Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-09 / 161. szám

4 Kelet-Magyarország 1983. július 91. Közlemény (Folytatás az 1. oldalról) létre hazánkban. Kezdetiben a fejlesztés irányai és arányai nem voltak összhangban országunk adottságaival és teher­bíró képességével. Az 1960-as évektől az ipar fejlesztése ará­nyosabbá vált. A nemzetközi együttműködés, elsősorban a szocialista gazdasági integráció jelentős mértékben hozzá­járult iparunk teljesítményének növeléséhez. Az 1968Jban bevezetett gazdaságirányítási rendszer elő­segítette a műszaki és szellemi tartalékok jobb hasznosítá­sát, a minőségi fejlődés fokozatos kibontakoztatását, az ipar termelési szerkezetének korszerűsítését. Ezt azonban a tő­kés import olyan növekedése kísérte, amellyel az export nem tartott lépést. Viszonylag lassan alkalmazkodtunk a vi­lággazdaságban végbement változásokhoz, ami leginkább az ■ipar külkereskedelmi cserearányainak romlásában fejező­dött ki. A külgazdasági egyensúly helyreállítását előtérbe helyező gazdaságpolitika és a gazdaságossági követelmények érvényesítése, továbbá a beszerzési és értékesítési lehetősé­gek reálisabb számbavétele 1979-től szükségessé tette az ipari term élés növekedésének mérséklését. O Az iparban az állami tulajdon a meghatározó. A ter­mékek 91 százalékát az állami vállalatok, 8 százalékát az ipari szövetkezetek és a mezőgazdaság melléküzemágai. 1 százalékát a magánk«ipar állítja elő. A Központi Bizottság megállapította, hogy az ipar ágazati szerkezete a fejlett or­szágokban tapasztalható tendenciákhoz hasonlóan változott. A termelésben nőtt a vegyipar részesedése, a gépipar növe­kedési üteme megfelel az ipart átlagnak, a könnyűipar sú­lya csökken. Számottevő eredményeket értünk el a bányá­szat és a kohászat műszaki fejlesztésében, az alumínium és a timföld termelésében, a közúti járművek és részegységek, a korszerű szerszámgépek, egyes műszerek, számítástechni­kai eszközök gyártásában. A hazai energiatermelés korsze­rűsítésében jelentős lépés a paksii atomerőmű első egységé^ nek üzembe helyezése. A vegyiparban kiemelkedő szerepet kapott a petrolkémia, megőriztük gyógyszeriparunk nemzet­közi hírnevét. Ugyanakkor a feldolgozó iparban lassú a műszaki fejlő­dés, és vontatottan halad a korszerűtlen termékek kiszorí­tása. Elmaradtunk a félkész termékek, alkatrészek, részegy­ségek szakosított gyártásában. Az ipar belföldön értékesíti termékeinek háromnegyed részét, a lakossági fogyasztást szolgáló iparcikkek 80 százalékát állítja elő javuló minőség­ben. Az exportnak több mint fele szocialista piacokra kerül. Kivitelűinkben még az anyag- és energiaigényes, alacsony feldolgozottságé termékek vannak túlsúlyban. Az iparban a munka termelékenysége gyorsabban nőtt, mint a termelés, de több európai szocialista országhoz és a fejlett tőkés országokhoz viszonyítva jelentős az elmaradá­sunk. A termeléshez az indokoltnál több anyagot és energiáit használunk fel. Az utóbbi évékben az energiagazdálkodási program végrehajtásának eredményeként csökkent a terme­lés energiaigénye, és javulás tapasztalható az anyaggazdál­kodásiban is. - / A fejlődéssel együtt jelentősen nőtt az ipari munkásság szakképzettsége, műveltsége. Emelkedett a szak- és betaní­tott munkások aránya, a segédmunkásoké csökkent. A mű­szaki haladás követelményeinek megfelelően az elmúlt há­rom évtizedben ötszörösére növekedett a szellemi dolgozók száma. Nagymértékben javult a vezetők szakmai és politi­kai felkészültsége. O A szocialista társadalom anyagi-műszaki bázisának korszerűsítésében, a lakosság életkörülményeinek fo­lyamatos javításában, a társadalmi szükségletek magasabb szintű kielégítésében az iparnak