Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-13 / 164. szám

ÁRA: 1,40 FORINT XL., évfolyam, 164. szám 1983. július 13., szerda AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA Befejeződtek a magyar—fraitia hivatalos tárgyalások Pierre Mauroy miniszterelnök elutazott Budapestről Thierry Pfister, a francia mi­niszterelnök különleges ta­nácsadója, Bemard. Garcia,a miniszterelnök diplomáciai tanácsadója és Hubert Du­bois, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára a KB székházában fo­gadta Pierre Mauroy-1. A szívélyes légkörű megbe­szélésen véleménycserét foly­tattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, különös tekintettel az európai bizton­ság és együttműködés problé­máira. Áttekintették a ma­gyar—francia kapcsolatok helyzetét és továbbfejleszté­sük lehetőségét. Megelége­déssel állapították meg, hogy országaink együttműködése kedvezően alakul és megerő­(Folytatás a 4. oldalon) Trautmann Rezső, az El­nöki Tanács helyettes elnöke kedden délelőtt az Ország­házban fogadta a hazánkban hivatalos látogatáson tartóz­kodó Pierre Mauroy-1, a Francia Köztársaság minisz­terelnökét. Szívélyes légkör­ben beszélgetést folytattak a francia kormányfő mostani, első magyarországi látogatá­sának jelentőségéről, annak eredményeiről és a két or­szág közötti kapcsolatok to­vábbfejlesztésének fontossá­gáról. A találkozón jelen volt Nagy János külügyi államtit­kár, Bényi József, hazánk pá­rizsi nagykövete, valamint Szabolcsi tanácsi delegáció utazott Kárpát-U krajnába A Szovjetunió Kárpátontúli területe népképviselők • tanácsának meghívására Szabolcs-Szaitmár megyei tanácsi delegáció utazott kedden Kárpát-Ukrajnába. A küldöttsé­get Tisza László, a megyei tanács elnöke vezeti, tagjai: Szemerszki Miklós, a Nyíregyházi Városi Tanács tagja, a városi pártbizottság megbízott első titkára, és Medgyesi József, a megyei tanács vb tervosztályának vezetője. A delegáció — amely három napot tölt a Szovjetunió­ban — tanulmányozza a tanácsok munkáját, termelőüze­mek és intézmények tevékenységével ismerkedik. Nemzetek napja a rakamazi úttörőtáborban Vidám indulóval kezdődött július 12-én délelőtt a raka­mazi úttörőtáborban a Nem­zetek napja című rendezvény. A magyar pajtások mellett szovjet, NDK és lengyel fia­talok gyülekeztek a zene csa­logató hangjaira a tábor ud­varán. Már hagyomány, hogy a vakáció alatt a magyar paj­tások mellett külföldiek is pihennek a Tisza partján. Az idén negyedik alkalommal szervezték a nemzetközi tá­borozást. Hazánkat ezúttal a mátészalkai ifjúsági fúvós- zenekar és a nyíregyházi út­törőház tánccsoportja képvi­seli a táborozáson. Rajtuk kívül a Szovjetunió Kárpá­tontúli területéről érkeztek pajtások, a lengyel gyerekek Poznanból, az NDK-sök Mag- deburgból jöttek. Július 5-én érkeztek és 15- én utazik el a nemzetközi turnus, melynek tagjai színes programok keretében ismer­kednek egymással, és a kör­nyék nevezetességeivel. E tíz nap kiemelkedő eseménye a nemzetek napja. Ennek ke­retében délelőtt kulturális bemutatót tartottak a gyere­kek. A pajtások megismer­tették egymást és a tábor sportversenyekkel folytató­vendégeit népeik táncaival, dott, este pedig diszkóval ért dalaival, szerepelt a prog- véget a nemzeték napja, ramban gyermekjátékok, da- A nemzetközi táborozás lak tanulása is. Ebből az ail- résztvevőd július 15-én utaz- kalomból készítették azt a nak el Rakamazról. A ma­kiállítást, melyen a pajtások gyár, a lengyel és a szovjet hazájukat, népi hagyamá- gyerekek hazamenniek, a nyaikat és az otthonukban magdeburgiak pedig Sóstóra, zajló úttörőéletet mutatták ahol további tíz napot tölte- be a látogatóknak. Délután nek el. (házi) A nemzetek napján a műsorhoz sorakoznak a pajtások. (Elek Emil felvétele) Több helyen már befejezték a kalászosok aratását Kilencvenezer tonna búza a magtárakban Egyre másra érkeznek a hírek a mezőgazdasági nagy­üzemekből, befejezték az ara­tást. Korábban megírtuk: a csaholciajk már magtárban tudhatják az új termést. A mátészalkai Szamos menti Állami Tangazda­ságból kaptunk telexje­lentést, hogy két hektár híján másfél ezer hek­tárról betakarították a szemes terményt. A legnagyobb területen — 891 hektáron — búza volt. emellett termeltek még őszi árpát, rozsot és fűmagot A búza 3,2 tonnás átlagtermés­sel fizetett. A gazdaságban összesen huszonegy kombájn­nal arattak, s a nagy nyári munkában a szomszédos jár­mi termelőszövetkezet gépei is segédkeztek. Az aratás befejezését je­lezték a nyírcsaholyi, nyír- madai, hodászi, nagyvar­sányi, székelyi közös gaz­daságok is. Ez annál is inkább kedvező, mert az 1983-at megelőző esztendőkben csak július ele­jén kezdhették a nagyüzemek a búza