Kelet-Magyarország, 1983. július (43. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-08 / 160. szám
1983. július 8. Kelet-Magyaiomág 3 Ki a felelős ? GAZDASÁGI KÁROKOZÁS, rosszul sikerült beruházás, hibás és selejtes termék kibocsátása hallatán indulatosan felkiáltunk: hát ezért meg ki a felelős? Nem a fejét kívánjuk a helytelenül döntő, vagy rossz munkát végző vezetőnek, de — meggyőződésünk — szankciók alkalmazása nélkül nem előzhetők meg a népgazdaságnak jelentős kárt okozó mulasztások, s ehhez szükséges a felelősség pontos meghatározása. Amikor nemrég a Minisztertanács irányelvet adott ki a gazdálkodás felelősségi rendszerének továbbfejlesztéséről, szintén ez a kívánalom fogalmazódott meg: a felelősségi rendszer következetesebb, maradéktalanabb működésével szolgálni a népgazdaság fejlődését. nak ez a kockázata, a büntetés vagy szankció arra lesz jó, hogy legközelebb gondosabb, körültekintőbb legyen. Ugyanígy elkerülhetetlenné vált, hogy a gazdaságban mind szélesebb körben előforduló testületi döntéseknél is lehetővé váljék a differenciált és sajátos felelősségre vonás. A kormány ezért irányelvet ad.ott ki a testületek és testületi tagok felelősségéről is, amely szerint a határozat megfelelő előkészítéséért a testület vezetője, illetve az előkészítést végző szervezet vezetője a felelős. Az előterjesztő felelőssé tehető a döntésért, ha javaslatai valótlan tájékoztatást tartalmazGalvanizálóüzemet épít a nagydobosi Petőfi Termelőszövetkezet a Nyíregyházi Elekterfém Szövetkezettel közösen a termelőszövetkezet központi telepén. A 21,7 millió forint költséggel épülő új üzem 1608 négyzetméter alapterületen épül. Az új létesítményben kap helyet a szociális épületrész is. iSÜI utasak és vasutasak Lehet, a „jólértesültek” most azt mondják: no, lám, komoly fogyatékosságok lehetnek ezen a területen, ha a kormány intézkedésre kényszerült. A témáról azonban nem szükséges titokza- toskodrii, hiszen a Minisztertanács a dokumentumban maga is megállapította, hogy bár minálunk a jogi felelősség érvényesítését sokrétű szankciórendszer szolgálja (gondoljunk a munkajogi, szabálysértési, büntetőjogi eljárásokra, gazdasági bírságok kiszabására), a felelősségi rendszer azonban a gazdálkodás egyes területein nem működik kielégítően. Számos esetben előfordul, hogy a nagy kárt okozó mulasztásért a felelősségre vonás elmarad, vagy olyan büntetést szabnak ki érte, amely túlságosan csekély a kárhoz képest. Nem titkoljuk, hogy az ilyen ügyek igen rosz- szul hatnak a közvéleményre. Ezt a látszatot csak erősítik azok, akik a vétkest — annak tekintélye, vagy vállalatának a népgazdaságban betöltött fontos szerepe miatt — mentegetik, nem merik büntetni. Meg kell adni, a felelősségre vonás nem kizárólag szubjektív hibák következtében marad el. A gazdálkodó szerkezeteknél a döntési hatáskörök sokszor tisztázatlanok, a hatásköröket pontosan nem határolják el, ezért nem lehet mindig egyértelműen megállapítani, hogy ki hibáztatható. Egy-egy környezetszennyezési ügyben vagy más jellegű mulasztás esetén kiderül, hogy többen is felelősségre vonhatók, mert szorosan összefügg a szolgálati beosztásuk. Ilyenkor a vezetők egymásra mutogathatnak, mivel egyénileg nem is marasztalhatok el. Máskor — és ez igen gyakori — a hibás döntést mondjuk egy testület hozta meg, ám a kollektív döntésben sokszor még akkor is elmosódik az egyén felelőssége, ha ez egyértelműen kimutatható lenne. ÉPPEN ELÉG KEDVEZŐTLEN tapasztalat gyülemlett fel ahhoz, hogy a gazdasági életben a számonkérés rendszerét hatékonyabbá tegyük. A törvényes előírások megsértésekor a szervezetek és a személyek felelősségét — a szubjektivizmust kizárva — minden esetben meg kell állapítani, s a felelősség mértékével arányban álló szankciót kell alkalmazni. Ám aligha hagyható figyelmen kívül, hogy a vezetőkkel szemben alkalmazott szankció nem szükségképpen jelenti alkálmatlanságukat. A hibás gazdasági döntés nem süthet örök bélyeget a vezető homlokára, hiszen az ő munkájátak vagy mellőzték az ellen- véleményeket, vagy ha a tények csoportosításával téves következtetésre vezette