továbbra is meghatározó szerepet kell vállalnia. A megváltozott külső és belső felté­telek megkövetelik, hogy az ipar fokozza teljesítményét, jobban használja ki tartalékait, a szellemi és anyagi erőfor­rásokat, gyorsítsa a műszaki haladást, növelje a termékek versenyképességét és jövedelmezőségét. Iparpolitikánk tartós követelménye a munka termelé­kenységének gyorsabb ütemű emelése, a fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökkentése, a termelés és a termékek műszaki színvonalának, minőségének javítása. A fejlesztési eszközöket elsősorban intenzifiikálásra, korszerűsítésre kell fordítani. Hazai adottságainkat és a nemzetközi fejlődési tenden­ciákat figyelembe véve az iparfejlesztés fő irányai: termé­szeti kincseink gazdaságosabb hasznosítása; a mezőgazda­sághoz kapcsolódó korszerű ipart termékek gyártása, bio­technikai eljárások kidolgozása, bevezetése; az elektronika, különösen a mikroelektronika fejlesztése és alkalmazásának elterjesztése; energiát és anyagot megtakarító technológiák, berendezések kifejlesztése; a termékek feldolgozottsági fo­kának ésszerű növelése, a magasabb értéket létrehozó tevé­kenységek bővítése. O Fejlődött az ipar irányítása, nőtt a közgazdasági esz­közök szerepe. A szabályozó rendszer a kedvező vál­tozások ellenére sem ösztönöz kellően a szelektív fejlesztés­re, a vállalati és az egyéni jövedelmek nem kötődnek elég­gé a teljesítményekhez. Az ipar előtt álló feladatok szükségessé teszik az irá- nyítómunka továbbfejlesztését, a népgazdasági és a válla­lati tervek jobb megalapozását, a szakmai koordinációs és szervező tevékenység javítását, Valamint az ágazatok kö­zötti kapcsolatok szorosabb összehangolását. A vállalatok irányításának fő eszköze továbbra is a közgazdasági szabályozás legyen. A szabályozás járuljon hozzá a vállalati és a népgazdasági érdekek jobb összehan­golásához, szélesebb körben tegye lehetővé a piac értékíté­letének érvényesülését, ösztönözze a vállalatok dolgozóit a jövedelmezőség fokozására, segítse elő a jövedelmek telje­sítmények szerinti elosztását. A nagyvállalatok szerepe a jövőben is meghatározó marad a termelésben, az exportban és a műszaki fejlődés­ben. Belső szervezeti és ösztönzési rendszerük fejlesztésé­vel a jelenleginél nagyobb mértékben kell kiaknázni a koncentrációban rejlő hatékonysági tartalékokat. Folyama­tos munkával elő kell segíteni, hogy a piaci hatásokhoz ru­galmasan alkalmazkodó olyan közép- és kisvállalatok jöj­jenek létre, amelyek — az ipari szövetkezetekkel és a ma­gánkisiparral együtt — jó termelési hátteret nyújtanak a nagyiparnak, részt vesznek a lakosság jobb ellátásában, s képesek gazdaságosan előállítható' termékek exportjára is. Az intenzív gazdaságfejlődés időszakában tovább nö­vekszik az emberi tényező szerepe, ami szükségessé teszi az iparban dolgozók szakképzettségének, műveltségének emelését, a megszerzett tudás hasznosítását, a hatékonyabb foglalkoztatást. Erősíteni kell a dolgozók alkotó, érdemi köz­reműködését a gazdasági feladatok - kialakításában és meg» oldásában. Fokozni kell az iparban eredményesen dolgozó mérnökök és technikusak anyagi és erkölcsi megbecsü­lését. A vállalatirányítás korszerűsítése, a vállalatok önálló­ságának, gazdálkodói felelősségének növelése, kezdeménye­zőképességének erősítése magasabb követelményeket tá­maszt a vezetőkkel szemben; igényli a vezetőképzés, a ve­zetőkiválasztás és a kinevezési gyakorlat tökéletesítését. © Az ipar fejlesztésének kiemelkedő jelentősége van a párt gazdaságpolitikájában. A pártmunka segítse elő, hogy a kijelölt célok az iparban dolgozó munkások, értel­miségiek legszéLesebb körének cselekvő támogatásával