Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-09 / 161. szám
HÉTVÉGI MELLÉKLET 1983. július 9. 0 Aratják a repcét az újfehértói Lenin Termelőszövetkezet kombájnosai. Az aratók között sok az ösztöndíjas tanuló, akik nyári gyakorlatra a tsz-be mentek. Felvételünk az élen haladó kombájnon Patai Ferenc, gépész szakmát tanul, követi édesapját a munkában, aki a tsz-ben traktoros és jól ért a gépekhez. NEMCSAK A SZAKMÁT, A MUNKÁT IS TANULNI KELL. JÓZSEF ATTILA ÍRTA: „DOLGOZNI CSAK PONTOSAN, SZÉPEN, AHOGY A CSILLAG MEGY AZ ÉGEN, ÜGY ÉRDEMES”. SZÉPEN ÉS JÓL DOLGOZNI. TANULNI KELL. AKI DOLGOZNI TANUL, AZ ÉLNI IS TANUL, MEGTANULJA MÁSOK MUNKÄJÄNAK ÉRTÉKELÉSÉT, MEGBECSÜLÉSÉT. A MUNKA EMBERFORMÁLÖ, SZÜKSÉGSZERŰEN HASZNOS ÉS JÓ DOLOG. MOST EZER ÉS EZER FIATAL TANULJA A MUNKÁT, ÓK AZ EGYNYÁRI GYEREKEK GYÁRAKBAN, HIVATALOKBAN, A MEZŐGAZDASÁGBAN. NEM MINDEGY, MIT TANULNAK, MIT LÁTNAK, HALLANAK, TAPASZTALNAK. AZ SEM MINDEGY, HOGY ÉLMÉNYBEN VAGY KUDARCBAN, ÖRÖMBEN VAGY KESERŰSÉGBEN RÉSZESÜLNEK. DE BESZÉLJENEK ERRŐL ÖK, A FIATALOK. Tánclecke a kombájn nyergében Iskolások nyári gyakoriatoo Győri Sándor: „Legutóbb villanyoszlopra másztam ... Aki jó szakember akar lenni, annak ezt is meg kell tanulni!...” — Szerintem a tehenekben genetikailag jóval több van, mint amilyen eredményt produkálnak. Gondolom, azért alacsony a tejtermelés, mert nem megfelelő a takarmány. Láttam, hogy a lucernát úgy takarították be, hogy a szárról hiányzik a tápértékben gazdag levél. Nem megfelelő a kazlazás sem. Ez a megjegyzés vihart, illetve vitát kavart. A leendő agronómusok védve a mundér becsületét, nem adtak igazat az állattenyésztőknek. — A takarmány minősége jó — mondták —, más kérdés az, ha az időjárás nem engedi meg a termés jó minőségű betakarítását. A mi tapasztalatunk az, hogy a növénytermesztők jól és gondosan dolgoznak. Igaz, van olyan lucernatábla, amelyben nagyok a foltos kipusztulások, de erről nem a szakemberek tehetnek, hiszen amikor a lucernamagot vetették, nem volt eső, nagy volt a széljárás. Fiatalemberek, nem is kezdő, csak lesz szakemberek, de már úgy vitatkoznak, mintha az életben, a valóságban lenne termelési feladatuk. Jó ez, az ilyen vita is erősíti, gyarapítja a tudást. Beszélgettünk viszont arról is, hogy mi lesz velük később, ha befejeződik az iskola, ha meglesz a diploma. Mit szeretnének, mi a vágyuk. Kollektív vélemény volt: — Azt szeretnénk, ha olyan helyre kerülnénk diplomaosztás után, ahol megfelelő a légkör, jó a fizetés és engednek bennünket dolgozni. A pénzt, a fizetést többször is említették, szinte vastagén aláhúzva szóltak erről. Valóban ennyire fontos a pénz! — Természetesen, hiszen minden fiatal vágya az, hogy már a kezdésnél megalapozza a jövőjét. Ehhez egyrészt jó fizetés kell, másrészt olyan támogatás, mint amilyen itt, a gazdaságban is van. A fiatal szakemberek szolgálati lakást kapnak, és van lehetőségük arra, hogy próbálkozzanak mellékjövedelemmel. Keszler János, mint mondta, legutóbb nyérctenyésztéssel foglalkozott, nem vált be, most csinál majd mást. Lehet sertést hizlalni, nyulat tenyészteni, de még dohányt termeszteni is. Ez jó, ez kell ahhoz, hogy a kezdő szakember talajt érez- zen a talpa alatt. A kombájnok búzát aratnak, a fejőgépek teheneket fejnek, a műhelyben traktorokat, gépeket szerelnek. Szervezetten, olajozottan folyik a termelés, halad a mindennapi munka. Megszokott dolog ez, így volt, így lesz a jövőben is. A szokatlan csak az, hogy ifjú arcok, igyekvő, buz- gólkodó fiatalok zsongnak a gépek