Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-09 / 161. szám
4 Kelet-Magyarország 1983. július 91. Közlemény (Folytatás az 1. oldalról) létre hazánkban. Kezdetiben a fejlesztés irányai és arányai nem voltak összhangban országunk adottságaival és teherbíró képességével. Az 1960-as évektől az ipar fejlesztése arányosabbá vált. A nemzetközi együttműködés, elsősorban a szocialista gazdasági integráció jelentős mértékben hozzájárult iparunk teljesítményének növeléséhez. Az 1968Jban bevezetett gazdaságirányítási rendszer elősegítette a műszaki és szellemi tartalékok jobb hasznosítását, a minőségi fejlődés fokozatos kibontakoztatását, az ipar termelési szerkezetének korszerűsítését. Ezt azonban a tőkés import olyan növekedése kísérte, amellyel az export nem tartott lépést. Viszonylag lassan alkalmazkodtunk a világgazdaságban végbement változásokhoz, ami leginkább az ■ipar külkereskedelmi cserearányainak romlásában fejeződött ki. A külgazdasági egyensúly helyreállítását előtérbe helyező gazdaságpolitika és a gazdaságossági követelmények érvényesítése, továbbá a beszerzési és értékesítési lehetőségek reálisabb számbavétele 1979-től szükségessé tette az ipari term élés növekedésének mérséklését. O Az iparban az állami tulajdon a meghatározó. A termékek 91 százalékát az állami vállalatok, 8 százalékát az ipari szövetkezetek és a mezőgazdaság melléküzemágai. 1 százalékát a magánk«ipar állítja elő. A Központi Bizottság megállapította, hogy az ipar ágazati szerkezete a fejlett országokban tapasztalható tendenciákhoz hasonlóan változott. A termelésben nőtt a vegyipar részesedése, a gépipar növekedési üteme megfelel az ipart átlagnak, a könnyűipar súlya csökken. Számottevő eredményeket értünk el a bányászat és a kohászat műszaki fejlesztésében, az alumínium és a timföld termelésében, a közúti járművek és részegységek, a korszerű szerszámgépek, egyes műszerek, számítástechnikai eszközök gyártásában. A hazai energiatermelés korszerűsítésében jelentős lépés a paksii atomerőmű első egységé^ nek üzembe helyezése. A vegyiparban kiemelkedő szerepet kapott a petrolkémia, megőriztük gyógyszeriparunk nemzetközi hírnevét. Ugyanakkor a feldolgozó iparban lassú a műszaki fejlődés, és vontatottan halad a korszerűtlen termékek kiszorítása. Elmaradtunk a félkész termékek, alkatrészek, részegységek szakosított gyártásában. Az ipar belföldön értékesíti termékeinek háromnegyed részét, a lakossági fogyasztást szolgáló iparcikkek 80 százalékát állítja elő javuló minőségben. Az exportnak több mint fele szocialista piacokra kerül. Kivitelűinkben még az anyag- és energiaigényes, alacsony feldolgozottságé termékek vannak túlsúlyban. Az iparban a munka termelékenysége gyorsabban nőtt, mint a termelés, de több európai szocialista országhoz és a fejlett tőkés országokhoz viszonyítva jelentős az elmaradásunk. A termeléshez az indokoltnál több anyagot és energiáit használunk fel. Az utóbbi évékben az energiagazdálkodási program végrehajtásának eredményeként csökkent a termelés energiaigénye, és javulás tapasztalható az anyaggazdálkodásiban is. - / A fejlődéssel együtt jelentősen nőtt az ipari munkásság szakképzettsége, műveltsége. Emelkedett a szak- és betanított munkások aránya, a segédmunkásoké csökkent. A műszaki haladás követelményeinek megfelelően az elmúlt három évtizedben ötszörösére növekedett a szellemi dolgozók száma. Nagymértékben javult a vezetők szakmai és politikai felkészültsége. O A szocialista társadalom anyagi-műszaki bázisának korszerűsítésében, a lakosság életkörülményeinek folyamatos javításában, a társadalmi szükségletek magasabb szintű kielégítésében