kombájnolását, ami eltartott egész hónapban, sok­szor még augusztusra is át­húzódott. így az aratást kö­vetően már az őszi betaka- rítású növényekre koncent­rálhatnak a gazdaságok. A kalászosok korai érése egyben magában rejti a tervezettnél kevesebb ho­zamot, mert májusban kevés volt a csapadék, s rendkívüli hőséggel pá­rosult mindez. Ömlik a garatba a nyíregyházi körzeti üzemben az új búza. (Gaál Béla felvétele) Csinosítás — korszerűsítés Megszépülnek a beregi iskolák A gabonaforgalmi és ma­lomipari vállalat kedd dél­előtti tájékoztatása szerint búzából kilencvenezer ton­nát vettek át a termelőktől, s ez a tervezett kenyérgabo­na felvásárlásának majd a fele. Az őszi árpa nagyrészt — ötezer tonna — már rak­tárban, a rozs és a tavaszi ár­pa felvásárlása pedig most kezdődik. A beregi gyerekek is javá­ban szórakoznak, mióta meg­kezdődött a szünidő. Minden­ki természetesnek tartja, hogy augusztus végére, megszépült, tiszta tantermek várják a ta­nulni vágyókat. A barabási általános iskola épületére 145 ezer forintot költenek; ha­sonlóan a vámosatyai és ge- lénesi iskolákhoz. Iskolai raktárral és melléképülettel gazdagszik Csaroda és llk. Tiszakerecseny iskolaépüle­tére 178 ezer forintot költe­nek. A nyírmadai iskola és a tarpai iskola egyaránt 200— 200 ezer forintot használ fel a felújítási keretből. Köz­ponti fűtést kap a pusztado­bosi iskola, 250 ezer forint felhasználásával. Jut a felújításból a neve­lői szolgálati lakások kor­szerűsítésére is. Aranyosapá­tiban, Márokpapiban kerül sor ilyen munkálatokra. A legtöbb helyen a legkisebbek kapják a legtöbbet. Beregsu- rányban a kastélyra (itt van bérlőként a posta, s marad is) 600 ezer forintot költenek a nyáron. Lányán a felsőbb tanácsi 300 ezer forint mellé még 100 ezret tettek. A jelen és jövő együtt for­málódik Tiszaszalkán. A na­pokban kezdődik, s egy év alatt befejeződik az 50 szemé­lyes óvoda építése. A Vásá- rosnaiményi Vegyesipari Ktsz versenytárgyaláson jutott a 6 milliós munkához. Aranyosapátiban mindenki összefogott, hogy helye legyen újabb 25 óvodásnak. Az Üj- Élet Tsz már megöntötte az alapot. Kazánház, 200 ada­gos konyha is segíti majd az oktató-nevelő munkát (az is­kolában is). Ez év végére a munkák közel felét elvégzik, s várhatóan 1984. július vé­gére várható az építkezés be­fejezése. Ismeretes, hogy az élet min­den területén nagyobb kö­rültekintéssel, kevesebb pénz­ből kell megoldanii a felada­tokat A vásárosnaményi járás óvodáiban, iskoláiban azonban ez évben is meg­teremtették a megyei tanács illetékes osztályai segítségé­vel a szükséges anyagiakat. Mint annyiszor, most is azt kérik az építőktől : évnyitóra készüljenek el a munkákkal. Ezt várják Tiszaadonyban (ahol 243 ezer forintot for­dítanak az iskolaépületre) éppúgy mint Tiszaszalkán vagy Varsánygyürén; hiszen itt is sor kerül az iskolák megújulására. (M. K.) Legtöbb terményt Nyír­egyháza térségében vet­tek át a mezőgazdasági nagyüzemektől, s a múlt hét végi, valamint hétfői meleg hatására majdnem magtári szárazon került a telepre. Kedden délelőtt több he­lyen esett az eső. Nagyabb mennyiségű csapadék — a je­lentések szerint — seholsem hullott, így csak átmenetileg lassította a betakarítást az eső. Jelentősen a termény nedvességtartalma sem nőtt. (sb) KPVDSZ: javítják a szociális ellátást Július I2-én Nagykáilóban üzemlátogatásokkal egybekö­tött kihelyezett ülést tartott a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóápari Dolgozók Szakszervezetének megyei bi­zottsága. Napirendre került megyénk kereskedelmi dolgo­zóinak élet- és munkakörülménye. Az utóbbi néhány évben jelentősen javultak az élet- és munkakörülmények megyénk kereskedelmi hálózatá­ban. Az egységekben újabban a gazdasági feladatokkal együtt tervezik a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakítását. A szakmai szakszervezethez tartozó kereske­delmi vállalatoknál, szövetkezetekben évente csaknem 50 millió forintot költenek szociális célokra, ugyancsak 40—50 milliót adnak ki a munkakörülmények javítására. A megnehezedett gazdasági körülmények ellenére új orvosi rendelőket, öltözőket, zuhanyozókat építettek. A há­lózatfejlesztés során egyre több elavult boltot szüntetnek meg. Az elmúlt év végéig lényeges javulás történt. Már csak 1385 kereskedelmi dolgozó látta el feladatát kedvezőtlen szociális és munkakörülmények között. A munkakörülmé­nyek javulását jelzi, hogy a múlt évben 8 százalékkal csökkent a balesetek száma. (Országosan a kereskedelmi dolgozók több balesetet szenvedtek, mint 1981-ben A vál­lalatok, szövetkezetek növeltek a hozzájárulást a dolgozók étkezéséhez, utazási költségéhez. ■■ Kelet­fflagyarország

Next

/
Thumbnails
Contents