Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-13 / 164. szám

2 Kelet-Magyarország 1983. július 13. Társadalmi kontroll Megalakult a lakásügyi bizottság A lakásügyekről szóló ren­delet alapján megalakult Kisvárdán is a tizenhárom tagú lakásügyi társadalmi bi­zottság, amely a végrehajtó bi­zottság lakáspolitikai és véle­ményező testületéként végzi közérdekű tevékenységét. A bizottság tagjai a helyi társa­dalmi és gazdasági szervek jelölése alapján ötéves meg­bízatást kaptak arra, hogy a társadalmi kontroll és de­mokratizmus alapján hozzá­járuljanak a rendelkezésre álló lakások minél igazságo­sabb, méltányosabb elosztá­sához. A bizottság tagjai munká­sok, művezetők, gazdasági egységek középvezetői, olyan köztiszteletben álló, jól dol­gozó emberek, akik megfelel­nek a bizottság tagjaival szemben támasztott követel­ményeknek. Pénzmaradványból Várószoba, festés, vízrendezés A tavalyi pénzmaradvá­nyok felosztásával és fel- használásával foglalkozott többek között a közelmúltban a városi tanács végrehajtó bi­zottsága. Ebből az összegből befejezik a múzeum felújítá­sát, korszerűsítik a 4. sz. ál­talános iskola tantermeit, el­végeztetik a Császy László Szakközépiskola kollégiumá­nak kupola átfedését, a kór­ház belső festését, a csapa­dékcsatorna felújítását. Az intézmények kisebb építkezési igényeinek kielégí­tésére pótelőirányzatot enge­délyeztek, melyből a kórház gyermekosztályán várószoba, az ipari szakmunkásképző in­tézetben az oktatási szakfel­adatok ellátására garázs és szertár épül. Karbantartási és egyéb dologi többletkiadások­ra is jut a pótelőirányzat ösz- szegéből; folytatódik a víz­rendezés, a belterületi csapa­dékvíz elvezetése, gondot for­dítanak a parkok fenntartá­sára és az igen szükséges vá­sártéri W. C. építését is befe­•• —Sir AZ OLVASÓBAN ... J Olvasni jé Hangzó Inkimentumik „Arra törekedtünk, bogy Kisvárda lakossága mind na­gyobb számban legyen hasz­nálója könyvtárunknak. En­nek érdekében a szükségle­tekhez igazodó könyvállo­mány kialakítása volt a cél­kitűzésünk. Állományunkat tervszerűen fejlesztettük, azt a beszámolás időpontjá­ig 83 367 könyvtári egység­re növeltük. Az állományon belül 2354 kötet a kötött periodiák Szá­ma és 1616 egységre fejlesz­tettük a hangzó dokumen­tumokat. Folyamatosan fej­lesztettük Kisvárdára és a járás településeire vonatko­zó helyismereti dokumentu­mokat (könyv, szakdolgozat, aprónyomtatvány, fotó) és a kisvárdai nyomdákban 1888-tól készült sajtótermékek mikrofilmjeit...” Ezeket olvashattuk abban az összegezésben, melyet a városi-járási könyvtár veze­tői készítettek. A számvetés­nek az adott időszerűséget, hogy ismét zavartalan a városban a könyvtári szol­gáltatás, az egyéves átépítés, korszerűsítés következtében jobb körülmények között dolgozhatnak a könyvtáro­sok, olvashatnak és kölcsö­nözhetnek az idejárok. A felújított könyvtárépü­letben önálló helyiséget kap- tialk az olvasótermi könyvek és folyóiratok, kialakították a zenei részleget, átépítették a d up lung — a kettős példá­nyokat tartalmazó — raktá­rát, tágasabb, de még min­dig a kívántnál kisebb helyi- ségibe költöztették a gyer­mekrészleget. Tárgyi felsze­reltségük korszerűsödött. Tel­jesen új berendezést kapott a gyermekrészleg, jól hasz­nálható olvasóasztalokkal szerelték fel az olvasótermet, s ideiglenesen hat lehallgató- helyet alakítottak ki a zenei részlegben. A könyvtár