az iparnak továbbra is meghatározó szerepet kell vállalnia. A megváltozott külső és belső feltételek megkövetelik, hogy az ipar fokozza teljesítményét, jobban használja ki tartalékait, a szellemi és anyagi erőforrásokat, gyorsítsa a műszaki haladást, növelje a termékek versenyképességét és jövedelmezőségét. Iparpolitikánk tartós követelménye a munka termelékenységének gyorsabb ütemű emelése, a fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökkentése, a termelés és a termékek műszaki színvonalának, minőségének javítása. A fejlesztési eszközöket elsősorban intenzifiikálásra, korszerűsítésre kell fordítani. Hazai adottságainkat és a nemzetközi fejlődési tendenciákat figyelembe véve az iparfejlesztés fő irányai: természeti kincseink gazdaságosabb hasznosítása; a mezőgazdasághoz kapcsolódó korszerű ipart termékek gyártása, biotechnikai eljárások kidolgozása, bevezetése; az elektronika, különösen a mikroelektronika fejlesztése és alkalmazásának elterjesztése; energiát és anyagot megtakarító technológiák, berendezések kifejlesztése; a termékek feldolgozottsági fokának ésszerű növelése, a magasabb értéket létrehozó tevékenységek bővítése. O Fejlődött az ipar irányítása, nőtt a közgazdasági eszközök szerepe. A szabályozó rendszer a kedvező változások ellenére sem ösztönöz kellően a szelektív fejlesztésre, a vállalati és az egyéni jövedelmek nem kötődnek eléggé a teljesítményekhez. Az ipar előtt álló feladatok szükségessé teszik az irá- nyítómunka továbbfejlesztését, a népgazdasági és a vállalati tervek jobb megalapozását, a szakmai koordinációs és szervező tevékenység javítását, Valamint az ágazatok közötti kapcsolatok szorosabb összehangolását. A vállalatok irányításának fő eszköze továbbra is a közgazdasági szabályozás legyen. A szabályozás járuljon hozzá a vállalati és a népgazdasági érdekek jobb összehangolásához, szélesebb körben tegye lehetővé a piac értékítéletének érvényesülését, ösztönözze a vállalatok dolgozóit a jövedelmezőség fokozására, segítse elő a jövedelmek teljesítmények szerinti elosztását. A nagyvállalatok szerepe a jövőben is meghatározó marad a termelésben, az exportban és a műszaki fejlődésben. Belső szervezeti és ösztönzési rendszerük fejlesztésével a jelenleginél nagyobb mértékben kell kiaknázni a koncentrációban rejlő hatékonysági tartalékokat. Folyamatos munkával elő kell segíteni, hogy a piaci hatásokhoz rugalmasan alkalmazkodó olyan közép- és kisvállalatok jöjjenek létre, amelyek — az ipari szövetkezetekkel és a magánkisiparral együtt — jó termelési hátteret nyújtanak a nagyiparnak, részt vesznek a lakosság jobb ellátásában, s képesek gazdaságosan előállítható' termékek exportjára is. Az intenzív gazdaságfejlődés időszakában tovább növekszik az emberi tényező szerepe, ami szükségessé teszi az iparban dolgozók szakképzettségének, műveltségének emelését, a megszerzett tudás hasznosítását, a hatékonyabb foglalkoztatást. Erősíteni kell a dolgozók alkotó, érdemi közreműködését a gazdasági feladatok - kialakításában és meg» oldásában. Fokozni kell az iparban eredményesen dolgozó mérnökök és technikusak anyagi és erkölcsi megbecsülését. A vállalatirányítás korszerűsítése, a vállalatok önállóságának, gazdálkodói felelősségének növelése, kezdeményezőképességének erősítése magasabb követelményeket támaszt a vezetőkkel szemben; igényli a vezetőképzés, a vezetőkiválasztás és a kinevezési gyakorlat tökéletesítését. © Az ipar fejlesztésének kiemelkedő jelentősége van a párt gazdaságpolitikájában. A pártmunka segítse elő, hogy a kijelölt célok az iparban dolgozó munkások, értelmiségiek legszéLesebb körének cselekvő