Kelet-Magyarország, 1983. augusztus (43. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-16 / 193. szám

2 Kelet-Magyarország 1983. augusztus 16. rApolt, AZ OLVASÓ FALU A rápolti emberek olvasó emberek, ezt híven bizonyít­ja a közelmúltban megje­lent újságcikk is. (A „dobo­gós” Rápolt — Könyvtárak Szabolcsban, Kelet-Magyar- ország, 1983. július 21.). Ér­demes elidőzni azon, hogy miből eped a* jelzett, nagy­arányú olvasottság; a falu­ban több mint harminc évig élő és dolgozó pedagógushá- zaspár 3—4 generációt ne­velt fel úgy, hogy a tudo­mányágak alapjai mellett megszerettették a falu lakói­val a művészeteket, s így az irodalmat is. Tanulságos e téren, hogy a falu lakói közül sokan a téli „üresjárat” időben iro- dajomélményeikről számol­tak be egymásnak. Vannak olyan idős emberek, akik több könyvtárnyi regényt, elbeszélést kiolvastak. Ha velük elegyedik szóba az ember, könnyen észreveheti, hogy Móricz, Arany vagy éppen Hemingway, Turge- nyev, Jack London, Stein­beck műveit olvasták. Sikerült a pedagógusok­nak, akik egyben a falu könyvtárát is vezették, meg­nyerniük az olvasás ügye mellett a cigány lakosok többségét is. Kitartó, ke­mény munka volt, mert elő­ször még az analfabétizmust kellett felszámolniuk. Ez rejlik hát a felmérés adatai mögött, no meg az, hogy a falu lakói közül ke­rültek már ki gépész-, villa­mos-. agrár-, kohómémökök, orvosok. vadászpilóta és hadosztályparancsnok, filo­lógus és történész. Mindez alig 360 lakosból. Magocsa László Ököritófülpös NYÁRI VÄSÄR A Kelet-Magyarország au­gusztus 10—i számában ..Blokk” címmel bírálat je­lent meg áruházunk cipő­osztályát illetően. Sajnálattal olvastuk elége­detlen hangú megjegyzéseit a cikk írójának. Az egyedi blokkolástól eltekinteni sem­miképpen nem szabad és ép­pen a vásárlók érdekében ütjük be tételesen az össze­geket a pénztárgépen annak igazolására — különös fon­tossággal a cipők esetleges cseréje — hogy a vásárlók későbbi jogos panaszának ér­vényt szerezhessünk. Ami a kiszolgálás gyorsa­ságát illeti: a szokásos egy, illetve két pénztár helyett a vásár alkalmával négy pénz­tárt állítottunk be a cipő­osztályunkon. Az osztály el­adóin kívül az adminisztrá­ciós dolgozók, valamint az áruátvétel dolgozói 11 órán át megállás nélkül végezték munkájukat, a mintegy 3200 fizető vásárló kiszolgálását az egyébként szokásos for­galom 4—5-szörösét teljesít­ve. Több megértést kérünk a láthatatlan pult másik ol­dalán is. Baraksó János ig. h. Nyírfa Áruház Népi ellenőrök vizsgálták Romlott áru a raktárban Az áruellátás és a szolgáltatások helyzetét vizsgálta júliusban a Nyíregyházi városi-járá­si Népi Ellenőrzési Bi­zottság. Nyíregyházán 19 boltot, Tiszavasváriban, Baktaiórántházán és Oroson további 15 üzle­tet kerestek fel a népi el­lenőrök. ‘ Többek között megállapí­tották, hogy az alapvető élel­miszerekből egyenletes az el­látás. Igaz, néhány vidéki boltban előfordul, hogy késve érkezik a tej, a kenyér, il­letve óvatosságból nem ren­delnek eleget e cikkekből. Sajnos még mindig kevés a baromfiaprólék, s hentesá­rukból sem megfelelő a vá­laszték. Javuló ruházati ellátás Javult az ellátás ruházati cikkekből, bár még itt is ta­lálkozunk hiányzó cikkekkel, de mezőgazdasági