körül. Illetve nem is szokatlan éz, inkább jó, kellemes látvány. A felnövekvő generáció tanulja a munkát, hogy munkás legyen, hasznos emberré váljon. Seres Ernő Gaál Béla felvételei képpen ide szeretnének visz- szatérni. Élményben, tapasztalatban minden eltelt nap sokat nyújt a fiataloknak. Gyulai Attila a központi főagronómust, Ku- ritár Jánost dicséri olyan szavakkal, amelyben emberségről és munkáról egyaránt szó van. — Az agronómián úgy fogadtak és kezelnek bennünket, mint felnőtt férfiakat, kollégákat é§ nem tapasztaltuk, hogy bárkinek is a terhére lennénk: Az agronómusok elmagyarázták a gazdaságban alkalmazott technológiákat, de volt részünk gyakorlati feladat végrehajtásában is. Itt Balkányban nagy területen termesztenek burgonyát vetőgumónak továbbsza- porításra. Tanultunk már a termésbecslésről, de ahogy itt csinálják, az újdonság volt számunkra. A Kleopátra burgonyafajta termését becsültük, öt szelvényben szedtünk fel gumókat, külön-külön zsákokba raktuk, lemértük őket, osztályoztuk, s a központi lő- agronómus munka közben magyarázta el, mit miért keli munka annak is, aki falun született, faluról ment városba tanulni és szülőhelyére tért vissza gyakorlatra. Győri Sándor, ha végez a Bláthi Ottó Villamosenergia Szak- középiskolán, akkor energetikus lesz. De mit csinál most a gyakorlati időben? Mondták a beszélőpartnerek, tetszik nekik a gazdaságban a munka azért is, mert családias, jó hangulatú a légkör. Tapasztalták, hogy vezetők és beosztottak kapcsolata a munka érdekében korrekt, így aztán nem is csodálkoznak azon, hogy évtizedek óta jók a gazdasági eredmények. De mondtak a fiatalok bírálatot is. Az állattenyésztők kevesellték az egy tehénre jutó tejtermelés mértékét. Petro- mán Gyula kijelentette: Petromán Gyula: „Láttam, hogy a lucernát úgy takarították be, hogy a szárról hiányzik 'a tápértékben gazdag levél.. Az iskolák bezárták kapuikat, de megnyíltak az ajtók a gyárakban, hivatalokban, mezőgazdasági üzemekben, hogy fogadják a jövő szakembereit. A Balkányi Állami Gazdaságban több mint egy tucat egyetemistát, szakiskolást fogadtak egy hónapra, gyakorlati időre. Szinte megfiatalodott tőlük a gazdaság. Jelenlétük új színt vitt a megszokott környezetbe. A fiataloknak is új, nagyszerű élmény az, hogy dolgozhatnak a tehenészetben, a szerelőműhelyben, a növénytermesztésben, sőt kombájnra szállhatnak és aratnak hajnal hasadtától napszálltáig. Kint a búzatáblán, ahol hat kombájn sűrű porfellegbe takarózva fogyasztja a begyűjtésre érett termést, három fiatalember hűsöl az akácfasor árnyékában. Negyedórája sincs, hogy a kombájnról leszálltak, porosak, fáradtak. De mit sem törődnek a harmincfokos hőséggel, a nehéz munkával, hiszen férfiak mái és felnőtthöz illő feladat a dolguk. Torma Tibor — aki egyébként népi táncos — most az E—516-os kombájn nyergében kapott táncleckét. — A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskoláról vagyunk itt hárman — mondja —, és mi kértük a gazdasági vezetést arra, hogy kombájnolhassunk. Vezetői képesítésünk van, de igazából még sohasem arattunk. Miért vállaltuk ezt a munkát? Mert érdemes, mert úgy gondoltuk, hogy egyszer ezt is ki kell tapasztalni, hiszen később, ha elvégezzük az iskolát, erre a tapasztalatunkra nagy szükség lehet. Varga Béla: „Ügy jöttünk ide, hogy nem tudtuk, mi vár ránk. De már az első órákban kellemes csalódás ért...” Győrfi Tibor: „Minden fiatal vágya az, hogy már a kezdésnél megalapozza a jövőjét...” Gyulai Attila: „Szeretnénk olyan helyre kerülni diplomaosztás