támogatásával találkozzanak. A pártszervek és pártszervezetek segítsék a vállalatokat az adott gazdasági feltételekhez való gyorsabb alkalmazkodásban, iparpolitikai feladataink megoldásában. A szakszervezetek mozgaLmi munkájukkal eddig is jelentősen hozzájárultak az ipar fejlődéséhez. A Központi Bizottság számít arra, hogy tovább erősítik az érdekvédelmi és a termelést segítő tevékenységük összhangját; elősegítik a munkahelyi demokrácia fórumainak hatékony ‘működését, a dolgozók aktív részvételét a kollektívák feladatainak kimunkálásában és végrehajtásában. Ösztönözzék, hogy a szocialista brigádmozgalomban a vállalások a termelés minőségi tényezőinek javítását szolgálják. A KISZ-szervezetek részesei az iparpolitika megvalósításának. Továbbra is törekedjenek a fiatalok alkotókészségének kibontakoztatására, segítsék elő, hogy jobban hasznosuljanak kezdeményezéseik, korszerű ismereteik az ipar- fejlesztés feladatainak megoldásában. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a munkás- psztály és a műszaki értelmiség alkotó tevékenysége révén megoldhatók az ipar előtt álló feladatok, D A Központi Bizottság áttekintette a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalatait. Megállapította, hogy népünk kiegyensúlyozott belpolitikai helyzetben szervezetten és céltudatosan dolgozik a kitűzött gazdasági feladatok megvalósításáért. Az első fél évben a népgazdaság a gazdaság- politika fő céljaival összhangban fejlődött: az ország eleget tett fizetési kötelezettségeinek; az áruellátás, a bérek és a fogyasztói árak a tervnek megfelelően alakultak. O Az ipari termelés az év első hónapjaiban még nem érte el a tervezettet, de májusban és júniusban már mintegy 2 százalékkal növekedett. A munka termelékenysége emelkedett, a kivitel bővült. A mezőgazdasági üzemek az időszerű munkákat gondosan, idejében és jó minőségben elvégezték, de az aszályos időjárás az ország több területén rontotta a kalászos gabona év eleji jó terméskilátásait. Az állatállomány — a szarvasmarha kivételével — tovább gyarapodott. A népgazdaság energiafelhasználása összességében tovább csökkent, az energiaellátás kiegyensúlyozott. A szocialista szektorban a beruházások — a tervezett csökkentéssel szemben — nőttek. A külkereskedeLmi áruforgalom az előző évit meghaladja, egyenlege tovább javult. © A Központi Bizottság megállapította, hogy a fő feladat továbbra is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, az ország fizetőképességének megőrzése, az életszínvonal terv szerinti alakítása. A népgazdaság teljesítőképességének növelésére, a kivitel erőteljesebb fokozására van szükség. A termelés és a felhasználás előirányzott arányaitól való eltérést meg kell akadályozni. Az anyaggal és az energiával szigorúan kell takarékoskodni. A népgazdasági terv teljesítése érdekében növelni kell a gazdaságirányító és -szervező munka hatékonyságát. A vállalatok, a gazdálkodó szervek vezetői a helyi döntést igénylő kérdésekben késedelem nélkül intézkedjenek. A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, hogy aktív politikai munkával, érdemi kezdeményezésekkel és javaslatokkal járuljanak hozzá az évi népgazdasági terv teljesítéséhez. A kommunisták mindenütt járjanak elöl a feladatok megoldásában, fejlesszék környezetükben az új iránti fogékonyságot, erősítsék a szervezettséget, követeljék meg a pontos, igényes, fegyelmezett munkát. ★ ★ ★ A Központi Bizottság az alábbi személyi kérdésekben döntött: — Várkonyi Péter elvtársat — más fontos megbízatása miatt — felmentette központi bizottsági titkári funkciójából. — Szűrös Mátyás elvtársat felmentette