vezetői nem szépítik a helyzetet, 1981-toen még az élvonalban voltak a lakosság számát és a könyv­tári olvasók arányát tekint­ve, sőt meghaladták a me­gyei átlagot. Tavaly azonban a mindössze háromhómapos nyitvatartás alaposan vissza­vetette a látogatottságot. Eb­ben az évben még csak az el­ső öt hónap mutatói állnak rendelkezésre, igaz ezek a számok biztatóak, az olvasók, úgy látszik, nagy örömmel vették újra birtokukba a megszépült könyvtárat. Meg- szomjaztalk az olvasásra. Azt azonban nem gondol­ják, hogy minden olvasó minden esetben magától ke­resi majd a felújított könyv­tárat. Igyekeznek eléjük is menni. Ezt szolgálják a kü­lönféle rendezvények, sza­valóversenyek, vetélkedők, pályázatok, rendhagyó irodalomórák, könyvtári ki­állítások is. De még ez sem minden,. Folyamatosan kutat­ják a rétegigényeket, a fizikai dolgozók olvasóvá nevelése érdekében pedig együttmű­ködési megállapodást kötöt­tek az Öntödei Vállalat, a szeszipari vállalat, az Egye­sült Izzó, a VilLamosszigetélő és Műanyaggyár, a baromfi­feldolgozó és értékesítő vál­lalat, valamint a TITÁSZ ti­zennyolc szocialista brigád­jával. A megállapodás sze­rint a „Mit vállaljunk, mit vállalhatunk?” című tanács­adóval segítik a brigádok kulturális vállalásait, a hri- gádvetélkedőre való felké­szülést. Segítik az iskolai tanulók továbbtanulását is, ebben az évben tizenegy középiskolás érettségire való felkészítésé­ben vettek részt. Felmérték az igényeket a betegek, idős­korúak és mozgásképtelenek könyvtári ellátására is. Sajnos, a kölcsönzőtér to­vábbra is zsúfolt, s csaknem négy méter magas könyváll­ványokról nehéz a válogatás, az olvasók kiszolgálása. Szűk a raktári kapacitás is, ezért több száz kötetet ismét (akárcsak korábbam) „lecso- magoitak”. Megoldásra vár a zenei részleg és a raktár­helyiség fűtése. A gyermek- részleg a mind népesebb gyermekolvas ói létszám el­látására szűkös, foglalkozó helyiség, játszósarok kialakí­tására nincs lehetőség. Olvasni jó, pozitív változás történt a város könyvtári éle­tében, de még jócskán lesz tennivaló, hogy a gondok mi­nél előbb eltűnjenek. Az oldalt összeállította: páll Géza Ha a szülő mogfolodkezlk kötelességéről Tíz évvel ezelőtt foglalkoz­tak behatóan a városi tanács szervei a gyermek- és ifjú­ságvédelemmel. Azóta jelen­tős központi intézkedések lép­tek életbe a kiskorúak állami gondozásáról, az intézeti gyer­mekek önálló életkezdésének támogatásáról, a gyámható­sági eljárásról a fiatalkorú­ak pártfogó felügyeletéről, a javítóintézeti nevelésről. Az évtized alatt a város lakos­ságának korösszetétele is változott, tovább fiatalodott Kiisivárda. A 18 468 lakóból a csecsemő, gyermek- illetve fiatalkorúak száma megha­ladja a 6500-at. Ital, rossz társaság Mi jellemzi a városban a gyermek- és ifjúságvédelem helyzetét? A legfrissebb ér­tékelés tényei és adatai sze­rint a gyermek- és fiatalko­rúak döntő többségére a he­lyes irányú fejlődés a jellem­ző. Egy részük azonban ma sem mentes az egészséges fejlődést nehezítő, vagy gát­ló környezeti ártalmaktól, ne­gatív hatásoktól. A veszélyeztetettség okai aligha különböznek a általá­nosan tapasztaltaktól: a szü­lők rendezetlen családi éle­te, italozása, nemtörődömsé­ge, vagy a nevelésre való al­kalmatlansága éppúgy szere­pet játszik ebben, mint a csa­ládfő távolléte, a rossz baráti környezet. Külön gond azoknak a cigányfiataloknak a megóvása, akiknek a