ta­lálkozzanak. A pártszervek és pártszervezetek segítsék a vállalatokat az adott gazdasági feltételekhez való gyorsabb alkalmazkodásban, iparpolitikai feladataink megoldásában. A szakszervezetek mozgaLmi munkájukkal eddig is je­lentősen hozzájárultak az ipar fejlődéséhez. A Központi Bi­zottság számít arra, hogy tovább erősítik az érdekvédelmi és a termelést segítő tevékenységük összhangját; elősegítik a munkahelyi demokrácia fórumainak hatékony ‘működését, a dolgozók aktív részvételét a kollektívák feladatainak ki­munkálásában és végrehajtásában. Ösztönözzék, hogy a szo­cialista brigádmozgalomban a vállalások a termelés minő­ségi tényezőinek javítását szolgálják. A KISZ-szervezetek részesei az iparpolitika megvalósí­tásának. Továbbra is törekedjenek a fiatalok alkotókészsé­gének kibontakoztatására, segítsék elő, hogy jobban hasz­nosuljanak kezdeményezéseik, korszerű ismereteik az ipar- fejlesztés feladatainak megoldásában. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a munkás- psztály és a műszaki értelmiség alkotó tevékenysége révén megoldhatók az ipar előtt álló feladatok, D A Központi Bizottság áttekintette a népgazdaság fej­lődésének év eleji tapasztalatait. Megállapította, hogy né­pünk kiegyensúlyozott belpolitikai helyzetben szervezetten és céltudatosan dolgozik a kitűzött gazdasági feladatok meg­valósításáért. Az első fél évben a népgazdaság a gazdaság- politika fő céljaival összhangban fejlődött: az ország eleget tett fizetési kötelezettségeinek; az áruellátás, a bérek és a fogyasztói árak a tervnek megfelelően alakultak. O Az ipari termelés az év első hónapjaiban még nem érte el a tervezettet, de májusban és júniusban már mintegy 2 százalékkal növekedett. A munka termelékeny­sége emelkedett, a kivitel bővült. A mezőgazdasági üzemek az időszerű munkákat gondosan, idejében és jó minőségben elvégezték, de az aszályos időjárás az ország több területén rontotta a kalászos gabona év eleji jó terméskilátásait. Az állatállomány — a szarvasmarha kivételével — tovább gya­rapodott. A népgazdaság energiafelhasználása összességében to­vább csökkent, az energiaellátás kiegyensúlyozott. A szo­cialista szektorban a beruházások — a tervezett csökken­téssel szemben — nőttek. A külkereskedeLmi áruforgalom az előző évit meghaladja, egyenlege tovább javult. © A Központi Bizottság megállapította, hogy a fő feladat továbbra is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének ja­vítása, az ország fizetőképességének megőrzése, az életszín­vonal terv szerinti alakítása. A népgazdaság teljesítőképes­ségének növelésére, a kivitel erőteljesebb fokozására van szükség. A termelés és a felhasználás előirányzott arányai­tól való eltérést meg kell akadályozni. Az anyaggal és az energiával szigorúan kell takarékoskodni. A népgazdasági terv teljesítése érdekében növelni kell a gazdaságirányító és -szervező munka hatékonyságát. A vállalatok, a gazdálkodó szervek vezetői a helyi döntést igénylő kérdésekben késedelem nélkül intézkedjenek. A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, hogy aktív politikai munkával, érdemi kezdeményezésekkel és javaslatokkal járuljanak hozzá az évi népgazdasági terv teljesítéséhez. A kommunisták mindenütt járjanak elöl a feladatok megoldásában, fejlesszék környezetükben az új iránti fogékonyságot, erősítsék a szervezettséget, követeljék meg a pontos, igényes, fegyelmezett munkát. ★ ★ ★ A Központi Bizottság az alábbi személyi kérdésekben döntött: — Várkonyi Péter elvtársat — más fontos megbízatása miatt — felmentette központi bizottsági titkári funkciójából. — Szűrös Mátyás elvtársat felmentette a Központi Bi­zottság külügyi osztályának vezetői tisztéből, és