a testületet, végül: ha elhallgatta, hogy többféle megoldás lehetséges, s így a testület csak a javaslat elfogadása, vagy elutasítása között választhatott. A rendelkezés szerint ezentúl a testületi tagok is felelősek a hibás döntésért, tehát érdekük, hogy gondosan előkészített határozatok szülessenek. Természetesen a téves döntésért nem lesz hibáztatható az a testületi tag, aki ellene szavazott, vagy az ülésről hl ányzott. A GAZDASÁGI ÉLET rendjének biztosítását, a fejlődés jó irányát szolgaló kormányrendelkezések végrehajtásához a gazdálkodóknak is sok érdeke fűződik, ám a legfőbb nyertes a társadalom, a lakosság, amely a jó döntések eredményeit élvezheti. Ezért megnyugtató lehet, hogy a Minisztertanács azt is aláhúzta: a felelősségi rendszer tökéletesítésének elsőrendű garanciája a hatékonyabb állami ellenőrzés, amelynek kezdeményeznie kell a felelősségre vonást minden olyan esetben, amikor a feltárt szabálytalanság erre alapot ad. Ebben azonban nem merül ki az ellenőrzők feladata, á felelősség megállapításával kapcsolatos eljárást is figyelemmel kell kísérniük. A helyes irányelvekből ugyanis csak így lesz valóság. K. F. Vasutasnapi rendezvények A hét végén a megyében több, mint tízezer vasutas ünnepli meg a 33. vasutasnapot. Záhonyban, a sporttelepen szombaton délelőtt tartják a központi ünnepséget. Szovjet és csehszlovák vendégeket is várnak. Ekkor adják át a törzsgárdajelvé- nyeket, jutalmazzák a legjobb dolgozókat. A nagygyűlés után kultúrműsor következik, majd sportdélutánt szerveznek, este pedig diszkó. Pénteken nyitják meg az állomás kultúrvárótermében Várhelyi Péter munkásőr szobrász kiállítását. A nyíregyházi üzemfőnökség központi ünnepsége ma délután lesz, azonban a különböző rendezvények már megkezdődtek. Csütörtökön több, mint ötven szocialista brigád vetélkedett. A vasutasok tiszteletére szombaton a debreceni Csokonai Színház művészei adnak műsort. A' diákváróban 'sehszlovákjáról nyílt fotókiá lítás. A sportpályán egész nap különböző vetélkedők, versenyek részesei lehetnek a vasutasok. Pénteken tartják az ünnepséget a mátészalkai csomóponton. A sportrendezvényekre szombaton kerül sor. Az új szociális épületben Tar András pályamunkás fafaragó munkáiból nyílik kiállítás. — Azt mondta az oktató: a jegy vizsgáló ne hagyja otthon a szívét sohasem. Megfogadom a tanácsot, de akkor mit tegyek, ha a pénteki vonaton rendőrt kell hívni — kérdezi Varga Zoltán. A Koosordon lakó kalauz 21 éve vasutas, 15 éve foglalkozik az utasokkal. Köszön, a jegyeket kéri a Nyíregyházáról Mátészalkára tartó vonaton. Figyel az utasokra, ahogy teszi társa, II. Szabó István is. — Meg kell győződni, hogy mindenki felszállt a vonatra — idézi az utasítást. S említi az 1960-as évek elejét, amikor a szolgálatot kezdte. Akkor, a gőzösök világában majd két óra kellett az 57 kilométeres úthoz, manapság egy óra tíz perc alatt befutja a dízelmozdony vontatta szerelvény, miközben hét állomáson megáll. Úton a „Piroska" A mozdony vezetőfülkéjében műszerek adnak biztonságot. Az éberségjelző dudaszavára percenként jeleznie kell a mozdonyvezetőnek, hogy ura a gépének. A nyílt pályán jó lendülettel haladunk, hirtelen erős dudálással figyelmeztet a vezető: — Látja, piros a fénysorompó, vagy nyolc emberrel a pótkocsin, mégis átmegy az a traktor. A máriapócsi állomás előtt szerencséje van az IY 64— 76-os rendszámú pótkocsinak, még , átért a vonat előtt. Arra talán nem is gondolt a vontató vezetője, hogy a maga utasai mellett a személy- vonaton tartózkodó több száz ember életét is veszélyeztette. — Mert a kedves utas az első — fogalmaz visszaútban a „Piroska”, a mellékvonali dízelmozdony vezetője, Kiss László. — Valóban kedves, nincs ebben a megszólításban gúny? — őszinte legyek? Amenynyi megbecsülést mi kapunk, annyit megadunk az utasoknak. , — Változtak az utasak — állítja mellette a vezető jegy- vizsgáló, Árkosi Sándor. — Általában tisztábbak a vonatok, s ez nemcsak attól függ, mennyit takarítanak, hanem hogyan vigyáznak rá az utasok. Csak a hét vége... összességében is el lehet mondani, hogy láthatók a változás jelei a