szeráruk­ból, tüzeléstechnikai felsze­relésekből, építőanyagokból, kerékpárokból is rendszere­sen meghaladja a kereslet a kínálatot. A próbavásárlások­nál súlyosabb fogyasztói meg­károsítás nem történt. Üj egységek átadásával, a meglevők korszerűsítésével, a dolgozók szakmai képzésé­vel, s a szerződéses üzemelés bővítésével javultak az áru­sítás feltételei. Egyre több üzletben működik hűtő, így mind több helyen van lehe­tőség a választék bővítésére. A vásárlók könyvébe tett be­jegyzések is igazolják, hogy egyre kevesebb a kifogás az eladók munkájával szemben. A boltok külső és belső rendje általában elfogadható, de hiányosságok e téren is vannak. Például az orosi Ma­gyar utcai falatozóban, amely megérett a felújításra. Itt a fagylalt-előkészítő helyiség sem felelt meg a közegész­ségügyi előírásoknak, s a fagylaltgép is elavult. Drága zöldség Az Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat Toldi utcai húsboltjában a füstölt kol­bász nem volt megfelelő mi­nőségű. A Tiszavas-vári ÁFÉSZ tiszadob—új teleki Akácfa utcai vegyesboltjá­ban pedig hét kiló, fogyasz­tásra már alkalmatlan teper­tőt találtak. Tiszavasváriban, a Kossuth utcai zöldséges­boltban selejt száraz tésztát, romlott árut tároltak a rak­tárban. Ebben az üzletben a rend és a tisztaság sem volt megfelelő. Sőt a minőséghez viszonyítva indokolatlanul magas áron kínálták a zöld­ségféléket. A Nyíregyházi ÁFÉSZ kótaji ABC-boltja az 1983-as év első felében 8 millió 614 ezer forint forgalmat bonyolított le, ami jórészt élelmiszer, vegyi- és háztartási, hús-hentesáruk, já­ték és textiláru eladásából tevődött össze. (Császár Csaba felvétele.) Kiderült az is, hogy az áruellátás hiányosságaiért legtöbbször nem a kereske­dők felelősek. A bolti meg­rendelések és a szállítói számlák összehasonlítása azt mutatta — főként az Alföldi Élelmiszer- és Vegyiáru Ke­reskedelmi Vállalat és a Vas-műszaki Nagykereskedel­mi Vállalat esetében — hogy a kért áruk jelentős része nem, vagy csak részben érke­zett meg az üzletekbe. Kilenc szerződéses boltot is felkerestek a népi ellenőrök Legnagyobb gond, hogy a bérbeadók nem ellenőrzik az árubeszerzést, a nyitvatartás, a munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségügyi követelmények megtartását, a fogyasztók ér­dekvédelmét. Pedig ezzel sú­lyos szabálytalanságok előz­hetők meg. Csak kezessel... A felkeresett szolgáltató egységekben egyes alkatré­szek hiánya miatt esetenként elhúzódik ' a javítási idő. A HIREX-nél a nagykereskedel­mi vállalatok az alkatrészek szállítólevelén nem tüntetik fel az árat, csak később kül­dik a számlát. Ezért az idő­közben történő javításoknál az előző számlán levő árakat alkalmazzák, ami szabályta­lan. A Kölcsönző és Szolgál­tató Vállalat nyíregyházi boltjában kévés az ifjúsági turizmushoz szükséges ke­rékpár, s főzőeszköz. Június közepétől több cikk csak ke­zes aláírásával vehető köl­csön. Ez az intézkedés joggal sérti az ügyfeleket. A tapasztalatok azt igazol­ják, hogy a javuló ellátás el­lenére sok még a tennivaló. Például: jobb együttműkö­désre van szükség a szállítók­kal, a helyi termelőüzemek­kel. Keresni kell a lehetősé­get a hiánycikkek számának csökkentésére is. (házi) Állami