szülei vándoréletmódot folytatnak, vagy nem dolgoznak rend­szeresen. Az ilyen gyermekek nehezen illeszkednek be az iskolai, vagy lakóhelyi közös­ségekbe. Mint minden veszély kiala­kulásánál, itt is a megelőzés a legeredményesebb tevé­kenység. Ez az esetek egy részében sikerrel is jár, míg sokszor hatósági intézkedés­re van szükség, hogy meg­akadályozzák a lelki és tes­ti züllésnek kitett gyermekek és. fiatalkorúak száménak nö­vekedését. Ez leginkább az alkohol pusztító hatásától szenvedő családoknál gyako­ri. Az alkoholelvonó gyógy­kezelés kezdeményezésével három évvel ezelőtt 20, 1981- ben 29, míg 1982-ben 30 eset­ben éltek a tanácsi szervek, illetve ennyi gyermeket érin­tettek a szülők megfékezését szolgáló intézkedések. A szomorú az, hogy egy­két szülőt kivéve, többségük­nél alig, vagy keveset válto­zott a helyzet, újra folytat­ják az alkoholista életmódot. Ami még elgondolkoztatóbb — és egyáltalán nem kisvár- diai jelenség — mind tölhb fiatjai szokik rá az alkoholra. Olykor olyanok is, tegyük hozzá az általánosabb ta­pasztalatot, akiknek a szülei nem fogyasztanak túlzott mértékben alkoholt, nem rab­jai az italnak. Segítenek az önkéntes rendőrök Széles társadalmi alapokon lehet eredményesen küzde­ni a veszélyeztetett gyerme­kek megmentéséért, hogy va­lamennyi gyermek kezét meg­fogjuk. Ennek biztató jelei a városban is mutatkoznak, az iskolák gyermekvédelmi megbízottai és a nevelők döntő többsége szívügyének tartja a gyermekek egészsé­ges fejlődését meghatározó családi háttér folyamatos ta­nulmányozását és veszélygó­cok jelzését, a megoldás se­gítését. A veszélyeztető okok felderítésében, megszünteté­sében — fogalmaznak a taná­csi értékelésben — nagy se­gítséget adnak az önkéntes rendőrök ifjúságvédelmi cso­portjai is. Azt várhatnánk, az erőfe­szítések eredményeként ta­lán évről évre osökken azok­nak a gyermekeknek a szá­ma akiket ki kell vonni a család hatása alól és állami gondozásban kell részesíteni. Sajnos, a sok irányú jogi és társadalmi igyekezet elle­nére az állami gondozottak száma — akárcsak országo­san — Kisvárdán is emelke­dik. 1980nban 53, 1981-ben 57, 1982-ben 64 fiatalt vettek ál­lami gondozásba. A városban nevelőszülőknél élő állami gondozott gyerme­kek többsége jó családi kö­rülmények között él, a neve­lőszülők figyelemmel kísérik a gyermekek iskolai és azon kívüli tevékenységét. Társadalmi pártfogók A helyzetértékelés külön utal arra a tényre is, hogy nagyobb figyelmet szükséges fordítani a bűncselekményt elkövető gyermek- és fiatal- korúakra, akik főként vagyon elleni bűncselekményeket kö­vetnek el, de előfordul a ga­rázda és erőszakos jellegű bűnelkövetés is. Éppen a to­vábbi rossz hatások ellensú­lyozására, a kiskorúak párt­fogói felügyeletét tovább szé­lesítették újabb társadalmi pártfogóik megbízásával. Tény azonban, hogy még mindig kevesen vállalják a pártfogói megbízatást, a gyer­mekek folyamatos felügye­letét, segítését. Ennek talán olyan oka is lehet, hogy job­ban meg kellene becsülni azokat, akik szabad idejüket feláldozva sokféle kényel­metlenséggel számolva min­dent megtesznek azért, hogy a rájuk bízott fiatalt a he­lyes útra tereljék, s belőlük becsületes embereket ne­veljenek. Fogink meg a kezüket RÉGI ÉS ÜJ. Korabeli képeslap a Szent László utcáról... Ilyen most ez az utca, a Lenin út. Üdvözlet JŰswfdétéf, Szent-Xészlo-utccr.

Next

/
Thumbnails
Contents