vasútnál. (Meglehet, hogy ennek az üteme nem olyan, mint ahogy az utazók többsége szeretné.) — Az alapvető szemlélet: a szolgáltatásunk színvonalának kell emelkednie. A tisztaság, a kulturáltság sokszor nem pénz kérdése, hanem nagyobb odafigyelésé — tájékoztat Deák Zoltán, a MÁV Debreceni Igazgatóságának igazgatóhelyettese. Többért többet... Ezt az évet a személyszállítás esztendejének kiáltotta ki a MÁV. A menetjegyek árának múlt évi emelése — ami ugyan nem fedezi a költségeket, s amiből semmi sem marad a vasútnál — eleve azt sugallja az utazóknál, hogy többet kérjenek a pénzükért. Megkívánják a tisztaságot, a szíves szót, a pontos felvilágosítást éppúgy, mint a késések nélküli közlekedést. — Létszámgondokkal küzdünk, kevés a kocsi takarító, de ez nem lehet mentség. Ezért szerveztünk társadat 1 mi munkát is a szerelvények tisztán tartására — említi Czidor András osztályvezető-helyettes. — Csak az érthetetlen rongálási hullámot tudnánk meggátolni — teszi hozzá Ortutay Kázmér személyforgalmi csoportvezető. Nem maradtak el az anyagi ráfordítások sem. Igaz, a kocsipark nem lett több, de a Valamivel kevesebb utas lehetővé tette a nyugodtabb javítást, Debrecenben és Nyíregyházán pedig kocsimosókat állítottak üzembe. „Idehúzott a szívem" Vasutasnap előtt vagyunk. Vasárnap 33. alkalommal ünnepük a közlekedés vérkeringésében dolgozókat. Azok, akik az utasokkal van- nak kapcsolatban, most arra gondolnak, hogy rajtuk is múlik a hivatás megbecsülése. — Szerintem az jöjjön ide, aki szereti ezt a munkát. Tíz évig voltam esztergályos, a karbantartó szakmát cseréltem el a mozdonyért. Ide húzott a szívem, mert otthon is a vasutat láttam, édesapám is innen kereste a kenyeret — mondja Cserepár János. Nem kell több, hogy mások is ugyanígy magukénak érezzék, hivatásnak tekintsék a vasúti szolgálatot. Lányi Bolond r Ái első aratás P illesúlyinyi ez a gyerek. Tizenhat éve eszi már a kenyeret, de alig-alig maradt valami rajta. összesen 41 kilogramm és 159 centiméter magas. Vele szemben az ellenfél 9,8 tonna, három és fél méter magas, hatalmas tömeg. Dávid legyőzi Góliátot. Szinte beleremeg a csöpnyi ember, amikor Polgári András, a T 150-es traktor igazi gazdája azt mondja: — Na, eredj csak, fiam, mutasd meg, mit tudsz! Felbőg a motor, simán, szinte leheletfinoman indul az irdatlan jószág. — Az ilyen indítás vén motorosoknak is a becsületére válna. — Ez a vélemény, valamint az, mivé lesz az ember fia. — Ügy higgye el, hogy ez a fiú sírt, amikor Böszörményben otthagyták a szülei a kollégiumban ... — És kinek a fia? — kérdezi az elnök. — A Polgári Jóska fia ez. Ügyes gyerek. Bizonyisten, traktorra termett... Jár körbe a repcetarlón a traktor, vibrál egy szűk mosoly a fiú szája sarkán, látni; nagyon élvezi, amit csinál. Aztán intik, álljon le, ne koptassa hiába a naftát... A bizonyítás tehát megvolt. De kérdés, vezethet-e az ifjú ember, önérzetesen mondja: — Van már jogosítványom. Az első évben a vezetést, karbantartást tanultuk. Minden oldalról törvényes dolog, hogy Üjfehértón, kint a határban ott van az aratók népes csapatában az ifjú Polgár is. Ez az élete első aratása. — És azt tudod-e — kérdem —, hogy mi az a ven dégoldal? — Azt nem. — Na és hogy asztag? — Arról már hallottam. — No és hogy kombájn? Mosolyog. Ne nézzem balgának. Sorolja, mit tud. Például a motor részeit: — Henger, hengerfej, hajtókar, hajtókarcsapágy... Szeret focizni, kedveli a pingpongozást, és a horgászást. Ha teheti, lemegy a Szilasra harcsára, keszegre .. . — De nem lehet ám mindig. Van otthoni munka is. Csirkeetetés, zöldet szedni, hiszen tetszik azt tudni. Dehogy tudom. Azt sem, hogy a jövőjét illetően mi lakik egy olyan fiúban, aki mint anyja ölében, olyan jól, otthonosan érzi magát egy traktor ülésén? — Mindenképpen megmaradnék szerelőnek. Azt a munkát szeretem csinálni. Édesapám is megmondta; jó az. — És mit mondott édesapád most, hogy aratni jöttél, hogy meglett emberek társa vagy a kemény munkában? — Hát mondta: jól viselkedj, fiam, bajt ne csinálj és hallgass a felnőttekre. Ezt mondta ... Ügy legyen, fiú! Seres Ernő______________J