, amire a ku­tya se kíváncsi. Most jut eszembe: már nem aktuális ez a téma, hiszen betört a hideg front s a zugnudisták még a Tisza- parton se szeretik, ha — li- babőröznek. (angyal) Az ÉPSZER dolgozói a sörbár polcrendszerének kialakítá­sán dolgoznák. kongresszusi terem vendégei­nek ellát ás ár 61. Nyolcvanegy szállodai he­lyet jelent Nyíregyházának a Korona átadása, ahol lesz 800 forintos lakosztály is, de egy kétágyas, fürdőszobás szoba 540-be, egy szerényebb, fürdőszoba nélküli szoba 280 forintba kerül. A szálloda megnyitásával a különböző turistacsoportok fogadásának feltételeit sikerül megjavíta­ni, hiszen eddig egy nagyobb csoportot nem tudtak elszál­lásolni azonos körülmények között. A Korona — amelyet ösz- szeépítettek a Szabolcs-szál- lóval — jó lehetőséget kínál az éjszakai bár olyan elhelye­zésére, hogy ne zavarják a szállóvendégeket, módot ad kerthelyiség kialakítására, a Szabolcs-szálló lefedett kert­jét pedig játékteremmé át­alakíthatják. A szálloda bútorait a Szat- már Bútorgyár, az éttermi bútorokat a debreceni hajlí­tottbútorgyár készítette, de dolgoztak a Korona berende­zésén hajdúnánásiak, szarva­siak, a fóti tsz, a Ganz-MÁ- VAG, a KERTI, a Győri Táv­közlési Műszaki Főiskola, a Műemlékfelügyelőség dolgo­zói, tervezői, a legnagyobb részt azonban az ÉPSZER dolgozói vállalták. A rekonst­rukció költsége 120 millió fo­rint volt. Aki augusztus 20-án, a nyi­tás napján betér a Koronába, feltehetően találkozik majd egy kis reklámszöveggel: a Korona vendéglátása a ven­déglátás koronája! A vendég­látó vállalat ezt nemcsak reklámnak szánta. (balogh) elégett. Az utasok közül töb­ben meghaltak vagy megsé­rültek. Ennek a szerencsét­lenségnek is vannak filatéliai dokumentumai. Az egész vi­lágsajtót bejárta a hír, ami­kor a németek büszkesége, a Hindenburg léghajó 1937. május 6-án az Egyesült Álla­mokban, Lakehurstnál lezu­hant. Ezúttal is sikerült né­hány megpörkölődött levelet megmenteni. MÁSFÉL ÉVTIZEDES KÉSÉSSEL A debreceni repülőtér kö­zelében 1938. augusztus 12-én a Szent István nemzetközi repülőtalálkozóra újságíró­kat szállító gép lezuhant. A fedélzetén tartózkodó tizen­két személy a katasztrófa ál­dozata lett. Elgondolható, mit érzett a>z az újságíró, aki hirtelen föllépett betegsége miatt kénytelen volt otthon maradni, s helyette más ment a halálba. Svájcban, 1954-ben, egy gleccseren tizennégy évvel ezelőtt lezuhant repülőgép roncsait és a pilóta maradvá­nyait találták meg. A posta­zsák érintetlen volt, és tar­talmát másfél évtizedes ké­séssel továbbították. Az Excaliber amerikai lu­xus óceánhajó 1950. június 27-én alig hagyta el a kikö­tőt, hogy utasait 43 napon Földközi-tengeri útra vigye, amikor félreértett sípjelzés miatt összeütközött a dán Columbia hajóval. Az Exca- libaren tűz ütött ki, amit egy közeli hajónak sikerült elol­tania. Az utasokat és a sze­mélyzetet vontatóhajó vette a fedélzetére, a postazsákot kihalászták a tengerből!, és a vizes, olajos foltú leveleket New Yorkból küldték el a címzetteknek. POSTÁS SÁRKÁNYREPÜLŐVEL Sok halottja, súlyos sebe­sülnie volt annak a vasúti szerencsétlenségnek, amely 1965. december 18-án Sala- manóra közelében történt. A roncsok alól kimentett leve­leket a portugál posta továb­bította. A legújabb aviatikái sport: a sárkányrepülés már any- nyira fejlett, hogy megkísé­relték levelek szállítására al­kalmazni. Egy ismert bajno­kot, M. Miltont kérték fel, hogy Angliából Franciaor­szágba továhbítsa a postát. A szerkezet azonban fölmondta a szolgálatot és a viharos tengerbe zuhant. A pilótát egy szovjet teherhajó kimen­tette. Az átnedvesedett pos­tát ezúttal is sikerült meg­szárítani. H. E.

Next

/
Thumbnails
Contents