a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetői tisztéből, és megválasztotta a Központi Bizottság titkárának. — Horn Gyula elvtársat, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetőjét kinevezte az osztály vezetőjének. — Rácz Sándor elvtársat, a Központi Bizottság közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetőjét — más fontos megbízatása miatt — felmentette tisztségéből. — Varga Péter elvtársat, a Somogy megyei pártbizottság első titkárát kinevezte a Központi Bizottság közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetőjévé. — Komidesz Mihály elvtársat, a Központi Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetőjét — más fontos megbízatása miatt — felmentette tisztségéből. — Tétényi Pál elvtársat, a Minisztertanács tudománypolitikai bizottságának titkárát kinevezte a Központi Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetőjévé. — Nemes Dezső elvtársat, a Párttörténeti Intézet igazgatóját, saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt, érdemei elismerése mellett felmentette tisztségéből. A Központi Bizottság javaslatokat tett illetékes szerveknek állami tisztségek betöltésére. Az Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott az Elnöki Tanács. A Minisztertanács előterjesztése alapján módosította a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvénynek a családi pótlékra vonatkozó egyes rendelkezéseit. Az új szabályozás értelmében a jövőben egy gyermek után is családi pótlék jár, s ennek feltételeit a Minisztertanács állapítja meg. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelettel felhatalmazta a Minisztertanácsot, hogy rendelkezzen az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény hatálya alá nem tartozó szervezetek leányvállalat alapítási jogáról. • A továbbiakban az Elnöki Tanács a Minisztertanács javaslata alapján — az állam- igazgatás korszerűsítéséről hozott korábbi határozatokkal összhangban — terület- szervezési kérdésekben határozott. Az Elnöki Tanács előzetesen hozzájárult egyházi személy kinevezéséhez, személyi kérdésekben döntött, bírákat mentett fel és választott, kegyelmi ügyeket tárgyalt meg. Az Elnöki Tanács a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének javaslatára Púja Frigyes külügyminisztert érdemeinek elismerése mellett tisztségéből felmentette, egyidejűleg dr. Várkonyi Pétert külügyminiszterré megválasztotta. Az Elnöki Tanács Rácz Sándort altábornaggyá nevezte ki. * A Minisztertanács dr. Nagy Richárdot, a Magyar Televízió elnökét — más fontos megbízatása miatt — tisztségéből felmentette és egyidejűleg dr. Kornidesz Mihályt, a Magyar Televízió elnökévé kinevezte. A Minisztertanács dr. Tétényi Pált, a tudománypolitikai bizottság titkárát — más fontos megbízatása miatt — tisztségéből felmentette. A Minisztertanács Kovács Pál altábornagyot, honvédelmi miniszterhelyettest nyugállományba vonulására való tekintettel — érdemei elismerése mellett — tisztségéből felmentette, Rácz Sándor altábornagyot honvédelmi miniszterhelyettessé kinevezte. Á családi pótlék emeléséről Államunk kiemelt szociálpolitikai feladatának tekinti a gyermeknevelő családok folyamatos anyagi támogatását, helyzetük javítását. Az ország nehezebb pénzügyi körülményei ellenére is ilyen lépés történt most azzal, hogy meghatározott körben differenciáltan felemelték a családi pótlék összegét. Jogszabály-módosításokkal intézkedett erről az Elnöki Tanács és a Minisztertanács, összesen 1 millió 600 ezer gyermek él azokban a családokban, amelyek ezután, július 1-től felemelt összegű családi pótlékot kapnak. Eddig 2,2 millió gyermek nevelési költségeinek állami támogatásaként