gondozottak vakációja Tíz nap a Szeréna-lakban Közel kétezer állami gon­dozott gyermek él Szabolcs- Szatmár megyében. Többsé­gük nevelőotthonokban nő fel, nevelőszülőknél 950-en vannak. Az intézetben cse­peredő gyerekek nemcsak a tanévet, de a vakáció heteit is az otthonban töltik el. A megyei gyermek- és ifjú­ságvédő intézet minden év­ben lehetőséget teremt az ál­lami gondozottak üdültetésé­A tárgyalóteremből Részegen ment el május 1- én este a piricsei büfébe Vislóczky Ferenc 25 éves fia­talember, s mivel a büfé már zárva volt, nem engedték be. Vislóczky előbb fenyegetőz­ni kezdett, szidta, majd meg­öléssel fenyegette a büfé sze­mélyzetét, aztán betörte a bü­fé ajtaját és pálinkát köve­telt. A büfé dolgozói meg­ijedtek a részeg embertől, s hogy ne randalírozzon to­vább, adtak neki egy félli­ter pálinkát. Amikor a pálinka már ná­la volt,, földhöz vágta, aztán ismét pálinkát követelt, amit a kiszolgáló félelmében újból odaadott.. Ezt a változatosság kedvéért nem a földhöz, ha­nem a pult tetejéhez vágta Vislóczky, s az üveg termé­szetesen összetört. A garáz­da Viskóczkyt négy hónap szabadságvesztésre büntették Bontóperről a kocsmába a büntetés végrehajtását azonban két év próbaidőre felfüggesztették. Garázdaság miatt vonta fe­lelősségre a Nyírbátori Járás- bíróság Rembeczki János 50 éves ófehértói lakost is. Rem­beczki a bíróságról ment ha­zafelé május 18-án, ahol ép­pen házasságukat bontották fel. Első útja az ófehértói ital­boltba vezetett, s amikor ré­szegen hazament, baltával szétverte a lakás ajtaját, összetaposott néhány napos­csibét, a többit szétszórta az udvaron, s közben volt fele­ségét és 17 éves gyermekét fenyegette a baltával, míg azok az utcára nem menekül­tek előle. Rembeczki t öt hó­nap szabadságvesztésre ítél­ték. de a büntetés végrehaj­tását két év próbaidőre fei- lüegesztették Ugyancsak garázdaság mi­att ítélte el a Nyírbátori Já­rásbíróság Balogh Vince 21 éves nyírbélteki lakost. Ba­logh is gyakori vendége a helybeli Akác étteremnek, ahol január 29-én ok nélkül belekötött egy vendégbe, s azt úgy megütötte, hogy nem­csak a székek és asztalok borultak fel, hanem betört a nagyméretű kirakat üvege is. Balogh másnap ismét el­ment az étterembe, újból be­lekötött egy vendégbe. Sze­rencsére a vendégnek sikerült elmenekülni Balogh nyitott borotvája elől, ám ekkor Balogh nekitámadt egy ven­dégnek, aki épp akkor akart bemenni az étterembe. A garázda Balogh Vincét hat hónapi szabadságvesztés­re ítélte a Nyírbátori Járás- : ág. re. Az Idén a gyerekek két­harmada nyaralhat. Az intézet sóstói üdülőjé­ben, a Szeréna-lakban egy­szerre 75-en pihenhetnek. Ebben az évben június 6-tól augusztus 27-ig tíznapos tur­nusokban érkeznek ide az állami gondozott gyerekek. A huszonöt személyes közép­hutai üdülőben június 1-től augusztus 28-ig összesen 208- an vakációznak. Mindkét he­lyen egy-egy turnusban, ne­velőszülőknél élő gyermeke­ket fogadtak. E lehetőségek mellett va­lamennyi szabolcsi nevelő- otthon szervezett üdülést a gondozottak részére. Általá­ban hazánk szép tájaira — például a Balatonra — jutot­tak el a gyerekek. Az idén egyedül Tiszadobról utazott júliusban külföldi vakáció­zásra egy csoport. Huszon­ötén két hetet az