után, ahol jó a légkör, jó a fizetés és engednek dolgozni...” — Az én mesterem, a tanítóm erre a pár hétre Fekete Gábor villanyszerelő. Nem titkol előlem semmit, sőt. Legutóbb villanyoszlopra másztam. Azt mondta, aki jó szakember akar lenni, annak azt is meg kell tanulni, hogyan kell a mászóvasakat használni. De szereltem a patronálom mellett már vezetéket is és végeztem dugaszo- lóaljzat-ibekötést. Tudom, ez másóknak nem sokat jelent, de nekem ez a gyakorlat nagy hasznomra lesz. titkár, fiatal szakember, jól megértjük egymást és ez számunkra fontos, hiszen ez is vonzóvá teszi az itt-tartózko- dást. A gyakornokoknak a gazdaság szállást, étkezést ad. A szálláshelyen minden kényelem adott. Van rádió, televízió, ha kedvük tartja, szórakozhatnak, olvashatnak a vendégek. De nem is ez a fontos, ettől lényegesebbnek tartja Petromán Gyula, amit eddig átélt, tapasztalt. — Óriási élmény számomra ez a gazdaság, az itteni munka. Én városi gyerek vagyok, városban születtem, szinte most kerültem kapcsolatba először a természettel, a tantárggyal, amit a könyvekben tanultam. Egészet más az elmélet és a gyakorlat és az az izgalmas, hogy összehasonlíthatjuk, mit mond a könyv, és mi van az életben. Mi már arról is beszéltünk, hogy ha végzünk, ebben a gazdaságban kellene gyakornoki munkára szerződést kötni. Igaz, itt a pénz nem nagyon omlik — ezt többektől hallottuk —, de itt van fegyelem, és rend, s vannak olyan feladatok, amelyek a munkát érdekessé teszik. Petromán Gyula azt is elárulja, hogy az életben nagy tervei vannak. Barátjával együtt megpályáztak egy egyiptomi gyakornoki utat. Három félévet ezért már arabul is tanultak és ha az sikerül, akkor persze nem jöhet szóba a Balkányi Állami Gazdaság, de ha Egyiptomról lemaradnak, akkor mindencsinálni. Kiderült, hogy a Kleopátra burgonya idén hektáronként 290 mázsa termést fog adni, s ennek most nyolcvan százaléka vetőgumo méretű. De hogy ez a vetőgumó meglegyen, ahhoz már most szártalanítani kell a táblát, hogy a fejlődés megálljon. Ez számunkra új volt, ezt tankönyvből nemigen lehet megtanulni. A városban született, városból jött gyerekeknek minden érdekes. De,élményt nyújt a A másik két fiatal Koncsol Miklós és Hostisovszky János egyetértőén bólint arra, amit a cimborájuk mond, de azt is hozzáteszik: — Ügy egyeztünk a gazdasági vezetéssel, hogy ezért a munkáért pénzt is kapunk. Nem tudjuk mennyit, de bármennyit kapunk, jó lesz majd könyvekre, ruhára, erre, arra. A kombájnoiás élménye nem minden gyakorlati munkán levő fiatalnak adatik meg, de másutt is szerezhetnek hasznos és jó tapasztalatokat. A DATE hallgatói Győrfi Tibor, Varga Béla, Petromán Gyula, ők az egyetemen az állattenyésztést tanulják. Most négyhetes gyakorlaton a gazdaság tehenészetében látnak el különböző feladatokat. Erről beszélnek, nyilatkoznak, fűszerezve szavaikat a fiatalokra jellemző humorral is. Varga Béla mondja: — Természetesen nyilatkozom, de csak az ügyvédem jelenlétében. Ez a krimikből kölcsönzött mondás feloldja a feszültséget, megindul a szóáradat és úgy, hogy nem komolykodnak, nem próbálnak vonalasak lenni. — Ügy jöttünk ide — közük —, hogy nem tudtuk, mi vár ránk. De már az első órákban kellemes csalódás ért azzal, hogy a gazdaság igazgatója fogadott bennünket, információt adott a gazdálkodásról, az eredményekről, majd közölte azt is, l:i milyen területen dolgozik, ki lesz a főnöke, patronálója. Minket, állattenyésztőket Keszler János patronál. KISZKM Somogyi József: Martinász Medgyesi Ferenc: Magvető