évente ösz- szesen mintegy 15 milliárd forint családi pótlékot folyósítottak. A megemelt családi pótlék évi 2,3 milliárd forint többlettámogatást jelent: elsősorban a kétgyermekeseknek, valamint az egygyermekes családok széles körének. A VI. ötéves terv időszakában a családi pótléknak ez a mostani, már a második jelentősebb emelése. Mint ismeretes, három évvel ezelőtt — 1980. július 1-től — a három- és többgyermekesek, valamint a kétgyermekes egyedülállók családi pótlékát emelték. Ezúttal a következő családokat érinti közelebbről az anyagi támogatás növelése: gyermekenként 110 forinttal, havi 490-ről 600 forintra emelkedik a családi pótléka a kétgyermekeseknek, az egyedülálló egygyermekeseknek és az olyan egygyermekeseknek, akik korábban két gyermek után kaptak családi pótlékot, de időközben az egyik gyermek utáni jogosultság megszűnt. (Ez utóbbinak a leggyakoribb esete, hogy a kiskorú elérte a jogszabályban előírt korhatárt, amely a családi pótlék szempontjából a 16. életév, illetve továbbtanulás esetén a középfokú tanulmányok befejezése, de legfeljebb a 19. életév betöltése.) Az eddigi rendelkezések szerint egy gyermek után csak kivételes esetekben járt a családi pótlék — nevezetesen: az egyedülállóknak, a súlyosan fogyatékos gyermeket nevelőknek és a korábban két vagy több gyermeket eltartóknak. A többi egygyermekes család havi 130 forint jövedelempótlékra volt jogosult. A mostani intézkedés bővíti az egy gyermek után családi pótlékra jogosultak körét. A gyermek 6 éves koráig július 1-től havi 300 forint családi pótlék jár. A 6 éves kor betöltése után pedig az eddigi rendelkezések szerinti havi 130 forint továbbra is megilleti a szülőket. Jelenleg magasabb, havi 810 forint családi pótlék jár a súlyosan fogyatékos gyermekek után. Az Egészségügyi Minisztérium most intézkedett arról, hogy az illetékes orvosok e magasabb összegű családi pótlékra jogosító igazolást július 1-től a közepesen súlyos értelmi fogyatékos gyermek esetében is kiadhatják. A havi 810 forint összegű családi pótlékot az orvosi igazolás benyújtásával kell igényelni; általában a családi pótlékot folyósító szervtől. A július 1-tői járó és a felemelt összegű családi pótlékot az érdekelteknek külön kérelem nélkül fizetik ki: első ízben augusztusban, a gyermeket nevelő nyugdíjasok esetében azonban már a júliusi nyugdíjakkal együtt folyósítják. összegezve tehát: az egy családban nevelt gyermekek száma szerint a következőképpen alakulnak a családi pótlékok: Az egygyermekesek közül azok, akik eddig 130 forint jövedelempótlékot kaptak, július 1-től 300 forint családi pótlékban részesülnek a gyermek 6 éves koráig; az egyedülállók a jelenlegi 490 helyett 600 forintot kapnak, ugyanennyit fizetnek azoknak a családoknak is, amelyeknek korábban két gyermek után juttattak családi pótlékot, de az egyik után már megszűnt a jogosultság; s 810 forint a havi családi pótlék minden olyan gyermek után, aki súlyosan fogyatékos, illetve középsúlyosán értelmi fogyatékos. Két gyermek esetében 1200 forint; ha egyedülálló neveli őket, gyermekenként havi 660, tehát összesen 1320 forint jár (természetesen ha közülük az egyik az említett fogyatékosságokban szenved, ő utána 810 forint, így tehát az együttes összeg 1410, illetve 1470 forint). Háromgyermekes családban — egységesen — gyermekenként havi 660, tehát összesen 1980 forint a családi pótlék. Négy gyermek után gyermekenként ugyancsak 660, összesen tehát 2640 forint. Ótgyer- mekes család pótléka gyermekenként 630, összesen tehát 3150 forint. Hat vagy ennél több gyermek esetében a családi pótlék minden gyermek után egységesen 610 forint.