megválasz­totta a Központi Bizottság titkárának. — Horn Gyula elvtársat, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetőjét kinevezte az osztály vezető­jének. — Rácz Sándor elvtársat, a Központi Bizottság közigaz­gatási és adminisztratív osztályának vezetőjét — más fon­tos megbízatása miatt — felmentette tisztségéből. — Varga Péter elvtársat, a Somogy megyei pártbizott­ság első titkárát kinevezte a Központi Bizottság közigazga­tási és adminisztratív osztályának vezetőjévé. — Komidesz Mihály elvtársat, a Központi Bizottság tu­dományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetőjét — más fontos megbízatása miatt — felmentette tisztségéből. — Tétényi Pál elvtársat, a Minisztertanács tudomány­politikai bizottságának titkárát kinevezte a Központi Bi­zottság tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetőjévé. — Nemes Dezső elvtársat, a Párttörténeti Intézet igaz­gatóját, saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt, érdemei elismerése mellett felmentette tisztségéből. A Központi Bizottság javaslatokat tett illetékes szer­veknek állami tisztségek betöltésére. Az Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott az Elnöki Tanács. A Minisztertanács előter­jesztése alapján módosította a társadalombiztosításról szó­ló 1975. évi II. törvénynek a családi pótlékra vonatkozó egyes rendelkezéseit. Az új szabályozás értelmében a jö­vőben egy gyermek után is családi pótlék jár, s ennek feltételeit a Minisztertanács állapítja meg. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelettel felhatalmaz­ta a Minisztertanácsot, hogy rendelkezzen az állami vál­lalatokról szóló 1977. évi VI. törvény hatálya alá nem tar­tozó szervezetek leányvállalat alapítási jogáról. • A továbbiakban az Elnöki Tanács a Minisztertanács ja­vaslata alapján — az állam- igazgatás korszerűsítéséről hozott korábbi határozatok­kal összhangban — terület- szervezési kérdésekben hatá­rozott. Az Elnöki Tanács előzete­sen hozzájárult egyházi sze­mély kinevezéséhez, szemé­lyi kérdésekben döntött, bí­rákat mentett fel és válasz­tott, kegyelmi ügyeket tár­gyalt meg. Az Elnöki Tanács a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének javas­latára Púja Frigyes külügy­minisztert érdemeinek elis­merése mellett tisztségéből felmentette, egyidejűleg dr. Várkonyi Pétert külügymi­niszterré megválasztotta. Az Elnöki Tanács Rácz Sándort altábornaggyá ne­vezte ki. * A Minisztertanács dr. Nagy Richárdot, a Magyar Televí­zió elnökét — más fontos megbízatása miatt — tiszt­ségéből felmentette és egy­idejűleg dr. Kornidesz Mi­hályt, a Magyar Televízió elnökévé kinevezte. A Minisztertanács dr. Té­tényi Pált, a tudománypoli­tikai bizottság titkárát — más fontos megbízatása mi­att — tisztségéből felmen­tette. A Minisztertanács Kovács Pál altábornagyot, honvédel­mi miniszterhelyettest nyug­állományba vonulására való tekintettel — érdemei elis­merése mellett — tisztségé­ből felmentette, Rácz Sándor altábornagyot honvédelmi miniszterhelyettessé kinevez­te. Á családi pótlék emeléséről Államunk kiemelt szociál­politikai feladatának tekinti a gyermeknevelő családok folyamatos anyagi támogatá­sát, helyzetük javítását. Az ország nehezebb pénzügyi körülményei ellenére is ilyen lépés történt most azzal, hogy meghatározott körben differenciáltan felemelték a családi pótlék összegét. Jog­szabály-módosításokkal in­tézkedett erről az Elnöki Ta­nács és a Minisztertanács, összesen 1 millió 600 ezer gyermek él azokban a csalá­dokban, amelyek ezután, jú­lius 1-től felemelt összegű családi pótlékot kapnak. Eddig 2,2 millió gyermek nevelési költségeinek állami támogatásaként évente ösz- szesen mintegy 15 milliárd