NDK-ban töltöttek. Ez időre cserében a gyermekváros fogadott hu­szonöt NDK-beli állami gon­dozottat. A nyíregyházi kisegítő is­kola és nevelőotthon növen­dékei két hétig a fővárossal ismerkedtek, a nyírbátori in­tézet gyermekei pedig Szil­vásváradon, illetve Gergelyí- ugornyán sátortáboroztak. A KISZ Központi Bizottsága húsz szabolcsi szakmunkás- tanuló leány és fiú nyaralá­sáról gondoskodott. Ezek a gyerekek augusztus elején ti;: napié Balatongyörökön üdül tok. A téma, a némafilm-han­gosfilm váltása korának fel­idézése az Álomkereskedők. c. amerikai filmsorozatban valójában sok lehetőséget sejtetett. Hiszen nyilvánva­ló — mint számos forrásból tudjuk is —, hogy az átállás nem ment simán. Régebbi alkotói módszerek dőltek meg, színészi pályafutások fejeződtek be idejekorán, csődbe jutottak azok a film­stúdiók, amelyek nem tud­tak lépést tartani az újjal. Azonban ez a filmsorozat mindebből csak igen felszí­nes jelzéseket adott, egy fi­atal menedzser és konzer­vatív apósa elvi, sőt üzleti összeütközésének, no meg némi szerelmi bonyodalom­nak a keretében. Ezt is meglehetősen édeskés, ér­zelmes feldolgozásban, ki­békülésekkel és összeboru- lásokkal a végén. Kár volt az elmulasztott lehetősége­kért. A Családi ügy angol bűn­ügyi tévéfilmsorozat első két része bizonyára sokakat odaszögezett a képernyő elé. S a harmadikat, a megol­dást nyújtót feltehetőleg még többen vártuk. Nos, az „ígéretesen” agyonbonyo­lított történet érdektelenül unalmasan fejeződött be. A túlságosan felfújt léggömb kipukkadt. Tudniillik a gyilkosságok vagy kísérlete­ik nem hatottak eléggé mo­tiváltnak. Hihetetlennek tűnt, hogy — bármely nagy összegű — átverésért egy kábítószercsempész banda­főnök ennyit kockáztasson. Meg kell. hagyni, hogy a krimi a jellemek ábrázolá­sában felülmúlta az átla­gost, ami nagyban elősegí­tette az érdeklődés említett fokozódását. A péntek éjjeli amerikai tévéfilm. a világhírű John Updike novelláiból készí­tett Túl messze vagy, a te­levíziós feldolgozásban is megmaradt irodalmi alko­tásnak. A házaspár végered­ményben oktalan, kölcsönös féltékenységi konfliktusá­nak pszichologizáló kibon­tása az érdeklődés ébren tartásához a több mint más­fél órás tévéfilmben — lé­nyegi cselekmény híján — kevésnek bizonyult. Jószeri­vel ugyanazokat a szituáció­kat láthattuk-hallhattuk rendre. Szóval, ami írás­ban kitűnő — mint ebben az esetben is az —, azese- ménytelenség hiányában a képernyőn sokszor unalom­ba fullad. Mégis, tévéfil­münk (az irodalmi alap­anyag jóvoltából) bepillan­tást engedett a középréteg­beli amerikai életformába, pontosabban ezen belül a házasság válságába. A mű további erénye a realista hangvétel, a nemegyszer meglepő szókimondás — az egyébként esetünkben kul­turált — házasfelek egymást gyötrésében a féltékenyke­dés során. Csak nem hi­szem, hogy sokan maradtak fent éjfél utánig mindezért. A Szombat esti filmkok­télból nekem legjobban a Bolondságok című, norvég burleszkshow tetszett, éspe­dig azért, mert nem kívánt többet nyújtani annál, ami. Minden' belemagyarázási szándékoltság nélkül, az elementáris humort élvez­hettük. Egy megjegyzést az Egy világjáró viszontagsá­gai, a W. S. Maugham no­vellái tévéfilmsorozatának mostani