forint családi pótlékot folyó­sítottak. A megemelt családi pótlék évi 2,3 milliárd forint többlettámogatást jelent: el­sősorban a kétgyermekesek­nek, valamint az egygyerme­kes családok széles körének. A VI. ötéves terv időszaká­ban a családi pótléknak ez a mostani, már a második je­lentősebb emelése. Mint is­meretes, három évvel ezelőtt — 1980. július 1-től — a há­rom- és többgyermekesek, valamint a kétgyermekes egyedülállók családi pótlékát emelték. Ezúttal a következő csalá­dokat érinti közelebbről az anyagi támogatás növelése: gyermekenként 110 forinttal, havi 490-ről 600 forintra emelkedik a családi pótléka a kétgyermekeseknek, az egyedülálló egygyermeke­seknek és az olyan egygyer­mekeseknek, akik korábban két gyermek után kaptak csa­ládi pótlékot, de időközben az egyik gyermek utáni jogo­sultság megszűnt. (Ez utóbbi­nak a leggyakoribb esete, hogy a kiskorú elérte a jog­szabályban előírt korhatárt, amely a családi pótlék szem­pontjából a 16. életév, illet­ve továbbtanulás esetén a kö­zépfokú tanulmányok befe­jezése, de legfeljebb a 19. életév betöltése.) Az eddigi rendelkezések szerint egy gyermek után csak kivételes esetekben járt a családi pótlék — nevezete­sen: az egyedülállóknak, a súlyosan fogyatékos gyerme­ket nevelőknek és a koráb­ban két vagy több gyermeket eltartóknak. A többi egy­gyermekes család havi 130 forint jövedelempótlékra volt jogosult. A mostani intézke­dés bővíti az egy gyermek után családi pótlékra jogo­sultak körét. A gyermek 6 éves koráig július 1-től havi 300 forint családi pótlék jár. A 6 éves kor betöltése után pedig az eddigi rendelkezé­sek szerinti havi 130 forint továbbra is megilleti a szü­lőket. Jelenleg magasabb, havi 810 forint családi pótlék jár a súlyosan fogyatékos gyer­mekek után. Az Egészségügyi Minisztérium most intézke­dett arról, hogy az illetékes orvosok e magasabb összegű családi pótlékra jogosító iga­zolást július 1-től a közepe­sen súlyos értelmi fogyatékos gyermek esetében is kiadhat­ják. A havi 810 forint összegű családi pótlékot az orvosi igazolás benyújtásával kell igényelni; általában a családi pótlékot folyósító szervtől. A július 1-tői járó és a fel­emelt összegű családi pótlé­kot az érdekelteknek külön kérelem nélkül fizetik ki: el­ső ízben augusztusban, a gyermeket nevelő nyugdíja­sok esetében azonban már a júliusi nyugdíjakkal együtt folyósítják. összegezve tehát: az egy családban nevelt gyermekek száma szerint a következő­képpen alakulnak a családi pótlékok: Az egygyermekesek közül azok, akik eddig 130 forint jövedelempótlékot kaptak, jú­lius 1-től 300 forint családi pótlékban részesülnek a gyer­mek 6 éves koráig; az egye­dülállók a jelenlegi 490 he­lyett 600 forintot kapnak, ugyanennyit fizetnek azoknak a családoknak is, amelyeknek korábban két gyermek után juttattak családi pótlékot, de az egyik után már megszűnt a jogosultság; s 810 forint a havi családi pótlék minden olyan gyermek után, aki sú­lyosan fogyatékos, illetve kö­zépsúlyosán értelmi fogyaté­kos. Két gyermek esetében 1200 forint; ha egyedülálló neveli őket, gyermekenként havi 660, tehát összesen 1320 forint jár (természetesen ha közülük az egyik az említett fogyatékos­ságokban szenved, ő utána 810 forint, így tehát az együt­tes összeg 1410, illetve 1470 forint). Háromgyermekes családban — egységesen — gyermeken­ként havi 660, tehát összesen 1980 forint a családi pótlék. Négy gyermek után gyerme­kenként ugyancsak 660, össze­sen tehát 2640 forint. Ótgyer- mekes család pótléka gyer­mekenként 630, összesen te­hát 3150 forint. Hat vagy en­nél több gyermek esetében a családi pótlék minden gyer­mek után egységesen 610 fo­rint.

Next

/
Thumbnails
Contents