darabjáról, A mo- sóteknőről. Bár a sznobiz­must pellengérezte ki, de rendkívül unalmas módon. Ezúttal még az író szelle­messége is hiányzott a fel­dolgozásból. Merkovszky Pál Tersánszky Józsi Jenő egy nem jelentős, de kedves hu­morú — színpadra írt — je­lenetéből készített rádióvál­tozatot sugárzott a Petőfi adó a napokban. A vízbefúlt csizmája — bármily különös is — egy szerelem betelje­sedésének történetét tartal­mazza. Természetesen szó sincs valódi ví^bsfúlásról, halálról, meg egyéb szomo­rúságokról, annál inkább a szent cél — a leányzó jó hí­rének megőrzése — érdeké­ben elkövetett szelíd csalás­ról, bocsánatos hazugságról, melyeknek aztán szinte nem is várt jutalma: a zavar­talan alkalom a szerelem beteljesülésére. Ezt a boldog befejezést sok izgalom előzi meg. és több, veszedelmet rejtő, de mégis humoros helyzet. Mi is történik valójában? (Hogy ne rébuszokban be­széljek.) Csupán annyi, hogy az öreg révész unoká­ját, Lidit, aki nagyapja há­zában él, egy éjjel titokban meglátogatja szerelmese, So­ri András. Hogy csizmája kopogása fel ne verje ré­szeg álmából az öreget, a lábbelit kint hagyja a lány ablaka alatt. Vesztére, mert a fiút kereső két ember, akiket azzal az ürüggyel hagyott ott a kocsmában, hogy csak épp megáztatja lábát a folyóban, s rögvest visszamegy hozzájuk, meg­találják a csizmát az ablak alatt. A fiút elbújtató lány elkéri tőlük, de aztán az elökerített hivatalos ember, a kisbíró előtt végül is ta­gadja, hogy a csizmát vala­ha is látta volna. Másnapra tisztázódhat majd a hely­zet, mármint az, hogy a csizma nem lehetett az ab­lak alatt, mert az a fiú. Sori András lábán látható. Ad­dig azonban a (szerelemre felcsepi redett, de még) kis­korú leány helyett a felelős felnőtt, az őt nevelő nagyap­ja kerül egy éjszakára— napra a község vizsgálati fogdájába. Addig pedig a fiatalok „lecsavarhatják a lámpa lángját”. Vidám szerelmi történet tehát A vízbefúlt csizmája, melyet a hangulatához illő derűvel és kedvességgel ját­szott el Mádi Szabó Gábor (Bürkés, a révész), Szirtes Ágnes (Lidi, az unokája), Cseke Péter (Sori András), Oszter Sándor (Sanyo), Fe- renczy Csongor (Köcsögi) és Halász László (Kisbíró). Annak bizonysága ez az álig húszperces — Gáli Ernő ú 1 tál rendezett — rádiójele­net, hogy érdemes kutakod ni a neves írók alkotásainak forgácsai között, mert ott is találni olyan értéket, amit esetleg kisebb-nagyobb iga­zítással hasznosabb előadni, mint az ismeretlenségben hagyni. Az ember nem is gondol­ná, ha a búcsú fogalma eszébe jut, vagy ha ez a szó elhangzik, hogy mi minden- kitől-mindentől lehet bú­csúzni, s hogy miként, mennyiféleképpen! Ennek a gazdag tartalmú szónak a tartományait, pontosabban egy részüket járta (járhat­ta) be a Szivárvány leg­utóbbi műsora, amely A bú csúról címet viselte. A Ho- lakovszky István szerkesz­tette műsor nemcsak a bú­csúzás, hanem az élet sok­féle ízét, színét mutatta be, és hívta elő a saját emléke inkben is. Becsülnivaló ér­deme ennek az adásnak az, hogy bár a búcsú fogalma leginkább a lemondást, a fájdalmat sugallja, az egész együtt mégis a derűt, a bi zakodást, az életigenlést árasztotta. \ Seregi István 2 képernyőiméi AI i n M MELLETT

Next

/
Thumbnails
Contents